Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám

Agy • Szem • Fül, orr, gége • Szív • VÉRKERINGÉS • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog Vasculitis - amikor az erek begyulladnak KIALAKULÁSA: Az artéria mindenféle mértékű gyulla­dása, mely során az artéri­ák elzáródnak. Az elsődle­ges gyulladások oka isme­retlen. A másodlagosak idült gyulladásos megbete­gedések (reuma), szövetbe­tegségek (szkleroderma), gyógyszerekre adott reakci­ók (allergia), rák következ­ményeként alakulnak ki. tünetei: Levertség, fogyás, láz. Támadási pontok a bőr (kivágott sebek), az ujjak, halántéktáji fejfájás, agy­vérzés és megvakulás ve­szélye), az ízületek (fájda­lom, duzzanat), a bél (kóli- kák, hasmenés), a szív, a tüdő (véres köpet, gyulla­dás), sebek a szájban és ga­ratban, veseelégtelenség. kezelése : Esetleg katéteres beavatkozás, vagy érsebé­szet a heveny gyulladás le­csengése után. Ujjak: helyi értágítás, bakteriális bőrfer­tőzések kezelése. Perifériás artériás betegség (PAD) KIALAKULÁSA: A PAD (a láb ütőereinek szűkülete, elzá­ródása) fő oka az arterio- szklerózis. Rizikófaktorok: genetikai hajlam, dohány­zás, diabétesz, magas vér­nyomás és koleszterinszint. tünetei: Az érszakasz ma­gasságától függően comb­lábikra- vagy lábfeji fájda­lom, izomláz a megtett tá­volságtól függően, a fájda­lom megálláskor elmúlik (kirakatbetegség); súlyos vérellátási zavar esetén kín­zó fájdalom nyugalomban (gyakran éjjel), főleg a láb­fejben; a végstádiumban el­halt szövetek szintén gyak­ran a láb elülső részén. kezelése: A dohányzás ab­bahagyása, a rizikófaktorok csökkentése. Ballonos tágí- tásos és stentes katétere­zéssel tágíthatok az erek; az elzáródott erek sebészi kihámozása vagy bypass- műtét. Akinek PAD-ja van, azt fokozottan fenyegeti az infarktus, az agyvérzés. Hasi aortatágulat -a csendes bomba KIALAKULÁSA: az érfal tágu- lata, férfiaknál gyakoribb, mint nőknél. Rizikófakto­rok: hipertónia, öröklődés, arterioszklerózis, nikotin. tünetei: A betegséget gyak­ran véleüenül fedezik fel ultrahangos vizsgálat so­rán. Esetleg háti, ágyéki, hasi panaszok. A megrepe- dés és a belső elvérzés ve­szélye az aneurizma mére­tével nő. Kezelés nélkül: bé­nulás és a láb elhalása. Ke­zelése: sűrűn alkalmazott ultrahangos kontroll, vér­nyomás beállítása. KEZELÉSE: A hasüreg műtéti feltárása protézis bevarrá- sával, vagy érprotézis beve­zetése az ágyéki ütőéren keresztül (alacsonyabb ke­zelési kockázat). A vérkeringés zseniális elve r érhálózat AÜagos helyzetben körülbelül egy perc alatt áramlik át a vér az ember testén Alvás közben, vagy éppen egy verseny véghajrájában: a keringési rendszer min­den élethelyzetben gondos­kodik a szervek és izmok megfelelő ellátásáról. Mű­ködése hátterében pedig egy sűrű érhálózat rejlik. Europress Teljesen mindegy, végül aranyér­met nyertek, vagy az utolsó helye­zést érték el. Abban az élmény­ben minden olimpikon osztozott, hogy ha máskor nem is, de a cél­vonalnál már nem bírták tovább. Az akkumulátor lemerült, a limi­tet elérték. Az hogy egyáltalán működött - mint azt Magdalena Neurer és társai példája mutatja - azt a sportolók nemcsak edzett izmaiknak, hanem a csúcstelje­sítményhez tökéletesen igazodó keringési rendszerüknek is kö­szönhették. Ahogy egy városban a vezeté­kek a vizet, a fűtést és az áramot eljuttatják minden házba, ugyan­olyan funkciót töltenek be az erek az emberben. De eközben a bio­lógia többszörösen felülmúlja a technikát: egy felnőtt teljes ér­rendszere - nem tévedés - közel 100 000 kilométer hosszú: egy. ekkora olajvezeték két- és félszer érné körül a Földet. A vérvezetékek sűrűn elágazó hálója nélkül a szervek és az iz­mok megfulladnának, éhen hal­nának, megmérgeződnének. Hi­szen az oxigén és a tápanyagok a vérrel jutnak el a test minden sejtjébe. Ezzel egy időben pedig a széndioxid és a többi mellékter­mék a kiválasztószervekbe kerül. Fáznánk és izzadnánk is kontrol­lálatlanul, mert a hőszabályozá­sunk vezérlése is a keringés se­gítségével történik. Három érfajta osztozik a mun­kán: az ütőerek (artériák) magas- nyomású ellátórendszert képez­nek. Ezek szállítják a vért a szív­től a perifériás területek felé. A vénák tárolók és szállítási útvo­nalak is egyben. A hajszálerek pedig finoman szőtt érhálót alkot­nak, amelynek segítségével agy I Az oxigént és a tápanya­got a vér juttatja el a sejtekhez. A sportolás, testmozgás megkönnyíti ezt a műveletet. . A rendszer minden élethelyzetben gondoskodik a megfelelő vérellátásról megy végbe az anyagcsere. Kettő, egymás után kapcsolt vérkör gon­doskodik róla, hogy az ember, mint rendszer minden élethely­zetben működő- és teljesítőképes legyen: A nagyvérkör a bal szív­kamrában kezdődik. Innét kerül az oxigéndús vér a főverőérbe, az aortába, amely sétapálca fogan­tyújaként hajlik el a szív irányá­ból. Itt, az aortaívnél ered a há­rom főág a fejbe és a karokba. A sétapálca szára, a leszálló aorta mintegy 3 centiméter vas­tag csőként húzódik a mell- és hasüreg irányába. Innét az arté­riák és ágaik a legtávolabbi peri­fériáig a kapillárisokba oszlanak szét. Miután ezek a nagyon fi­nom erecskék leadták a tápanya­gokat és felvették a melléktermé­keket, az út a vénákon keresztül vezet vissza a szívhez. Az így oxigénszegénnyé vált vér két nagy üresvénában gyűlik össze. Fekvés, állás, futás, vagy ülés közben a vér mindig ezt az egy­irányú utcát választja a szív felé. Hogy a vér soha ne akadjon el a lábvénák mélyén, azt a vénák belső falán található billentyűk, és a környező izmok pumpahatá­sa biztosítja. A szív jobb felében ér véget a nagyvérkör, és a kisvérkör itt csatlakozik. A jobb szívkamrából az oxigénszegény vér a tüdőarté­rián keresztül a tüdőbe jut. Itt, a hörgők elágazásainál található meg a létfontosságú oxigén: mintegy 300 millió, közel 100 m2 összfelületű tüdőhólyagocskák (alveolus), melyeket a kapillárisok sűrű háló­ja veszi körül. Ezek veszik fel a belélegzett oxigént, és adják le a mérgező szén-dioxidot, melyet ki- lélegzünk. A friss vér a tüdővé­nákban gyűlik össze, és folyik vissza a bal szívbe, a körforgás kezdődik elölről. Magát a szívet két koszorúér látja el. Ha csak a szívverés üte­mén múlna, a vér lüktető hullá­mokban száguldana az erekben a „mindent vagy semmit” elv alap­ján. Ez azonban nem lenne ép­pen ideális a létfontosságú ellá­táshoz. Ezért az előrelátó termé­szet nagyon ravasz dolgot eszelt ki: az aorta és a nagy artériák a lökésszerűen kipumpált vért nagyjából egyenletes áramlássá alakítják át. Ez a következőkép­pen működik: A szív összehúzó­dásakor (szisztolé) az érfalak ki­tágulnak, és felveszik a kiáramló vér egy részét. Amíg a bal szív ezt követően újra telítődik (diasz- tolé), az artériák falai újra össze­húzódnak, és leadják az előzőleg elraktározott vért. Szakértők ezt a tulajdonságot „szélkazánfunk- ciónák” nevezik. Az erek átmérő­jét azonban a szimpatikus ideg- rendszer is szabályozza, a norad- renalin nevű neurotranszmitter érszűkítő hatású. Amennyiben az úgynevezett szimpatikotónus csökken, az ér újra kitágul. Közel egy percig tart, amíg az ember 4,5-5,5 liter vére egyszer átáramlik a testén. A nyomás és az adagolás a szervek és izmok állandóan változó igé­nyeihez igazodik. Ha arra van szükség, akár ötszörös sebesség­gel is haladhat (különösen az élsportolóknál.) Magas vérnyomás: hogyan előzhetem meg helyesen? hipertónia Szinte ismeretlen betegség a sómentesen táplálkozó népeknél - Fontos a testmozgás A magas vérnyomás (hipertónia) határértéke a nyugodt körülmé­nyek között, ismételten mért szisztolés (felső) 140 Hgmm, és a diasztolés (alsó) 90 Hgmm. Fo­kozott szív-érrendszeri kocká­zattal rendelkező pácienseknél azonban már alacsonyabb érté­kek is kezelést igényelhetnek. ÉRVÉNYES AZ „ÉLETKOR ÉVEKBEN +100 MÉG NORMÁLIS" SZABÁLY? Ez a korábbi képlet ma már tu­dományosan helytelen. MILYEN FORMÁI VANNAK A MAGAS vérnyomásnak? Megkülönböz­tetjük az elsődleges vagy esszen­ciális hipertóniát (az esetek 90 százaléka) a másodlagos hiper­tóniától (kevesebb, mint 10 százalék). A másodlagos hiper­Felső határ: 140/90 Hgmm tónia esetében egy másik szervi betegség, mint például a veséké, vagy a hormonrendszeré áll a háttérben, míg az elsődleges hi­pertóniánál a vérnyomás „szer­vének” közvetlen szabályozási hibájáról van szó. A szívbetegsé­gek ritkán okoznak magas vér­nyomást, de azok gyakran ala­kulnak ki magas vérnyomás kö­vetkeztében. AZT MONDJÁK, A SPORT CSÖKKEN­TI A MAGAS VÉRNYOMÁST. IGAZ ez? Gyógyszerek nélkül elegen­dő testmozgással, túlsúly esetén fogyással, az alkohol- és nikotin­fogyasztás csökkentésével, vala­mint a konyhasóbevitel csökken­tésével lehet hatást elérni. A rendszeres edzés (általános sza­bály: legalább heti háromszor 30 perc) a szív- és érrendszer gaz­daságossá tételéhez vezet, és gyakran 10 Hgmm-es szisztolés vérnyomáscsökkenéshez is. A SÓNAK EZEK SZERINT JELENTŐS szerepe van? A hipertónia a gya­korlatilag sómentesen táplálkozó népeknél szinte ismeretlen, a nyugati országokban azonban egyértelmű összefüggést mutat a konyhasóbevitellel. A New Eng­land Journal of Medicine-ben kö­zölt tanulmány szerint a sófo­gyasztás napi 3 grammal való csökkentése csak az Egyesült Ál­lamokban több mint 30 000 agy­vérzést és több mint 50 000 szív- infarktust előzne meg évente, és ezzel minden gyógyszeres keze­lésnél költséghatékonyabb lenne. HASZNOSAK A SOKAT DICSÉRT ME- DITÁCIÓS- ÉS RELAXÁCIÓS GYAKOR­LATOK? A rendkívül stresszes em­bereknél ezeknek a módszerek­nek mindenképpen van jelentő­ségük. Egy fennálló magas vér­nyomás esetén azonban nem he­lyettesíteniük kellene a bizonyí­tottan hatásos gyógyszeres keze­lést, hanem kiegészíteniük azt. HA MÁR GYÓGYSZERT KELL SZEDNI, REGGEL VAGY ESTE VEGYEM BE? A terápia alapját többnyire a regge­li szedés jelenti. Hogy az esti tab­lettabevételnek van-e értelme, azt esetleg egy 24-órás vérnyomás- mérés segítségével minden érin­tett esetében egyénileg kell mér­legelni. ■ EGÉSZSÉGKALAUZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom