Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-27 / 22. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2011 JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Újabb szűk év településeknek Szolnokon tanácskoztak tegnap a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megyei tagjai. A fórumon az önkormányzatokat érintő változásokról kaphattak képet a polgármesterek, de a pénzügyek is szóba kerültek.- Milyen év elé néznek az ön- kormányzatok? - kérdeztük dr. Zongor Gábort, a TÖOSZ főtitkárát.- A települések jelentős része nagy hiánnyal szembesül. Évek óta csak elvontak pénzeket, és az idei költségvetésben is reálértéken kevesebb jut az önkormányzatoknak. Takarékoskodni már nincs miből. Arra sem lehet számítani, hogy nő a települések saját bevétele, így menetelünk a csőd felé. Kértük a kormányzattól, hogy üljünk le tárgyalni. A közigazgatási államtitkártól azonban azt a választ kaptuk, hogy április végére készül el az a szabályozás, mellyel rendezett körülmények között tudnak segíteni az önkormányzatokon.- Mekkora összegre lenne szükség a tűzoltáshoz?- Az önkormányzatok büdzséjéhez képest nem nagy összeg kellene. Az elmúlt években az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések megsegítésére 30 milliárd forint állt rendelkezésre.-A TÖOSZ miben tud segíteni?- Pénzünk nincs, de van tudásunk. Vannak sikeres kezdeményezések önkormányzatoknál, melyeket igyekszünk szervezett formában megismertetni más településekkel. Szerveztünk képzést polgármestereknek, tréninget képviselő-testületeknek, ahol megtanulhatták az együttműködést. ■ Dr. Zongor Gábor » Kötetben a Mi—8-as történelme könyvbemutató Kenyeres Dénes évekig kutatta a forgószárnyas emlékeit A közelmúltban jelent meg Kenyeres Dénes nyugállományú honvéd alezredes, repüléstörténész Mi-8 típusú közepes szállítóhelikopterek a magyar haderőben — 1969—2009 című reprezentatív kötete. Mészáros Géza A szerző szakavatott ismerője a témának, ugyanis tizennyolc évig szolgált abban az ezredben, amely üzemeltette a Mi-8-as helikoptereket. A könyv 567 oldalon, 632 fotóval mutatja be a közepes szállítóhelikopterek alkalmazását és kiképzési rendjét Kecskeméten, Szentkirályszabadján, illetve Szolnokon. A típus 1970 és 2004 között állomásozott a Veszprém melletti helikopterbázison. A minap Szolnokon, az Új Néplap szerkesztőségében beszélgettünk a szerzővel, aki a közeljövőben többször is ellátogat a megye- székhelyre, ahol a Hemóban dedikálja majd a könyvét, illetve előadást is tart az érdeklődőknek a tartalmáról. — Évekkel ezelőtt megírtam és kiadtam a Mi-1, a Ka-26 és a Mi-2 típusú helikopterekről szóló könyveimet, amelyek nagy sikert arattak az olvasók körében — válaszolt elöljárójában Kenyeres Dénes elsőként arra a kérdésre, mi motiválta egy új kötet elkészítésére. - Mivel a Mi-8- as helikoptereken én is dolgoztam két évig sárkánymechanikusként a hangárban, így egyfajta késztetést éreztem arra, hogy megírjam és kiadjam magánkiadásban a típus átfogó históriáját. Másrészt úgy éreztem, tartozom annyival a volt bajtársaimnak, hogy papírra vessem azt a nagyszerű tevékenységet, amelyet a 40 éven át hadrendben tartott helikoptertechnika végrehajtott.- Eléggé terjedelmesre sikeredett a könyv. Mégis, hogyan íródik egy ilyen vaskos kötet? — Ez már a 10. kötetem, így van némi tapasztalatom. De mint a korábbiakról, erről is elmondhatom, évekig dolgoztam rajta. Budapesten kezdtem a kutatást a Hadtörténelmi Levéltárban, majd folytattam a Központi Katonái Irattárban. Természetesen az írás során felhasználtam a vonatkozó irodalmat és a helikoptervezetők, valamint a gépeket kiszolgáló állomány birtokában lévő tárgyi emlékeket, fotókat is. Az írás folyamán több alkalommal beszélgettem, leveleztem velük. Igyekeztem hiteles és olvasmányos könyvet ösz- szeállítani.- Kenyeres úr, avasson már be bennünket, miről olvashat a könyvben az érdeklődő?- Természetesen a típus ismertetésével kezdődik a kötetem. Az átképző tanfolyamok, a hadrendbe Névjegy: Kenyeres Dénes született: Szentkirály, 1942. 09. 08. iskolái: Repülőműszaki Tiszthelyettesi Iskola, Szolnok, 1964; Hadtáptiszti Tanfolyam, Budapest, 1971; Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 1990. beosztásai: repülőgép-szerelő; szolgálati főnök; hadtápfőnök; logisztikai főnökhelyettes rendfokozata: nyugállományú (1997) katona alezredes családja: nős, 3 gyermek, 5 unoka hobbija: katonai relikviák (szálfegyverek, kitüntetések, jelvények) gyűjtése állítás, a helikopterek érkezése, műszaki átvétele, a személyi állomány képzése, mind-mind szerepel a műben. Nem felejtettem ki a helikoptereket üzemeltető és üzemben tartó állomány névsorait sem. Benne vannak több helyen is a raj- és századbeosztások, a légi díszszemlék, az augusztus 20-i vízi és légi díszelgé- sek és az árvízi védekezés során végrehajtott mentések éppen úgy, mint a kiképzési repülések szervezése, tervezése és végrehajtása. A helikopterszemélyzetek számtalan esetben nyújtottak segítséget különböző létesítmények építésénél - antennák, átjátszóállomás berendezéseinek beemelése, templomtoronykeresztek le- és felemelése - és egyéb „civil” feladatoknál.- Hallhatnánk valamit a könyvben szereplő helikoptertípusról? • — A Mi—8-as rendkívül megbízható, üzembiztos forgószárnyas. Műszaki hibából egyetlen katasztrófa sem következett be a technika 40 éves üzemeltetése során. Szentkirályszabadján, majd Szolnokon volt olyan évtized, amikor három helikopterszázadba szervezve repülték. Ez a típus kiválóan alkalmas különböző katonai és polgári teher- és személyszállításra. Fegyver- rendszerrel ellátva támadó és védelmi feladatokat is képes megoldani. Ráadásul külső tartókra, az indítóblokkokra különböző rakéta vagy bomba is illeszthető. Ezek a helikopterek egyébként rendszeresen részt vettek a hazai és koalíciós hadgyakorlatokon, ahol különböző harchelyzetben oldottak meg bonyolult szállítási és deszantolási feladatokat. A magyar légierőben ösz- szesen 57 Mi-8-as üzemelt eddig. Ma már csak három van használatban Szolnokon. Nyolc pedig lekonzervált állapotban várja sorsa jobbra fordulását, ugyanis elfogyott a javasolt üzemideje. A többi helikoptert kivonták a hadrendből. A kötetből egyébként megtudhatja az olvasó, hogy a helikopterek hány órát repültek és mennyi felszállást teljesítettek egyenként és összesítve. Szerepel benne a pilóták repült ideje is. A repülő- események egy része és minden katasztrófa leírása is megtalálható a műben. Ezenkívül minden ezred- és he- likopterszázad-pa- rancsnok fotóját beszerkesztettem, megfelelő csoportosításban. De az egységek vezető állománya is felsorolást nyert, kronológiai sorrendben. És mint az élet minden területén, a humornak Is fontos szerepe van, természetesen a mókák ebből a kötetből sem maradhattak ki. — Alezredes úr, tervez-e könyv- bemutatót?- Igen, Szolnokon például majd tavasszal, a városi tiszti klubban, a Hemóban tervezem. De ennek előtte, ugyanitt január 31-én dedikálom a könyvemet, mégpedig 9 és 12 óra között. Szeretettel várok mindenkit! A tavaszi könyvbemutató időpontjáról egyébként hamarosan tájékoztatom a nagyérdeműt - zárta az interjút Kenyeres Dénes honvéd alezredes. Hódveszélyre hívják fel a figyelmet a Közép-Tisza mentén árvízvédelem A legnagyobb testű európai rágcsálók tíz méter hosszú járatot fúrtak a folyó védművébe- Egy hódpár olyan mértékű károsítását tapasztaltuk, amely már a töltés védképességét is veszélyeztetheti — tudtuk meg Lovas Attilától. A Kötikövízig igazgatója elmondta: a levonuló tiszai árhullám az ártérbe telepített rágcsálókat kiszorította a védtöl- tés közelébe. A múlt év decemberében, a legmagasabb fokú árvíz- védekezés alatt, a Doba-kanyari árvízvédelmi szakaszon a szőke folyó jobb parti árvízvédelmi töltésén bukkantak ennek egyértelmű bizonyítékaira. A Kolopi rámpába fúrt járat legalább 10 méter hosszú és 30-40 centi átmérőjű, amely belül kiöblösödik. Ebben a hónapban pedig az apadás beindulásával újabb járatot fedeztek fel a szakemberek Nagykörű térségében. A hódok élőhelyének környezetében jelentős fakárosítást is tapasztaltak a védekezésben részt vevők, amely az anyagi kár mellett az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védelmét is csökkenti. Az igazgató beszámolt arról, hogy még 2004 októberében, amikor a WWF a hódok visszatelepítési programját a Közép-Tisza vidékére is ki kívánta terjeszteni, figyelemfelhívó levelet küldtek a WWF Magyarországnak az ebben rejlő veszélyekről, melyet tájékoztatásul megküldték a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vízügyi, illetve természetvédelmi helyettes Eurázsiái hód. Visszatelepítették az állatokat Magyarországra, államtitkárainak is. Lovas Attila jelezte: a hódok térségünkbe telepítésének kezdetén jelzett veszélyek sajnos a gyakorlatban igazolódni látszanak, ezért január elején kérték a Vidékfejlesztési Minisztérium vízkár-elhárítási főosztályának közbenjárását a hódok Tisza völgybe történő további betelepítésének megakadályozásában, illetve az állományszabályozás kérdésének vizsgálatában. A megoldást kereső szándékhoz a Hortobágyi Nemzeti Park támogatását is megkapta a Kötikövízig. ■ L. Z. Németországban is gondot jelentenek a vadászat miatt a 19. században hazánkban kipusztult hódok visszatelepítésének negatív bajorországi tapasztalatairól is szóltak a levélben, melyre a bajor szakminisztérium szakemberei hívták fel a figyelmet egy Szolnokon megrendezett nemzetközi konferencia alkalmával. Németországban ugyanis a hódok elszaporodása miatt sok millió eurós árvízvédelmi programokat kellett indítani.
