Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)

2011-08-01 / 178. szám

4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ Munkaerőköltségalakulása országosan (forint) Tíz közismert márka tűnhet el véglegesen A 247wallst.com évente elké­szíti a véleményük szerint legveszélyeztetettebb márkák tízes listáját. A most közrea- . dott összeállítás szerint jövő­re két üzletlánc is eltűnhet: American Apparel és a Sears. Hasonló sorsra juthat az • A&W gyorsétterem-hálózat is, illetve a kukoricapelyhekről ismertté vált Kellogg's Corn Pops. A filmes világból a ve­szélyeztetettek listájára ke- • rült a Sony Pictures, mely a Pókember, a Karate kölyök és : a Szellemirtók jogait birtokol­ja, és a szappanoperákkal kapcsolatos híreket közlő új­ság, a Soap Opera Digest. Az : okostelefonok megjelenése : előtt az egyik legnagyobb mo­bilgyártó a Sony Ericsson volt, mely most a listára került a Nokiával egyetemben. Átalakulás vagy letűnés várhat a MySpace-re is, mely • éveken át a vezető közösségi hálózat volt az interneten. Megpecsételődni látják az elemzők a Saab sorsát is. ■ Olcsóbb lett a hazai munkaerő felmérés Az alapbér csak a kétharmada a dolgozó foglalkoztatási költségeinek Hol lehet a terhen csökkenteni? A munkaerőköltségben jelen­tős eltérés lehet megyénként, bár erre a KSH elemzése nem tér ki. A költségek legjelentősebb részét ugyanis keresetek jelentik, me­lyek alapjául szolgálnak a külön­böző járulékoknak is. A kerese­tekben ugyanakkor a megyék kö­zött igen csak nagyok a különb­ségek. Jász-Nagykun-Szolnok már évek óta sereghajtók között van a bérekben. E téren az elma­radás tavaly már 25 százalékos volt az országos átlagtól. A munkaerőköltségből a szo­ciális költségek részaránya 25,7 százalék, a képzési és egyéb költségelemek a foglalkoztatás­sal kapcsolatos költségeknek pedig mindössze 2,9 százalékát Ami növeli, illetve csökh a munkaerőköltség az alkal­maztatás költségét jelenti. Te­hát minden olyan, a munkálta­tót terhelő kötelezettséget fel­ölel, amely a munkaerő alkal­mazásával kapcsolatosan fel­merül. így a dolgozó munkájá­nak ellenértékeként kifizetett összegen (kereset) kívül a nyug­díj- és egészségbiztosítás mun­káltató által átvállalt terheit, hozzájárulását a munkanélkü­liség kezeléséhez, a csökkent tették ki. A szociális költségek nagyságát gyakorlatilag a mun­kajövedelem határozza meg, hi­szen döntő része ahhoz kapcso­lódó kötelező járulék. A mun­káltató által önként vállalt szo­ciális juttatások aránya Magyar- országon egyelőre csekély. A munkajövedelem átlagosan 67 százalékát kitevő alapbérhez járuló bérpótlékok mellett a tör­vényi előírás vagy az elvégzett feladatok mennyisége, minősé­ge alapján fizetett jutalmak, pré­miumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban. A rendszeres kereseten felüli jutta­tások aránya a pénzügyi szerve­zeteknél a legmagasabb, és az egyébként is alacsony bérszín­nti a kiadásokat munkaképességűek foglalkoz­tatását szolgáló alapokhoz, a különféle természetbeni és szo­ciális juttatásokat, illetve költ­ségtérítéseket és a továbbkép­zéssel kapcsolatos költségeket tartalmazza. A költségeket a munkadíjhoz (munkáltatói szja) vagya foglalkoztatott lét­számhoz kapcsolódó (kommu­nális adó) tételek növelik, a fog­lalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások pedig csökkentik. FARKASNÉ CSEH ESZTER a Haris Kft gazdasági vezető­je: - A kisebb cégeknél, ön­foglalkoztató vállalkozóknál a munkaerő költségének csökkenése nem igazán érez­hető. Hiába csökkentek né­hány százalékkal a foglal­koztatásra rakodó terhek, a minimálbérek, vagy az előírt jövedelemminimum emelke­dett. Márpedig ez után fizet a kisebb vállalkozók többsé­ge. A húsz fő feletti foglal­koztatóknál pedig a rehabili­tációs járulék jelent nagy ter­het. Ez néhány éve ötszörösé­re emelkedett. Igaz, nem kell megfizetnie, aki megváltozott munkaképességűt alkalmaz, de ez nem minden területen lehetséges. Lus József, a VOSZ megyei elnöke: - A munkára rako­dó terhek csökkentése szé­pen hangzó szlogen, de ön­magában nem oldja meg a gondokat. A gazdaság meg­bicsaklása miatt sok vállal­kozásnál gyengült a munka­erő-megtartó képesség. Mind­ez a foglalkoztatottak jöve­delmének csökkenésében is megmutatkozott. Az alkal­mazottak ezt elfogadták, an­nak érdekében, hogy más­nap is legyen még hova be­menni dolgozni. Ha erősödik a gazdaság, emelkedik a szolgáltatások színvonala, s a fellendülés nem csak az exportra termelő cégeknél lesz érezhető, akkor olyan helyzet keletkezik a vállalko­zásoknál, hogy a munkaerő ára is emelkedhet. Tavaly 281 ezer forintba került átlagosan egy munkavállaló a cégeknek, ám térségenként és ágazatonként nagyok az eltérések. Képünk illusztráció. Két év alatt közel havi öt­venezer forinttal mérsék­lődött hazánkban a mun­kaerőköltség. A KSH leg­frissebb elemzése szerint ebben szerepe volt a jöve­delmek és járulékok csökkenésének is. Teleki József Tavaly a becsült munkaerőkölt­ség egy fő teljes munkaidősre számítva havi átlagban 281 ezer forintnak felelt meg. Ez három százalékkal kevesebb, mint 2009-ben volt. De már tavaly­előtt is hasonló mértékű csökke­nés volt megfigyelhető. Hiszen míg 2009-ben havonta 317 ezer forintba került egy dolgozó fog­lalkoztatása, addig 2008-ban 327 ezer forint felett volt ez az összeg. Tavalyelőtt különösen a vállalkozásoknál esett vissza a munkaerőköltség, amit a jöve­delmek mérséklődése magya­ráz. A 2010-es csökkenés mö­gött pedig a közszféra munkajö­vedelmének alakulása, illetve a munkáltatókat terhelő járulé­kok csökkenése áll, mindenek­előtt az EHO (egészségügyi hoz­zájárulás) eltörlése, valamint a munkáltató által fizetendő tár­sadalombiztosítási járulék két százalékos mérséklése. vonalú mezőgazdaságban a leg­alacsonyabb. A munkáltatók az egyéb mun­kajövedelmek közül legnagyobb arányban étkezésiköitség-térí- tést nyújtanak a dolgozóknak. A vállalkozásoknál ez az átlagot meghaladó. De a természetbeni juttatások között arányait tekint­ve jelentős a munkába járással kapcsolatos költségtérítés és az üdülési hozzájárulás is. Jubileumi jutalmak ugyanak­kor elsősorban a közszférára jel­lemzőek. Ott ezek az egyéb munkajövedelem közel ötödét tették ki, míg a vállalkozások­nál mindössze két százalékát. Ezt a Munka Törvénykönyvében szereplő alacsonyabb mérték, il­letve az magyarázza, hogy a vál­lalkozásoknál jelentősen össze­zsugorodott az úgynevezett törzsgárda. Vállalatok reklámjaihoz nyújt segítséget a Facebook A Facebookot sokszor alkal­mazzák marketingcélokra, ! de általában nagyobb cégek, amelyek erre szakosodott, külsős ügynökségeket bíz­nak meg, hogy vásároljanak hirdetéseket, készítsenek kö- zössegi mediakampanyt. A közösségi portál most mindebben még segíteni is I kíván a vállalkozásoknak. A Facebook for Business hon­lap egyfajta útmutató, amely tanácsot ad, hogyan lehet a legjobban használni a Face book marketing eszközeit. Nem ez az első alkalom, ' hogy a Facebook a hirdetők kegyeit keresi. A vállalat ápri­lisban indította el a Facebook Stúdiót, amely sikeres Face­book kampányokat díjaz. A Google+és a YouTube ép­pen a fordított utat járja. Arra kéri a vállalatokat, hogy ne hozzanak létre céges profilt.» Kinőhetetlen hobbi az apró, távirányított gépcsodák építése modellezés A valósághű repülőgépek, autók összeszerelése és irányítása egyaránt nagy kihívást jelent Legtöbbünk számára a helikop­tervezetés vagy az autóverseny­zés elérhetetlen vágyálom csupán és mozdonyvezető sem lehet min­denkiből. Aki mégis ki szeretné élni a technika iránti lelkesedését, annak a modellezés kínál jó megoldást. Ennek célja valamilyen jár­mű kicsinyített, de működőképes másá­nak megépítése. Nem keverendő össze a makettezéssel, ahol szin­tén az eredeti jármű vagy épület kicsinyített mását építik meg, vi­szont ezek a nagyon pontos, élet­hű makettek nem mozognak. A legváltozatosabb járműtípu­sok modelljeivel foglalkoznak a hobbi művelői. Létezik vasút-, repülő-, helikopter-, autó-, hajó-, tank-, motor-, tengeralattjáró-, de még rakétamodellezés is. A meg­épített modellek között találunk olyanokat, amelyek egy már létező jár­mű méretarányo­san kicsinyített, működő másai, de vannak olyanok is, amelyek csak az adott méretben léteznek. Sok­szor a modell gazdája olyan tu­dást, és élményeket szerezhet, amelyhez a valóságban igen ne­héz lenne hozzájutni. E hobbi művelői szerint sokat jelent, amikor nem a bolti, hanem saját építésű modellekkel játszanak. ■ A modellezés nem keverendő össze makettel, azok ugyanis nem mozognak. A járművek irányítása többfé­le módon történhet. A repülő-, helikopter-, autó-, és hajómodel­lezésben leginkább elterjedt módszer a rádiós távirányítás. Az RC-modellezés a rádióval távirányí­tott modellekkel való foglalatos­ság. Az RC az angol radio con­trolled (rádiójel-vezérelt) rövidí­tése. Az e célra használható frek­venciatartomány országonként eltérő. A járműveket egy maxi­mum 2 Watt teljesítményű (Ma­gyarországon külön engedélyez­tetés nélkül legfeljebb 100 mW- os) rádióadóról irányítják és egy a modellben elhelyezett vevő fo­gadja a jeleket, amelyek szervo- motorokon keresztül irányítják a A távirányított modellek esetében nem számít követelménynek, hogy egy létező jármű kicsinyített, pontos másolatai legyenek kis gépet. Az RC-autómodellek pályája lehet onroad (szilárd burkolatú) és offroad (terep). Lé­teznek olyan szá­mítógépes szoftve­rek, melyek szimulálják az RC- irányítást és körülményeit, ezek neve Virtual RC. A vasútmodellezésben a kötött pálya adottságai miatt a közvet­len analóg- vagy digitális vezér­lés terjedt el. A vezérlőjel a sínen érkezik a mozdonyba, analóg üzemben a sebesség feszültség- szabályzott, digitális üzem ese­tén a járművek állandó feszült­ségű egyenárammal üzemelnek, a vezérlési utasításokat pedig alacsony frekvenciájú váltóáram továbbítja. ■ Cs. G. P. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom