Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-05 / 155. szám
2 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 5., KEDD MEGYEI TÜKÖR Szelevényi szemétügy: egyre dagad környezetvédelem Egy levélből tudták meg az önkormányzatok, hogy idő előtt megtelik a lerakó A szelevényi hulladéklerakó eddigi története kunszentmárton Önkormányzata 1999-ben, 13 kistérségi önkormányzattal együtt, támogatások igénybevételével hozta létre Szelevény külterületén a regionális hulladéklerakót. Az érintett önkormányzatok megállapodtak abban, hogy a létesítmény és a hozzá tartozó földterület a beruházásban részt vevő települések közös tulajdonába kerül, mégpedig a lakosságszámuk arányában. A szigetelt aljzatú szilárdhul- ladék-lerakó alapterülete 32 ezer négyzetméter, befogadóképessége 280 ezer köbméter tömörített hulladék. A lerakó akkor mintegy félmilliárd forintba került. 1999-ben még, az akkor rendelkezésre állt adatok alapján, évente 35-38 ezer köbméter - laza - hulladék beszállításával számoltak, s ez alapján akkor mintegy 35 évre kalkulálták a telep élettartamát. AZ INGATLAN és a telep 2007 februárja óta 14 település ön- kormányzatainak osztatlan közös tulajdonában vám Kunszentmárton, Cibakháza, Cső pa, Cserkeszőlő, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Szelevény, Tiszafóldvár, Tiszainoka, Tisza- kürt, Tiszasas, Tiszaug, Öcsöd. A társulás gesztora a kunszentmártoni önkormányzat. A több mint 7,7 hektáron fekvő lerakó üzemeltetésére a tulajdonos önkormányzatok a budapesti székhelyű Remon- dis Kft. jogelődjével, a Reth- man Kft-vel kötöttek szerző dést. A vezetőnek feltett érdemi kérdéseink végeredményben érdemi válaszok nélkül maradtak A kialakult helyzettel kapcsolatban természetesen megkérdeztük a szelevényi lerakót működtető Remondis Kft-t is. A , cég igazgatójával, Szabó Péterrel összesen öt kérdéskört igyekeztünk körüljárni, ám közülük csak egyben kaptunk érdemi választ Szerettük volna meg tudni, hogy a számításaik szerint pontosan mennyi ideig elegendő még a szelevényi lerakó kapacitása, miként azt is, hogy szerintük mi az oka az élettartam tízéves rövidülésének. Nem kaptunk érdemi választ. Meg kérdeztük azt is, hogy milyen módon képzelik a folytatást: egyfelől, milyen útját tervezik a bővítésnek, és megkezdték-e már a tervezést; másfelől pedig, hogy újra pályáznak-e az üzemeltetésre, ha jövőre lejár a szerződésük? Válasz erre sem született. Feltettük az önkormányzatok talán leggyakoribb kérdését is: milyen forrásból tervezik a bővítést? Válasz szintén nincs. Rákérdeztünk, miért nem foglalkoztak eddig a hulladék válogatásával, és miért nem végeznek komposztálást, hiszen így is csökkenthető a lerakóra kerülő mennyiség. A válasz: törekszenek a szelektív hulladék arányának növelésére, illetve bíznak „abban is, hogy ...az új jogszabályok olyan ösztönzési rendszert jelentenek majd, hogy a lerakásra kerülő hulladékokból... minél nagyobb arányban legyen hasznosítási, értékesítési lehetőség, és ezzel a lerakóba kerülő kommunális hulladék mennyisége, aránya jelentősen csökkenjen”. - a tevékenységünket az engedélyekben foglaltak szerint végezzük, s bár több telephelyünkön, de országosan is, nehézsé get jelent a komposzt értékesítő se, forgalmazása, határidőre elkészül a komposztáló egység - tette még hozzá Szabó Péter. hát ennyi! Illetve, még valami: az igazgató elbüszkélkedett azzal is, hogy a telepen bemuta- tő és oktatótermet alakítanak ki, ahol megismerhető a hulladék útja, akár környezetismereti órák keretében is. Az iskolások és óvodások kicsiben és élőben is láthatják azokat a gépeket, rendszereket, amelyek révén tisztább, élhetőbb lehet környezetük. ettől persze még nem lesz olcsóbb a szemétszállítás... L. Murányi László A szolgáltató múlt év végi levele még mást is tartalmazott - s ez alaposan meglepte a címzett települési vezetőket. Felszólítást, hogy az önkormányzatok szíveskedjenek a lerakó körül szabad területről, illetve a meglévő hulladékhalom - depónia - magasításának engedélyeztetéséről gondoskodni, hogy a fenyegető problémát időben elháríthassák. A levél az üzémeltetési szerződésre hivatkozik, ami kifejezetten az ön- kormányzatokra testálja ezeket a feladatokat. A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Történt ugyanis, hogy 2006 januárjától, egy éven át, amikor a szelevényinél jóval nagyobb kétpói hulladéklerakó átadása csúszott, Szelevény fogadta be Szolnok és Abony és több kisebb település hulladékát is. A Remondis Kétpó Kft. korábbi információja szerint, mintegy 32 ezer tonnányi mennyiséget - Mi akkor megegyeztünk az üzemeltetőnkkel, hogy amennyiben beengedi a többletmennyiséget, a befogadóképesség szűkülése miatt bekövetkező terhek, költségek majdan őket fogják terhelni - emlékeztet Molnár Bálint, hamar a lerakó. Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy legalább húsz évre biztosítva legyen az elhelyezés, hiszen a térségből a tervezett ütemben folyt a beszállítás. A probléma tehát az: ki viselje a hamarosan szükségessé váló bővítés költségeit. A földkisajátítás, az engedélyeztetés és a beruházás együttes cechjét. — Nemigen van itt az önkormányzatoknak annyi pénze, amennyi mindezt fedezni tudná - szögezi le Kiss Gábor mesterszállási polgármester. - Végig kell ezért gondolnunk minden eshetőséget, hogy miként tudnánk Jókora érzelmi és üzleti hullámok gyűrűznek újabban a szelevényi hulladéklerakó körül. A 14 település hulladékát befogadó telep üzemeltetője, a budapesti Remondis Kft. nemrég arról értesítette az önkormányzatokat, hogy három éven belül megtelik a lerakójuk. Tíz évvel a tervezett idő előtt! egyúttal már a jelenleg méregdrága szállítást is olcsóbbá tenni. Tovább bonyolítja a helyzetet az is, hogy jövőre lejár a Remondis Kft. Szelevényre vonatkozó hulladékszállítási és működtetési szerződése. Ez számos más kérdést is felvet.- Az érintett önkormányzatoknak kell a kezükbe venniük a hulladéklerakó sorsát! - vélekedik Molnár Bálint. Hozzáteszi rögtön: a társult települések már többször is tanácskoztak az ügyről, és álláspontjuk teljesen egységes. — Vagy új szerződést kell kötni, vadonatúj, a települések számára kedvezőbb feltételekkel, vagy új szolgáltatót kell keresni, amelyik megújítja az együttműködést az önkormányzatokkal — vélekedik Molnár Bálint. A most lejáró szerződés ugyanis féloldalas, szerintük az összes terhet az önkormányzatokra hárítja. A szelevényi objektumot tulajdonló önkormányzat gesztora, Kunszentmárton polgármestere, dr. Czuczi Mihály úgy látja: sietni kell, mert az Ideiglenes megoldást jelentő depóniamagasítás engedélyeztetése, valamint az új területek bevonása egyaránt időigényes folyamat.- Amikor a szerződést kötöttük a Remondis Kft. jogelődjével, szorított bennünket az idő - emlékezik dr. Czuczi. - Most több időt kell szentelnünk a döntésre, és lényegesen kedvezőbb szerződéses feltételeket szeretnénk kiharcolni magunknak - mondta. Itt tart jelenleg a szelevényi lerakó ügye. A vélemények egy dologban megegyeznek: nem lesz egyszerű a folytatás! Dr. Czuczi Mihály: — Kedvezőbb szerződéses feltéteteket szeretnénk... A szelevényi telep hulladékdepóniáját 2006- ban bővítették utoljára, most legfeljebb már Öcsöd polgármestere, a Kunszentmárton Többcélú Kistérségi Társulás elnöke. - Erről írásos nyilatkozat van a kezünkben a cég akkori igazgatójától. Most mégis ránk akarja terhelni a költségeket és a feladatot. De más baj is van: a törvény előírja, hogy a lerakókra kerülő hulladékot válogatni, osztályozni kell. Szelevényben nincs ilyen előválogatás, pedig a szakemberek szerint ez is jelentős térfogat-megtakarítást eredményezne. Nem beszélve a szerves anyagok komposztálásáról. A Remondis igazából még meg sem mondta, hogy miért telt meg ilyen Hetekre csökken a várakozás adomány Szívultrahang-készüléket kapott a kórház Napelemek és szélgenerátorok keríilnek a tetőre Átgondolják a szolnoki állomás vágányhálózatát A karcagi Kátai kórházban évente 4500 szívultrahang-vizsgálatot végeznek. Eddig hat-nyolc hónap volt az előjegyzési idő, ez egy új gépnek köszönhetően egy-két hétre csökken. A 23 milliós műszert tegnap adták át.- Örvendetes, hogy ezzel a modern műszerrel gazdagodott a kórház — mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.- A Szerencsejáték Zrt. révén alapítványunkon keresztül sikerült megvenni a készüléket Köszönet érte! - mondta dr. Nagy Mihály főigazgató. - A legjobb helyre került az adományunkból vásárolt készülék - jelentette ki Szent- pétery Kálmán, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. ■ A készülékkel dr. Farkas Béla főorvos (balra) és dr. Nagy Mihály Aláírták a napokban a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium megújulóenergiaalapú villamosenergia-ellátásá- nak kiviteli tervét. A nap- és a szélenergia felhasználásával nyert villamos energia az iskola ellátásának 20 százalékát biztosítja majd. A beruházás közel 15 millió forintba kerül, melyhez 9 millió európai uniós támogatást nyert a város. Az EGYMI és a Bercsényi Miklós Gimnázium tetejére összesen 10 kW névleges teljesítményű berendezés kerül—írta a város honlapja. A szélgenerátorokat az EGYMI, a napelemeket a gimnázium tetejére telepítik. A költségek 20 év alatt térülnek meg. ■ Folyamatban vannak a páneurópai közlekedési hálózathoz kapcsolódó Szolnok-Szajol vasútvonal felújításának előkészítési munkálatai. A tervek szerint a kivitelezés 2013-ban indul. A beruházás kiterjed Szolnok állomás korszerűsítésére is. E meghatározó vasúti csomópont áttervezése komoly feladatot jelent, melynek során újragondolják a vágányhálózat és funkcióinak szükségességét. Az állomáskorszerűsítés tervezése a Szolnok és Szajol közötti szakasz tervezésével együtt indul, kivitelezésének kezdete azonban 2015-ben várható. A Szolnok és Szajol közötti 6,5 kilométeres szakaszon található hazánk egyik legnagyobb kétvágányú vasúti hídja a Tisza felett. A pályaszakasz felújításával párhuzamosan megépül egy új tiszai ártéri híd is a Tisza-híd és Szajol között, az árvizek gyorsabb levonulása érdekében. Szajol állomás előtt, a vonalszakasz legmélyebb pontján ugyanakkor kétoldali árvizvédelmi gáttal védik majd a vasúti pályát.- A felújítás nyomán az érintett szakasz alkalmas lesz az óránként 160 kilométeres sebességű szerelvények közlekedtetésére is, mihelyt egy másik projekt keretén belül kiépül az egységes vonatbefolyásoló rendszer - mondta Loppert Dániel, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője. ■ 4 * í i A
