Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 1, SZERDA MEGYEI TÜKÖR Gazdasági hatása is van, hogy süllyed az Alföld A hőseink példája áll előttünk emlékezés Sok érdekességet láthatunk gyűjtők anyagából és magánszemélyektől Süllyed az Alföld - mindezt a Nyugat-magyarországi Egyetem egyik docense mutatta ki. Nagy területek mozgását ugyan köz­vetlenül nem érezni, de az árvíz- védelemre, és így áttételesen a gazdaságra hatással van. Magyarország egyes területei az elmúlt 35 évben 15-16 centi­métert süllyedtek - derül ki dr. Busies György kutatásaiból. A docens szerint míg az Északi-kö­zéphegység északi oldala emel­kedett az elmúlt 35 évben, ad­dig az Alföld északi részének egyes területei 9-10 centiméter­rel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években. Ezek a mozgások már jelen­tősnek mondhatók árvízvédelmi szempontból - véli dr. Nagy Ist­ván. A Kötíkövízig nyugalmazott igazgatója szerint nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a mederis, hanem az, hogy a Vaskapu gát­jai már nem süllyednek együtt az Alfölddel. Ez pedig azt jelen­ti, hogy a víz nem tud a korábbi­val megegyező ütemben távoz­ni. így miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzé­sek idején levonuló árhullám fel­gyorsulva ér le az Alföldre, addig a korábbiaknál is jobban lelassul a víz levonulása. ■ Jákóhalma helyett Jászkisér kapta most az oklevelet Nagy megtiszteltetés volt a jász- jákóhalmi Horváth Péter Honis­mereti Szakkör számára, hogy meghívást kapott a 23. Tavaszi Hadjárat budavári záróprogram­jára a Magyar Hagyományőr Vi­lágszövetségtől. A jó hangulatú rendezvény záróakkordjaként a sütő-főzők elismerésekor a jákó- halmiak oklevelet kaptak. Sor került az egész hadjárat szerve­zésében, rendezésében résztve­vők elismerésére is, mely külö­nösen rangos esemény volt a já- kóhalmi szakkörösök és vezető­jük — Fodor István Ferenc — szá­mára, hiszen a kezdet kezdetén ők vitték Jákóhalmára a lovas emléktúrát. Mivel idén a község kimaradt az emléktúrából, he­lyettük Jásztelek részesült okle­vélben. ■ A szolnoki gyűjtő, Kiss M. Jenő Béla korabeli egyenruhában a megyei levéltári kiállítás bejáratánál lévő Maxim géppuskát mutatja az érdeklődőknek Baranyi György Az 1914. június 28-án Szarajevó­ban eldördült lövések, az Európa népei között évtizedek óta lap­pangó ellentétek háborúba taszí­tották a nemzeteket. Emberek milliói számára egyik napról a másikra megváltozott az élet. A férfilakosság a családapától a fi­úig megkapta behívóját, és kato­navonatok százai vitték őket Szerbiába, Galíciába vagy éppen az olasz hegyek közé. Alig léte- f zett olyan család, amelyet ne | érintett volna a mozgósítás. Ka- f tonák ezrei élték át az éveken * keresztül tartó, embert próbáló £ harctéri szolgálat nehézségeit.- A magyar történelemnek ez egy olyan korszaka, amely nem szabad, hogy a feledés homályá­ba boruljon. Ezekre az emberek­re, akik hősök voltak mindany- nyian, emlékezni kell - mondja Czégény Istvánná, a megyei le­véltár igazgatóhelyettese és Szikszai Mihály főlevéltáros, a kiállítás szervezői. - Ennek a korszaknak a résztvevői példa­ként állíthatók a mai ifjúság elé: a családjuk és a hazájuk iránti olthatatlan szeretet, a tisztes helytállás, a bajtársiasság meg­ható megnyilvánulásai. Remé­nyeink szerint több ezer általá­nos és középiskolás diák, főisko­lai hallgató fogja megtekinteni a kiállítást. Elsősorban a levéltár saját anyagait nézték át, iratokat, pla­kátokat és minden olyan fonto­sabb, érdekes történelmi, az el­ső világháború csomópontjaihoz kapcsolódó anyagot, ami úgy­mond jól mutat egy kiállításon. Felhívásban kérték a megye la­kóit, hogy ahol családi ereklyék, fotók, tábori levelezőlapok, ké­peslapok vannak, vagy olyan, az I. világháborúból megmaradt tárgyak, amelyeket oda tudná­nak adni a kiállítás idejére, ak­kor segítsenek, és küldjék ezt be a levéltárba.- Emellett a magánszemélye­ken túl a lelkes gyűjtőket is meg­szólítottuk, és nagyon sok érté­kes gyűjteményt sikerült felfedez­nünk - hangsúlyozták a szerve­zők. - Sok olyan ember van, akik elkötelezettjei ennek a korszak­nak, és sokféle témában, sokfaj­ta tárgyat, iratot, fegyvert, ruhá­zatot gyűjtenek, illetve vásárol­nak. Olyan gazdag anyagot sike­rült végül összegyűjtenünk, hogy a Hadtörténeti Múzeumtól sem­mit nem kellett kérnünk. Párat­lan a'gyűjtemény ezért is, kimon­dottan megyei vonatkozású anya­gokkal. Rengeteg olyan fotó van, amely megyénkbeli települések katonait ábrázolja, hol az olasz, hol a keleti fronton, hol egy hajó fedélzetén, hol hadifogságban. A kiállításon látható többek között életkép egy parancsnoki pihenőről, korabeli felszerelési tárgyakkal, a szandaszőlősi templom világháborúban meg­maradt harangja, melynek két másik párját elvitték és hadi cé­lokra használták fel. A levéltári dokumentumok mellett számos eredeti tárgyat is kiállított a le­véltár: szuronyok, fokos, „dögcé­dulák”, lőszerhüvelyből készített vázák és hamutartók, egyenru­hagombok, faragott dobozok, ha­difogolypénzek, vasmozsarak, belül ezüstözött és aranyozott vasgyűrűk. Mint a szervezők elmondták, a jászkiséri Csömör Andrásnak a tárgyi emlékek mellett a nagyap­járól egy rendszerezett, több mint száz darabból álló tábori képes­lapgyűjteménye van, ami által az egész háború menete szinte végig nyomon követhető, majdnem mintegy naplószerűen. De nagy­szerű gyűjteményt kaptak a csé- pai közösségtől is, akárcsak a me­zőtúri helytörténeti gyűjtemény által összefogott kis csapattól.- A gyűjtők közül meg kell említeni a szolnoki Kiss M. Jenő Béla anyagát, aki a kiállításhoz nagyon sok szép darabot adott a saját gyűjteményéből. Sőt, jóvol­tából IV. Károlyról külön vitrint is készítettünk. Vagy van olyan személy, aki a haditengerészet­tel kapcsolatos tárgyakat gyűjt, mint a szolnoki Kovács Ferenc, s amit itt kiállítunk a haditenge­részetről, az mind tőle szárma­zik — tették hozzá a szervezők, akik megemlítették azt is, hogy úgynevezett haditettleírásokat is bemutatnak. A levéltárban ugyanis egész különleges gyűj­temény van ebből Jász-Nagykun- Szolnok vármegye vitézi széké­től. Ezekben írták le a vitézi ava­táshoz, hogy az I. világháború idején milyen hőstettet hajtottak végre. Ezek fennmaradtak a vi­tézi szék irataiban, köztük kü­lönlegességek, nagyon szép, szemléletes leírások, melyekből jó párat szintén kiállítottak. Az abádszalóki Kovács Pál volt a Nagy Háború első hősi halottja bár a különböző irányú kuta­tások megállapításai nem egy­értelműek, mára azonban a legtöbben elfogadják, hogy az Abádszalókon (amely akkor még Tiszaszalók volt) született, Tiszaburáról bevonult Kovács Pál volt a Nagy Háború első hősi halottja. Kovács Pált 1914. július 30-án a zimony- franzthali temetőben helyezték örök nyugalomra. Húsz év múlva, 1934-ben a Magyaror­szág című lap országos akciót indított Kovács Pál hamvainak hazahozatalára, ám az sikerte­len maradt, mivel sírját már nem találták meg. Abádszaló­kon 2007. július 29-én katonai tiszteletadással avatták újjá Kemény Simon 1924-ben lelep­lezett háborús emlékművét. Az emlékmű Kovács Pál arcvoná­sait örökíti meg. N alt űjtemény érkezett zösségtől is, akárcsak helytörténeti gyűjtemény szefogott kis csapattól. Lövészárok imitációja, ko­rabeli géppuskafészek, a híres Maxim géppuska — melynek eredeti a vá­szonhevedere — azt azt kezelő katonával. Ez a lát­vány fogadja a látogatót a megyei levéltár „Hősök voltak mindannyian...” cí­mű kiállításán, mely az I. világháborút idézi fel. A helyi értékeken van a hangsúly a könyvhéten Aki kimondja a kimondhatatlant is könyvhét Csataszögi fiatal író bemutatkozásával kezdődik az ünnep Könyvbemutatók, kiállítások, író-olvasó találkozók sorjáznak a 82. Ünnepi Könyvhét szolnoki eseményei között, és emellett megrendezik a 10. Gyermek- könyvnapokat is. Az ünnepélyes megnyitó csütörtökön délután 15 óra 30-kor lesz a Kossuth té­ren, ahol dr. Kállai Mária, Szol­nok alpolgármestere mond kö­szöntőt — tájékoztatták lapunkat azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet a szolnoki Damjanich János Múzeumban tartottak a rende­zők tegnap. Mint elhangzott: vá­rosi összefogással, az Aba-Novák Kulturális Központ, a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, a Hild Viktor Városi Könyvtár és a Damjanich János Múzeum rész­vételével állították össze a könyvheti programot, amely ez­úttal is a helyi értékek felmuta­tására törekszik. A szolnoki ren­dezvényen találkozhatnak az ol­vasók többek között Jókai Anna Kossuth-díjas írónővel, Jenei Gyula, Serfőző Simon írókkal és Hegyi Fatime Barbarával, aki ott mutatja be első könyvét. Az idei évben új helyszínen, a Hild Viktor Városi Könyvtár előt­ti könyvsátorban is várják az oda látogatókat. A rendezvény júni­us 2-től 6-ig tart. A könyvbemutatók mellett kézműves-foglalkozásokkal, csa­ládi programokkal, az Obsidian együttes zenés estjével várják az érdeklődőket. ■ S. A. Az ünnepi könyvhét egy csata­szögön élő író novelláival nyílik meg a megyében. Lakatos Lász­ló írásai elevenednek meg egy szolnoki fiatalember tolmácso­lásában Martfűn. Lakatos László első, és mind ez idáig egyetlen kötete éppen két éve jelent meg az ünnepi könyvhétre. Akkor a főváros­ban, neves írók mellett dedikál­ta „Faluról, városról, emberek­ről” című könyvét. Ebből és a megjelenés előtt álló új, „Látja? Nevetek!" című novellagyűjte­ményéből is hallhatnak majd az érdeklődők a megyei könyvhét martfűi megnyitóján. Az írásokat Gál Bence, a Széc­henyi István Gimnázium tanuló­ja tolmácsolja majd, míg a fiatal íróval Venczelné Polgár Anna be­szédtanár beszélget, aki az újabb írásokból olvas fel néhányat. Ugyanezzel a produkcióval Nagykörűtől Szegedig már az or­szág több települését bejárták az elmúlt hónapokban. Sőt, többek közt a Napfény városába vissza is hívták őket, a szabadtéri fesz­tivál keretében. Lakatos László érdeklődésünk­re elmondta: az új kötetében, ahogy az elsőben is, a minden­napokból merít. Azt írja le, amit az emberek nem mondanak ki, mert nem illik vagy nem szabad, látnak, de esetleg elsétálnak mel­lette, mert az természetes. Az írá­sai szándékosan rövidek, a műfa­ji meghatározást az író az olvasó­ra bízza. Manapság gyakran mondják, hogy nincs idő a köny­vekre. Ezeket az írásokat azon­ban el lehet olvasni a kávé mel­lett vagy a buszra várva. Lakatos László már gyerekként is írt verseket. Később aztán jöt­tek a novellák. Az egyik, a „Férfi­ak nem sírnak” a legtehetsége­sebb fiatal írók válogatásába is bekerült. Az utóbbi időben pedig több irodalmi folyóirat is közölte írásait. Jelenleg több kiadóval is tárgyal új kötete megjelenéséről. Mindeközben régi hivatásával sem szakított. Tanít a halmozot­tan hátrányos helyzetűeket okta­tó szolnoki Hegedűs T. András kö­zépiskolában. ■ r V

Next

/
Oldalképek
Tartalom