Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-16 / 165. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 16., SZOMBAT A NAP TÉMÁJA idegenforgalom Gyakran még a helybeliek sem tudják, milyen turisztikai értékek tőszomszédságában élnek. Pedig olykor egy csendes kis zsákfaluban is akad egész napra elegendő látnivaló. KEVESET TUDUNK LÁTNIVALÓINKRÓL étterem, cukrászda borozó még jobban is érzik mag lkat a gyerekek, szép élmények] jel tér­nek haza. Sokszor valóban net i va­gyunk tisztában vele, milyen szépségeket rejt környezi [tünk. Pedig olykor egy csendes 2 lákfa- luban is akad egész napr 1 való látnivaló. — Szelevény egy lefűzi tt Kö­rös-holtág melletti maga »latra települt. A határ nagy rés [ét ki­száradt morotvák, vagy c jator­Ízelítő a különféle J ász-Nagykun-Szolnok megyei túraajánlatokból KERÉKPÁRTÚRÁK A NAGYK UN­SÁGBAN TERMÁLFÜRDŐ ÉS MŰEML KTÚ­RA: Kunhegyes-Kunmadt ras— Berekfürdő-Karcag (Szél na- lom, Zádor híd: 2x4 km j )ld- út)-Karcag; Táv: 53 km (fez- sza Kunhegyesen földútoi 1 + 23 km). TISZA-TAVI STRANDTÚRA: K tnhe­gyes-Tiszagyenda-Tiszar 5ff- Tiszabura—Abádszalók—1 un- hegyes Táv: 45 km. MADÁRLES A TISZA-PARTOf: Kunhegyes-Tiszaroff-Tis. ]a- süly—Tiszagáti kerékpárúi (ter­mészetvédelmi terület)-Ki ^kö­re Tisza-híd-Pusztataskoi y (Szapáry-kóipo l n a)—Kun h1 gyes Táv: 68 km. puszta-túra: Kunhegyes-Kun- madaras-Tiszaörs-Nagyiván- Tiszaörs-Tiszaörs-fürdő-Kun- madaras-Kunhegyes Táv: 68 km. kastély-túra: Kunhegyes- Bánhalma-Kenderes Horthy kastély-Kunhegyes Táv: 35 km. SZENT ISTVÁN 100 KM-ES KÖR­TÚRA SZOLNOKON Szolnok-Tiszaliget-Milléri Víz­ügyi Múzeum-Feketevárosi Holt Tisza-Kovácsi-Holt Zagyva-He­gyes halom—Sas halom—Iparte­lep-Szent István Tisza-hídSzan- daszőlős-Bekehalom-Horgász- pálya—Alamand dűlő-Alcsiszi- get-Kertváros-Tiszaliget Teljesít­hető gyalogosan, kerékpárral és lóháton is. Táv: 100 km VÍZITÚRÁK JÁSZ-NAGYKUN-SZOL- NOK MEGYÉBEN ökotúrák a Tisza-tó abádsza- lóki, tiszaföred-örvényi, illetve tiszafüredi kikötőiből. KENU- ÉS MOTORCSÓNAK-TÚRÁ­KON felfedezhetik a Tisza-tó jel­legzetes növény- és állatvilágát, a folyó és a tó kapcsolatát, az öblítő csatornák hangulatát. A Tisza-tó titkait jól ismerő, szak­képzett túravezetők kísérik a csónakos kirándulásokat, vad­vízi barangolásokat, amelyek a családok és a csoportok ré­szére egyaránt felejthetetlen él­ményt nyújtanak. Valószínűleg sokan van­nak, akik jobban ismerik a horvát tengerpartot, mint a Tisza vidékét. Pe­dig nem kell több száz ki­lométert utazni ahhoz, hogy természeti kincsek­re találjunk, hiszen térsé­günk is bővelkedik látni­valókban. Szilvási Zsuzsa nává alakított egykori holtágak hálózzák be, a Körös-part pe­dig lenyűgöző szépségű. Itt nyáron strandolásra adódik le­hetőség, de táborozásra, horgá­szatra is kiválóan alkalmas — tudjuk meg Pánczél Ferenctől, a település polgármesterétől. - A 2006-os árvíz so­rán csaknem el­pusztult a telepü­lés. Ha akkor a víz eláraszt bennün­ket, csak a temp­lom tornya maradt volna szárazon. Azóta viszont megerősítették a Szelevény- Kunszentmárton közötti gát­szakaszt, s a gátkoronán kerék­párút is épült. Nemrégiben el­készült egy tanösvény is, amelynek köszönhetően a kör­nyék párját ritkító madárállo­mányát is közvetlenül megfi­gyelhetik a szerencsések. Érde­mes tehát ellátogatni hozzánk, hiszen csupán néhány kilomé­teres kitérőt jelent Cserkeszőlő felé menet. Ha azt kérdezzük, vajon hol van a megyében arborétum, a legtöbben azonnal rávágják a vá­laszt, hogy Tiszakürtön. Pedig egy jóval kevésbé ismert, ám nem kevésbé különleges nö­vénykert is van Tiszaigaron. — Még az 1870-es években alakították ki közel 30 hektáron az arborétumunkat, melynek érdekessége, hogy az ország legszárazabb vidékén épült „sé­tálókért”, ahogy annak idején nevezték — meséli Szilágyi László polgármester. - Mára kö­zel négyszáz fa- és cserjefajnak ad otthont. A park talán legérté­kesebb része az öreg tiszafás er­dő, de különleges a tölgygyűjte­mény is. A legöregebb kocsá­nyostölgyet mifelénk csak Má­tyás király fájának nevezik, bár annak ellenére, hogy lassan négy­száz éves, Mátyás király egész bizto­san nem pihenhe­tett alatta. S hogy egyálta­lán hová érdemes fordulni, ha információt szeretnénk arról, hogy milyen érdekességeket ér­demes felkeresni a megyében? Valójában jórészt ezért találták ki a tourinform irodákat. Álta­lában azonban inkább azok ke­resik fel ezeket a szolgálatokat, akik messzebbről érkeznek hozzánk.- Főként az itt nyaralók tér­nek be tanácsot kérve, a helyiek inkább azért jönnek, hogy távo­labbi ajánlatokat gyűjtsenek be — összegzik tapasztalataikat az irodák munkatársai. — Mivel mindenki más igényekkel, kö­rülményekkel jelentkezik ná­lunk, személyre szabottan szok­tuk elmondani, mit érdemes megnézni. Sokat segítenek eb­ben tematikus kiadványaink, hi­szen a térségben található kü­lönleges gyűjteményekről, kéz­művességről, gasztronómiai ínyencségekről éppúgy készült a közelmúltban anyag, mint a le­hetséges túraútvonalakról. ■ A helyiek in­kább azért jön­nek, hogy távo­labbi ajánlato­kat keressenek. A Zádor híd egykor ugyanúgy kilenc lyukú volt, mint a Hortobágyi A szakképzett vezetők segítségévéi varázslatos vízi világ tárulhat élénk a Tisza-tonal sokszor szebb dolgokkal találko­zunk, mint sok száz kilométer­rel odébb. Persze olykor bosz- szankodunk, amikor egy-egy meghirdetett látványosságot meg sem lehet közelíteni a zárt ajtók miatt. Mintha nem is szá­mítanának látogatókra a helyi­ek. Ennek ellenére szeretek így kirándulgatni és az sem utolsó szempont, hogy ezekről az utak­ról minden este a saját házunk­ba térhetünk haza pihenni. Manapság már a legtöbb osz­tálykirándulást is úgy szervezik, hogy lehetőleg minél messzebb essen a megyétől. Sőt, nem rit­kák a külföldi utak sem, akár a felső tagozatosok is szívesen vá­lasztanának határon túli úti célt. — Alapjában véve érthető, hogy azok a gyerekek, akiket egész évben sehová sem visz­nek, sokat szeretnének utazni és látni, amikor végre kimozdulhat­nak - mondja Lévai Csilla, aki egy Szolnokhoz közeli kistelepü­lésen tanít. - így megpróbálok év közben néhány kisebb, köze­li, kis költségű kirándulást is szervezni az osztályomnak, az igazi „nagy” osztálykirándulás­ra pedig távolabb megyünk. Az­tán a végén kiderül, hogy eze­ken a közeli kiruccanásokon Meglehetősen lesújtó eredmény­nyel zárult az ismerőseim köré­ben végzett röpke kutatás. Pedig csupán három egyszerű kérdést tettem fel: szerintük hol van a Zádor híd, miről híres a jász- szentandrási templom, illetve merre találjuk Szolnokon a tö- rök-kutat. Életkortól, iskolai vég­zettségtől függetlenül értetlenül bámult rám szinte mindenki, mivel többségükben még csak nem is hallottak ezekről a he­lyekről. Pedig a török-kút mel­lett mindenki élmegy, aki a MÁV Kórházba igyekszik Szol­nokon, a karcagi, egykor szintén kilenc lyukú Zádor híd öregebb, mint a Hortobágyi híresebb tár­sa, a szentandrási templom kü­lönleges freskóit pedig nem ki­sebb festő alkotta, mint a Picas­so által csak barbár zseninek ti­tulált Aba-Novák Vilmos. Valahogy mégis az a kép ala­kult ki legtöbbünkben, hogy ha igazán szépet, különlegeset aka­runk látni, ahhoz messzire kell utazni a poros Alföldről. De va­lóban így van? A szolnoki Agócs Lajosné Juli- ka néhány éve lett nyugdíjas. Férjével azóta, ha csak tehetik, a környéket járják. — Korábban sajnos nemigen volt rá lehetőségünk, hogy sokat utazgassunk, a munka és a csa­lád lekötötte minden időnket. Az évi két-három hét szabadságunk nagy részét is otthon töltöttük, legfeljebb egy-egy hétre utaz­tunk el nyaralni valami vízpart­ra, leginkább a Balatonhoz — em­lékszik vissza julika. — Manap­ság viszont van időnk bőven, szerencsére jól is bírjuk magun­kat, ezért úgy gondoltuk, talán még nem késő felfedezni a saját környékünket. így aztán a me­gye különböző térségeit céloz­zuk meg és meg kell mondanom, Tiszaigar határában min­den évszakban másként felöltöztetett bábuk fogad­ják az érkezőket — mutat­ja Szilágyi László polgár- mester Kereskedelmi vendéglátóhelyek száma a megyében 2000 12009

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom