Új Néplap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-05 / 233. szám

4 SIKER PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS ÚJ NÉPLAP-2011. OKTÓBER 5., SZERDA Jövedelemigazolás telefonon is kérhető A NEMZETI Adó- és Vámhiva­tal lehetőséget biztosít egyes konkrét ügyek telefonon tör­ténő intézésére is. Az e célra létrehozott Ügyintéző Con­tact Center személyes jelen­lét nélkül, területi illetékes­ség alapján biztosítja több ügytípusban az ügyfelek ki­szolgálását. A folyószámlá­val, állandó meghatalmazás­sal, a bevallási adatokkal kapcsolatos ügyek mellett a jövedelemigazolás iránti ké­relmek előterjesztésére is le­hetőséget biztosítanak. Pénzt kaphatnak a fiatal gazdálkodók október elsejétől már igé­nyelhetik támogatásuk dön­tő hányadának kifizetését azon fiatal gazdák, akik ezt júliusban elmulasztották. A támogatás 90 százalékának kifizetését október 1-31. kö­zött kérvényezhetik az érin­tettek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Duális szakképzés ettől a tanévtől öt iskolában az idén szeptembertől, egy­előre kísérleti jelleggel, elin­dult a duális szakképzés. A 2011/2012. tanévben előze­tes felmérés alapján a me­gyében 5 iskola kapcsolódott be az új, 3 éves képzésbe. Kiemelten az alábbi szak­mákban: élelmiszer- és ve- gyiáru-eladó, ruházati eladó, női szabó, szakács, bútor- asztalos, kőműves és he­gesztő. Megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat DR. JUHÁSZ ENIKŐ. TÖrÖk- szentmiklós polgármestere az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kiállítá­son járt, ahol megalakult a Magyar Nemzeti Vidéki Há­lózat. Ebben a szervezetben a mezőgazdasági gépgyártás egyik fellegváraként Török- szentmiklós is jelen kíván lenni, éppen ezért vett részt a találkozón személyesen a polgármester. SZ0U0N.hu További gazdasági hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. Stop a génmanipulációnak moratórium Környezeti és egészségügyi kockázatok is lehetnek Törnek a gépek, porzik a talaj az aszály miatt a határban A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) me­zőgazdaságban betöltött szerepéről rendezett vita­fórumot a Vidékfejlesztési Minisztérium az OMÉK-on. Az esemé­nyen egy asztalhoz ültek a tu­domány, az agrárkor­mányzat és a gazdaszerveze­tek képviselői. Laczi Zoltán Ángyán József, a vi­dékfejlesztési tárca parlamenti államtit­kára kifejtette, a ‘GMO-kérdés tisztá­zásáért több tudo­mányterületnek kell együttműköd­nie, ezt nem sajá­títhatja ki egyetlen szakma sem. A té-' ma a környezetvéde­lemhez, a táplálkozástudo­mányhoz, a közgazdasághoz és az agrártudományokhoz egy­aránt kötődik. Felhívta a figyel­met a tudósok erkölcsi felelőssé­gére. Hangsúlyozta, hogy a köz­pénzekből a közjót kell szolgálni. A tudósok nem lehetnek multina­cionális tőkéscsoportok marke­tingmunkásai. A Nemzeti Vidék­stratégia célja az élhető, megújít­ható környezet megteremtése, a jó minőségű, tiszta, biztonságos magyar élelmiszer sokaknak munkát adó előállítása, és ez nem engedi meg a GMO-k használatát Nekünk nem a termékek men­nyisége, hanem a minősége a fon­tos. Nem véletlenül került be az új Alaptörvénybe a genetikailag mó­dosított szervezetektől mentes mezőgazdaság támogatása. Az el­ső generációs GMO-növények két dolgot tudnak: minden sejtjük mérget termel vagy tűrik a gyom­irtó szereket Minden más, amiről forgalma­zóik beszélnek, puszta ígéret. Az államtitkár szerint a GMO-men- tesség nemzetstratégiai, nemzet- biztonsági ügy. Magyarország számára piaci versenyelőnyt je­lent a tiszta, génmanipulációtól mentes vetőmagtermesztés és mezőgazdaság. A kormány eltö­kélt szándéka, hogy megtisztítja az élelmiszerpiacot is, hiszen a fogyasztók közel 90 százaléka el­utasítja a GMO-termékeket. Magyarországnak nem érde­ke versenyezni az GMO-s, olcsó tömegtermékekkel, nekünk nem kell a dél-amerikai kukori­cára épített állattenyésztés - je­lezte Jakab István. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetsé­gek Szövetségének (Magosz) el- , nőké hozzátette: biztonságos, egészséges élelmiszertermelés­re van szükségünk. Darvas Béla, az MTA Nö­vényvédelmi Kutatóinté­zetének tudományos ta­nácsadója elmondta, a környezettudomá­nyi, egészségügyi vagy közgazdasági érvek rend­szere önmagában nem vezethet a GMO-s termékek betiltásához. A konkrét esetekről kell tudomá­nyos véleményt formálni, a til­táshoz komolyan megalapozott, új tudományos érvek kellenek. Ilyennel állt elő kutatócsoportja a Mon810 génmódosított kukori­ca környezetkárosító hatásáról. Váradi Csaba, a Jászkun Te- szöv titkára úgy vélte, összetett A tudósok felelőssége óriási kérdésről van szó, amelynek egyik lényeges eleme, hogy tu­dományos alapon szülessen dön­tés a koegzisztencia elvének „együttes létezés térben és idő­ben” alkalmazásával, amely egy­ben az egységes EU-piac igénye is. - Jelen esetben első generáci­ós GMO-ról van szó, amit első­sorban a kukoricamoly rezisz­tenciájára fejlesztettek ki. Lehet vitatni, lehet tiltani, de azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a ma­gyarországi gazdák versenyhát­rányba kerülnek. Ellenpéldát említve: évek óta a hazai állatte­nyésztés genetikailag módosított szóját alkalmaz, ami megkérdő­jelezi, hogy Magyarország ho­gyan tiltja a genetikailag módo­sított anyagok felhasználását. Az érdek-képviseleti vezető szerint a hatóságoknak a jelen­legi jogszabályok betartása mel­lett nagyobb odafigyeléssel és időben történő ellenőrzéssel kel­lene a GMO-kérdést, kezelni és akkor nem kerülne sor kukorica­állományok megsemmisítésére. A biológiai és kémiai ismeretek hiánya gyakran ébreszt félelmeket A GÉNTECHNOLÓGIA és OZ általa létrehozott termékek ismeretlen­ségüknél fogva, vagy inkább a róluk szerezhető eltorzított vagy hiányos információk miatt gyak­ran ébresztenek bizalmatlansá­got, félelmet A megértés korlát­ját jelentheti, az ezen a területen alapvetőnek számító biológiai, kémiai, biokémiai, élettani fogal­mak ismeretének hiánya. A szé­lesebb körű összefüggések meg ismeréséhez pedig szükséges a minimális mezőgazdasági, állat- tenyésztési, ökológiai és ökoné miai tájékozottság. az első generációs génmódosí­tott élőlények közvetlenül a ter­melőnek kedveznek, nincs köz­vetlen táplálkozási-élettani elé nyük. Céljuk a gyomirtóknak, kártevőknek, vírusoknak ellen­álló, a szélsőséges környezeti körülményeket jól tűrő, maga­sabb hozamú, hosszabb eltart­hatósági idővel bíró, az élelmi­szeriparszámára kedvező tulaj­donságokkal felruházott né vényfajták, valamint a gyorsáé ban fejlődő, nagyobbra növő, nagyobb hozamot produkáló ál­latok létrehozása. A második generációs transzgenikus fajták előnyös táplálkozás-élettani tu­lajdonságaiknál fogva közvetle­nül a fogyasztónak kedveznek majd, termesztésük, tenyésztő sük kísérleti jellegű, piaci beve­zetésük várható. Úgy, ahogyan az ország jelen­tős részén, súlyos problémát okoz az őszi aszály a megyei gazdáknak is. Több mint két hónapja, július közepe óta nem hullott számottevő mennyiségű csapadék. A szeptemberi me­leg a szárazsággal párosulva ilyenkor szinte példátlan aszályt okoz - jelezte Székely László. A megyei agrárkamara titká­ra elmondta, az augusztus vé­gén a poros magágyba elvetett repce, amely néhol csak a ke­■ Hasznot hozott az aszály: a napraforgót egyáltalán nem kellett szárítani, így pénzt spó­roltak a gazdák. lesztő öntözés hatására csírá­zott ki, nagyon igényelné a hi­ányzó csapadékmennyiséget. Enélkül akár több százezer fo­rintos nagyságrendű károkat is elszenvedhetnek a termelők. Az őszi búza és az őszi árpa ve­tésének is itt az ideje, de a ter­melők alig tudnak elfogadható minőségű magágyat készíteni, mert a száraz, rögös talaj mű­velése erősen igénybe veszi az ilyenkor alkalmazott munkagé­peket, valamint a hektáronkén­ti üzemanyag-felhasználás is magasabb a szokásosnál. Másik oldalon viszont hasz- I not hozott az aszály: a napra- j. forgót egyáltalán nem kellett szárítani, így pénzt spóroltak a gazdák. A kukoricánál ha- j sonló a helyzet, de ott már 10- 20 százalékos terméscsökke­nést okozott a nyár végi, ősz | elejei forró, száraz időjárás. IA betakarítandó kukorica nedvességtartalma már a kí­vánatos 13-14 százalék körül alakul, de a csapadékmentes időjárás lényegesen tovább nem rontja a termésátlagot. ■ Augusztus végéig lehullott csapadék mennyisége (milliméter) 1963-2010 2010 HIRDETÉS Megnyílt az Álla cash&carry kereskedelem Szélesebb kínálattal és kedvező árakkal várják a partnereket A B+T Szuper 100 Kft. 2004 óta foglalkozik papír-, édes­ség-, vegyiáru-nagykereske- delemmel. Cash&carry rendszerű áruházukban széles kínálattal állnak vá­sárlóik rendelkezésére, illet­ve területi képviselőjük rendszeres időközönként felkeresi viszonteladó part­nereiket, melyek megrende­léseit házhoz szállítással teljesítik. A növekvő piaci verseny hatására és a kor elvárásai­nak megfelelve, jelentős be­ruházást indított el a vállal­kozás, melyet egy új áruház SZOLNOK, ÚJSZÁSZI ÚT (A VOLÁN-TELEP MÖGÖTT) létrehozásával és teljes ar­culatuk megújításával egy­bekötve kívánnak megvaló­sítani. Ennek eredményeképpen jöhetett létre Szolnokon az Újszászi út új részén, a ki­épülés előtt álló új szolnoki ipari övezetben, az Álla cash&carry áruház, ahol minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet a vállalko­zás a vásárlók minőségi ki­szolgálására. Szélesebb kínálattal és a már régi vásárlók által meg­szokott kedvező árszínvonal­lal várják meglévő és leendő partnereiket, akik többek közt viszonteladók, intézmé­nyek, vendéglátóegységek, de lehetnek bármilyen tevé­kenységű vállalkozások, egyéni vállalkozók, ősterme­lők, orvosok, ügyvédek. Béla médiasztár lett Pesten rekorder disznó Miniszteri különdíj a kenderesi gazdának Bélát, az ország, s talán az egész világ legnagyobb súlyú sertését láthatóan nem viselte meg a ri­valdafény, békésen szuszog im­már saját óljában, Szpisják Im­re kenderesi gazdaságában. Pe­dig a hét végén zárult 75. Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmi­szer-ipari Kiállítás látványossá­ga, egyértelmű sztárja lett, új­ságírók, fotóriporterek, érdeklő­dők hada vette körül a nap min­den szakában, csodájára jártak hazai és külföldi szakemberek. — Béla már egy ideje nem hí­zik, bő két hónapja 560 kilót mutat a mérleg - meséli a jószá­gával Miniszteri Különdíjat ki­érdemelt gazda. - Korábban so­kat evett, most azonban már ke­Szpisják Imre fürdeti Bélát veset, főleg zöldséget és gyümöl­csöt vesz magához, annyit, amennyit kíván - fogalmaz az agrárvállalkozó, aki azt is el­árulja, hogy addig kívánja tarta­ni az ártányt, ameddig a szíve, lábai bírják a hatalmas súlyt. Szpisják Imre gyerekkora óta foglalkozik jószágokkal, s nem egy óriási sertést nevelt fel. Húsz évig felvásárlóként is te­vékenykedett, így ismeri az ága­zat minden kínját-baját. - Nem is olyan régen még tízezer hízót neveltek csak Kenderesen, ma pedig pár százat. A tartás évek óta veszteséges, és sajnos sem­mi remény arra, hogy a jövedel­mezőség érdemben javul - te­szi hozzá. ■ L. Z. ( «I A i » 1»

Next

/
Oldalképek
Tartalom