Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 1, SZERDA MEGYEI TÜKÖR Gazdasági hatása is van, hogy süllyed az Alföld A hőseink példája áll előttünk emlékezés Sok érdekességet láthatunk gyűjtők anyagából és magánszemélyektől Süllyed az Alföld - mindezt a Nyugat-magyarországi Egyetem egyik docense mutatta ki. Nagy területek mozgását ugyan közvetlenül nem érezni, de az árvíz- védelemre, és így áttételesen a gazdaságra hatással van. Magyarország egyes területei az elmúlt 35 évben 15-16 centimétert süllyedtek - derül ki dr. Busies György kutatásaiból. A docens szerint míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld északi részének egyes területei 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években. Ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók árvízvédelmi szempontból - véli dr. Nagy István. A Kötíkövízig nyugalmazott igazgatója szerint nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a mederis, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel. Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni. így miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig a korábbiaknál is jobban lelassul a víz levonulása. ■ Jákóhalma helyett Jászkisér kapta most az oklevelet Nagy megtiszteltetés volt a jász- jákóhalmi Horváth Péter Honismereti Szakkör számára, hogy meghívást kapott a 23. Tavaszi Hadjárat budavári záróprogramjára a Magyar Hagyományőr Világszövetségtől. A jó hangulatú rendezvény záróakkordjaként a sütő-főzők elismerésekor a jákó- halmiak oklevelet kaptak. Sor került az egész hadjárat szervezésében, rendezésében résztvevők elismerésére is, mely különösen rangos esemény volt a já- kóhalmi szakkörösök és vezetőjük — Fodor István Ferenc — számára, hiszen a kezdet kezdetén ők vitték Jákóhalmára a lovas emléktúrát. Mivel idén a község kimaradt az emléktúrából, helyettük Jásztelek részesült oklevélben. ■ A szolnoki gyűjtő, Kiss M. Jenő Béla korabeli egyenruhában a megyei levéltári kiállítás bejáratánál lévő Maxim géppuskát mutatja az érdeklődőknek Baranyi György Az 1914. június 28-án Szarajevóban eldördült lövések, az Európa népei között évtizedek óta lappangó ellentétek háborúba taszították a nemzeteket. Emberek milliói számára egyik napról a másikra megváltozott az élet. A férfilakosság a családapától a fiúig megkapta behívóját, és katonavonatok százai vitték őket Szerbiába, Galíciába vagy éppen az olasz hegyek közé. Alig léte- f zett olyan család, amelyet ne | érintett volna a mozgósítás. Ka- f tonák ezrei élték át az éveken * keresztül tartó, embert próbáló £ harctéri szolgálat nehézségeit.- A magyar történelemnek ez egy olyan korszaka, amely nem szabad, hogy a feledés homályába boruljon. Ezekre az emberekre, akik hősök voltak mindany- nyian, emlékezni kell - mondja Czégény Istvánná, a megyei levéltár igazgatóhelyettese és Szikszai Mihály főlevéltáros, a kiállítás szervezői. - Ennek a korszaknak a résztvevői példaként állíthatók a mai ifjúság elé: a családjuk és a hazájuk iránti olthatatlan szeretet, a tisztes helytállás, a bajtársiasság megható megnyilvánulásai. Reményeink szerint több ezer általános és középiskolás diák, főiskolai hallgató fogja megtekinteni a kiállítást. Elsősorban a levéltár saját anyagait nézték át, iratokat, plakátokat és minden olyan fontosabb, érdekes történelmi, az első világháború csomópontjaihoz kapcsolódó anyagot, ami úgymond jól mutat egy kiállításon. Felhívásban kérték a megye lakóit, hogy ahol családi ereklyék, fotók, tábori levelezőlapok, képeslapok vannak, vagy olyan, az I. világháborúból megmaradt tárgyak, amelyeket oda tudnának adni a kiállítás idejére, akkor segítsenek, és küldjék ezt be a levéltárba.- Emellett a magánszemélyeken túl a lelkes gyűjtőket is megszólítottuk, és nagyon sok értékes gyűjteményt sikerült felfedeznünk - hangsúlyozták a szervezők. - Sok olyan ember van, akik elkötelezettjei ennek a korszaknak, és sokféle témában, sokfajta tárgyat, iratot, fegyvert, ruházatot gyűjtenek, illetve vásárolnak. Olyan gazdag anyagot sikerült végül összegyűjtenünk, hogy a Hadtörténeti Múzeumtól semmit nem kellett kérnünk. Páratlan a'gyűjtemény ezért is, kimondottan megyei vonatkozású anyagokkal. Rengeteg olyan fotó van, amely megyénkbeli települések katonait ábrázolja, hol az olasz, hol a keleti fronton, hol egy hajó fedélzetén, hol hadifogságban. A kiállításon látható többek között életkép egy parancsnoki pihenőről, korabeli felszerelési tárgyakkal, a szandaszőlősi templom világháborúban megmaradt harangja, melynek két másik párját elvitték és hadi célokra használták fel. A levéltári dokumentumok mellett számos eredeti tárgyat is kiállított a levéltár: szuronyok, fokos, „dögcédulák”, lőszerhüvelyből készített vázák és hamutartók, egyenruhagombok, faragott dobozok, hadifogolypénzek, vasmozsarak, belül ezüstözött és aranyozott vasgyűrűk. Mint a szervezők elmondták, a jászkiséri Csömör Andrásnak a tárgyi emlékek mellett a nagyapjáról egy rendszerezett, több mint száz darabból álló tábori képeslapgyűjteménye van, ami által az egész háború menete szinte végig nyomon követhető, majdnem mintegy naplószerűen. De nagyszerű gyűjteményt kaptak a csé- pai közösségtől is, akárcsak a mezőtúri helytörténeti gyűjtemény által összefogott kis csapattól.- A gyűjtők közül meg kell említeni a szolnoki Kiss M. Jenő Béla anyagát, aki a kiállításhoz nagyon sok szép darabot adott a saját gyűjteményéből. Sőt, jóvoltából IV. Károlyról külön vitrint is készítettünk. Vagy van olyan személy, aki a haditengerészettel kapcsolatos tárgyakat gyűjt, mint a szolnoki Kovács Ferenc, s amit itt kiállítunk a haditengerészetről, az mind tőle származik — tették hozzá a szervezők, akik megemlítették azt is, hogy úgynevezett haditettleírásokat is bemutatnak. A levéltárban ugyanis egész különleges gyűjtemény van ebből Jász-Nagykun- Szolnok vármegye vitézi székétől. Ezekben írták le a vitézi avatáshoz, hogy az I. világháború idején milyen hőstettet hajtottak végre. Ezek fennmaradtak a vitézi szék irataiban, köztük különlegességek, nagyon szép, szemléletes leírások, melyekből jó párat szintén kiállítottak. Az abádszalóki Kovács Pál volt a Nagy Háború első hősi halottja bár a különböző irányú kutatások megállapításai nem egyértelműek, mára azonban a legtöbben elfogadják, hogy az Abádszalókon (amely akkor még Tiszaszalók volt) született, Tiszaburáról bevonult Kovács Pál volt a Nagy Háború első hősi halottja. Kovács Pált 1914. július 30-án a zimony- franzthali temetőben helyezték örök nyugalomra. Húsz év múlva, 1934-ben a Magyarország című lap országos akciót indított Kovács Pál hamvainak hazahozatalára, ám az sikertelen maradt, mivel sírját már nem találták meg. Abádszalókon 2007. július 29-én katonai tiszteletadással avatták újjá Kemény Simon 1924-ben leleplezett háborús emlékművét. Az emlékmű Kovács Pál arcvonásait örökíti meg. N alt űjtemény érkezett zösségtől is, akárcsak helytörténeti gyűjtemény szefogott kis csapattól. Lövészárok imitációja, korabeli géppuskafészek, a híres Maxim géppuska — melynek eredeti a vászonhevedere — azt azt kezelő katonával. Ez a látvány fogadja a látogatót a megyei levéltár „Hősök voltak mindannyian...” című kiállításán, mely az I. világháborút idézi fel. A helyi értékeken van a hangsúly a könyvhéten Aki kimondja a kimondhatatlant is könyvhét Csataszögi fiatal író bemutatkozásával kezdődik az ünnep Könyvbemutatók, kiállítások, író-olvasó találkozók sorjáznak a 82. Ünnepi Könyvhét szolnoki eseményei között, és emellett megrendezik a 10. Gyermek- könyvnapokat is. Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön délután 15 óra 30-kor lesz a Kossuth téren, ahol dr. Kállai Mária, Szolnok alpolgármestere mond köszöntőt — tájékoztatták lapunkat azon a sajtótájékoztatón, amelyet a szolnoki Damjanich János Múzeumban tartottak a rendezők tegnap. Mint elhangzott: városi összefogással, az Aba-Novák Kulturális Központ, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Hild Viktor Városi Könyvtár és a Damjanich János Múzeum részvételével állították össze a könyvheti programot, amely ezúttal is a helyi értékek felmutatására törekszik. A szolnoki rendezvényen találkozhatnak az olvasók többek között Jókai Anna Kossuth-díjas írónővel, Jenei Gyula, Serfőző Simon írókkal és Hegyi Fatime Barbarával, aki ott mutatja be első könyvét. Az idei évben új helyszínen, a Hild Viktor Városi Könyvtár előtti könyvsátorban is várják az oda látogatókat. A rendezvény június 2-től 6-ig tart. A könyvbemutatók mellett kézműves-foglalkozásokkal, családi programokkal, az Obsidian együttes zenés estjével várják az érdeklődőket. ■ S. A. Az ünnepi könyvhét egy csataszögön élő író novelláival nyílik meg a megyében. Lakatos László írásai elevenednek meg egy szolnoki fiatalember tolmácsolásában Martfűn. Lakatos László első, és mind ez idáig egyetlen kötete éppen két éve jelent meg az ünnepi könyvhétre. Akkor a fővárosban, neves írók mellett dedikálta „Faluról, városról, emberekről” című könyvét. Ebből és a megjelenés előtt álló új, „Látja? Nevetek!" című novellagyűjteményéből is hallhatnak majd az érdeklődők a megyei könyvhét martfűi megnyitóján. Az írásokat Gál Bence, a Széchenyi István Gimnázium tanulója tolmácsolja majd, míg a fiatal íróval Venczelné Polgár Anna beszédtanár beszélget, aki az újabb írásokból olvas fel néhányat. Ugyanezzel a produkcióval Nagykörűtől Szegedig már az ország több települését bejárták az elmúlt hónapokban. Sőt, többek közt a Napfény városába vissza is hívták őket, a szabadtéri fesztivál keretében. Lakatos László érdeklődésünkre elmondta: az új kötetében, ahogy az elsőben is, a mindennapokból merít. Azt írja le, amit az emberek nem mondanak ki, mert nem illik vagy nem szabad, látnak, de esetleg elsétálnak mellette, mert az természetes. Az írásai szándékosan rövidek, a műfaji meghatározást az író az olvasóra bízza. Manapság gyakran mondják, hogy nincs idő a könyvekre. Ezeket az írásokat azonban el lehet olvasni a kávé mellett vagy a buszra várva. Lakatos László már gyerekként is írt verseket. Később aztán jöttek a novellák. Az egyik, a „Férfiak nem sírnak” a legtehetségesebb fiatal írók válogatásába is bekerült. Az utóbbi időben pedig több irodalmi folyóirat is közölte írásait. Jelenleg több kiadóval is tárgyal új kötete megjelenéséről. Mindeközben régi hivatásával sem szakított. Tanít a halmozottan hátrányos helyzetűeket oktató szolnoki Hegedűs T. András középiskolában. ■ r V
