Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
6 2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 6-án 18 600 18400 18200 18000 17 800 17 600 17 400 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK z i u u, Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP_______4 090 3,80 13 507 CIG Pannónia 710 3,64 J.8 Émász 16 655 3,38 0 Synergon 244 1,66_____2 FHB 616 1,31 26 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Egis 14 910 -2,86 60 Est Media 212 -2,75 7 ANY 727 -1,75 3 Rába 640 -1,53 3 TVK 2 430 -1,21 0 A BUX index az elmúlt napokban 11600 17680 17400 08.29 08.30 08.31' 09.01 09.02 09.05 Z1”*1 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 09.06.) MALMI BÚZA 2011. december Új elszámolási ár 50800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. december 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 98200 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember ó-án 1€ 1$ 1CHF i i 4 275,77 Ft 194,38 Ft 229,22-1,48 Ft-1,69 Ft-20,36 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.06.) Vételi Eladási | Budapest Bank 266,17 . 282,63 CIB Bank 263,25 285,19 Citibank 264,19 286,21 Erste Bank 268,47 283,93 FHB Bank 268,29 284,31 K&H Bank 266,79 282,17 MKB Bank 270,26 284,12 OTP Bank 270,32 284,18 Raiffeisen Bank 271,14 283,34 Megindult a gáz az Északi Áramlat vezetéken Vlagyimir Putyin kormányfő nyitotta meg a gázcsapot, amikor kedden megkezdődött az Oroszországból Németországba menő Északi Áramlat vezeték első vonalának feltöltése földgázzal. A második csővezeték épül: 650 kilométer már elkészült. A vezeték költségei összesen 8,8 milliárd euróra rúgnak. Az 1224 kilométeres cső a Balti-tengeren át közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot. A két csővezeték összesen 55 milliárd köbméter gázt szállít éven1 te, de az orosz fél nem zárta ki további vezetékek építését. A beruházással már Csehország és Szlovákia sem Ukrajnán keresztül kapja a gázt. ■ Gázos sztori: a türkmén kapcsolat WikiLeaks Felfigyeltek a hatalmas üzletre készülő Millander társaságra Egy „őrült” majdnem eladta Magyarországot harminc évre a Gazpromnak - akár így is értelmezhető a WikiLeaks-dokumentumokból kibontakozó történet. A jelek szerint valódi hidegháború zajlik az orosz befolyás ellen Európában. Magyarország frontország. Újvári Miklós 2008. február ó-án két amerikai nagykövetség közösen intézett sürgős üzenetet a washingtoni külügyminisztériumhoz. Budapest és Asgabat (Türkmenisztán fővárosa) képviseletei azt kérték, az amerikai diplomácia azonnal lépjen közbe, különben Magyarország és Türkmenisztán olyan 30 évre szóló gázszállítási (szerződést köt, amely alááshatja a Nabucco gázvezeték tervét, sőt Magyarország biztonságát is. Az Asgabatban székelő amerikai diplomaták ugyanis megtud- „ ták, hogy egy ismeretlen hátterű J magyar offshore cég, a Millander I International Ltd. napokon belül tető alá hoz egy szerződést, amely alapján évente 10-15 milliárd köbméter türkmén gázt fognak szállítani a Gazprom orosz energiavállalat meglévő infrastruktúráján keresztül Magyarországra, harminc éven át. Hazánk éves gázfogyasztása 14-15 milliárd köbméter, Türkmenisztán éves gázkitermelése 2008-ban 80 milliárd köbméter körül volt, de állítólag a világ legnagyobb gázkészletén ül. A gázt a Millander veszi meg, s Kazahsztánon, Ukrajnán és Szlovákián át fogja elérni Magyarországot. A magyar-szlovák összekötést - így a jelentés - a Millander fogja megépíteni, a gáz pedig Magyarország ellátásán kívül az Ercsiben felépítendő 1000 megawattos Millandererőműbe érkezik majd. „A Millander a jelek szerint megkapta a magyar kormány felhatalmazását, hogy a nevében járjon el”- írja a két nagykövetség közös jelentése, amely a WikiLeaks most nyilvánosságra hozott dokumentumai között található. Az amerikai diplomaták szerint félő, hogy a készülő magyar-türkmén üzlet elszívja a gázt a Nabucco, az Oroszországot elkerülő európai gázvezeték elől, Magyarországot pedig hosszú távon függővé teszi Oroszországtól és a Gazpromtól. A türkmenisztáni amerikai diplomaták megszerezték a készülő szerződés dokumentumait, amelyek szerint a tárgyalások 30 hónapja tartanak, azaz még a Türkmenbasiként elhíresült diktátor, Szaparmurat Nijazov idején kezdődtek el. Hozzátették: nem lennének meglepve, ha a Millander a Gazprom egyik offshore leányvállalata lenne. Tagadtak a kormányok Elképzelni is nehéz, mekkorát nézett Banai Károly, Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő kül- és biztonságpolitikai tanácsadója, amikor a fenti történetet maga a budapesti amerikai nagykövet, April Foley adta neki elő 2008. február 12-én. Az amerikai diplomácia ugyanis valóban mozgásba lendült, hogy a tervezett megaszerződést leállítsa. Banai első Hernádi Zsolt, a Mól és Alekszej Miller, a Gazprom vezetője egy egyeztetés után 2009-ben. A háttérben Gyurcsány Ferenc és Vlagyimir Putyin reakciója szerint Kálmán József, a Millander igazgatója egy „őrült”, többször volt büntetve adócsalásért és ittas vezetésért. Legutóbb például - így Banai - megpróbált nagy tételben gabonát eladni Malajziába, a magyar kormány megbízottjának adva ki magát az ázsiai országban. Vagyis a terv nem komoly. Az amerikai nagykövet azonban kérdőre vonta a magyar diplomatát: hogyan kaphatott mégis Kálmán József írásbeli felhatalmazást Göncz Kinga akkori külügyminisztertől? Banai azt mondta, ez nagyon figyelmeztető, nagyon kényes ügy, s nagy-nagy probléma. Hozzátette: neki nincs tudomása ilyen szerződéstervezetről, Kálmán József nem élvezi a magyar kormány támogatását, de azt nem jelentheti ki, hogy nem támogatja senki. Igyekezett egyértelművé tenni, a magyar kormány a Nabucco-projektet támogatja, amelyet magyar remények szerint azeri gázzal töltenének fel. Reményét fejezte ki, hogy a külügyminiszter írásbeli támogatása csak figyelmetlenség volt. Akár annyiban is maradhatna a történet: egy szélhámos felültette a magyar külügyminisztert, és talán az egész türkmén vezetést. Csakhogy eközben Asgabatban is amerikai szőnyeg szélén állt egy kormánytag. Egy ottani diplomáciai távirat szerint Rasid Meredov türkmén külügyminiszter első reakciója az volt az amerikai ügyvivőnek, hogy nem kell mindent ellúnni, amit beszélnek. A két kormány mindent tagadott. Az amerikai nagykövetség erről szóló jelentése azzal a zá-A világ bizonyított gázkészletei* Ország Mennyiség Rész(milliárd arány köbméter) (%) Világ összesen 190 163 100 Oroszország 47 570 25,02 Irán 29 610 15,57 Katar 25 470 13,39 Türkmenisztán 7 504 3,95 Szaúd-Arábia 7 461 3,92 USA 6 928 3,64 Nigéria 5 246 2,76 Egyesült Arab Emírségek 6 071 3,19 Venezuela 4 983 2,62 Algéria 4 502 2,37 Irak 3170 1,67 Ausztrália 3115 1,64 Kína 3 030 1,59 Indonézia 3 001 1,58 Magyarország 8-* 2010. IÁN. 1-JE1 ÁLLAPOT. FORRÁS: WORLD FACT BOOK rul, hogy az ügyletbe az ukrán RosUkrEnergo céget is be kívánják vonni szállítóként, ami újabb bizonytalanságot okoz. (A WikiLeaks szerint a RosUkrEnergo felerészben a Gazprom, felerészben egy ukrán üzletember, Dmitrij Firtas tulajdonában állt.) A Kreml már rábólintott A Türkmenisztánban szolgáló lengyel nagykövet is érdekes információkkal szolgált az amerikaiaknak. Őszerinte a magyar kormány aligha tud valamit az ügyletről, aztugyanis a Millander a Mollal tárgyalja, esetleg bevonva egy-két bennfentest a kormányból. A lengyel diplomata úgy tudta, a Kreml rábólintott az ügyletre a Gazprom nevében, és Türkmenisztánban is a legmagasabb szinten hagyták jóvá a gázeladást Magyarországnak. Őszerinte 2007 decemberében magyar kormánydelegáció járt Türkmenisztánban. A lengyel nagykövet különösen idegesnek mutatkozott a RosUkrEnergo részvétele miatt, amely szerinte erősíti, hogy a Millander a Gazprom trójai falova. A cél pedig nem más, mint lekötni minél több türkmén gázt, hogy Türkmenisztánnak már ne érje meg beszállni a Nabuccoprojektbe, mint beszállító. Egy amerikai informátor azt állította: a magyar kormány az iráni követségen és más diplomáciai csatornákon keresztül is támogatni próbálja a Millander-ügyletet. Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a magyar kormány egyetlen tagja is tudott volna Kálmán próbálkozásairól. Az ügyletről semmilyen nyilvános bejelentés nem történt, vagyis minden jel szerint meghiúsult, nem kis mértékben az amerikai beavatkozásnak köszönhetően. Gyurcsány 2008. július 9-én mégis elutazott Türkmenisztánba, de az amerikaiaknak a magyar diplomácia végig azt bizonygatta, hogy semmi másról nem esett szó, mint a Nabuccovezetékről. Gyurcsány és Berdimuhamedov elnök nyolc órát töltött együtt, és ahogyan erről Busztin György, Magyarország teheráni nagykövete az amerikaiaknak egy távirat szerint beszámolt, kizárólag a Nabuccóval foglalkoztak. Bizonygatás Bushnak Ha Gyurcsány valóban a Nabuccóba akart gázt szerezni, akkor meglehet, elkésett. Dmitrij Medvegyev három nappal azelőtt járt Türkmenisztánban, és az egyik ottani amerikai diplomáciai távirat kommentárjában úgy fogalmaz: az orosz és a türkmén elnök arról állapodott meg, hogy csak abban az évben a Gazprom 80-100 milliárd köbméter gázt vásárol Türkmenisztántól, 210 dollár/1000 köbméter áron. Ilyen mértékű vásárlás hosszú távon gazdaságtalanná tesz Türkmenisztánnak minden alternatív vezetékes eladást - így a jelentés. 2008 decemberében Gyurcsány levelet intézett Bush amerikai elnökhöz. Hosszasan bizonygatta elkötelezettségét a Nabucco-projekt mellett. Ezt többek között azzal támasztja alá, hogy Nabucco-nagykövetet nevezett ki, kiváló személyes viszonyt alakított ki az azeri elnökkel, Ilham Alijewel, akivel abban az évben négyszer találkozott, és akitől gázt remél. Türkmenisztáni tárgyalásait nagyon sikeresnek és informatívnak nevezi, előre jelzi az egy hónappal később Magyarországra összehívott kormányközi Nabucco-értekezletet, sőt, még a magyar kezdeményezésű NETS-et is a Nabucco segítő infrastruktúrájának nevezi. (Az amerikaiak a NETS-et a Mól olyan projektjének tekintették, amely tovább mélyítené a régió függőségét a Gazpromtól.) A jelek szerint az amerikaiak által ingadozónak és felkészületlennek titulált Gyurcsány arra kényszerült, hogy levélben bizonygassa az amerikai elnöknek elkötelezettségét az Oroszországtól függeüen Nabucco mellett. 2009. március 10-én, három hónappal a Bushnak írt levél és 41 nappal a Nabucco-csúcs után Moszkvában Vlagyimir Putyinnal aláírta a Déli Áramlat építéséről szóló szerződéseket. A Nabuccóról megkötötték a projekttámogatási szerződéseket az érintett vállalatok (közöttük a Mól) és kormányok, de hogy honnan lesz bele gáz, még nem tudni. A konkurens orosz projekt, a Déli Áramlat már talált gázforrást, és pénz is van rá. A Déli Áramlat is Magyarországon halad majd át. Bár Orbán Viktor ellenzékben a moszkvai Gyurcsány-Putyin szerződést puccsnak nevezte a magyar nép ellen, a táviratok szerint az amerikai diplomatáknak jelezte: Magyarország nem kockáztathatja meg, hogy kimaradjon az orosz projektből, a Déli Áramlatból, még akkor sem, ha e vezeték megépülésének végül áldozatul esik a Nabucco. A déli gázfolyosó tervei Vezeték Nyomvonal -Kapacitás (milliárd köbméter) Nabucco Törökország, Bulgária, Románia, Magyarország, Ausztria 31 ITGI Törökország, Görögország, Olaszország 3-5 TAP Görögország, Albánia, Olaszország 10-20 Bolgár-török vezeték Bulgária, Törökország 5 Déli Áramlat Görögország, Bulgária, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Horvátország 63 AGRI Azerbajdzsán, Grúzia, Románia, Magyarország 7 FORRÁS: VG-GYŰJTÉS
