Új Néplap, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-12 / 290. szám
4 MENEDZSEROLDAL 2011. DECEMBER 12., HÉTFŐ Exkluzív mobiltelefon kerül a boltokba 2012 elején Trend: beruházás helyett bérlet informatika Egyre több vállalkozás havidíjas szolgáltatásokat vesz igénybe A két nagyvállalat, az LG és . a Prada ismét közös mobilon dolgozik - írja a Telefongu- • ru.hu. Az LG Prada 3.0 2012 elején kerül piacra. A közös : munka 2006-ban kezdődött, ■ melynek eredménye két prémium kategóriás telefon. A : PRADA Phone by LG model- : lek mindegyike valamilyen merőben új technológiát tett elérhetővé a felhasználók számára. Az 1.0-ás verzió : volt a világ első érintőképer- • nyős mobiltelefonja, míg a • 2.0-s modell az egyedi és innovatív karóra-összeköttetés : technológiájával alkotott maradandót. Nincs ez máshogy a legújabb modellnél sem, : mely egyedi szoftverrel és : kezelőfelülettel jelentkezik | majd. ■ M. K. \ Tízszer tovább bírják majd a laptopok Hamarosan tízszer gyorsabban lehet feltölteni a mobil- telefonok, laptopok akkumulátorait, és azok tízszer hosszabb időn át bírják majd energiával, jósolják amerikai tudósok - írja a Naplo-online.hu. Ez körülbelül öt év múlva következhet be. Az amerikai Northwestern University kutatói arra alapozzák előrejelzésüket, hogy megváltoztatták a lítiumionos elemek anyagait. Az elemek, akkumulátorok új nemzedékével egy mobiltelefon tizenöt perc alatt feltölthető lesz, és egy hétig bírja majd „erővel”. A fejlesztés lényege a lítiumionok nagyobb sűrűsége és élénkebb mozgása. Az új „energiaspájz” ugyanakkor mintegy százötven - egy év használat - feltöltés után rohamosan veszít hatékonyságából, de még akkor is ötször jobb hatásfokú lesz, mint a mai akkumulátorok. A tökéletesítéshez csak ezután fognak hozzá, ami további hatásfokjavulást eredményezhet. ■ M. K. Ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy maga alakítja ki az elektronikus levelezési rendszerét, akkor szervert kell vásárolnia, meg kell rá vennie a szoftvert, üzembe kell helyeznie, karban kell tartania, fizetnie kell egy vagy több informatikust. Ellenben, ha egy felhőszolgáltatótól veszi meg ugyanezt, akkor naponta körülbelül egy csésze kávé áráért minden olyan alapszolgáltatást megkaphat, ami egy cégnél felmerül, például nagy, akár több tíz GB-os postaládát, irodai programokat, de akár vállalatirányítási rendszert, csoportmunka-szoftvert vagy call-centert is. A felhő az informatikában azt jelenti, hogy a felhasználó olyan állományokkal és programokkal dolgozik, melyek valahol az interneten találhatók. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara október eleji, kis- és középvállalkozásoknak szóló rendezvényén König Tibor, a Microsoft Magyarország főmérnöke arról beszélt, hogy ma kevés cég választja a felhőszolgáltatást, de később gyors felfutást vár - számolt be az Origó. A felhőszolgáltatók mindig a szoftverek legfrissebb verzióját használják, így az újabb szoftverlicencek megvásárlására nincs szükség — fűzte hozzá König Tibor. A hátrányok között meg kell említeni, hogy az internetkapcsolat megszakadása esetén a vállalkozás nem tud hozzáférni a munkakörnyezetéhez, és ki van téve a felhőszolgáltató megbízhatóságának is, ezért célszerű a döntés előtt kockázatelemzést végezni. Azoknak a cégeknek érdemes ebben a megoldásban gondolkodniuk, amelyeknek megfelel a „konfekciómegoldás” minimális méretre igazítással. Minél speciálisabb informatikai igényei vannak a vállalkozásnak, annál valószínűbb, hogy saját számítástechnikai infrastruktúrát kell kiépítenie. A felhő ugyancsak lehetővé teszi az otthonról történő munkavégzést. Akár a saját munkavállalók, akár külsősök egyszerűen vonhatók be a munkába. Hamarosan közüzemi szolgáltatássá válik a számítástechnika? A számítási felhő (angolul „cloud computing") azt jelenti, hogy olyan állományokkal és programokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, vagy a cégünk helyi hálózatán, hanem az interneten, általunk akár nem is ismert helyen vannak, valahol a „felhőben ”. Maga a fogalom 1960-ig vezethető vissza, amikor John McCarthy amerikai kutató amellett érvelt, hogy a számítástechnika egyfajta közüzemi szolgáltatássá váljon. Ha igénybe vesszük a Google docs szövegszerkesztőt vagy valamelyik webes levelezőszolgáltatást, máris a felhőt használjuk. az adatokat (e-mailek, címjegyzékek, naptárbejegyzések és kedvenc linkek) internetes szerveren való tárolásának egyik legnagyobb előnye, hogy bárhonnan könnyen elérhetők, és akkor sem vesznek el, ha a saját számítógépünk tönkremegy. Ez egyben a cloud computing hátránya is: mivel nem tudjuk pontosan, hol tárolják a fájlt, nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig hozzáférünk, hogy épségben fog maradni, vagy hogy illetéktelenek nem férnek hozzá. Ezeknek a problémáknak a megoldására természetesen léteznek biztonságos technológiák, a kérdés inkább arról szól, hogy mi magunk mennyire bízunk meg egy szolgáltatóban. FORRÁS: WIKIPEDIA Saját informatikai rendszert kiépíteni és üzemeltetni egy vállalkozás számára komoly költséggel jár, a megvásárolt gépek és szoftverek pedig sok esetben kihasználatlanul állnak a munkaasztalokon. Ma még kevés cég dönt úgy, hogy vásárlás helyett havidíjért vesz igénybe informatikai alapinfrastruktúrát, de várhatóan ez a jövő. Cser Gábor Péter— L. Murányi László Ha a számítástechnikai alapszolgáltatást külső szolgáltatótól bérli, több figyelem jut a fő tevékenységre. Képünk illusztráció. Átláthatóvá teszi a cég működését Kiss Ferenc, a Karakter Kft tulajdonos-ügyvezetője szerint a vállalkozások vezetői egyre jobban kezdik felismerni, hogy egy megfelelő vállalatirányítási rendszer megkönnyíti mindennapi munkájukat, segítséget és támogatást ad, nem csak a menedzsmentnek, hanem az egyes funkcionális területek munkatársainak és vezetőinek is. — Az ilyen típusú szoftverek beszerzéséhez nagyon jó lehetőséget biztosítanak az Új Széchenyi-terv ötvenszázalékos támogatási intenzitású pályázati forrásai. Cégünk, beszállítóként, számos ilyen projekttel találkozott az elmúlt időszakban. csoszity zoltán. a Kaméle- on-Mix Kft tulajdonos ügyvezetője úgy véli, az informatika kétélű fegyver.- Mi alapvetően kereskedő cég vagyunk, és mi is használunk a munkánk során komplex vállalatirányítási szoftvert. Egyfelől, nagyon hasznos, felgyorsítja és átláthatóvá teszi a cég egész működését: az adatfeldolgozást, a főkönyv vezetését, a logisztikát, egyszóval, a teljes tevékenységi kört. Van azonban egy nagy veszély: ha nem vigyázunk, teljesen személytelenné teszi a kapcsolatokat, a kommunikációt, és ha nem vigyázunk, személyes piaci tapasztalatok nélküli döntésekhez vezethet el. Mi megpróbáljuk kivédeni ezt a veszélyt. Gyors segítség - avagy amikor csak a megoldásra fókuszálunk mottó: „Egyetlen probléma sem oldható meg azzal a tudattal, amelyikből az fakad” (Albert Einstein) Amint arról már korábban is szó esett az üzleti edzésről, vagyis a kócsingról (coaching) szóló sorozatunkban, a területnek többféle Irányzata létezik. Hozzám nagyon közel áll a megoldásközpontú, vagy más néven rövid „kócsing”. Ennek lényege, hogy nem a problémákra és a múltra fókuszálunk, hanem a kívánt megoldásra. A kérdésekkel a „problémaszemlélet” helyett a „megoldásszemlélet” felé irányítjuk az ügyfelet. A célra vonatkozó egyszerű kérdésekkel valóságot teremtünk, amely a cselekvés teljesen új lehetőségeit nyitja meg. András egy multinacionális cég felsővezetője, aki időgazdálkodási problémákkal küzd már egy jó ideje. Ennek megoldásában kért segítséget, mert őt is elérte a „nem látom a fától az erdőt” szindróma. Naponta 100- 150 e-mailt kap, hetente átlagosan 5 megbeszélésen vesz részt, a megoldott feladatok a napi 10- 12 órás munkaidő ellenére sem fogynak, sőt szaporodnak. Kérdésemre elmondta, hogy a jelenlegi „ideges kapkodás” helyett jóleső, nyugodt légkört szeretne maga körül. De ezt ő úgysem tudja megvalósítani, esett visz- sza a probléma szintjére, mert a lezárandó feladatainak nyolcvan százalékában a főnökére kell várakoznia, hozzá pedig van, hogy két hétig sem tud bejutni. Tudna-e mégis olyan helyzetet említeni, amikor már sikerült megoldania más, hasonló nehézséget? - hangzott hozzá a következő kérdés, amire eszébe jutott: milyen ügyesen vonták be egy alkalommal az „elérhetetlen” főnököt egy projektmunkába, pedig akkor sem tudott hozzá bejutni. Mit gondol, mik voltak azok a képességei, amik segítettek annak idején azt a helyzetet megoldani?—kérdeztem, mire elgondolkodott, és rábukkant néhány „belső erőforrására”, mint a jó szervezőkészsége, empátiája, kreativitása. Hogyan lehetne ezeket a készségeket a jelenlegi helyzetben alkalmazni? Bozóki Márta üzleti edző — Nem lehet — vágott közbe —, hiszen nem rajtam múlik, hanem a főnökömön. Tipikus válasz: én nem tehetek semmit, változzon a másik! Ilyenkor meg kell kérdezni az ügyféltől: hogy mi az, amivel ő tudná mégis hozzásegíteni a főnökét ahhoz, hogy az aláírja, megválaszolja, eldöntse azokat a nyitott témákat, amikre a beosztottak hetek óta várnak. András ekkor belesüppedt a székébe, és elkezdett gondolkodni. Talán... lehetne azzal próbálkozni, hogy... És jöttek az ötletek a lehetséges megoldásokra. Ezek az üzleti edzés, a „kócsing” legjobb pillanatai, amikor rövid időn belül sikerül az ügyfelet a passzív „nem tehetek semmit” állapotból az aktív „esetleg megpróbálhatom ezt vagy azt” állapotba eljuttatni. Ez olyan, mintha egy képzeletbeli „elemlámpával” rávilágítanánk azokra az erőforrásokra (készségekre), amelyeket korábban már sikeresen alkalmazott. Miután ez tudatosul benne, és rávilágítunk arra, hogy ezek az erőforrások most is rendelkezésére állnak és működtethetők is? elkezdődik a mentális probléma- megoldás folyamata. Ezt az ügyfelek is hatalmas sikerként élik meg! András megtalálta a megoldást. A módszer rendkívül sikeres kisvállalkozások esetében is. Rovatgazda: Bozóki Márta üzleti edző
