Új Néplap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-04 / 182. szám
6 GAZDASAG 2012. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT JÓ TANÁCS Ki szeretne magyar terméket? HAZAI ÍZEK Olvasóink közül sokan szeretnének magyar terméket vásárolni. A jövőben a „magyar termék’, „hazai termék", „hazai feldolgozású termék” jelöléssel ellátott élelmiszereknél biztosak lehetnek abban: a termék magyar. az említett jelölések használata nem kötelező, de feltüntetésük esetében szigorú a szabályozás - tájékoztatott a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE). EDDIG ELŐFORDULT, hogy az élelmiszer annak ellenére került „magyar termék” felirattal és a nemzetiszínekkel forgalomba, hogy annak származási helye másik ország volt. Mostantól az ilyen jelölés csak akkor használható, ha a termék száz százalékban magyar alapanyagból készült, Magyarországon dolgozták fel, és itt is csomagolták. a „hazai termékek" közé tartoznak azok az élelmiszerek, melyeket itthon dolgoztak fel. Az elkészítésükhöz felhasznált összetevők több mint a felét Magyarországon kell hogy előállítsák és dolgozzák fel. a „hazai feldolgozású termékek” körébe azon élelmiszerek sorolhatók, amelyeket külföldi alapanyagokból, de itthon készítenek el. A feldolgozással összefüggő minden eljárásnak hazánkban kell sorra kerülnie. a vállalkozásnak tudnia kell igazolni a feltüntetett jelölés valóságtartalmát. Ugyanakkor nem állíthatják, hogy ezek a termékek jobb minőségűek a nem magyaroknál. a rendelet szeptember elsején lép hatályba. Azon élelmiszerek, melyek előbb kerültek forgalomba, és a rendelet előírásainak nem megfelelő állítás van rajtuk, egy évig még forgalomba hozhatók a minőségmegőrzési idejük végéig. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Jo kezdetnek tartják a razziát ellenőrzés A feketézés miatt az uniós fejlesztési pénzek lehívása is csak illúzió Az elmúlt évtizedek legnagyobb razziáját tartották a hatóságok a nagybani piacon a napokban, a cél a feketézés visszaszorítása volt. A szakma szerint azonban az ellenőrzés után jogszabály-módosításokra is szükség lenne a tisztuláshoz. Braunmüller Lajos A budapesti nagybani piac ellenőrzése során - amelyet szerdáról csütörtökre virradó éjszaka végzett különböző hatóságokat képviselő mintegy 90 hatósági személy - mintegy 15 tonna zöldséget és gyümölcsöt foglaltak le az ellenőrök - mondta Helik Ferenc, a Pest Megyei Kormányhivatal igazgató főállatorvosa pénteken Budapesten, a razziát értékelő sajtótájékoztatón. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti ügyekért felelős államtitkára közölte: az akció annak az ellenőrzés-sorozatnak a kezdete, amellyel a nagybani piacot meg kívánják tisztítani azoktól, akik átcsomagolt élelmiszert árusítanak, és lenyomják az árakat. Az államtitkár hangsúlyozta: az ellenőrzés az egész ország területére kiterjed. Hozzátette: az élelmiszerlánc-felügyeletért és -biztonságért felelős szakemberek 31 vállalkozást ellenőriztek, és hét esetben kellett intézkedniük. Lefoglaltak 2 tonna nektarint, 12 tonna görögdinnyét kivontak a forgalomból, fél-fél tonna paprikát és paradicsomot is lefoglaltak. A szakértői álláspont szerint valóban meglehetősen nagy a szürke-, illetve fekete- gazdaság aránya a hazai zöldség-gyümölcs kereskedelemben. „Ennek szintje a mi becsléseink szerint 40 százalékra tehető, egyes esetekben még akár meg is haladhatja ezt az arányt, hiszen a számla nélküli kereskedés bizonyos szegmensekben elterjedtebb” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke lapunknak A csalások melegágya Magyarországon a világszinten is magasnak számító forgalmi adó MAGYARORSZÁGON VILÁGSZINTEN is a legmagasabb az áfa általános, 27 százalékos kulcsa. Már-már közhelynek számít az is, hogy a forgalmi adó magas aránya is a csalások melegágya. Nemrég a NAV, a legnagyobb árbevételű élelmiszer-ipari cég, a Bunge becsléseit megerősítve - elmondta: az egyes élelmiszer-termékekkel kapcsolatos adócsalás mértéke Magyaország esetében eléri az évi egymilliárd eurót, ami az összes tavalyi bevétel majdnem hetede. Az adóhatóság úgy tapasztalta, hogy az áfával kapcsolatos legtöbb visszaélés is az élelmiszerek forgalmazásánál történik. A nagy mennyiségű, egyedileg nem azonosítható áru esetében ugyanis könnyebb kijátszani az áfaszabályokat. ÉLELMISZER IPARI SZAKÉRTŐK szerint a legsúlyosabb a helyzet a leggyorsabban forgó áruknál, elsősorban a zöldség-gyümölcs ágazatban. A húságazat is igencsak kitett, szakértők itt a teljes forgalom egyharmadára teszik az áfa nélkül, ráadásul így mindenfajta - akár élelmiszer-biztonsági - ellenőrzés nélkül piacra kerülő termékek hányadát. AZ ÁFACSÖKKENTÉSSEL kapcsolatos eddigi kezdeményezések mégis rendre elhaltak az elmúlt években. A problémára hívja fel a figyelmet a hazai élelmiszer-ágazat legnagyobb szereplőit tömörítő, nyár elején alakult fórum, mely azt szeretné elérni, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 10 százalék alá csökkenjen. A Csányi Sándor OTP-elnök érdekeltségébe tartozó Bona- farm és a multinacionális Bunge kezdeményezésével létrejött fórum szóvivője, Torba Tamás korábban úgy vélekedett lapunknak: ha a nemzeti konzultáció felveti a luxusáfa lehetőségét, létjogosultsága lehet annak, hogy a skála másik végén az alapvető élelmiszerek áfája alacsonyabb legyen. Őstermelők árulnak a nagybani piacon. A zöldség-gyümölcs kereskedelemben a legnagyobb az áfacsalás aránya Magyarországon A zöldségfélék termelése Magyarországon 2008 2009 2010 Betakarított terület, hektár 88158 83120 67835 Betakarított összes termés, tonna 1818097 1614431 1144363 Bruttó termelési érték folyó áron (forint) 148234 144757 125116 FORRÁS: KSH hozzátette: a vásárlók „jogosan kedvelik” a magyar termékeket, ezért jelentős probléma az is, hogy néha ilyen csomagolásban meghamisított eredetű, külföldi terméket kapnak. Mártonffy üdvözli a nagybani piacon végrehajtotthoz hasonló akciókat mondván, „a hatékony ellenőrzés az egyik szükséges feltétel a helyzet megváltoztatása érdekében, ennek érdekében pedig támogatjuk azt, hogy az ellenőrző szervek elegendő számú szakemberrel, a megfelelő anyagi körülmények között dolgozzanak. A feketekereskedelemnek, azaz a nyugtaadás elmulasztásának legfőbb oka azonban mégis a magas áfa Mártonffy Béla szerint. „Régóta egyeztetünk ebben a témában a szakmával, és a mindenkori kormányokkal. Az az álláspontunk, hogy az átláthatóság megteremtése érdekében hosszabb távon elengedhetetlen lenne az alapvető élelmiszereket terhelő áfa jelentős csökkentése.” Az elnök hozzátette: „az ellenőrzés mint első lépés helyes, de önmagában nem oldja meg a feladatot. Az áfacsökkentés révén viszont hosszabb távon az állami bevételek nőhetnének. Ráadásul amíg a zöldség-gyümölcs ágazatban vagy akár a mezőgazdaság egészében nem sikerül megteremteni a tiszta gazdálkodást, addig nem tudjuk kihasználni az uniós fejlesztésekben rejlő lehetőségeket. Az EU-s pénzek lehívásának ugyanis egyik komoly feltétele az átlátható gazdálkodás” - fogalmazott Mártonffy Béla. Mártonffy ismét megerősítette lapunknak: az élelmiszer-gazdaság más szereplőivel összefogva szeptemberben egy átfogó anyagot nyújtanak át a kormányzatnak az esetleges áfacsökkentés hatásairól. Sporttal mentenék meg az önkormányzati iskolákat kerülőút Nincs pontosan szabályozva, miből gazdálkodnak az állam által átvett iskolák Sportiskolákat hozna létre több kistelepülési önkormányzat, ez lehet ugyanis egy újabb mentőötlet ahhoz, hogy a jövő évi államosítás után is biztosítottnak lássák az oktatás jövőjét. A tanulók sportolási lehetősége nem elhanyagolható, de legfeljebb másodlagos jelentőségű ebben az esetben: az iskolák fenntartása sokkal bizonytalanabb lehet, ha nem történik a jövő év elejéig semmilyen lényeges átszervezés. A szokatlan lépésre hasonló okból lehet igény, mint amely miatt sok önkormányzat egy egyház kezébe adná át az iskoláját. Arról most, alig öt hónappal az év vége előtt sincs még szabályozás, mi alapján rendezik, miből gazdálkodhatnak azok a kistelepülési iskolák, amelyek eddig önkormányzati tulajdonúak voltak, 2013-tól pedig átkerülnek az államhoz. A nem az állam által fenntartandó intézmények finanszírozásáról viszont már törvény rendelkezik. A legjobban az egyházakhoz kerülő iskolák járnak, ezekhez akár másfélszer annyi támogatás is juthat, mint az államiakhoz. Mégis sok helyen már az egyházak nem vállalják az iskolaátvételt, mert a saját lehetőségeiket is meghaladja a megnövekedett kínálat. Ilyenkor jöhetnek jól az olyan megoldások, mint a sportiskola. C/5 £ s. Alternatív megoldás a sport, ha az egyháznak nem kell az iskola Ez persze csak azokon a településeken működhet, ahol az önkormányzat önerőből képes fenntartani egy iskolát. Igaz, ilyenből egyre kevesebb maradt a 3000 lakosnál kisebb helyek közt (ez az a méret, amely alatt az államé lesznek az intézmények, hacsak nem kéri külön a település vezetése, hogy maradjon az irányítás helyben). Nem szükséges hagyományos nagy sportközpontok közelsége sem - legutóbb a kétezer lakosú szabolcsi Gyulaháza polgármestere beszélt arról, szeretné, ha a helyi oktatás sportiskolái átszervezéssel folytatódhatna államosítás helyett. Az anyagi állóképesség azonban elengedhetetlen, így pedig máris kiesik a módszer lehetséges alkalmazóinak köréből a kistelepülések nagy része. Nehezíti a helyzetet, hogy 2013-tól már csak akkor vállalhatnak az önkormányzatok olyan nem kötelező feladatokat, mint a sportiskola fenntartása, ha minden kötelezőt ki tudnak fizetni emellett. Ez azoknak a városoknak jelenthet problémát, ahol nagyobb sportiskola működik - úgy tudjuk, több ilyen helyről is jelezték már a döntéshozók felé, hogy változtatni kéne a szabályozáson, mielőtt ellehetetlenülne a finanszírozás. ■ SZ. I. * <
