Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-07 / 209. szám
2011. SZEPTEMBER 7., SZERDA 7 GAZDASÁG Még mindig nem kell az új hitel a lakosságnak Kompromisszum született munkajog További egyeztetésre tett ígéretet az NGM államtitkára V A hazai háztartások mindössze 295 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel (a folyószámlahitelek nélkül kalkulálva) 2011 első hét hónapjában, ez havi átlagban bő 42 milliárd forintnak felel meg - derül ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. Mindez azt jelenti, hogy a júliusig terjedő időszakban sikerült alulmúlni a nem túl acélos 2010-es adatokat is: akkor még 388 milliárdot értek el az új kihelyezések, ez közel 24 százalékkal több a mostani mennyiségnél. A havi adatokat vizsgálva szintén nem túlságosan biztató a helyzet. Míg 2009 júliusában még 84,5 milliárd forintnyi új kölcsönt vettek fel a háztartások, addig két hónappal ezelőtt ez a mennyiség 44,4 milliárdot tett ki. Az új kihelyezéseken belül egyértelműen a forinthitelek dominálnak, a devizaalapú kölcsönök szerepe még a fogyasztási kölcsönöknél is - ahol pedig lenne elvi lehetőség a nagyobb térnyerésükre - marginális. Az új kihelyezéseken belül a július végéig tartó időszak alatt a fogyasztási hitelek voltak többségben: ezek mennyisége 135 milliárd forintot tett ki, szemben a lakáshitelek 110 milliárdjával. Az év első felének eseményei tükrében a visszaesés egyáltalán nem meglepő. A makrogazdasági környezet változatlanul nem kedvez a hitelfelvételi kedv emelkedésének, emellett a svájci frank árfolyamának alakulása igencsak megterhelte a már hiteleiket törlesztő háztartások költségvetését. Az új kölcsönök nyújtásánál pedig változatlanul szigorú üzletpolitikát folytatnak a bankok: bár újabb szigorításokról már nem hallani, a kamat- és egyéb feltételekben nem következett be az elmúlt hónapokban számottevő változás. Hiába törlesztette a devizahiteleit júliusban a lakosság, a svájci frank árfolyamának emelkedése miatt mégis 330 milliárd forinttal többel tartozott a bankoknak, mint a hó elején. A háztartások július végén már összesen 8636,3 milliárddal tartoztak a hitelintézeteknek, ebből több mint 5700 milliárdnyi devizaalapú kölcsön volt. Éves összevetésben 110 milliárd forinttal még csökkent is a háztartások hitelállománya, ez azonban lényegesen kevesebb annál, mint amennyit időközben törlesztettek. ■ Barát Mihály Sikeres volt az egyeztetés - hangoztatta Czomba Sándor (középen). A munkaadói és munkavállalói oldal mellette ülő képviselői is elégedetten távoztak Sikeresnek nevezték a tegnap lezajlott háromoldalú egyeztetést a részt vevő munkaadói és munkavállalói szervezetek, amelyek az új munka törvénykönyvéről tárgyaltak. Az eseményre azonban több munkavállalói érdekképviseletet sem hívtak meg. Braunmüller Lajos A leginkább érdekelt érintettek felé tálalták a mai egyeztetésen azokat a pontokat, amelyeket az új munka törvénykönyvének tervezetéhez beérkezett több mint háromszáz javaslatból gyúrtak össze a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértői - mondta el Czomba Sándor a tegnapi, háromoldalú egyeztetés után. A foglalkoztatáspolitikai államtitkár hozzátette: az egyeztetésen részt vevő felek mindanynyian egyetértettek abban, hogy a cél az, hogy minél több ember dolgozzon Magyarországon. A jelenleg élő munkajogi szabályozás azonban nem segíti a foglalkoztatás bővülését, ezért új törvényre van szükség. „Rövid idő alatt máris komoly eredményeket értünk el” - mondta Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) az alelnöke hangsúlyozta: a résztvevők megállapodtak abban, hogy a mostani munkajog elavult, és helyette újra van szükség. Az új jogszabálynak mindenekelőtt a hazai vállalkozások versenyképességét kell elősegítenie. Rolek szerint ez még jobb időkben is fontos, most, a jelenlegi válságos helyzetben pedig „élet-halál kérdése”, és az egész társadalom érdeke. Az alefnök kijelentette: elfogadható az a jogos munkavállalói igény, amely szerint garanciális szabályok kellenek ahhoz, hogy a versenyképesség ne eredményezze a dolgozók kiszolgáltatottságát. Egyetértett mindezzel Dávid Ferenc is. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára reméli, hogy a háromoldalú egyeztetés folytatódik. Dávid hozzátette: az új munka törvénykönyvének egyik legfontosabb hatása az lesz, hogy a jelenlegi merev szabályozást eltolja a munkaerőpiac „felelős partnereinek felelős megállapodásai” felé, mind az egyéni, a kollektív és az ágazati megegyezések terén. Konkrétumként megemlítette: a vétlen károkozásra vonatkozó kártérítési szabályok terén kompromisszum várható. A jelenlegi szabályozás szerint a dolgozó az általa gondatlanságból okozott anyagi kárért legfeljebb kétheti átlagkeresettel felel, amely a főtitkár szerint nem maradhat, a korlátlan kártérítés pedig nem elfogadható. A megállapodás valahol a kettő közt lesz. „Megtört a jég” - hangoztatta Gaskó István. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint az elmúlt hónapok szakszervezeti kritikái és sztrájkfenyegetése után biztató, hogy a háromoldalú tárgyalás Pataky: Nem örülünk, hogy kihagytak minket „A tervezetet nem peveztük elfogadhatatlannak, ezért sem értem, miért nem hívtak meg minket erre az egyeztetésre” - nyilatkozott Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke, aki lapunktól értesült a tárgyalásról. „Megdöbbentünk, hogy nélkülünk zajlott az egyeztetés, de ha ez valóban első körös párbeszéd volt, akkor várjuk az időpontot, hogy mikor tudnánk leülni mi is tárgyalni, ugyanis nekünk is a háromoldalú egyeztetés a célunk” - tette hozzá Pataky, aki szerint tegnap erre Czomba Sándor államtitkár is ígéretet tett neki az esemény után. megvalósult Gaskó úgy véli, „kármentési célzattal” érkeztek az egyeztetésre, amely „sikeres és reményt keltő irányt vett”. Az egyeztetés legfontosabb eredményének azt tartotta, hogy a rendkívüli felmondás esetében a munkaadónak továbbra is indokolnia kell majd, a próbaidő szabályozása marad a jelenlegi, azaz legfeljebb három hónapot lehet érvényesen kikötni, s a szabadságok kiadásának a rendszere sem változik. Hangsúlyozta: minden résztvevő célja az, hogy a változásokkal ne csökkenjen a dolgozók jövedelme. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke szerint a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele elfogadható, ám ez nem jelentheti a dolgozók emberi méltóságának csorbulását. A tervezet magánéletet csorbító kitételei, így a poligráfos vizsgálat vagy a kamerás megfigyelés indokolatlan pontjai is megváltoznak. Lapunk kérdésére Czomba kijelentette: minél szélesebb körű konszenzusra törekszenek, így nem zárkóznak el attól, hogy más szervezetekkel is egyeztessenek. Első körben azokat a munkavállalói szervezeteket hívták meg, akik nyitottak voltak a tárgyalásra. „Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy valaki szerint az új törvénytervezet egészében rossz, és ezért a régit kell megtartani” - tette hozzá Czomba. Az árfolyamgáttól alaposan zuhant a frank értéke beavatkozás A magyar devizaadósokat is segíti a svájci jegybank döntése, 230 forint körül lehet A Svájci Nemzeti Bank tegnap délelőtt bejelentette: nem engedi meg, hogy egy euró 1,20 franknál kevesebbe kerüljön, és ennek érdekében kész beavatkozni a devizapiacon. A hír hatására szinte azonnal 1,1-ről 1,2 frankra nőtt az euró értéke, s a frank árfolyama 252-ről 226 forintra zuhant, majd a 230 forintos értéken stabilizálódott. A lépés megmozgatta a többi deviza piacát és az értéktőzsdéket is Az euró értéke hirtelen 1,404 dollárról 1,425 dollárra nőtt, ám a nap végére eredeti szintjére esett vissza. Hasonló kilengést produkált az angol font, és emelkedtek az európai bankrészvények, valamint tőzsdeindexek. „A világgazdasági helyzet nem változott meg, és egyelőre a svájci jegybank is csak verbális intervenciót hajtott végre” - mondta lapunknak Háda Bálint, a Quaestor vezető elemzője. A szakértő nem kételkedik abban, hogy az alpesi ország központi bankja beavatkozik a devizapiacon, ha a frank árfolyama átlépné a küszöbértéket. Azt viszont kérdésesnek gondolja, hogy meddig tudja ellensúlyozni a frank iránti keresletet. Megemlítette, hogy 2009-ben többször is eredménytelenül próbálta megállítani a nemzeti valuta erősödését. Háda szerint ha sikerül a svájci jegybanknak megállítani a frank erősödését, az alpesi ország Svájcban nem engedik, hogy egy euró 1,20 franknál kevesebbe kerüljön devizája akkor is a kockázatoktól menekülő tőke célpontja marad, legfeljebb további erősödésére nem számítanak a spekulánsok. A magyar bankok és adósaik jól járnak a svájci lépéssel- véli Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa. A meghirdetett árfolyamküszöbnek köszönhetően ugyanis az euró 275 forint körüli értékénél a frank árfolyama 230 forint körül stabilizálódhat. Ha sikerül a frank felértékelődését megállítani, akkor kevesebb ffankhitelt felvevő ügyfél függeszti fel adósságának törlesztését, s lassabban romlik a bankok hitelportfoliója. Ezért a hitelintézeteknek kevesebb céltartalékot kell képezni-I l EÖ333l1 Uborkaszezonban is sok a felszámolás AZ IDÉN AUGUSZTUSBAN, a szabadságolások miatt kisebb kapacitással működő cégbírósági ügykezelés közepette visszaesés történt a felszámolások és végelszámolások alakulásában, ez azonban csak viszonylagos volt, mivel tavaly augusztushoz képest 58,5 százalékos volt a növekedés - közölte tegnap az Opten céginformációs szolgáltató. SZÉP kártya: szerények az eredmények rendkívül szerények a Széchenyi Pihenő kártya (SZÉP) értékesítésének a beindítása óta eltelt két hónap eredményei - közölte tegnap a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. A szervezet a kormánnyal ellentétben nem elégedett azzal, hogy két hónap alatt 600 elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, és 100 munkáltató 700 kártyát osztott ki a dolgozóknak. Nem valószínű a recesszió „nem hiszem, hogy az Egyesült Államok vagy a globális gazdaság ismét receszszió felé halad, de igen nagy mértékű a bizonytalanság” - hangoztatta egy szingapúri tanácskozáson a Világbank elnöke. Robert Zoellick szerint az európai adósságválság egyik lehetséges megoldása a költségvetési integráció elmélyítése, a likviditás növelését célzó lépések nem elegendők. Zoellick: Nagy a bizonytalanság az árfolyam ük, s nagyobb lesz a nyereségük, vagy kisebb a veszteségük. Ä döntéssel nem csak a svájci gazdaság nyer, mérséklődik a svájcifrank-hitelesek árfolyamkockázata is - közölte Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Az árfolyamrögzítés eredményeként viszonylag stabil euró/frank árfolyammal lehet számolni, ami azt jelenti, hogy a frank forintban kifejezett értéke tartósan a 230-as szint körül maradhat. Szerinte az árfolyamrögzítéssel a hazai gazdasági kilátások is javulhatnak, és a devizakockázat mérséklődése hozzájárulhat ahhoz, hogy a jegybanki alapkamat csökkenhessen. ■ Giczi József
