Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-27 / 22. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2011 JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Újabb szűk év településeknek Szolnokon tanácskoztak teg­nap a Települési Önkormány­zatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) megyei tagjai. A fóru­mon az önkormányzatokat érintő változásokról kaphattak képet a polgármesterek, de a pénzügyek is szóba kerültek.- Milyen év elé néznek az ön- kormányzatok? - kérdeztük dr. Zongor Gábort, a TÖOSZ főtitkárát.- A települések jelentős ré­sze nagy hiánnyal szembesül. Évek óta csak elvontak pénze­ket, és az idei költségvetésben is reálértéken kevesebb jut az önkormányzatoknak. Takaré­koskodni már nincs miből. Ar­ra sem lehet számítani, hogy nő a települések saját bevétele, így menetelünk a csőd felé. Kértük a kormányzattól, hogy üljünk le tárgyalni. A közigaz­gatási államtitkártól azonban azt a választ kaptuk, hogy áp­rilis végére készül el az a sza­bályozás, mellyel rendezett kö­rülmények között tudnak segí­teni az önkormányzatokon.- Mekkora összegre lenne szükség a tűzoltáshoz?- Az önkormányzatok bü­dzséjéhez képest nem nagy összeg kellene. Az elmúlt évek­ben az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű települések meg­segítésére 30 milliárd forint állt rendelkezésre.-A TÖOSZ miben tud segíteni?- Pénzünk nincs, de van tu­dásunk. Vannak sikeres kezde­ményezések önkormányzatok­nál, melyeket igyekszünk szer­vezett formában megismertet­ni más településekkel. Szervez­tünk képzést polgármesterek­nek, tréninget képviselő-testü­leteknek, ahol megtanulhat­ták az együttműködést. ■ Dr. Zongor Gábor » Kötetben a Mi—8-as történelme könyvbemutató Kenyeres Dénes évekig kutatta a forgószárnyas emlékeit A közelmúltban jelent meg Kenyeres Dénes nyugállományú honvéd alezredes, repüléstörté­nész Mi-8 típusú köze­pes szállítóhelikopterek a magyar haderőben — 1969—2009 című repre­zentatív kötete. Mészáros Géza A szerző szakavatott ismerője a témának, ugyanis tizennyolc évig szolgált abban az ezredben, amely üzemeltette a Mi-8-as he­likoptereket. A könyv 567 olda­lon, 632 fotóval mutatja be a kö­zepes szállítóhelikopterek alkal­mazását és kiképzési rendjét Kecskeméten, Szentkirálysza­badján, illetve Szolnokon. A tí­pus 1970 és 2004 között állo­másozott a Veszprém melletti helikopterbázison. A minap Szolnokon, az Új Néplap szer­kesztőségében beszélgettünk a szerzővel, aki a közeljövőben többször is ellátogat a megye- székhelyre, ahol a Hemóban de­dikálja majd a könyvét, illetve előadást is tart az érdeklődők­nek a tartalmáról. — Évekkel ezelőtt megír­tam és kiadtam a Mi-1, a Ka-26 és a Mi-2 típusú he­likopterekről szóló könyvei­met, amelyek nagy sikert arattak az olvasók körében — válaszolt elöljárójában Kenye­res Dénes elsőként arra a kér­désre, mi motiválta egy új kötet elkészítésére. - Mivel a Mi-8- as helikoptereken én is dolgoz­tam két évig sárkánymechani­kusként a hangárban, így egy­fajta késztetést éreztem arra, hogy megírjam és kiadjam ma­gánkiadásban a típus átfogó his­tóriáját. Másrészt úgy éreztem, tartozom annyival a volt bajtár­saimnak, hogy papírra vessem azt a nagyszerű tevékenységet, amelyet a 40 éven át hadrend­ben tartott helikoptertechnika végrehajtott.- Eléggé terjedelmesre sikere­dett a könyv. Mégis, hogyan íródik egy ilyen vaskos kötet? — Ez már a 10. kötetem, így van némi tapasztalatom. De mint a korábbiakról, erről is el­mondhatom, évekig dolgoztam rajta. Budapesten kezdtem a ku­tatást a Hadtörténelmi Levéltár­ban, majd folytattam a Közpon­ti Katonái Irattárban. Természe­tesen az írás során felhasznál­tam a vonatkozó irodalmat és a helikoptervezetők, valamint a gépeket kiszolgáló állomány bir­tokában lévő tárgyi emlékeket, fotókat is. Az írás folyamán több alkalommal beszélgettem, leve­leztem velük. Igyekeztem hite­les és olvasmányos könyvet ösz- szeállítani.- Kenyeres úr, avasson már be bennünket, miről olvashat a könyvben az érdeklődő?- Természetesen a tí­pus ismertetésével kez­dődik a kötetem. Az át­képző tanfolyamok, a hadrendbe Névjegy: Kenyeres Dénes született: Szentkirály, 1942. 09. 08. iskolái: Repülőműszaki Tiszthelyettesi Isko­la, Szolnok, 1964; Hadtáptiszti Tanfolyam, Budapest, 1971; Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest, 1990. beosztásai: repülőgép-szerelő; szolgálati főnök; hadtápfőnök; logisztikai főnökhelyettes rendfokozata: nyugállományú (1997) katona alezredes családja: nős, 3 gyermek, 5 unoka hobbija: katonai relikviák (szálfegyverek, kitüntetések, jelvények) gyűjtése állítás, a helikopterek érkezése, műszaki átvétele, a személyi ál­lomány képzése, mind-mind sze­repel a műben. Nem felejtettem ki a helikoptereket üzemeltető és üzemben tartó állomány név­sorait sem. Benne vannak több helyen is a raj- és századbeosz­tások, a légi díszszemlék, az au­gusztus 20-i vízi és légi díszelgé- sek és az árvízi védekezés során végrehajtott mentések éppen úgy, mint a kiképzési repülések szervezése, tervezése és végre­hajtása. A helikopterszemélyze­tek számtalan esetben nyújtot­tak segítséget különböző létesít­mények építésénél - antennák, átjátszóállomás berendezései­nek beemelése, templomtorony­keresztek le- és felemelése - és egyéb „civil” feladatoknál.- Hallhatnánk valamit a könyvben szereplő helikopter­típusról? • — A Mi—8-as rendkívül meg­bízható, üzembiztos forgószár­nyas. Műszaki hibából egyetlen katasztrófa sem következett be a technika 40 éves üzemeltetése során. Szentkirályszabadján, majd Szolnokon volt olyan évti­zed, amikor három helikopter­századba szervezve repülték. Ez a típus kiválóan alkalmas külön­böző katonai és polgári teher- és személyszállításra. Fegyver- rendszerrel ellátva támadó és vé­delmi feladatokat is képes meg­oldani. Ráadásul külső tartókra, az indítóblokkokra különböző rakéta vagy bomba is illeszthető. Ezek a helikopterek egyébként rendszeresen részt vettek a ha­zai és koalíciós hadgyakorlat­okon, ahol különböző harchely­zetben oldottak meg bonyolult szállítási és deszantolási felada­tokat. A magyar légierőben ösz- szesen 57 Mi-8-as üzemelt ed­dig. Ma már csak három van használatban Szolnokon. Nyolc pedig lekonzervált állapotban várja sorsa jobbra fordulását, ugyanis elfogyott a javasolt üzemideje. A többi helikop­tert kivonták a hadrendből. A kötetből egyébként meg­tudhatja az olvasó, hogy a helikopterek hány órát repültek és mennyi fel­szállást teljesítettek egyenként és össze­sítve. Szerepel ben­ne a pilóták repült ideje is. A repülő- események egy része és min­den katasztró­fa leírása is megtalálható a műben. Ezenkívül min­den ezred- és he- likopterszázad-pa- rancsnok fotóját beszer­kesztettem, megfelelő cso­portosításban. De az egységek vezető állománya is felsorolást nyert, kronológiai sorrendben. És mint az élet minden terüle­tén, a humornak Is fontos szere­pe van, természetesen a mókák ebből a kötetből sem maradhat­tak ki. — Alezredes úr, tervez-e könyv- bemutatót?- Igen, Szolnokon például majd tavasszal, a városi tiszti klubban, a Hemóban tervezem. De ennek előtte, ugyanitt január 31-én dedikálom a könyvemet, mégpedig 9 és 12 óra között. Sze­retettel várok mindenkit! A ta­vaszi könyvbemutató időpontjá­ról egyébként hamarosan tájé­koztatom a nagyérdeműt - zár­ta az interjút Kenyeres Dénes honvéd alezredes. Hódveszélyre hívják fel a figyelmet a Közép-Tisza mentén árvízvédelem A legnagyobb testű európai rágcsálók tíz méter hosszú járatot fúrtak a folyó védművébe- Egy hódpár olyan mértékű ká­rosítását tapasztaltuk, amely már a töltés védképességét is ve­szélyeztetheti — tudtuk meg Lo­vas Attilától. A Kötikövízig igaz­gatója elmondta: a levonuló tiszai árhullám az ártérbe telepített rágcsálókat kiszorította a védtöl- tés közelébe. A múlt év decembe­rében, a legmagasabb fokú árvíz- védekezés alatt, a Doba-kanyari árvízvédelmi szakaszon a szőke folyó jobb parti árvízvédelmi töl­tésén bukkantak ennek egyértel­mű bizonyítékaira. A Kolopi rám­pába fúrt járat legalább 10 méter hosszú és 30-40 centi átmérőjű, amely belül kiöblösödik. Ebben a hónapban pedig az apadás bein­dulásával újabb járatot fedeztek fel a szakemberek Nagykörű tér­ségében. A hódok élőhelyének környezetében jelentős fakárosí­tást is tapasztaltak a védekezés­ben részt vevők, amely az anya­gi kár mellett az árvízvédelmi töltés hullámverés elleni védel­mét is csökkenti. Az igazgató beszámolt arról, hogy még 2004 októberében, amikor a WWF a hódok vissza­telepítési programját a Közép-Ti­sza vidékére is ki kívánta ter­jeszteni, figyelemfelhívó levelet küldtek a WWF Magyarország­nak az ebben rejlő veszélyekről, melyet tájékoztatásul megküld­ték a Környezetvédelmi és Víz­ügyi Minisztérium vízügyi, illet­ve természetvédelmi helyettes Eurázsiái hód. Visszatelepítették az állatokat Magyarországra, államtitkárainak is. Lovas Attila jelezte: a hódok térségünkbe te­lepítésének kezdetén jelzett ve­szélyek sajnos a gyakorlatban igazolódni látszanak, ezért janu­ár elején kérték a Vidékfejleszté­si Minisztérium vízkár-elhárítá­si főosztályának közbenjárását a hódok Tisza völgybe történő to­vábbi betelepítésének megaka­dályozásában, illetve az állo­mányszabályozás kérdésének vizsgálatában. A megoldást ke­reső szándékhoz a Hortobágyi Nemzeti Park támogatását is megkapta a Kötikövízig. ■ L. Z. Németországban is gondot jelentenek a vadászat miatt a 19. szá­zadban hazánkban kipusztult hódok visszatelepítésének ne­gatív bajorországi tapasztala­tairól is szóltak a levélben, melyre a bajor szakminisztéri­um szakemberei hívták fel a figyelmet egy Szolnokon meg­rendezett nemzetközi konfe­rencia alkalmával. Németor­szágban ugyanis a hódok el­szaporodása miatt sok millió eurós árvízvédelmi programo­kat kellett indítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom