Új Néplap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-11 / 36. szám

4 2012. FEBRUAR 11., SZOMBAT SZOLNOK ES KORNYÉKÉ Az új programmal megújulhat a vízhálózat a martfűi önkormányzat egy programot dolgozott ki a közelmúltban az ivóvízháló­zat cseréjére. Eszerint körül­belül nyolc-tíz év alatt a tel­jes hálózat megújítása meg­valósulhat a városban, ezzel is jobbá téve a lakosság éle­tének feltételeit. A helyi víz­közműrendszer üzemelteté­sének átadásakor szeretné­nek egy olyan megállapo­dást kötni, hogy a felújítás valóban megtörténjen. Indul az ivóvízminőség-javító program, a térséget érintő mintegy hárommilliárdos uniós beruházás gesztora Martfű önkormányzata lesz. Különleges dobozok a gyűjtemény új darabjai újabb mackós pléhdoboz- különlegességek érkeztek a Jersey-szigetekről a rákóczi- falvai Macimúzeum gyűjte­ményébe. A mutatós dara­bok ifj. Tarjáni Károly több­szörös díjnyertes, Michelin- csillag várományos séf aján­dékaként került a város nép­szerű múzeumába. Ahol a várost díszítő virágokat nevelik majd egy 720 négyzetméteres nö­vényházat és egy kiszolgáló­épületet építtetett Szolnokon az Előd úton a „Munkalehe­tőség a Jövőért” Kft. az uni­ós „Árvácska Program” ke­retében. A létesítmény mintegy 65 ezer palánta ne­veléséhez biztosít lehetősé­get. Innen kerülnek majd ki azok a virágok, melyek nyá­ron a város tereit díszítik. A program munkanélküliek álláshoz jutását is segíti, 10 fő OKJ-s dísznövénytermesz­tő szakképesítést szerzett, a legjobb eredménnyel végző­nek munkát is biztosítanak, emellett két regisztrált munkanélkülit is foglalkoz­tatnak majd. A beruházás költsége közel ötvenöt millió forint volt, ebből 49 millió forintot uniós pályázaton nyertek, több mint 5 milliót pedig a kft. saját forrásból biztosított. SZ0U0N.hu További Szolnok és környéki híreket a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatnak. Egy elmúló ősi mesterség fazekasság Az egykori háztartási eszköz már csak lakásdísz Aki ma cserepet vesz, az vagy gyűjtő, vagy meg­szállott. Csupán egy szűk réteg vásárol azért agyag­ból készült fazekat, ét­készletet, kancsót, poha­rat, mert használni is akarja. Pedig még az étel íze is más benne — véli a fazekasszakma népi ipar­művésze. Szathmáry István- Amikor fazekasnak tanultam, paradicsomi állapotok voltak a szakmában - mondja Chlumetz- ky Ildikó szolnoki fazekas, népi iparművész. A hetvenes évek vé­gén még hatalmas volt az érdek­lődés a népi kerámia iránt, tö­megével vitték első munkahe­lyem, a mezőtúri fazekasszövet­kezet termékeit, korsókat, poha­rakat, tányérokat, gyertyatartó­kat még Németországba, Svéd­országba is. Azután a nyolcva­nas években megfordult a világ, az olcsó tömegáru elárasztott mindent. Ildikó évtizedek óta saját mű­helyében dolgozik, s egyre in­kább azt látja, hogy pusztán a fa­zekasságból nem lehet megélni. Ő volt az első fazekas Szolnokon, ma hárman művelik ezt a mes­terséget. Közülük ő egyedül né­pi iparművész, de csak a családi háttérrel tud talpon maradni.- Érettségi után kezdtem a szakmát elsajátítani az alföldi fa­zekasközpontban, Mezőtúron, de jóval korábbi a kerámia irán­ti érdeklődésem. A szolnoki Mű­vésztelepen tanultam rajzolni, s Bokros László festőművész fele­ségénél találkoztam először ez­zel a szép mesterséggel. A teljes tudásomat már a mezőtúri szö­vetkezetben szereztem meg Gonda Istvántól és Búsi Lajostól, majd kialakítottam a magyar népművészet motívumkincsén alapuló saját stílusomat. Ildikó megrendelésre szokott ugyan hagyományos mezőtúri mintára is tárgyakat alkotni, de ezt inkább másolásnak -érzi, mint önálló alkotásnak. Megfi­gyelése szerint jelenleg itthon csak szűk réteg keresi a fazekas­termékeket, és inkább lakberen­dezési céllal, holott a hagyomá­nyos edényben készült ételnek még az íze is más. Mára az edé­nyek mázából ecet, citrom, vagy más savas étel által esetleg kioldódó ólomtól való félelem is alaptalan­ná vált, mert a régmúlt­hoz képest megváltozott technológia ezt teljesen kizárja. Talán a dunántúli faze­kasoknak nem olyan rosszak az értékesítési esélyei, mint alföldi kollé­gáiknak. A nagyobb turis­taforgalom miatt a nyugati határ felé haladva kevésbé ag­gasztó a kép, de ettől függetle­nül úgy látja, hogy a hagyomá­nyos fazekasmesterségnek sajnos az egész ország­ban nem túl derűs a jövője. Névjegy: Chlumetzky Ildikó foglalkozás: fazekas, népi iparművész születési hely: Szolnok, je­lenleg is a városban él és dol­gozik iskolái: Verseghy Ferenc Gim­názium, Fazekas szövetkezet Mezőtúr eredmények: pályája során eddig 16 elismerést kapott, 14 önálló kiállítása és 23 közös kiállítása volt, ebből négy kül­földön. Munkái öt hazai és egy külföldi közgyűjtemény­ben láthatóak. Szerepel az 1984-ben Faen- zában megjelent a „Modem Ke­rámia Meste­rei” című kiadvány­ban. Nem sok jövőjét látom a fazekasmesterségnek, de én nem adom fel, mondja Chlumetzky Ildikó népi iparművész Több mint száz éve egyre csökken a mesterséget gyakorlók száma a mezőtúri Fazekas Múzeum igazgatójának, Pusztai Zsoltnak a tájékoztatása szerint az alföldi fazekasság fénykora, a 19. szá­zad nyolcvanas évei óta az 1950- es, '80-as évek eleje közötti felíve­lő szakaszt leszámítva folyama­tosan hanyatlóban van a mester­ség. 130 esztendővel ezelőtt Me­zőtúron az inasokat, családtagé kát, kereskedőket is beleszámít­va 5-ó00an éltek meg belőle, kö­zülük 80-100fő volt a szorosan vett fazekas, akiknek száma az­óta húszra apadt A megyében régi fazekasdinasztiák leszárma­zottai is megváltak már az elő­dök hivatásátóL Az életvitelben szeretnének segítséget adni az embereknek A társadalmi különbségek enyhí­tése széles körű társadalmi fele­lősségvállalás által. Ez a célja a néhány hónappal ezelőtt - a Szandaszőlősért Egyesület és a Miért Ne Humán Szolgáltató Ala­pítvány közös kezdeményezésé­re és koordinálásában - megala­kult Szociális Erőforrás Központ­nak. A szandaszőlősi szervezet ezen kívül mentális jólétéhez szeretné segíteni a lakosságot té­rítésmentes szakemberek által. ■ Szívesen fogadnak fel­ajánlásokat is, így példá­ul cipőket, ruha- és ágy­neműt is. A központ munkatársai min­den megkeresést fogadnak. Aki ismer olyan lakost, akinek élet­vitelében segítséget nyújthat­nak^ kérik, jelezzék. Mindemel­lett szívesen fogadnak felaján­lásokat is, így például cipőt, ru­ha- és ágyneműt is. Mindezek mellett felkeresik az intézmé­nyeket, civil szervezeteket, szak­embereket és önkénteseket, akik csatlakozhatnak a kezde­ményezéshez. A 2011 -ben megalakult Szociá­lis Erőforrás Központ szervezésé­ben e hónaptól úgynevezett szü­lőcsoport program indul, ahol párkapcsolati, önismereti, gyer­mekneveléssel kapcsolatos prob­lémák megbeszélésére, elfogadá­sára lesz lehetősége mindenki­nek. Az első foglalkozásokat, me­lyek ingyenesek1, a napokban már meg is rendezték. ■ R. Á. Az angol királyi udvar tagjai is megjelennek Senki ne lepődjön meg, ha ázsia­iakkal, afrikaiakkal vagy indiá­nokkal találkozik szombaton a szolnoki Borostyán Művelődési Házban. Sőt az is előfordulhat, hogy az angol királyi udvar tagjai tűnnek fel. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola rendezi meg ott a farsangját, mely a különböző né­peket jeleníti meg. A Népek Far­sangja elnevezésű rendezvény ma délelőtt kilenc órakor kezdő­dik, amikor is tánccsoportok mu­tatkoznak be, majd kezdődik a ga­rantáltan sokszínű maszkabál. ■ Hétéves a stúdió. Iskolaavatóval ünnepelte a hetedik születésnapját az AD Nyelviskola és Mozgásstúdió. A szandaszőlősi intézmény a városrész meg­újulásával összhangban fejlődik, új arcát mutatja a nyelvtanulás és a moz­gás iránt érdeklődőknek. A tegnapi avató egy pillanatát örökítettük meg. Tizenhárom diák kapott ösztöndíjat együttműködés A gyakorlatot is a helyi cipőüzemben végezhetik a fiatalok Először vehették át Martfű önkor­mányzatának ösztöndíját az újra­induló cipőipari szakképzésben részt vevő fiatalok a Damjanich János Szakképző Iskola, Gimná­zium és Kollégiumban a napok­ban. Mint azt a Martfu.hu is meg­írta, ekkor írták alá a Lorenz Shoe Group Kft. és a szakképző iskola közötti együttműködési megálla­podást is. Az elméleti oktatást a szakmai gyakorlati lehetőséggel kiegészítő megállapodás a biztosí­téka az iskola közel nyolcvanéves hagyományát adó cipős szakkép­zés sikeres újraindulásának.- A szakképzés változó világá­ban is ezen az úton kell elindul­nunk, hogy Martfű és iskolánk ismételten megerősödjön, és sok szakembert adjon a városnak, a régiónak - hangsúlyozta Molnár Aranka iskolaigazgató. A létrejövő megállapodás ga­rancia a jövőre nézve. Ezt a szer­ződést fenn kívánják tartani, mert segítségével piacképes szakmát tanulhatnak a gyereke­ink, és azt elsajátítva, munka­hely várja őket. A gyár ügyvezetője nagyon örül a közös jövőnek- tizennégy éve kezdtünk Martfűn. A Lorenz Shoe Group esélyt látott arra, hogy cipőink iránti magas követelményeket teljesíteni tudjuk - emlékezett Franziska Röber, a Lorenz martfűi cégének ügyvezetője. - A cégünk a jövőben is itt sze­retne működni, így el kell kez­denünk a helyi középiskola és a váms segítségével a saját szakembereinket képezni. A fi­atalok, akik hozzánk jönnek, nyugodtan tekinthetnek a jövő be. Örülünk a kihívásnak - hangsúlyozta az ügyvezető. a Lorenz az elmúlt évben 1,3 millió pár cipőt gyártott Mart- ßn. A cipőkereskedők a legjobb gyárként értékelték az üzemet Az önkormányzat ösztöndíjjal segíti, hogy minél több fiatal kapcsolódjon be a cipőipari kép­zésbe, javítva a nehéz körülmé­nyek között élő fiatalok tovább­tanulási lehetőségeit is. A város polgármestere ígéretet tett, hogy az önkormányzati ösztöndíjrend­szeren akkor sem változtat a kép­viselő-testület, ha a középfokú oktatási intézmény állami kézbe kerül. Dr. Kiss Edit az ösztöndí­jat átvevő 9. c osztályos, könnyű­ipari szakmacsoportban tanuló tizenhárom fiataltól azt kérte, hogy tanulják jól meg a szakmát, és öregbítsék tovább a martfűi középiskola szakmai hírnevét, majd legyenek egy kollektíva megbecsült tagjai. ■ R. Á. r 1 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom