Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-12 / 290. szám

2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 Hunyadfalva az eddigiekhez képest egy fővel több közmunkás dolgozik a településen, tájékoz­tatták lapunkat. Vékonyné Házi Eszter polgármester a minap la­punknak elmondta, a jelenlegi három személy, akik napi nyolc órában dolgoznak, nem tudták volna elvégezni a téli munkákat is. Ezért igényeltek a helyiek a munkaügyi központtól még egy főt, aki havat takarít, fát vág és felügyeli a fűtést is a közintézmé­nyekben a tél folyamán, bb Kengyel rajzpályázatot hirde­tett az önkormányzat, a gyerekek ünnepi, karácsonyi képeket ké­szíthettek a felhívásra. A legjobb­nak ítélt alkotást sok helyen meg­csodálhatják majd, hiszen az az önkormányzat üdvözlőlapjára ke­rül rá, amit a településvezetés partnereiknek, más elöljáróság­oknak küld az ünnepekre, rá Kétpó a KÉTPÓI Polgárőr Egyesü­letet hivatalosan is bejegyezte a bí­róság a közelmúltban, tudtuk meg Kolozsi Józseftől, a Megyei Polgár­őr Szövetség elnökétől. Az elnök hozzátette: a tószegi és a tiszavár- konyi e^esületek viszont már két éve várnak erre a bejegyzésre, ng Szajol A VÖRÖSKERESZT helyi szervezete kisebb ünnepséget szervezett nemrég azoknak, akik rendszeres véradók. A rendezvé­nyen emléklappal és szerény ajándékokkal köszöntötték azo­kat, akik tíz, húsz, harminc, vagy még több alkalommal adtak vért ebben az évben, ni Tiszapiispöki a helyi önkor- máH^zat tulajdonában lévő kö­zösségi házat fejlesztené pályá­zati forrásból a Tisza püspökiért Kör. Elektromos áram termelésre alkalmas napelemek felszerelé­sére igényel támogatást a kör, valamint szabadtéri sütögetésre alkalmas kerthelyiséget szeret­nének kialakítani, ni Tiszasas A KÉPVISELŐ-TESTÜLET döntése értelmében 2012. július 1-től 120 forint/körméter talajter­helési díjat kell fizetniük azoknak, akik nincsenek rácsatlakozva a te­lepülési szennyvízhálózatra. Gyói Gábor polgármester szerint az in­tézkedéssel nem titkoltan az a cél­juk, hogy a következő fél évben azok is kapcsolódjanak a hálózat­hoz, akik eddig nem tették meg. gg SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZCU0N.hu hírportálon. Bevált az új szerkezet S-.UiI.ir gteleníté: íegoldás tisztaság Martfűn a kutyások gyorsan megbarátkoztak vele Az ebtartók gyorsan meg­barátkoztak Martfűn a kutyatoalettek használa­tával. Egy lakossági fóru­mon vetődött fel, hogy szükség lenne ilyen egy­szerű szerkezetekre. Joó Zsuzsa- Nagyon haragszom azokra, akiknek kedvence a házunk előtt rakja le kutyagumiját és ott­hagyja. Ugyan, ki szeret belelép­ni egy nagy rakásba? Ha kime­gyek az utcára Fickóval, bizony, mindig viszem a kis zacskókat magammal. Igen, vannak olya­nok, akik finoman szólva is ér­tetlenül néznek rám, amikor be­lepakolom a tasakba a „produk­ciót”. Ami nekem természetes, az másnak nem biztos, hogy az- ingatja fejét a szolnoki Nagy István. Martfűn két évvel ezelőtt egy lakossági fórumon merült fel e probléma megoldásának igénye. A helyiek arra kérték az önkor­mányzatot, helyezzenek el úgy­nevezett kutyatoaletteket a tele­pülés több pontjára. Próbakép­pen csak egy helyre, a városháza elé rakták ki a jegyautomatához hasonló szerkezetet, amelynek felső részéből zacskókat lehet ki­venni, az alsó fakkjába pedig be­le lehet tenni a „végterméket”. — A kutyatartók az első idők­ben nem tudták, mit kezdjenek vele. Ki kel- I lett tenni a gép mellé * egy tájékoztató táblát, 1 hogyan kell használ- r ni azt - mesél a kéz- f deti nehézségekről Tóth Ferenc, a martfűi Településellátó Szer­vezet Intézmény veze­tőhelyettese. - Végül is remekül bevált e magyar gyártmány, ' hetente, két hetente kell újabb adag nejlon­nal feltölteni a szerke­zetet. Amióta beállítot­tuk a kutya-toalettet, azóta tiszta és rende­zett a hivatal előtti par­kunk. Ezért újabb szer­kezetek kihelyezését tervezzük a város más pontjaira is, sőt, az is megfordult a fejünkben, hogy nem a legegysze­rűbb toalettet vásárol­3 8 L= Nagy István és vizslája, Fickó. A gazdinak fontos, hogy a kutya után semmi „gyanús" dolog ne maradjon a járdán. a Kuiyatoatett i juk meg, hanem (amennyiben pénzügyi kereteink engedik) egy modernebb verziót — teszi hozzá Tóth Ferenc. Léteznek ugyanis kézmosó beren­dezéssel felszerelt, sőt, kutya-csemegét adó szerkezetek is. Persze a vezető-helyettes sze­rint a magyaroknak még fel kellene nőni­ük főleg az utóbbi géphez, a kutyaeledel ugyanis valószínűleg egy óra alatt kifogy­na a gépezetből. A martfűieknek tehát egyelőre várni kell e nyugat-európai szín­vonalú toalettre. Más településekre vi­szont még az alap­verziót sem tervezik.- Bár remek ötlet­nek tartom a toalette­ket, mégsem gondo­lom, hogy Karcagon ezt kipróbálnánk. Egy­Martfűn újabb szerkezetek kihelyezését is tervezik KUTYATULAJDONOSOK FIGYELEM! -i ö Zacskót kíhuzm előre nincsen rá szükségünk - mondja röviden Dobos László polgármester. Berekfürdő első embere ha­sonlóképpen gondolkodik: — Nem volt panasz az utóbbi években arra, hogy piszkosak lennének a közterületek fürdő­városunkban. A helyiek ugyan­is nem viszik sétáltatni kutyáju­kat, azok kerítésen belül intézik el dolgukat. Az üdülők tulajdo­nosai és a campinglakók pedig fokozott gondot fordítanak arra, hogy tiszta maradjon környeze­tük, utcájuk — magyarázza dr. Hajdú Lajos. Olyan város is akad, ahol vi­szont kudarcba fulladt a toalet­tek használata. Pontosabban nem-használata. Szolnokon pár évvel ezelőtt több zacskós-szer­kezetet is felszereltek, de jelen­tős változást nem lehetett ta­pasztalni, azóta is kerülgetni kell az „aknákat”.- Tudja, hogyan lehetne meg­változtatni a kutyasétáltatók gondolkodását? Nem, nem rábe­széléssel, hanem igen komoly bírsággal! Bécsben ezer eurót kell fizetni annak az ebtartónak, aki otthagyja a járdán a kutya­gumit. Szét lehet nézni, milyen tisztaság van ott! — fűzi hozzá dr. Boné László állatorvos, aki ok­ként megemlíti a hazai ellenőr­zések hiányosságát is. — A ku­tyát mindig a gazdájáról lehet megismerni! Pusztán véletlen, hogy mostanában rengeteg ne­veletlen négylábúval találko­zom? - töpreng el végül a doktor. Egyre fontosabb, életszerűbb feladat már a gyógyszeigyártók is rá­jöttek arra, a kutyatoalettek fejlesztése a városok teijedé- sével egyre fontosabb és élet­szerűbb feladat. Az egyik cég mobil toalettet dobott piacra, mely pár hónapja érkezett a szolnoki állatpatikákba. A könnyű, kicsi, csont alakú műanyag tartót az ebek nyak­örvébe kell fűzni, a „csontba" adagolható nylonzacskókat helyeztek. JEGYZET JOÓ ZSUZSA Bosszantó szerencse azt a kutya mindenségit! — kiáltok fel kiskorú gyerme­keim társaságában, amikor éppen egy rakás kutyagumi közepébe'lépek. Pedig tu­dom, a tett elkövetője igazán nem tehet arról, hogy rátört a biológiai szükség. Ha kell, hát kell. Csak éppen nem mindegy, hol. Az pedig főleg nem mellékes, hogy a rossz helyre pottyant „produkció” ott marad-e a járdán. A leg­több helyen önkormányzati rendelet szabályozza az ál­lattartást, ebbe az is beletar­tozik, hogy az ebtartónak szó szerint kutya kötelessé­ge takarítania kedvence után, máskülönben bünte­tésre számíthat. Persze csak akkor, ha az ellenőrök tetten érik, ami ugye igen nehéz feladat, hiszen maga a „mű­velet” alig tart tovább né­hány másodpercnél. Sok esetben ugyanennyi idő kell ahhoz is, hogy a gazda (ku­tyájával együtt) eltűnjön a helyszínről. Szolnokon pár évvel ezelőtt kutyatoaletteket helyeztek ki. Ám néhány lakos másféle funkciót látott ezekben. Leg­inkább egy olyan eszközt, amiből beszerezhette az ott­honi tároló zacskóját. Bebizo­nyosodott, ami működik Nyu- gat-Európában, az nem biz­tos, hogy nálunk is. És nem a szerkezetek eltérő minősége miatt kerülték el az ittlakök közül jó páran a kutyavécét, sokkal inkább a mással nem törődő szemléletmódunk mi­att. Ez az a dolog, melyet nem lehet megváltoztatnia egyet­len önkormányzatnak sem, az igényesség ugyanis belül­ről fakad. Ha kevés az akarás, hiába a legkorszerűbb toalett, hiába a büntetés, ezek mit sem érnek! már értem, miért mondjuk azt, hogy ha valaki kutyagu­miba lép, azt szerencse éri — remek dolog e mondással ta­karózni. De tudják mit? Én nem kérek az ilyen szeren­cséből, kukába vele! Jubileumot ünnepeltek Kismértékben nőttek a bérek néptánc Negyven éve alakult meg az együttes top 50 A villamosenergia-ipar fizetett a legjobban Jászberényben az elmúlt hét vé­gén nagyszabású gálaműsor-so­rozattal ünnepelte megalakulá­sának negyvenedik évfordulóját a Jászság Népi Együttes. Pénte­ken este egyik legsikeresebb, a Csík zenekarral közös bemutató­jukat, A kor falára című produk­ciót elevenítették fel, majd más­nap, szombaton délutántól késő estig pedig az egykori, illetve a mai táncosok táncbemutatóit csodálhatta meg a szépszámú közönség a Bercsényi úti sport- csarnokban. Vasárnap az együttes utánpót­láscsoportjai, a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola növendékei mutatták be tánctudásukat a je­lenlévőknek. ■ B. Cs. Nagyszabású gálaműsor-sorozattal ünnepelték az évfordulót A Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális főigazgatósága me­gyei Top 50 kiadványban közzé­tett adatai szerint a megyében a társas vállalkozások tavaly 4,4 százalékkal növelték bérköltsé­geiket, együttesen 104 milliárd forintot fordítottak erre. Az egy főre jutó éves átlagbér a foglal­koztatottak számának stagnálá­sa mellett 4,3 százalékkal, 1592 ezer forintról 1661 ezerre emel­kedett. A kereset minden ágazat­ban meghaladta az egy évvel ko­rábbit, de az átlagnál nagyobb mértékben nőtt a feldolgozóipar­ban, az építőiparban (6,5, illetve 6,6 százalékkal), a legmagasabb emelésnek (7,3 százalékosnak) pedig a szolgáltató szektorban dolgozók örülhettek. A legmaga­sabb éves átlagbért ugyanakkor a villamosenergia-iparban mun­kát vállalók kapták, valamelyest többet, mint kétmilliót. Ezt kö­veti a sorban a feldolgozóipar 1903 ezer forinttal. A mezőgaz­daságban dolgozók bérjövedel­me - 1642 ezer - kevéssel ma­radt el a megyei átlagtól. A szál­lítás, raktározás területén dolgo­zók átlagosan 45 ezerrel, míg az építőiparban tevékenykedők 91 ezerrel kaptak többet, mint egy évvel korábban. A legalacsonyabb bér az előző esztendőkhöz hasonlóan a ven­déglátásban dolgozókat illette meg, ők kevesebb mint évi egy­milliót kaptak. ■ L. Z. Egy főre jutó éves bérköltség alakulása a megyében ágazatonként (2010, ezer forint)

Next

/
Oldalképek
Tartalom