Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
ÚJ NÉPLAP — 2011. JÚNIUS 1, SZERDA KÖRKÉP A csendőrök ma is köztünk élnek hagyományőrzés A rendszerváltás után rehabilitálták a magyar királyi testületet Végre pénzhez jutottak a roffi tározó területén gazdálkodók Éppen 130 évvel ezelőtt alapították meg a Magyar Királyi Csendőrséget. Ebből az alkalomból beszélgettünk vitéz Préda István hagyományőrzővel, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület tagjával, a 46. számú (Szolnok belvárosi) tiszteletbeli csendőrőrs parancsnokával. Mészáros Géza- Segítsen, kérem, a történelmi áttekintésben. Mi vezetett a csendőrség megalapításához Magyarországon?- A közrend és a közbiztonság megteremtéséhez és fenntartásához az első társadalmak kialakulásával szinte egy időben szükség volt rendvédelmi erőkre. Európában a polgári társadalmak elterjedésével alakultak meg a zsandárságok, vagy csendőrségek, legismertebbek egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban és Spanyol- országban. A csendőrség magyarországi története Napóleon koráig vezethető vissza, de a csendőr szó csak 1934-ben, a nyelvújítás során keletkezett. Korábban a zsandár kifejezést használták a testületre, amely a francia „gendarme” szó magyarosításával alakult ki. Miután 1867-ben Magyarországon feloszlatták a zsandárságot, egyre inkább romlott a közbiztonság hazánkban, így mindinkább felvetődött egy új rendfenntartó erő felállítása. Főleg, hogy a Monarchián belül az erdélyi és a hor- vát-szlavón csendőrség rendkívül hatékonyan működött. Ezen testületek eredményessége láttán a Magyar Parlament elfogadta gróf Tisza Kálmánnak a Magyar Királyi Csendőrség létrehozására vonatkozó törvényjavaslatát, amelyet 1881. február 14- én Ferenc József osztrák császár és magyar király a kézjegyével szentesített. Az Erdélyi Csendőrség parancsnoka, Török Ferenc erdélyi mintára szervezte meg 130 évvel ezelőtt a politikától mentes, pártsemleges, rend- fenntartó fegyveres testületet, a Magyar Királyi Csendőrséget.- Hazánkban a csendőrség működését egyesek a renddel és a közbiztonsággal kapcsolják össze, mások félelmet sugárzó erőszakszervezetként ismerik. Melyik megítélés áll közelebb az igazsághoz? — „Híven, becsülettel, vitézül! A hazáért mindhalálig!” Ez a nagy múltú Magyar Királyi Csendőrség jelmondata, amely istenfélelmet, hazaszeretetei és hivatástudatot tükröz. Az állomány tagjainál nem volt elegendő az erkölcsi bizonyítvány, ami „csupán” azt nyugtázza, hogy az illető személy a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel. A feddhetetlenség ennél sokkal többet követelt meg. A csendőrerények alapvető követelményei a megvesztegethetetlenség, a pártatlanság, az igazságszeretet, az önzetlenség, a segítőkészség, a bajtársiasság. Annyi bizonyos, hogy a vidéki ember nem a törvényalkotókkal, vagy a hatalmon lévő gazdasági és politikai elittel, hanem a kakastollas kalapos járőrrel konfrontálódott. Noha a vidéki ember tagadhatatlanul tartott a csendőröktől, de legtöbb esetben a gazdálkodókat és vagyonaikat épp ők védték meg a pusztákat járó betyároktól is. Békefenntartó missziót is ellátott, de a háborúkban is elsősorban a csendőrökre lehetett számítani, miután nem csak a csendőr-, hanem a katonai esküt is le kellett tenniük. A tiszteket a Ludovika Akadémián, majd a csendőrtiszti tanfolyamon képezték ki, amely után hadnagyként avatták fel őket. Mintegy 40 százalékuknak jogi doktori diplomája is volt. A csendőrség kis őrsökre osztva látta el a vidékeken a feladatát. Egy-egy őrs 5-15 csendőrből állt egy tiszthelyettes őrsparancsnok vezetése alatt. A csendőrök végeztek minden bűnügyi felderítést és kivizsgálást, mégpedig igen hatékonyan: nyomozásuk az esetek több mint 90 százalékában sikerrel járt. Csendőrnek lenni presztízs volt, de az elmúlt évtizedek hamisan kinyilatkoztatott kommunista történelme igyekszik negatív színben feltüntetni a csendőrséget. Nos, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesületnek épp az az egyik feladata, hogy ezt a vélekedést helyreigazítsa, s hitelesen informálja az érdeklődőket arról, milyen szükségszerűen fontos, elfogadott és megbecsült testület volt egykoron a csendőrség. Vitéz Préda István számos történelmi megemlékezésen és ünnepségen hagyományos csendőr egyenruhában jelenik meg- Sokan nem csupán olvastak, vagy hallottak róla, hanem koruknál fogva meg is élték, hogy a nagyobb városokban a csendőrök gyűjtötték össze és vigyázták a gettókban a zsidóságot, sőt, segédkeztek a lágerekbe való elhurcolásukban is. Állítólag ez a csendőrség legnagyobb bűne. Igaz ez?- A csendőrt hadbíróság elé vitték, ha nem teljesítette a rá kiszabott feladatot. A csendőrséget épp a fegyelmezettségéből és kérlelhetetlenségéből adódóan tudták a háború vége felé sok egyéb feladat végrehajtására is felhasználni. Valóban, az említett utasítást kelletlenül ugyan, de a tőlük megszokott alapossággal hajtották végre. A politikailag kötelezően semleges csendőrség nyilvántartásában egyébként mindössze két ismert szélsőséges párt, a kommunista és a náci szerepelt csak. A nácikból lettek később a nyilasok, így aztán a csendőröket és a nyilasokat nem illendő egy lapon említeni. A magyar kommunista rendszer a II. világháború végeztével hatalomátvételi célból, politikai okok miatt 1945- ben feloszlatta a csendőrséget. Az egész testületet háborús bűnösnek nyilvánította, és ebből következően minden egyes csendőrt üldözött. Az otthonmaradt csendőrök zömét bebörtönözték, sokakat az ávósok megkínoztak és kivégeztek. A csendőrségre vonatkozó írott anyagot megsemmisítették vagy elzárták, hogy rágalmazá- si hadjárattal a csendőrséget erkölcsileg is megsemmisíthessék. Ha minderről beszélünk, fontos hangsúlyozni azt, hogy az igazságot valamelyest visszakapta a csendőrség azáltal, hogy a Magyar Királyi Csendőrséget az Alkotmánybíróság 44/1999- es számú határozatával rehabilitálta, ám a fél évszázados, és még ma is tartó kommunista propaganda eredményeképpen a csendőr névnek még most is negatív kicsengése van!- Végezetül ön szerint lenne-e manapság létjogosultsága a csendőrségnek?- Maradjunk annyiban, hogy egy olyan jól szervezett és eredményes testületnek, mint a korabeli csendőrség, bizony volna! Kedden átutalták a tiszaroffi vésztározó területén gazdálkodóknak a kártérítés összegét. Mint ismert, tavaly június 10-én az akkor levonuló árhullám csúcsának csökkentése érdekében nyitották meg a megyében az első, majdnem százmillió köbméternyi víz befogadására képes árapasztó beeresztő műtárgyait. Az összesen 1500 hektárt bérlő Agroff Kft. területéből 850 hektár az új Vásárhelyi Terv keretében épült, 23 négyzetkilométeres tiszaroffi vésztározó töltésein belülre esik. Amit ide vetettek, azt elvitte a víz, amikor tavaly az árvízvédekezés lépéseként megnyitották a tározót. Ez pedig majdnem egy éve történt.- A tározót júniusban nyitották meg, így az arra a területünkre vetett ősziek, búza, árpa, repce, valamint a kukorica mind odaveszett - mondta el akkor lapunk érdeklődésére Tarkó László. Az Agroff Kft. ügyvezetője beszámolt arról is, hogy tavaly év végén történt meg a kárfelmérés, a szakértő mintegy 155 millió forintban állapította meg a kiesést. ■ A most átutalt összeg lehetővé teszi az adósságok rendezésén túl a termelés folyamatos finanszírozását. Ez nem csak a vésztározók kapcsán a legnagyobb kárösszeg volt országosan, hanem aránya- ij tekintve is rendkívül jelentős, Ki&fen évente 400 milliós'árbevételt könyvelhet el a társaság. Bár a gazdaságnak a saját temelés meghiúsulása miatt jóval drágábban, a piacról kellett megvásárolni a tejelő szarvas- marhából, birkából, valamint szürkemarhából álló állatállománynak a takarmányt, s hitelt kellett átütemezni, a gazdaság túlélte ezt az egy évet. A most átutalt összeg azonban lehetővé teszi az adósságok rendezésén túl a termelés folyamatos finanszírozását, a jövő év megalapozását. Mint megtudtuk, összesen több mint 50 gazdálkodó érintett a roffi árapasztó területén. Együttes káruk mintegy 400 millió forint. Akad, aki már megkapta a kártérítést, s van, aki technikai okokból a napokban jut a pénzhez. ■ L. Z. Megkérdeztük olvasóinkat Jó megoldás-e az árfolyamrögzítés? sz. nagy István, Karcag:- Merem remélni, hogy találnak megoldást, mert aki felvette a hitelt, az igyekszik törleszteni. De óz irreálisan, másfélszeresre emelkedett részleteket sokan nem tudják már fizetni. Elfogadhatónak tűnik az árfolyam 180 forinton való rögzítése, hogy ne menjen 350 forintra, ahogy jósolgatják. DUDÁS GYÖRGY. Szolnok:- Ha valaki hitelt vesz fel, akkor azt előre át kell gondolnia, hogy hosszú távon ki tudja-e fizetni a havi törlesztőrészleteket. Úgy gondolom, nem csak azokat kellene segíteni, akik svájci frankban vettek fel hitelt. Azokat is segítsék, akik másra vettek fel kölcsönt, és a szegényebbek több támogatást kapjanak. urbán tiborné, Szolnok:-Jó megoldás ez, mivel nagyon sok család került nehéz helyzetbe a hitelfelvétellel Az árverések hatására sokan kerülhetnek az utcára. Ezért úgy gondolom, hogy az is megoldás, ha a családok kibérelhetik a saját lakásukat, és így nem veszítik el azt. Persze az anyagi támogatás is nagyon fontos lenne. fodor judít. Berekfürdő:- Mindenképpen kellett valami megoldást találni, hiszen az elszabadult árfolyamok miatt egyre többen kerülnek nehéz helyzetbe. Hiába akarná valaki fizetni a hitelét, a 30-80 ezer forinttal megemelkedett részletet már képtelenek sokan kigazdálkodni. Átmenetileg jó megoldás az árfolyam adott szinten való rögzítése. Miniszteri elismerés az ifjú szemétszedőknek A karcagi Györffy István Általános Iskola nyolcadikos tanulóit jutalmul hívta meg a minap parlamenti látogatásra Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, amiért aktívan kivették a részüket a TeSzedd! mozgalomból. Magyarország legnagyobb önkéntes hulladékgyűjtési akciója keretében a diákok a város határában lévő sportpályát tisztították meg a szeméttől. A vidékfejlesztési miniszter fontosnak tartja, hogy már gyerekkorban elkezdődjön a környezettudatos nevelés, és az olyan nagy megmozdulások, mint a TeSzedd, a hétköznapokban is folytatódjanak. Azért is esett Fazekas Sándor választása a karcagi általános iskolára, mert az intézmény nagy hangsúlyt fektet a környezet- és természetvédelemi oktatásra. Tantervűkben szerepel az erdei iskola, és a TeSzedd felhívásához is azonnal csatlakozott a diákönkormányzat. A karcagi iskolásokat a Parlamentben vendégül látó miniszter a korona történetének ismertetésekor elmondta a gyerekeknek, hogy kevés nemzet büszkélkedhet koronázási jelképeivel. Ennek oka, hogy ellenségei a háborúkban az ilyen nemzetmegtartó szimbólumokat igyekeznek megkaparintani és elpusztítani először. A magyar korona ellenben minden viszontagság ellenére megmaradt. ■
