Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-12 / 110. szám

A hátfájás a fejben kezdődik ortopédia Néhány perc mozgás munkaidőben és messze száll a stressz Alig van ma olyan felnőtt, aki ne ismerné a stressz okozta kínokat. Legalább ugyanennyien megta­pasztalhatták már a moz­gásszervi problémákat, a nyaki vagy a deréktáji fájdalmat. Tóth Tímea „A stressz alapvetően pozitív élettani folyamat, adott esetben életet is menthet! Az »üss vagy fuss!« egy ősi reakció, amely úgy mobilizálja az izomzatot, hogy gyorsan menekülhessünk vagy támadhassunk. A vadálla­tok előli meneküléshez, a gyors helyváltoztatáshoz vagy cselek­véshez ugyanis meg kell feszül­nie az izmoknak. Főleg a törzs­höz közeli, mély hátizomzat hú­zódik össze, mint egy rugó, ha elkezdenek termelődni a stressz- hormonok. A probléma, hogy ezek a meg­feszült izmok nem tudnak gyor­san ellazulni, ugyanis csak egy dolog tudja lebontani a stressz- hormonokat: a mozgás. Vagyis ha egy-egy feszült helyzet után tudnánk egy kicsit sétálni, ko­cogni - ez remek megoldást je­lentene a feszültség levezetésé­re. Optiriföus lenne, ha például ebédidőben jutna 10-15 perc egy kis mozgásra’’ - javasolja dr. Do­bos Márta, ortopéd szakorvos. ELŐBB MEGFESZÍTENI, AZTÁN LA­ZÍTANI A stressz miatti izomfe­szülés eleinte érezhető, de mivel sorozatban élünk át feszült helyzeteket, egy idő után már nem vagyunk tudatában annak, hogy mennyire vannak „feszült­ség alatt” az izmaink. Ilyenkor nem is lehet azonnal lazítani, csupán egyetlen teendő vezet­het eredményre: ha kifejezetten megfeszítjük az izmainkat né­hány másodpercig, majd utána lazítjuk el. Ez a módszer képes beállítani ez eredeti, optimális izomállapotot. AZ IRODAI MUNKÁT VÉGZŐKNÉL a leggyakoribb stressz miatti pa­Mintha egy drótkötél húzná az embert a nyakától a derekáig, ha bekattan a nyaka vagy a háta. Meszesedés, becsípődés, merev ízületek - inkább jobb megelőzni ezt az állapotot sen kihúzni magunkat az izom­erő-egyensúlytalanság miatt), a kényszertartások előbb-utóbb túlterhelik a gerincet. Ha ez évekig, évtizedekig fennáll, nagy valószínűséggel kialakul­nak krónikus kopások, porcko­rong-károsodások és más tartós problémák. AKI TEHÁT BÁRMILYEN, NEM SÉRÜ­LÉSBŐL eredő fájdalmat, mozgás­beszűkülést, panaszt tapasztal, minél előbb forduljon ortopéd szakorvoshoz, a tartós elváltozá­sok megelőzése és a helyzet ke­zelése végett. Döbbenetes, hogy az emberek jelentős része 50-60 évesen jut el először ortopédus- hoz, miután utoljára kisiskolás korában vizsgálta a gerincét az iskolaorvos... Sokan már csak akkor kérnek segítséget, amikor alig tudnak lábra állni, és csak­is a tablettáktól, injekcióktól vár­ják a gyógyulást. Nagyon fontos lenne a stresszkezelés módsze­reinek elsajátítása-megtanulása, például relaxációval, meditáció­val, autogén tréninggel, tai- csival, mediballal, jógával. A MOZGÁST SEM SZABAD HIRTELEN, felépítés nélkül és kellő alapo­zás nélkül elkezdeni, a megfele­lő ráhangolódás és az edzés előt­ti izmok nyújtása, majd a végén a levezetés elengedhetetlen, hi­szen feszes izomzatnál sokkal nagyobb a sérülésveszély! Külö­nösen fontos a hát- és a hasizom megerősítése - és ennek techni­kájában nagy segítséget jelent­het a szakorvos, a személyi edző, a gyógytornász által felépített mozgásprogram. nászok a nyakat, hátat, vállat érintik, bár a végtagokban is je­lentkezhet fájdalom. A helyze­tet tovább súlyosbíthatja még az egész napos helytelen ülés, amely önmagában is terheli a gerincet. Ennek hátterében a rosszul beállított képernyő, az ortopédiailag rosszul kiképzett székek és egyfajta állandó gör­nyedt, védekező testhelyzet áll­hat. Mindezek hatására az iz­mok folyamatosan túlfeszülnek és a test hamar kifárad. A mű­ködésbeli elváltozások (például amikor már nem tudjuk telje­A feszültség mindent felborít AZ ALKALMANKÉNT átélt, illetve a krónikus, hosszú ideje fenn­álló stressz egyaránt okoz im­munológiai és hormonális el­téréseket. Olyan fehérjék kép­ződnek („ stresszfehérjék ” és antitestek), amelyek a szerve­zet saját sejtjeit roncsolják, ez­által autoimmun betegséget válthatnak ki. A folyamat ká­rosítja a pajzsmirigyet, csök­kent működést vált ki. Ennek egyik tünete a hajhullás lehet, de az antitestek közvetlenül is károsítják a hajhagymákat. A jelenséget az orvosi szak­nyelvben a görögből kölcsön­zött találó kifejezéssel apop tózisnak (magyarul: levélhul­lásnak) nevezik. Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTÓ & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Mások cigifüstje veszélyezteti a babát sokkal nagyobb veszély­ben vannak azok a váran­dós nők és babáik, akik do­hányosokkal töltik napjai­kat - intenek kanadai tudó­sok. Nagyobb a halva szüle­tés esélye. A passzív dohá­nyosok egy százalékát szív­ják be a füstből, amely az aktívak tüdejébe jut. Mezőn legelésztek az ősemberek erőteues állkapcsa, nagy rágófogai voltak ősünknek akár a legkeményebb kagy­ló szétroppantásához is, ám egy friss tanulmány szerint füvet rágcsált legszíveseb­ben. S ugyanott „legelé­szett”, mint a zebrák, a disz­nók és a vízilovak elődei. Ommk után megyünk a zsírosabb falatokért állatkísérletekkel megha­tározták azt a hormont, amely fokozza az étvágyat és a zsír tárolását, továbbá az embereknél is növeli azt a képességet, hogy szaglás­sal fedezzék fel a vonzó ételt. Egyben össze is kap­csolja ezen információkat az anyagcsere és a testsúly ter­mészetes szabályozásával. Akinek ez tetszik, csak egye! Győztes szurkolók, vesztes autósok balesetek Gyakrabban válnak áldozattá a nyerő csapat szurkolói Éjszaka dolgozik? Veszélyes az egészségére! Amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy tényszerűen igazolható-e az a feltételezés, miszerint a nagy rangadók után több az autóbaleset, mint ugyanolyan időjárási viszonyok között a töb­bi napon. A bajnokságokat eldöntő ko­sárlabda- és labdarúgó-mérkőzé­sek után számolták össze a ha­lálos balesetek számát azokon az utakon, amelyek a meccs helyszíne körül voltak, illetve a győztes vagy a vesztes csapat szurkolótáborának lakhelyére vezettek. Mivel a végeredmény nem mindig tükrözi az izgalma­kat, a mérkőzéseket egytől ötig pontozták annak vonatkozásá­ban is, hogy a győztes csapat ját­szi könnyedséggel győzött-e, vagy éppen csak hajszállal nyert. Kiderült, minél nehezebben győzött a kedvenc csapat, mi­nél szorosabb volt a küzdelem, annál több volt a halálos bal­eset. A tragédiák hátterében persze az alkoholfogyasztás is szerepet játszott. A vesztes csa­pat városában és környékén vi­szont nem nőtt az autóbalese­tek száma. A szakértők által adott pontok­ból a keservesen kivívott győze­lem minden egyes pluszpontja átlagosan 21 százalékkal emelte a meccs helyszínén a halálos balesetek gyakoriságát. „A meccs közben nemcsak a játékosok, hanem a szurkolók tesztoszteronszintje is jelentő­sen megemelkedik. A mérkőzés végén, a vesztes oldalon a férfi nemi hormon mennyisége hirte­len csökken, a győzteseké pedig eléri a csúcsot. Mivel a tesztoszteronszint szo­rosan összefügg az agresszivi­tással, és ezáltal az erőszakos autóvezetéssel, föltételezhető, ez magyarázza a győztes csapat szurkolótáborában a balesetek számának növekedését” - foglal­ta össze a tanulságokat a vizsgá­lat vezetője. ■ Ismétlődő veszélyes esetek, a munka közben elalvó amerikai repülésirányítók miatti veszély- helyzetek újból ráirányították a figyelmet arra, hogy az éjszakai műszakban dolgozóknak gond­juk lehet a koncentrációval, de még az ébren maradással is. Már több tanulmányban is ki­mutatták, hogy az éjszakai mű­szakban dolgozók 30-50 százalé­ka - saját bevallása szerint is - legalább heti egy alkalommal el­alszik munkája közben. „Egy igencsak alvásmegvonásos tár­sadalomban élünk, ahol nagyon sok ember két végéről égeti a gyertyát” - mondta erről egy amerikai alvásszakértő. A hely­zet tendenciózusan romlik. Míg fél évszázaddal ezelőtt az embe­reknek csak két százaléka aludt hat óránál kevesebbet éjszakán­ként, addig ez az arány mára 28 százalékra emelkedett. A nappal dolgozók munkanapja egyre ko­rábban kezdődik; sokan késő éj­szakáig tévéznek, vagy számító­gépük előtt ülnek. A váltásban dolgozók bioló­giai ritmusa sérül a leginkább. Az alvás-ébrenlét ciklusát hor­monok szinkronizálják, de a váltakozó munkabeosztás mi­att az agy nem „tudja" mikor kellene aludni, ébren maradni. Ez memória- és tanulási problé­mákat is okozhat, de ténylege­sen befolyásolhat testi funkció­kat is. ■ Ne higgyük azt vezetéskor, hogy vagyunk olyan jók, mint Fittipaldi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom