Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)

2011-11-16 / 268. szám

12 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2011. NOVEMBER 16., SZERDA Öreg ház öreg gazdáinak súlyos bajai tiszaszentimre Olcsó lakással, munkalehetőséggel csábították el Tilalmasról az idős párt Azt mondják Tiszaszent- imrén: nem lenne ott sem­mi baj a renddel, ha két- három család nem érezné törvények felettinek ma­gát. Ők tartják kézben a falu uzsoraügyleteit, dol­goztatnak kiszolgáltatott embereket, és egyikükkel kapcsolatban még lányok futtatása és kábítószer gyanúja is felvetődik. Géléi J—L. Murányi L. A település polgármestere, Ko- czúrné Tóth Ibolya úgy véli: jóté­kony hatású volt, hogy az utóbbi hónapokban a sajtó sorozatban számolt be az uzsorások elleni rendőri akciókról, a látványos le­tartóztatásokról.- A rendőri intézkedések lát­tán láthatóan elbizonytalanodtak a gazemberek - magyarázta. - Rájöttek, hogy már ők sem sért­Koczúrné Tóth Ibolya: A tisztességes emberek felbátorodtak hetetlenek, ők sem tehetnek sza­badon mindent. A tisztességes emberek pedig felbátorodtak. Boltban, nyilvános helyeken egy­re gyakrabban be-beszólnak saját uzsorásaiknak. És azok ma már nem mernek visszaszólni... A 71 éves Marika néni a férjé­vel él egy repedt falú, roggyant szemöldökű, málló vakolatú ti- szaszentimrei öreg vályogház­ban. A villanyvezetékek helyen­ként kilátszanak a falból, a víz csak az udvarba van bevezetve. Ráférne a mesterek keze munká­ja is: kőművesé és tetőfedőé egy­aránt. Bár a konyhába lépve kide­rül, az épület már aligha menthe­tő: a mestergerendák fejmagas­ságig hajolnak be, a fal egy-két repedésén pedig áüátni lassan. Ment Marika néni a hivatalba, hogy csináltatná meg a község a házukat, mert félnek, még rájuk omlik a végén. A ház azonban nem önkormányzati tulajdonú, de még csak nem is a benne lakó idős embereké. Egy „közismert” helybeli család „hozta” őket a fa­luba, jó tíz évvel ezelőtt, a Karcag melletti Tilalmasról. Marika néni szavai nyomán egy jellemző mai történet kerekedik ki. — Tilalmason, az állami gaz­daság egyik házában éltünk a párommal, Lacival. Meghalt az ő asszonya, és az én uram is. Ak­kor kerültünk össze - mesélte Marika néni az udvaron, miköz­ben az öreg ház sebeit mutatta végig. Van elég baja ennek a két idős embernek, a ház állapotát leszá­mítva is. Laci bácsinak, érszűkü­let miatt, már rég amputálni kellett combból a bal lábát, hogy mentsék az életét; amíg bírta, mankózott az öreg, ám ma már ki sem tud kelni az ágyból. Évek óta nem hagyta el a portát. Marika néninek a szemé­vel van baj, az egyikre már telje­sen vak, és a másikkal is csak alig lát valamit. Ő még tartja magát, úgy, ahogy. Muszáj neki, hiszen saját magán kívül kénytelen ellát­ni mozgásképtelen párját is. — C.-t még Tilalmason ismer­tük meg. Jó tíz éve, hogy ajánlot­ta: költözzünk ide, Tiszaszentim- rére. Azt ígérte, olcsó lakhatást és munkát biztosít - így Marika néni. — A ház már akkor is rossz volt, de azóta egyszerűen életve­szélyessé vált. Már alá kellett dú- colni a plafont, hogy ne szakadjon a fejünkre. És ezért havi 10 ezer forint lakbért kér a tulajdonos. Hát nem fizetek! Pedig amikor ő kért segítséget, én segítettem. Csoda, hogy egyáltalán eddig meg tudott élni a két rokkant, idős ember. „Jóakaróik" ugyanis - egy helybéli és házastársa - ki­lenc évvel ezelőtt rábeszélték őket, hogy egy 1,2 millió forintos lakásépítési kölcsön felvételénél kezességet vállaljanak nekik. A szerződőknek azonban nem fű­lött a foguk a törlesztésre, így az érintett takarékszövetkezet a ke­zesen hajtotta be a követelését. Laci bácsi nyugdíjától 2003 szep­tembere és 2011 nyara között til­tanák le a hitel és a kamatok ösz- szegét, másfél millió forintot. A futamidő végén már harmincezer forint körül volt a levonás.- Nem tudom, mi lesz így ve­lünk — mondta reménytelenül az elköszönéskor Marika néni. — Jön a tél, a jövedelmünk kevés, dol­gozni már nem tudunk, a ház pe­dig, ha ezt egyáltalán még annak lehet nevezni, a fejünkre omlik lassan. A „termetes asszonyság'7 tovább üzletel A Marika néni által emlegetett C.-t egyszerűen csak „termetes asszonyságnak” neveztük előző írásainkban, amikor tiszaszent- imrei ügyekről szóltunk. A tele­pülés egyik „kamatosaként" tartják számon, afféle ügyes asszonyként, aki biztos kézzel irányítja családja tevékenységét. Erőszakot, fenyegetést nem em­legetnek vele kapcsolatban a he­lyiek, a jelek szerint finomabb eszközei is vannak a kintlévősé­gek behajtására. Helybeli foná­sunk szerint őt nem riasztották még el az uzsorások elleni tá­madásokról szóló híradások, legfeljebb óvatosabbá tették... Reped a fal, ki tudja, meddig bírja még el a tetőt. Képünk illusztráció. A szülők is higgyenek a mesében! jó gyakorlat Cél, hogy az óvoda és a család közösen nevelje, fejlessze, szocializálja a gyermeket Azt a szakemljerek jól tudják, hogy a mesének a gyermekekre nézve rend­kívüli személyiségfejlesz­tő hatása van. Ám érde­mes lenne a szülők mind­egyikének is ráérezni, hogy az elvárt, magas szintű gyermeknevelés elmaradhatatlan „kellé­ke” a mese — tartják ezt a szolnoki Százszorszép Tagóvodában. Mészáros Géza — A mese minden gyermek „lel­ki tápláléka” — hangsúlyozza Dal- madiné Zrupkó Katalin, a 4 cso­portban 93 ovist nevelő Százszor­szép Tagóvoda vezetője. - Mivel a gyermekek hisznek a mese va­lóságában, a mese személyiség- fejlesztő hatása megkérdőjelez­hetetlen, ezért is választottuk óvo­dánk két „Jó gyakorlata” egyiké­nek a mesét, mint a fejlődést elő­segítő „kelléket”. Hátrányos hely­zetű gyermekeink fejlesztésében is a mese segíti a személyiségje­gyek kibontakozását. Lehetősé­get ad a feloldódásra, a problé­mák feldolgozására. Ennek meg­valósításában nagy jelentőséggel bírnak a „kitalált” meséink. A hátrányos helyzetű gyermekek a szocializáció folyamatában a kö­zösség aktív tagjává válhatnak. Azonban nem fogadjuk el, hogy ezek az értékek az óvoda falai kö­zött maradjanak! Szeretnénk a gyermekeken keresztül ezen ér­tékeket közvetíteni a szülők, a család felé is. Ennek érdekében közös találkozási pontokat alakí­tottunk ki a családokkal, amelyek által részesévé válhatnak az óvo­dai élet mindennapjainak - szö­gezte le az óvodavezető. Dalmadiné Zrupkó Katalin el­mondta, a gyermekkor a mese kora. Minden egyes gyerek a leg­különfélébb képességekkel ren­Az óvónők és a szülők is részt vesznek a mesejátékok eljátszásában delkezik, amelyek egészen egye­diek, és amelyeket fejleszteni kell. A „ Mesefának ezer ága” el­nevezésű „Jó gyakorlat” alkalmas arra, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósuljon. Az óvodában kialakított „Mese­kuckóban” a szociális kompeten­ciák fejlesztésére számtalan le­hetőséget kínál a mesefeldolgo­zás. Például a gyermekek társas kapcsolatai erősödnek, erkölcsi értékek fogalmazódnak meg, szókincsük gyarapodik, kifejező- képességük választékossá válik, és az empatikus képességük is fokozódik. Az óvodáskor végére az önkifejezés olyan szintjére jut­nak el gyermekeink, amikor is bátran vállalnak szerepeket, ki­állnak, megnyilvánulnak. Prob­lémamegoldó és konfliktuskeze­lő képességükben önállóvá vál­nak. Érzelmi viszonyuk az iro­dalmi alkotásokhoz pozitívan erősödik, ami a későbbiekben je­lentőséggel bírhat olvasóvá ne­velésük folyamatában.- Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását a gyermekek­nél is, ha a befogadóból előadóvá válik, s az élmény, a gyakorlás ha­tására játékában, nyelvi kifejező képességében, egyéb területeken is fejlődés tapasztalható. A gyer­mek képzeletének fejlődésében jelentős szerepet játszik a mese. Mesehallgatáskor a képzelet for­rása a szó, beszéd, a metakom­munikációs eszközök. A gyer­mek empatikus képessége révén életre kelnek a mesealakok, bele­feledkezik a mesébe, tekintetéből sugárzik a vágyakozás, hogy ő is Az őszinte gyermeki szemek tisztán tükrözik az értő figyelmet a történet szereplője lehessen. Követi a mesét. S hogy milyen ha­tása van a gyermekek személyi­ségének fejlődésére? Többek kö­zött a képzeletük, fantáziájuk élénk lesz, szokás- és szabály- rendszerük pozitívan alakul, a „mitudatuk" erősödik, kompro­misszumokra, problémamegol­dásra alkalmasak lesznek, és ér­zelmi intelligenciájuk is fejletté válik - hangoztatta az intéz­ményvezető. Dalmadiné Zrupkó Katalin arról is beszámolt, hogy az óvoda e „Jó gyakorlata” szerve­sen egybefonódik a másikkal. Amelynek lényege, hogy az óvo­da és a család, közös gondolko­dással, közös célokért együttesen nevelje a gyermekeket - Legnagyobb pedagógiai eredményünknek tartjuk, hogy az óvodai élet mindennapjainak részesévé váltak a szülők. A na­pi eseményekben aktívan részt vesznek, a gyűjtőmunkától az egyéni nevelési problémák meg­oldásáig. A hatékony együttmű­ködés eredményeként óvodánk­ban a gyerekek második ottho­nukra találtak, ezáltal a gyere­kek neveltségi szintje magasabb, empatikus képességük jól fejlő­dik — tette hozzá. A rendezvényekbe fokozottab­ban bevonták a szülőket, szerve­zési feladatokkal bízták meg őket. Noha a korábbi évekhez ké­pest emelkedett a szülői elége­dettség (84%), a kapcsolattartás egyéb területeinek eredményei­vel még nem voltak elégedettek. Az együttműködés újabb formá­it dolgozták ki: családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, szülői fórumok, óvo­dai rendezvények, ünnepek, kö­zös kirándulások a szülőkkel, szülők bevonása a mesedrama­turgiába, meseelőadásokba, vagy az „Ovikukucska”. A közös programok szervezésével az óvo­da alkalmat kínál a jó kapcsolat kialakítására, hiszen az intéz­ményvezetés azt tartja, hogy a szülők bizalma egyben az óvodá­saik érzelmi biztonságának is az alapja. 1. „JO GYAKORLAT": MESEFÁNAK EZER ÁGA Célja: érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretet­teljes, családias, nyugodt légkörben, élménygazdag mindennapok megteremtése a játék, a mese eszköze­ivel. Nyitott, kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag, esztétikai fogékonyságra és befogadásra képes gyer­mekek nevelése. Azoknak a nevelőtestületeknek ajánljuk, akik hisznek a mese komplex személyiségfej­lesztő hatásában. 2. „JÓ GYAKORLAT": ÓVODA-CSALÁD ÚJSZERŰ GYAKORLATA: BEVONTSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS Gyermekeinket a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesztjük. Célunk az újszerű, közvetlen és őszinte kap­csolatrendszer kialakítása az óvodapedagógusok és a szülők között. Hatékony kommunikáció megvalósításá­ra törekszünk, amely a partnerségre épül. Az óvodai ne­velés nem lehet eredményes a családi nevelés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom