Új Néplap, 2011. november (22. évfolyam, 256-279. szám)
2011-11-16 / 268. szám
12 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2011. NOVEMBER 16., SZERDA Öreg ház öreg gazdáinak súlyos bajai tiszaszentimre Olcsó lakással, munkalehetőséggel csábították el Tilalmasról az idős párt Azt mondják Tiszaszent- imrén: nem lenne ott semmi baj a renddel, ha két- három család nem érezné törvények felettinek magát. Ők tartják kézben a falu uzsoraügyleteit, dolgoztatnak kiszolgáltatott embereket, és egyikükkel kapcsolatban még lányok futtatása és kábítószer gyanúja is felvetődik. Géléi J—L. Murányi L. A település polgármestere, Ko- czúrné Tóth Ibolya úgy véli: jótékony hatású volt, hogy az utóbbi hónapokban a sajtó sorozatban számolt be az uzsorások elleni rendőri akciókról, a látványos letartóztatásokról.- A rendőri intézkedések láttán láthatóan elbizonytalanodtak a gazemberek - magyarázta. - Rájöttek, hogy már ők sem sértKoczúrné Tóth Ibolya: A tisztességes emberek felbátorodtak hetetlenek, ők sem tehetnek szabadon mindent. A tisztességes emberek pedig felbátorodtak. Boltban, nyilvános helyeken egyre gyakrabban be-beszólnak saját uzsorásaiknak. És azok ma már nem mernek visszaszólni... A 71 éves Marika néni a férjével él egy repedt falú, roggyant szemöldökű, málló vakolatú ti- szaszentimrei öreg vályogházban. A villanyvezetékek helyenként kilátszanak a falból, a víz csak az udvarba van bevezetve. Ráférne a mesterek keze munkája is: kőművesé és tetőfedőé egyaránt. Bár a konyhába lépve kiderül, az épület már aligha menthető: a mestergerendák fejmagasságig hajolnak be, a fal egy-két repedésén pedig áüátni lassan. Ment Marika néni a hivatalba, hogy csináltatná meg a község a házukat, mert félnek, még rájuk omlik a végén. A ház azonban nem önkormányzati tulajdonú, de még csak nem is a benne lakó idős embereké. Egy „közismert” helybeli család „hozta” őket a faluba, jó tíz évvel ezelőtt, a Karcag melletti Tilalmasról. Marika néni szavai nyomán egy jellemző mai történet kerekedik ki. — Tilalmason, az állami gazdaság egyik házában éltünk a párommal, Lacival. Meghalt az ő asszonya, és az én uram is. Akkor kerültünk össze - mesélte Marika néni az udvaron, miközben az öreg ház sebeit mutatta végig. Van elég baja ennek a két idős embernek, a ház állapotát leszámítva is. Laci bácsinak, érszűkület miatt, már rég amputálni kellett combból a bal lábát, hogy mentsék az életét; amíg bírta, mankózott az öreg, ám ma már ki sem tud kelni az ágyból. Évek óta nem hagyta el a portát. Marika néninek a szemével van baj, az egyikre már teljesen vak, és a másikkal is csak alig lát valamit. Ő még tartja magát, úgy, ahogy. Muszáj neki, hiszen saját magán kívül kénytelen ellátni mozgásképtelen párját is. — C.-t még Tilalmason ismertük meg. Jó tíz éve, hogy ajánlotta: költözzünk ide, Tiszaszentim- rére. Azt ígérte, olcsó lakhatást és munkát biztosít - így Marika néni. — A ház már akkor is rossz volt, de azóta egyszerűen életveszélyessé vált. Már alá kellett dú- colni a plafont, hogy ne szakadjon a fejünkre. És ezért havi 10 ezer forint lakbért kér a tulajdonos. Hát nem fizetek! Pedig amikor ő kért segítséget, én segítettem. Csoda, hogy egyáltalán eddig meg tudott élni a két rokkant, idős ember. „Jóakaróik" ugyanis - egy helybéli és házastársa - kilenc évvel ezelőtt rábeszélték őket, hogy egy 1,2 millió forintos lakásépítési kölcsön felvételénél kezességet vállaljanak nekik. A szerződőknek azonban nem fűlött a foguk a törlesztésre, így az érintett takarékszövetkezet a kezesen hajtotta be a követelését. Laci bácsi nyugdíjától 2003 szeptembere és 2011 nyara között tiltanák le a hitel és a kamatok ösz- szegét, másfél millió forintot. A futamidő végén már harmincezer forint körül volt a levonás.- Nem tudom, mi lesz így velünk — mondta reménytelenül az elköszönéskor Marika néni. — Jön a tél, a jövedelmünk kevés, dolgozni már nem tudunk, a ház pedig, ha ezt egyáltalán még annak lehet nevezni, a fejünkre omlik lassan. A „termetes asszonyság'7 tovább üzletel A Marika néni által emlegetett C.-t egyszerűen csak „termetes asszonyságnak” neveztük előző írásainkban, amikor tiszaszent- imrei ügyekről szóltunk. A település egyik „kamatosaként" tartják számon, afféle ügyes asszonyként, aki biztos kézzel irányítja családja tevékenységét. Erőszakot, fenyegetést nem emlegetnek vele kapcsolatban a helyiek, a jelek szerint finomabb eszközei is vannak a kintlévőségek behajtására. Helybeli fonásunk szerint őt nem riasztották még el az uzsorások elleni támadásokról szóló híradások, legfeljebb óvatosabbá tették... Reped a fal, ki tudja, meddig bírja még el a tetőt. Képünk illusztráció. A szülők is higgyenek a mesében! jó gyakorlat Cél, hogy az óvoda és a család közösen nevelje, fejlessze, szocializálja a gyermeket Azt a szakemljerek jól tudják, hogy a mesének a gyermekekre nézve rendkívüli személyiségfejlesztő hatása van. Ám érdemes lenne a szülők mindegyikének is ráérezni, hogy az elvárt, magas szintű gyermeknevelés elmaradhatatlan „kelléke” a mese — tartják ezt a szolnoki Százszorszép Tagóvodában. Mészáros Géza — A mese minden gyermek „lelki tápláléka” — hangsúlyozza Dal- madiné Zrupkó Katalin, a 4 csoportban 93 ovist nevelő Százszorszép Tagóvoda vezetője. - Mivel a gyermekek hisznek a mese valóságában, a mese személyiség- fejlesztő hatása megkérdőjelezhetetlen, ezért is választottuk óvodánk két „Jó gyakorlata” egyikének a mesét, mint a fejlődést elősegítő „kelléket”. Hátrányos helyzetű gyermekeink fejlesztésében is a mese segíti a személyiségjegyek kibontakozását. Lehetőséget ad a feloldódásra, a problémák feldolgozására. Ennek megvalósításában nagy jelentőséggel bírnak a „kitalált” meséink. A hátrányos helyzetű gyermekek a szocializáció folyamatában a közösség aktív tagjává válhatnak. Azonban nem fogadjuk el, hogy ezek az értékek az óvoda falai között maradjanak! Szeretnénk a gyermekeken keresztül ezen értékeket közvetíteni a szülők, a család felé is. Ennek érdekében közös találkozási pontokat alakítottunk ki a családokkal, amelyek által részesévé válhatnak az óvodai élet mindennapjainak - szögezte le az óvodavezető. Dalmadiné Zrupkó Katalin elmondta, a gyermekkor a mese kora. Minden egyes gyerek a legkülönfélébb képességekkel renAz óvónők és a szülők is részt vesznek a mesejátékok eljátszásában delkezik, amelyek egészen egyediek, és amelyeket fejleszteni kell. A „ Mesefának ezer ága” elnevezésű „Jó gyakorlat” alkalmas arra, hogy a kompetencia alapú óvodai nevelés megvalósuljon. Az óvodában kialakított „Mesekuckóban” a szociális kompetenciák fejlesztésére számtalan lehetőséget kínál a mesefeldolgozás. Például a gyermekek társas kapcsolatai erősödnek, erkölcsi értékek fogalmazódnak meg, szókincsük gyarapodik, kifejező- képességük választékossá válik, és az empatikus képességük is fokozódik. Az óvodáskor végére az önkifejezés olyan szintjére jutnak el gyermekeink, amikor is bátran vállalnak szerepeket, kiállnak, megnyilvánulnak. Problémamegoldó és konfliktuskezelő képességükben önállóvá válnak. Érzelmi viszonyuk az irodalmi alkotásokhoz pozitívan erősödik, ami a későbbiekben jelentőséggel bírhat olvasóvá nevelésük folyamatában.- Az irodalmi nevelés akkor éri el fejlesztő hatását a gyermekeknél is, ha a befogadóból előadóvá válik, s az élmény, a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejező képességében, egyéb területeken is fejlődés tapasztalható. A gyermek képzeletének fejlődésében jelentős szerepet játszik a mese. Mesehallgatáskor a képzelet forrása a szó, beszéd, a metakommunikációs eszközök. A gyermek empatikus képessége révén életre kelnek a mesealakok, belefeledkezik a mesébe, tekintetéből sugárzik a vágyakozás, hogy ő is Az őszinte gyermeki szemek tisztán tükrözik az értő figyelmet a történet szereplője lehessen. Követi a mesét. S hogy milyen hatása van a gyermekek személyiségének fejlődésére? Többek között a képzeletük, fantáziájuk élénk lesz, szokás- és szabály- rendszerük pozitívan alakul, a „mitudatuk" erősödik, kompromisszumokra, problémamegoldásra alkalmasak lesznek, és érzelmi intelligenciájuk is fejletté válik - hangoztatta az intézményvezető. Dalmadiné Zrupkó Katalin arról is beszámolt, hogy az óvoda e „Jó gyakorlata” szervesen egybefonódik a másikkal. Amelynek lényege, hogy az óvoda és a család, közös gondolkodással, közös célokért együttesen nevelje a gyermekeket - Legnagyobb pedagógiai eredményünknek tartjuk, hogy az óvodai élet mindennapjainak részesévé váltak a szülők. A napi eseményekben aktívan részt vesznek, a gyűjtőmunkától az egyéni nevelési problémák megoldásáig. A hatékony együttműködés eredményeként óvodánkban a gyerekek második otthonukra találtak, ezáltal a gyerekek neveltségi szintje magasabb, empatikus képességük jól fejlődik — tette hozzá. A rendezvényekbe fokozottabban bevonták a szülőket, szervezési feladatokkal bízták meg őket. Noha a korábbi évekhez képest emelkedett a szülői elégedettség (84%), a kapcsolattartás egyéb területeinek eredményeivel még nem voltak elégedettek. Az együttműködés újabb formáit dolgozták ki: családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok, szülői fórumok, óvodai rendezvények, ünnepek, közös kirándulások a szülőkkel, szülők bevonása a mesedramaturgiába, meseelőadásokba, vagy az „Ovikukucska”. A közös programok szervezésével az óvoda alkalmat kínál a jó kapcsolat kialakítására, hiszen az intézményvezetés azt tartja, hogy a szülők bizalma egyben az óvodásaik érzelmi biztonságának is az alapja. 1. „JO GYAKORLAT": MESEFÁNAK EZER ÁGA Célja: érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, családias, nyugodt légkörben, élménygazdag mindennapok megteremtése a játék, a mese eszközeivel. Nyitott, kiegyensúlyozott, érzelmekben gazdag, esztétikai fogékonyságra és befogadásra képes gyermekek nevelése. Azoknak a nevelőtestületeknek ajánljuk, akik hisznek a mese komplex személyiségfejlesztő hatásában. 2. „JÓ GYAKORLAT": ÓVODA-CSALÁD ÚJSZERŰ GYAKORLATA: BEVONTSÁG, EGYÜTTMŰKÖDÉS Gyermekeinket a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesztjük. Célunk az újszerű, közvetlen és őszinte kapcsolatrendszer kialakítása az óvodapedagógusok és a szülők között. Hatékony kommunikáció megvalósítására törekszünk, amely a partnerségre épül. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes a családi nevelés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés.
