Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-26 / 21. szám

/ TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 26., SZERDA A népzene mindannyiunké csík zenekar Sokszor mennek hátrányos helyzetű kistelepülésre Csík János (balra) szerint esetükben a könnyűzene szolgálja a népzenét. Ezt a különböző lemezeiken található dalok is bizonyítják. A MEH-telepnél futottak a miklósi rendőrök karjaiba a fémtolvajok Gyorsan sikerült elfogniuk a tö­rökszentmiklósi rendőröknek a réztolvajokat. Hétfőn, a kora reg­geli órákban észlelte egy török­szentmiklósi társaság vezetője, hogy a hét végén tolvajok jártak telepükön. Azonnal bejelentést tett a rendőrségre a kárról, ami lopással és rongálással együtt­véve meghaladta a 400 ezer fo­rintot - tájékoztatott megyei rendőr-főkapitányság sajtófele­lőse, Veres Éva. A helyszíni szemle során kiderült, hogy az elkövetők a telephelyre a koráb­ban már megbontott kerítésen mentek be, majd az épület falán lévő nyíláson át jutottak köze­lebb zsákmányukhoz. Az ott ta­lált hegesztőtrafók kábeleinek leégetésével körülbelül 350 mé­ter hosszú rézvezetéket nyertek, de ennyivel nem elégedtek meg. Távozásuk előtt az épület elől magukkal vittek jó néhány hul­ladék vastáblát is. Nem sokkal később azonban már a városban lévő egyik MÉH-telep előtt bukkantak fel, hogy értékesítsék az általuk lo­pott holmit. Rosszul tették, hi­szen az utcán tárt karokkal vár­ták őket a rendőrök, akik azon­nal igazoltatták őket, és átvizs­gálták a járművet is. Ekkor ki­derült, hogy az autójukban lévő rakomány a telephelyről való, ezért előállították mindkét sze­mélyt a kapitányságra. A lopás bűntettével gyanúsított 16 és 24 éves testvérek elismerték cse­lekményüket, és fény derült harmadik társuk kilétére is, aki szintén helybeli lakos. A rend­őrök rövid idő alatt előállították, kihallgatták, és őt is lopás bűn­tettével gyanúsították meg. Ezt követően a büntetett előéletű férfit őrizetbe vették. * * * Ismeretlenek ellopták Abony- ban a Somogyi Imre Általános Iskola elől az intézmény névadó­jának bronz mellszobrát. Az ügyben az iskola igazgató asszo­nya feljelentést tett a rendőrsé­gen. Az eset megdöbbenést vál­tott ki mind az iskolában, mind a városban, hiszen ez is mutat­ja, a fémtolvajok szemtelensége nem ismer határokat. A szobor eszmei értéke több százezer fo­rint. Ráadásul a mellszobor az épület főhomlokzata előtt állt, igaz, azt a részt nem figyeli ka­mera az iskolában, éppen azért, mert forgalmas az utca... ■ A magyar kultúra napjai címmel tartottak a múlt héten különböző érdekes programokat Besenyszö- gön. Kedden az országszer­te híres és méltán népsze­rű Csík zenekar adott mű­sort az általános iskolában. Négyesi Ildikó A Csík zenekar elvarázsolta azo­kat, akik összegyűltek a beseny- szögi általános iskolában. Közös énekléssel kezdték a műsort, majd a népi hangszerek jellegze­tességeivel és a népviselet darab­jainak nevével is megismertették a Prima Primissima díjas zene­kar tagjai az összegyűlteket Csík Jánossal, a zenekar vezetőjével két előadás között beszélgettünk.- Miért fontos, hogy kistelepülé­seken is fellépjenek?- Ez fontos dolog a zenekar éle­tében. Nagyon sokszor szerepel­tünk a Dunántúlon és Bács-Kis- kun megyében is. Vannak rendha­gyó órák, melyeket pályázati pénz­ből finanszíroztak. Nagyon sok­szor megyünk hátrányos helyzetű kistelepülésekre, faluról falura. Fontos, hogy a gyerekek hadd hall­janak ilyen zenét is. Nem azért, mert az életük lényeges része, ha­nem azért, mert ez az övéké, ez magyar és ez mindannyiunké.- Milyen szempontok szerint választanak dalt egy albumra? — Általában hallgatjuk mi is a saját zenénket, vagy a régi gyűj­tők zenéjét, akik a magyar nyelv területein történő utazásaik során „szedték” össze a dalokat. De pél­dául ha a könnyű műfajokkal va­ló ötvözésekre gondolunk, általá­ban vagy az egyik szolgálja a má­sikat, vagy a másik az egyiket. A mi esetünkben úgy van, hogy a népzenét szolgálja a könnyűzene, míg eddig más műfajoknál az volt, hogy a népzene segítette a rockze­nét, hogy népszerűbb legyen. Az Illés-zenekar annak idején a bol­gár ritmusokat alkalmazta. Ez ná­lunk fordítva van. így a dallamvá­lasztás is néha az alapján születik. Aztán ott van még Szabó Attila, zenekarunk tagja, aki nagyon so­kat dolgozott a könnyűzene műfa­jában, gitározik is, és jobban isme­ri azt a világot. Sokszor ő javasol nótákat, de van, hogy némelyi­künk felvet egy gondolatot, és kö­zösen ötvözzük azt eggyé.-Mennyiben segítenek az internt tes közösségi oldalak a rajongók­kal történő kapcsolattartásban?- A mai világban, azt hiszem, az internet az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz, sokkal hatékonyabb, mint egy plakát. Néha még egy reklámfilmnél is. A közösségi oldalak olyan eszköz­zé nőtték ki magukat, amire ne­künk is figyelni kell. Nagyon so­kan használják, így óhatatlan, hogy ne legyünk rajtuk jelen. — Tavaly megkapták a Príma Primissima Díjat. Ez, gondo­lom, hatalmas elismerése a munkájuknak.-Az egész zenekar érdeme. Azt hiszem, mindenki kicsit így vagy úgy érzi ezeket a dolgokat, hiszen mindenkinek fontos és elengedhe­tetlen része van a zenekarban. A zeneszerzésben, a hegedülésben vagy a cimbalmozásban. Mindany- nyiunknak az adott hangszerén iszonyú nagy feladat van, hogy tényleg úgy szólaljon meg és tény­leg olyan módon kerüljön az embe­rekhez a muzsika, hogy ez a fajta népszerűség visszajöjjön. Úgy gon­dolom, hogy miközben a zenekaré ez a díj, valahol egyénenként is el­ismerés. Nem hiszem, hogy sok magyar népzenész mondhat ma­gáénak egy ilyen kitüntetést.- Mik az idei esztendőre vonat­kozó terveik? A Csík zenekar elismerései 1991 Népművészet Ifjú Meste­re cím, IV. Bonyhádi Népze­nei Fesztivál Fődíj és ugyanitt Magyar Rádió Különdíj 1992 Kiváló Művészeti Együt­tes Díj 1998 Közművelődésért Díj 2007 Fonogram Díj a MA- HASZ-szövetségtől 2009 Magyar Örökség Díj, Ko­dály Zoltán-díj Kecskemét Me­gyeijogú Város Közgyűlésétől 2010 Príma Primissima Díj, A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje Csík János ze­nekarvezetőnek, Bács-Kiskun Megyéért Díj- Hála istennek, nagyon sok meghívásunk van, melyeknek igyekszünk megfelelő szinten beosztva eleget tenni. Lesznek külföldi útjaink, Amerikába is ellátogatunk, de aztán hazajö­vünk, és országos koncertkörút- ra megyünk a nagyobb városok­ba. Ferenczi György és a Racka- jam együttes is fellép a zenekar­ral, és természetesen a nyári fesztiválokra történő meghívá­sokat is teljesítjük. Az év kórháza: megyénkből a Hetényi lett a legjobb A HáziPatika.com idén is kiosz­totta hagyományos, „Az év kór­háza” elnevezésű elismeréseit, amelyet a betegek szavazatai alapján ítéltek oda. Újdonság az előző évekhez képest, hogy az összesített versenyben dobogós kórházak idén mind vidékiek. Jász-Nagykun-Szolnok a me­gyék összesített eredményei alapján a tizenhetedik lett, a me­gyében a legjobb eredményt a megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet nyerte el a maga 14. helyével. Megyénkből a Hetényi Géza Kórházat az összesített listán a szolnoki MÁV Kórház és Rende­lőintézet követi a 94. helyen. A jászberényi Szent Erzsébet Kór­ház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. a 109., a Mezőtúr Városi Kórház-Rende­lőintézet Egészségügyi Szolgál­tató Kft. a 145., a karcagi Kátai Gábor Kórház-Rendelőintézet a 162, míg a kunhegyesi megyei Egészségügyi Szolgáltató Ki­emelkedően Közhasznú Kft. a 178. lett. ■ Idén a fővárosi intézmé­nyek helyett a vidéki kórházak nyertek. Az összesített eredmény első helyezettje egyébként a kecske­méti Bács-Kiskun Megyei Ön- kormányzat Kórháza lett, az in­tézményt a 2. helyen követi a szi­getvári MED Egészségügyi Szol­gáltató Közhasznú Nonprofit Kft., míg a 3. helyezést a dombó­vári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. nyerte el. Az Év Kórháza versenyben „orvos-szakmai ellátás”, „ápolás- és szakszemélyzet”, „infrastruk­túra”, „ellátás”, valamint „kör­nyezet és tisztaság” kategóriák­ban lehetett pontozni a kórháza­kat. Itt mindegyik kategóriában a Hetényi Géza Kórház lett a leg­jobb a megyei intézmények kö­zül: orvos-szakmai ellátásban a 42., ápolás és szakszemélyzet­ben a 33., infrastruktúrában a 15., ellátásban a 17., míg a kör­nyezet és tisztaságban a 63. he­lyet szerezte meg. Az összesített versenyben az első háromba eddig minden év­ben bejutott egy fővárosi intéz­mény, sőt, tavaly mindhárom el­ső helyezett budapesti volt. Idén azonban a vidéki kórházak győ­zedelmeskedtek. ■ B. Gy. Ne engedjenek be idegeneket! trükkös lopás Kihasználják az emberek hiszékenységét Gyakran csapnak be napjaink­ban idős embereket csalók, kü­lönböző ötletekkel. A megyei rendőr-főkapitány­ság munkatársainak tájékozta­tása szerint a „trükkös lopások” esetén a sértettet saját otthoná­ban, megtévesztéssel károsítják meg. Az elkövetők kihasználják az emberek hiszékenységét, jó­indulatát. A trükkök választéka óriási. Egy cél vezérli őket: az il­lető értékeinek, pénzének meg­szerzése. Elterelik a sértett fi­gyelmét valamivel, és a kellő pil­lanatban meglopják. Észrevétle­nül kérdezik ki anyagi helyzeté­ről, kifigyelik, mennyi pénze van, honnan veszi elő, szemrevé­telezik a lakást mozdítható érté­keket keresve egy későbbi lopás végett. A rendőrség javasolja, hogy óvatosan fogadják az idege­neket: ne engedjenek be bárkit a lakásukba, udvarra, ha hivata­los ügyre hivatkoznak, bármi­lyen jó üzletet kínálnak, vagy se­gítséget kérnek. Ha beengedné­nek valakit, csak akkor, ha nem egyedül vannak otthon. Zárják be az ajtót, azután hívják át a szomszédot, vagy legyen ott va­laki, akiben megbízhatnak, és idegent ne engedjenek egyedül mozogni a lakásban. Mielőtt beengednék őket, győződjenek meg arról, hányán vannak, mi­vel érkeztek, kérjenek tőlük iga­zolványt. Lakásukban ne tartsa­nak nagy mennyiségű kész­pénzt, értékeket; otthon tartóz­kodáskor is tartsák zárva a la­kásajtót és kaput. Kérjék, hogy a nyugdíj, egyéb várható jövede­lem pénzintézethez, számlára érkezzen. Ha nem biztosak ab­ban, hogy aki hivatalos ember­nek mondja magát és igazolvá­nya alapján sem tudják eldönte­ni ki ő, kérjenek segítséget (tele­fonon ellenőrizzék a személyü­ket). Jól figyeljék meg a kéretle­nül látogató idegeneket, ha mód van rá, írják fel gépkocsijuk rendszámát. Ha mégis bűncselekmény tör­ténne, azonnal értesítsék a re­ndőrséget a 107-esvagya 112-es (ingyenesen hívható) telefonszá­mon. ■ Szemet szúró szeméthegyek Már jó ideje szemet szúr a Jászapátiról Jásztelekre vezető úton álló szeméthegyek sokasá­ga. Egyre többen gondolják úgy, hogy hulladéklerakónak használ­ják az út szélét és az árkokat. Pe­dig alig néhány száz méterre ta­lálható a hulladéklerakó.. I.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom