Új Néplap, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-26 / 21. szám

13 ÚJ NÉPLAP - 2011. JANUÁR 26., SZERDA TÜKÖR A szabadkőművesek Trianon hátterében? könyvbemutató A radikális liberális páholyok keresztény- és nemzetellenes politikát folytattak } 63 004 kitT 1 084 000 magyar 4 026 km 64 000 magyar---------^ 10 2 181 km2 1 704 000 magyar 93 030 km 7 600 000 magyar 63 497 km 3 000 magyar A Hazatalálás című kultu­rális rendezvénysorozat első idei vendége dr. Raffay Ernő volt. A törté­nésszel a szolnoki Aba- Novák Kulturális Köz­pontban a magyar szabad- kőművesek trianoni sze­repvállalásáról tartott elő­adása előtt beszélgettünk. Mészáros Géza Az elmúlt év végén megjelent dr. Raffay Ernő Szabadkőművesek Trianon előtt című könyve, amely a magyarországi szabad­kőművesség történetét ismerteti 1867 és 1918 között. A történész kizárólag levéltári források alap­ján mutatja be a titkos szervezet Trianon előtti működését.- „A szabadkőművesség törté­netét megírni annyi, mint az emberiség történetét megírni”- írja 1891-ben kiadott elemző könyvében Fekete Ignácz. Világ­szerte izgalmasan titkos, szinte misztikus a szabadkőművesség története. Mégis, hazánkban mikor terjedt el?- Az első szabadkőműves pá­holy a korabeli Magyarországon 1749-ben Brassóban alakult meg. Innentől kezdve egyre gyorsabban terjedt el a közélet­ben, hogy a maga formájára ala­kítsa a társadalmat. Eleinte a bé­csi páholyokban jegyeztek ma­gyarokat. Különös jelentősége van a Mária Terézia udvarában szolgáló testőr íróknak, akiknek a nevéhez fűződik az első na­gyobb terjedelmű magyar sza­badkőműves nyelvemlék.- Mi a szükségessége a sza­badkőművességnek, s ki lehet szabadkőműves? — Nos, erre nem lehet röviden válaszolni, hiszen minden kor­szakban más és más alapcélok­kal alakultak páholyok, illetve a tagságra vonatkozóan sincs „uniformizált” válasz. Minden­esetre a szabadkőművesség fe­gyelmezett, képzett és okos em­berek által működtetett titkos szervezet, illetve a szervezetek által alkotott rendszer. Egyéb­ként a mi országunk az egyetlen a világon, ahol hozzá lehet férni a szabadkőművesség dokumen­tumaihoz. Az történt ugyanis, hogy 1920-ban a belügyminisz­ter betiltotta a hazai páholyok működését, sőt, elkobozta az iratállományukat. így ezekbe a dokumentumokba bárki bete­kinthet az Országgyűlési Levél­tár P szekciójában. Az 1867. évi kiegyezést követően válik érde­kessé a magyar páholyok műkö­dése. Az amerikai illegalitásba vonult Kossuth, vagy a haza böl­cse, Deák Ferenc is szabadkő­műves volt, de ebben az időszak­ban még azon szervezetek vol­tak többségben, melyek a nem­zet felemelkedéséért tényked­tek, vagy az elesetteknek segí­tettek. Ez a jótékony törekvés egészen a századfordulóig utol­érhető a levéltári dokumentu­mokból. Példának okáért az 1900-as évek elejéig még olyan páholyok alakultak, amelyek a gyermekek anyatejhez jutását segítették, de a ma már állami tulajdonú mentőszolgálatot is szabadkőműves szervezetként alapították meg anno. A hazai páholyok 1886-ban történt egye­sülésétől egészen 1919-ig datál­hatjuk a magyar szabadkőmű­vesség virágkorát: ebben az idő­ben olyan szabadkőműveseket tarthatunk számon, mint Ady Endre, Wekerle Sándor, Koszto­lányi Dezső, Benedek Elek, TRIANON 1920 Június 4. Korabeli plakát. Lényegében 1917 nyarán már készen volt a magyarok tragikus trianoni békediktátuma. Heltai Jenő, Nagy Endre, Móra Ferenc és sok más ismert és ne­ves közéleti személyiség. — E nevek hallatán nem tűnik olybá, hogy bármitől is tartani kellett volna vagy tartani kelle­ne a páholyok működésétől...? — Tőlük talán valóban nem. Ám különösen radikalizálta a hazai szabadkőművességet Jászi Oszkár felbukkanása, vele együtt pedig a Huszadik Század és a Nyugat című lapok megjele­nése: történelmi materializmus, szélsőséges liberalizmus, általá­nos titkos választójog, földosz­tás, kártékony elemek kevered­Dr. Raffay Ernő: történész, egyetemi tanár és politikus is egyben tek tetszetős gondolatokkal. Ek­kortól már a radikális páholyok lettek többségben, céljaik között pedig a hagyományos keresz­tény középosztály eltüntetése szerepelt.- Hogyan valósították ezt meg? — Ügy, hogy a társadalmi és politikai élet legfontosabb he­lyére beverekedték magukat, a századforduló elejétől tulajdon­képpen a radikális liberális pá­holyok kezében volt Magyaror­szágon a hatalom. Ott voltak az Országházban, a bankvilágban, kezükben volt a hazai gazda­ság, oktatás és kultúra. Olyan Dr. Raffay Ernő dr. raffay ERNŐ a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetemen történelem—Kelet-Európa törté­nete szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettu­dományi Kar dékánja, az Új- és Legájabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az ál­tala alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Ország- gyűlési képviselő (1989-1994), a Honvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára (1990- 1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alel- nöke (1990), az Erdélyi Szövet­ség társelnöke (1988-1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Tria­non Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztő­je a 2009januárjában indult Trianoni Szemle című tudo­mányos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19-20. szá­zadi magyar történelem és a balkáni népek története, fő­ként a magyar-román kap­csolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története. erőszakosan törtettek, hogy 1910-11-ben már parlamenti vi­ta is zajlott a szabadkőműves­ségről. Azonban akkorra már a Katolikus Néppárt kivételével minden más párt képviselői kö­zött jelen voltak a szabadkőmű­vesek. Az ellenzékiekben is! Jó példa a radikalizmusukról, a nemzet- és a keresztényegyház- ellenes ideológiájukról, hogy az 1900-as évek kezdetén Buda­pestet négy-öt fővárosi szabad- kőműves páholy tartotta a kezé­ben, és a főváros Vezetőinél igyekeztek elérni, hogy akadá­lyozzák meg hét - különböző felekezetek által tervezett — ke­resztény templom építését. A szabadkőművesek ekkor már azzal vádolták a katolikus egy­házat, hogy elbutítja a népet. Célkitűzésük volt az egyházi birtokok, iskolák, intézmények elvétele és a hittanoktatás fel­számolása, és a magyar nemzet történelmének megsemmisíté­se is. Legfőbb céljuk az általá­nos, titkos és községenkénti vá­lasztójog megteremtése volt, ez­zel akarták leváltani a régi ural­kodó réteget, s magukat a he­lyükbe tenni az elképzelt nép­parlament élén. — S mindez segítette elő a Ma­gyarország szétszakadását?- A magyar szabadkőműves­ség az első világháború lezárásá­nak idejére már rendkívüli mó­don meggyengítette a nemzet összetartó erejét. Károlyi példá­ul a szabadkőműves céloknak megfelelően épp a földosztással van elfoglalva, amikor a romá­nok kemény nemzettudattól fűt­ve, erős hadsereggel törnek ránk. Épp akkor, amikor a nem­zeti hadseregünket a liberális páholyok nyomására leszerelik. Azt nem lehet állítani, hogy a magyar szabadkőművesek a nagy-Magyarország szétdarabo- lását akarták volna. Nem! Az ál­lamhatalmat akarták teljes egé­szében a saját kezükbe venni, de ezt sikertelenül, rossz bel- és külpolitikával kívánták elérni. Sem a liberális nézetük, sem a kommunista ideológiai irányult­ságok világméretű, de legalább­is kelet-európai térnyerése nem az ő terveik sikerét segítették. Az antantállamok páholyai egyébként már 1917 nyarán tar­tanak egy titkos konferenciát, ahol elrendezik a világ sorsát. Itt hangzik el, hogy Franciaország­nak vissza kell kapnia Elzász- Lotharingiát, aztán meg kell te­remteni a független Lengyelor­szágot, vissza kell állítani a cseh államot, s létre kell hozni az Osztrák-Magyar Monarchia el­nyomott népeinek közigazgatási szabadságát. Látni lehet tehát, hogy lényegében 1917 nyarán készen volt a magyarok tragikus trianoni békediktátuma. Nyoma- tékosítom, hogy mindezek meg­találhatók a levéltárban!- Mi tudható a hazai szabad­kőművesség közelmúltjáról? — A II. világháború után újra akarják szervezni magukat. El is indul a folyamat, ám Sztálin többször is követeli azonnali be­tiltásukat. De a hazai kommu­nisták egészen 1950-ig várnak ezzel. Miért? Mert Rákosi Má­tyás gyermekkorában szabadkő­művesek által fenntartott iskolá­ba járt, s ilyen szellemben nevel­kedett. Ez is adalék a baloldali kapcsolatokhoz. A betiltás után, 1989-től alakulnak újra a hazai szabadkőműves-páholyok, ma pedig két szervezet, a Magyar- országi Symbolikus Nagypáholy és a Magyar Nagyoriens Nagypá­holy működik hazánkban. HALLGATÓ A kanadai Leonard Cohen kor­társ művészként nyomot ha­gyott a költészet, az irodalom és a zene területén is. Nemzedéke­ken átívelő karrierje során dalai meghatározó élményt jelentenek, és ma is ott vannak feldolgozás­ként számos előadó re­pertoárjában (gondol­junk csak a Hallelujah című dalra!). Cohen 74 évesen vállalt be egy világturnét, melynek során elő­ször Budapesten is köszönthet­tük a jellegzetesen mély torok­hangú előadót. E turnéról ké­szült el a Songs From The Road, kivitelében is nagyon igényes összeállítású CD és DVD kiad­vány. Az ezeken szereplő 12 dalt a turné különböző állomásairól vették, Izraeltől kezdve Skóci­án, Anglián, Németországon, Svédországon, Kalifornián, Finnországon át egészen Kana­dáig. A dalok között ott vannak természetesen Cohen legismertebb felvéte­lei, és olyanok is, ame­lyeket talán kevesebb- szer hallott a közön­ség. Leonard Cohen nem biztos, hogy vál­lalkozik már egy újabh világturnéra. Ezzel a CD-vel és DVD-vel viszont örökre itt ma­rad velünk, az otthonunkban, a lelkűnkben, a mindennapunk­ban. BŐVEBBEN: SZ0U0N.hu /LEMEZAJÁNLÓ (Leonard Cohen: Songs From The Road. Kiadó: Sony Music) ■ B. Gy. A díjazottak közt megyei pályaművek is találhatók Az ipolybalogi (Felvidék) Palóc Társaság ismét meghirdette pá­lyázatát a magyar kultúra napjá­ra tanulók számára. Idén 91 pá­lyázat érkezett be. Két megyei is volt köztük: mindkettő a jászbe­rényi Lehel Vezér Gimnázium tanulója, s mindkettő jászjákó- halmi. Szabó Zsófia első díjat nyert, Forgács Gergely pedig kü­löndíjas lett. Elismerést kaptak felkészítő tanáraik: Forgó Kata­lin és Fodor István Ferenc. Érde­kesség, hogy ott született Sajó Sándor költő, aki a herényi gim­názium tanára is volt, Z. Urbán Aladár, a társaság elnöke pedig régóta kapcsolatban áll a heré­nyi Keresztény Értelmiségi Szö­vetséggel. ■ SZAVAZÓLAP A 2011-ES JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI TERÜLETI PRIMA DÍJ JELÖLTJEI Magyar irodalom kategória Magyar építészet és építőművészet kategória o Bán János O Kövér István o llyés János o Marton Csaba, Mártonná Molnár Marianna o Szikszai Mária és Molnárné Szikszai Klára o Mészáros János Magyar színház- és filmművészet kategória O Kertész Marcella O Császár Gyöngyi O Deme Gábor Magyar képzőművészet kategória O Szabó Imrefia Béla O Szalkári Rózsa O Lóránt János Demeter Magyar tudomány kategória Magyar sajtó kategória O Pogány Attila O Szathmáry István O Tamási László Magyar népművészet és közművelődés kategória O Nagyné Török Zsóka O Gregor Balázs O Erdős Hanna Magyar zeneművészet kategória O Dr. Horváth László O Benedek Sándor o Dr. Harka Ákos O Rácz Márton o Kálmán Dániel o Szivárvány citerazenekar Magyar oktatás és köznevelés kategória Magyar sport kategória O Szécsi Pál O Folláth János o Béres Jenő O Köteles Alexandra o Túrkevéért Alapítvány o Dr. Nagy Hints István Közreműködését, szavazatát köszöni a VOSZ megyei elnöksége! Csak eredeti szavazólapot fogadunk el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom