Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-12 / 110. szám
II KOZELET Hl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója nyerte karmester kategóriában a brit Királyi Filharmóniai Társaság díját. A társaság minden évben fődíjat oszt ki, emellett 13 kategóriában díjazza a komolyzene legkiemelkedőbb személyiségeit. A kitüntetést kedd este adták át Londonban. HÍRSÁV Samu Tamás Gergő már nem képviselő A JOBBiKOS Samu Tamás Gergő lemondott ország- gyűlési képviselői mandátumáról. Azt követően hozta meg döntését, hogy a Fővárosi Bíróság hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte. „Igazságtalannak tartom az ítéletet” - magyarázta Samu. ENSZ: aggodalom a magyarországi romákért a romák diszkriminációja, a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták. Már Kosa Lajos a legnépszerűbb az ipsos felmérése szerint Kosa Lajos a legnépszerűbb politikus Magyarországon. A Fidesz alelnöke a 41-es mutatón áll. A kormányfő egy százalékot veszített népszerűségéből, Orbán Viktor tetszési mutatója már csak 38-on van. Schmitt Pál államfő és Varga Mk hály államtitkár harmadik. Kosa megelőzte főnökét HIBAIGAZÍTÁS Szerdai lapunk 7. oldalán tévesen írtuk, hogy Pest megye az ország legnagyobb megyéje (Bács-Kiskun az). A 8. oldalon Hoszni Mubarak elnök fotója helyett Silvio Berlusconi képét közöltük. Elnézést kérünk. Járások, több adó, nagyobb szigor terv Tállai András bemutatta az új önkormányzati törvény munkaanyagát Drasztikusan átalakítja a kormány az önkormányzati világot 2012-2013- tól. Az új önkormányzati törvény munkaanyagát Tállai András belügyminisztériumi államtitkár mutatta be. Sztojcsev Iván Járások jönnek Átszerveznék a közigazgatási rendszert, ennek leglátványosabb pontjaként ismét létrehoznák a járásokat. Az államtitkár szerint ettől egyszerűbb lesz a rendszer, de mivel a járások nem esnek egybe a kistérségekkel, nem világos, mitől jelentene spórolást a változás. Ezenkívül társulásokat is létre lehet hozni, például településüzemeltetésre. A kormányhivatalok a járásokon belül fognak működni, idetartoznak majd többek közt az építésügyi, a gyámügyi feladatok vagy az okmányirodák. A járáshatárokat később húzzák meg. Az biztosnak tűnik, hogy a járások vezetői nem közvetlen választással kerülnek majd a pozíciójukba, azt ellenben még nem tudni, hogy a következő ön- kormányzati választáson szavazhatunk-e a megyei önkormányzatokra. Iskolák, kórházak Több önkormányzati feladatot is átvenne az állam. Az oktatásban a helyhatóságok feladata az iskolák fenntartása marad, a pedagógusok fizetését az állam állja. A segélyek elosztása is az állam- kincstár feladata lesz a települések helyett. A szociális ellátást az önkormányzatoknál hagynák 100 százalékban. Az egészségügyben kettéosztanák a feladatokat. Tállai András az alapellátást és a járóbeteg-ellátást jónak minősítette, ezekben nem szeretnének változást. A fekvőbeteg-ellátásban viszont fokozottabb állami szerep- vállalást látnának szívesen, így valószínű, hogy több kórházat átvesz az állam. Tállai András: Ahol több ipari adót szednek be, ott jut területfejlesztésre Polgármesterség ingyen? A minisztérium szigorúbb összeférheteüenségi szabályokat szeretne: azt próbálják elérni, hogy 2014-től polgármesterek ne lehessenek parlamenti képviselők. Arra azonban Tállai sem tudott válaszolni, hogy erre vajon rábólinthat-e az Országgyűlés, hiszen csak a kormánypárti padsorokban 75 polgármester ül. Bajba juthatnak azok a városvezetők, akik felelőtlenül csődközeibe juttatják a településüket: ők egy, legfeljebb két önkormányzati választáson nem indulhatnának el. Az még nem egyértelmű, hogy a felelőtlenséget jogilag hogy határoznák meg. Spórolnának a kis falvakon is, az ottani polgármesterek nem végezhetnék a munkájukat főállásban. Ha pedig egy faluban nem lenne senki, aki ingyen vállalná a polgármesterséget, akkor részönkormányzatként csatlakozhatnak más településhez. Nem véletlen, hogy a tervek egyik legvitatottabb pontja lehet ez. Tállai András arra hivatkozott, hogy a több mint ezer 500 főnél kisebb faluból 600-ban fizetés nélkül dolgozik a polgármester. Úgy fogalmazott: sokan szeretik a felelősségteljes közösségi munkát, a döntéshozatalt, szívesen vennének részt ebben ingyen is. Arra a kérdésünkre viszont, hogy ő maga elvállalta volna-e az államtitkári pozíciót fizetés nélkül, azt válaszolta, valószínűleg igen, de ha most kellene megalapoznia az egzisztenciáját, elgondolkozna. Budapest Egyeztetés két hét alatt, és a nyár vége felé a T. Ház elé kerül a javaslat az új alaptörvény több pontján is hivatkozik az önkormányzati törvényre, így ezt is el kell készíteni 2012. január 1-jéig, mire hatályba lép az alkotmány (néhány adóügyi pont csak 2013-tól lépne életbe). A következő két hétben a Belügyminisztérium tárgyal a hét önkormányzati érdek-képviseleti szervezettel, Budapest vezetőivel, valamint terveik szerint mind az öt parlamenti frakcióval. A VÉLEMÉNYEKET június közepéig összesítik, átdolgozzák ezek alapján a tervet, majd közigazgatási egyeztetések jönnek Ezután augusztusban, legkésőbb szeptemberben a parlament elé kerül a tervezet pontosított szövege, a viták után pedig októberben vagy novemberben fogadnák el a főváros És a kerületek viszonya az egyik legkényesebb kérdés, az sem kizárt, hogy önálló törvényben rendeznék a helyzetet. Három koncepció lehetséges. Ha marad a mostani, kétpólusú városirányítás, akkor a munkamegosztást kell átszabni a központ és a kerületek közt. Lehet egységes, egypólusú főváros is, ekkora kerületeket csak elöljáróságok vezetnék. Végül létezik egy citykoncepció, amelyben 3-5 nagy kerületre oszlana Budapest, a városháza pedig gyakorlatilag megszűnne. Több helyi adó Jogot kapnának a helyhatóságok arra, hogy megemeljék a helyi adókat, valamint hogy újakat vessenek ki. A személyi jövedelemadó visszaosztásának rendszere is átalakul, meghatározott feladatok elvégzésére utalná ezt vissza az állam. A gazdag városoktól a bevételük egy részét elvennék: azok a települések, amelyek ^z átlagnál tijbb iparűzési adót szednek be, bizonyos összeget be fognak fizetni egy megyei területfejlesztési alapba. Szigor jön azoknál a településeknél, ahol csődveszély van. Eddig nem várt szankció azokra a helyekre, ahol nem jelentették be az állam felé a fizetésképtelenséget, most ez meg fog változni. Az adósságrendezés első fele a korábbiakhoz hasonló lesz, a végső állapotban azonban a cégek felszámolási eljárásához hasonlóképp egy külső biztoshoz kerülhetnek a gazdálkodási jogok. Nagyobb lenne a pénzügyi él- lenőrző rendszerben is az állami rálátás. A részletekről viszont még teljesen nyitott a koncepció, kaphat az államkincstár vagy az Állami Számvevőszék is több jogkört, de az sem kizárt, hogy önálló szervezetet hoznak létre erre a célra. Sok kis faluban ingyen dolgozik a polgármester. PROMÓCIÓ Adományvonal újra a gyermekek egészségéért Május és június hónapban a Thai Masszőrök Magyarországi Egyesületét támogatják azok, akik a 1788-as hello holnap! Adományvonalat hívják vagy SMS-t küldenek. Az Adományvonalat már kilencedik éve sikeresen működtető Magyar Telekom fontosnak tartja, hogy támogatásával segítse a hazai egészségügy szolgáltatásainak fejlesztését, ezen belül is a gyermekek gyógyítását. A Thai Masszőrök Magyar- országi Egyesületét 2007-ben hozták létre, és 2010-ben lett közhasznú civilszervezet. Foglalkozásaikon egyedülálló eredményeket érnek el olyan gyermekeknél, akik valamilyen fizikai vagy mentális problémával küzdenek. Az egyesület által kifejlesztett egyedülálló, mozgásfejlesztő baba- és gyermekmasszázs a legkisebbek egészségmegőrzésének hatékony eszköze lehet, s bármilyen orvosi kezelés vagy terápiás módszer természetes kiegészítőjeként működhet. Az eljárás a szabadalmi oltalom alatt áll. A támogatásból szeretnének minél több hátrányos helyzetű családnak ingyenesen biztosítani a részvételt az 5 napos intenzív, mozgásfejlesztő baba- és gyermekmasszázs tanfolyamon. A programban szülő és gyermek együttesen vesz részt. ■ Cs. E. Sztrájk ÖS bunyó. Ismét több százezer állami munkavállaló lépett sztrájkba Görögországban. A kormány a tervek szerint még májusban újabb megszorításokat fogad el, amelyekkel 2015-ig további 23 milliárd eurót készül megtakarítani. Közben több száz neonáci támadt rá kedden este a külföldi bevándorlókra Athénban egy gyilkosság miatt. A passzív táppénz nem nyújt többé menedéket Újabb szigorítást jelentett be tegnap a kormány: megszűnik a passzív táppénz. Ezt azzal indokolta Nagy Anna kormányszóvivő, hogy ezt gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, sokkal inkább a munkanélküliség elől nyújt menedéket. „Mivel a passzív táppénzesek száma az elmúlt években évi 39 ezerről 80 ezerre emelkedett a válság miatt, gyanítható, hogy ezek az emberek valójában munkanélküli-segély helyett vették igénybe ezt az ellátást” - magyarázta. A jövőben a beteg, aki legalább 15 napja táppénzen van, jogosult lesz soron kívüli ellátásra az orvosi rendelőben, hogy minél hamarabb újra munkába állhasson. Újdonság az is, hogy az az orvos, aki jogosulatlanul állapítja meg egy beteg esetében a táppénzt, maga is köteles lesz arra, hogy visszafizesse a jogosulatlanul felvett összegeket. A javaslatok hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek. A passzív táppénz ideje régebben akár egy év is lehetett. 2003-ban a felére, egy év múlva pedig 90 napra mérsékelték az idejét. 2007-ben ismét megfelezték az időszakot, a Bajnai-kormány pedig úgy döntött, 30 nap lehet ily módon a betegállomány. ■ ■ A parlament hamarosan rábólint.
