Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-10 / 261. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 10., SZERDA KUNSZENTMARTON ES KORNYÉKÉ Cseuzné Kiss Erzsébet 54 esztendeje elhunyt édesapja fényképét mutat- Tóthné Erzsiké, ha kimegy a cibaki temetőbe, mindig meglátogatja édes- ja. Kiss János a közelmúltban lett volna 84 éves. apja munkatársának, Kiss Jánosnak a sírját Lelövette kártyapartnerét sortűz Gyenes György és Kiss János élete több ponton találkozik A borkészítés fortélyaival ismerkedtek A Kunszentmártoni Helytörté­neti Múzeum idén is csatlako­zott a Múzeumok Őszi Fesztivál­jához. Az idén a múzeumok ősz­búcsúztató vigassága elnevezé­sű témát választották „Hordó donga, kádár dolga” címmel. En­nek részeként október három hétvégéjén is programokat szer­veztek. A múzeum új szerzemé­nyét, a tiszakürti Kotvics család­tól vásárolt kádárműhelyt mu­tatták be, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a hordóké­szítés titkaival, valamint a bor­készítés fortélyaival is. ■ Még az idén megszépül a templomuk Pályázati forrásból szépül meg az öcsödi református templom. A 48,6 millió forintos beruházás révén felújítják a külső homlok­zatot, falátvágásos módszerrel utólagosan szigetelne a falakat, akadálymentesítenek, illetve a tetőhéjazatot is lecserélik.- Saját erőből szeretnénk a nyílászárók cseréjét, illetve fes­tését is megoldani - árulta el Péntek Ágnes, az öcsödi refor­mátus egyházközség vezetője. — A munkálatok tervezett befeje­zésének határideje december 31. A templomot a téli időszakban nem nagyon szoktuk használni. Ha nincs nagyobb rendezvé­nyük, akkor a gyülekezeti ház­ban gond nélkül ötven ember el­fér. Szentestén kétszáznál is töb­ben szoktak lenni, ilyenkor azonban kell a templom. Most nem tudjuk, hogy lesz, mivel a munkálatok végeztével ki kelle­ne takarítani. ■ A munkások a homlokzatot javítják Az 1956. októberi esemé­nyeknek van egy érdekes és egyben szomorú me­gyei vonatkozása is. Az október 26-i mosonma­gyaróvári sortűznél a laktanyaépület védelmé­vel megbízott (egyes fel- tételezések szerint a tűz- parancsot kiadó) Gyenes György, valamint a gép­puskatűz első' áldozata Kiss János is cibakházi- ak voltak. Németh Gergő A két férfi ismerte is egymást, mivel gyakran kártyáztak együtt, amikor a főhadnagy meglátogatta a városban dolgo­zó cibaki kubikosbrigádot, ami­nek vezetője Kiss János volt. A történelem azonban két külön­böző oldalra állította őket. Hogy a sors mennyire kiszámíthatat­lan, azt jól jelzi, hogy mindket­ten a forradalmi események ál­dozatai lettek. Mindketten a ci- bakházi temetőben nyugszanak egymástól alig több, mint egy kőhajításnyira. S még egy do­log, ami miatt a két nevet egy la­pon emlegetik: 2008-ban utca- névváltozások voltak a települé­sen, s az addig Gyenes György nevét viselő utcát, Kiss János ut­cára keresztelték. — Hat és fél éves voltam 1956- ban, így nem sok mindenre em­lékszem, csupán édesanyám és a nagyszüleim elmondása alap­ján ismerem a történteket - je­gyezte meg Cseuzné Kiss Erzsé­bet, Kiss János nagyobbik lá­nya. — Egész életemet végigkí­sérő sokk ért akkor, mivel ra­jongásig szerettem az édesapá­mat, akit ereje teljében ért a ha­lál. A munkatársai sokat segí­tettek, hogy a teste hazakerül­jön, a temetésén én is és a két­éves húgom is ott voltunk. A családunkat a történtek miatt ellenforradalmárnak minősítet­ték, édesanyám kérelmét az öz­vegyi nyugdíjra elutasították, csak a minimál nyugdíj felét kapta meg, a megbélyegzés so­káig kísérte az életünket. Édes­anyánk a nagyszülők segítségé­vel nevelt fel bennünket. Renge­teg földet béreltünk, s azon gaz­dálkodtunk, hogy szerény kö­rülmények között meg tudjunk élni. A saját földünket ugyanis elvették, s be kellett lépjünk a tsz-be is. Jómagam már gyerek­ként az iskolapadból mindig a földre jártam ki dolgozni, sok­szor sírva kapáltam... Az 1956-ban 12 éves Tóth Jó­zsef Andrásné édesapja brigád- vezetőként Mosonmagyaróvá­ron dolgozott az ominózus idő­szakban. A papa rengeteget me­sélt az ekkor történtekről. > - A rádióra tapadva követtük a történéseket, nagyon aggód­tunk apuért — mesélte el Tóth­né Erzsiké. — Végül nekik nem esett bajuk. Jól emlékszem, amikor azt mesélte, hogy Gye­nes a sortűz előtti napokban egy kártyaparti alkalmával ba- rátilag megjegyezte: „Pista bá­tyám, legyenek óvatosak, mert forrósodik a levegő”. Azt ők is észlelték, hogy a laktanya kö­rül nagy a mozgolódás, géppus­kaállásokat ástak. Egyszer azt vették észre, hogy János eltűnt, de nem tudták, hogy miért és hova. Édesapám a laktanya előtt gyülekező, tüntető tömeg első sorában, a nemzeti színű zász­lóval a kezében látta meg Jani bácsit. Próbálta jobb belátásra bírni, de nem sikerült neki. Amikor az első sorozatot kilőt­ték, több golyó is eltalálta, ami a halálát okozta. Apu nem nyu­godott, mindenképp szerette volna, ha haza tudják hozni Ja­ni bácsi holttestét Cibakra, ami végül sikerült is. 1956 októberében a moson­magyaróvári laktanya parancs­noka Dudás István határőr szá­zados, beosztott tisztjei Tóth Károly, Gyenes György és Stef- kó József, valamint Vági József voltak. A tűzparancs kiadásá­ra leginkább Gyenes és Tóth fő­hadnagyoknak volt lehetősége, akik a laktanya előtt, a géppus­kák mellett tartózkodtak. A lak­tanyába beözönlő, feldühödött tömeg nem hagyta megtorlatla- nul a sortüzet, Gyenes Györ­gyöt agyonütötték, mellét pedig egy zászlórúddal szúrták ke­resztül. Nem tudni az áldozatok pontos számát A MOSONMAGYARÓVÁRI SOTtŰZ áldozatainak a száma ma is vita tárgyát képezi. Anyaköny­vi hitelességgel ötvenöt sze­mély elhalálozása igazolható, de az egykorú nyugati sajtó több, mint nyolcvan, míg más források százöt halálos áldo­zatról szólnak. Ez utóbbi szám él a köztudatban is. Közösen palántáztak a kunszenti ovisok a kunszentmártoni Napsu­gár és Epreskerti Óvoda óvodásai a minap a környe­zettudatos nevelés temati­kája köré szervezett inte­raktív előadáson vettek részt. Itt a gyümölcsökről zöldségfélékről szerzett ta­pasztalataikat eleveníthet­ték fel egy bohóc segítségé­vel. Ezután közös palántá­zásra került sor, minden gyermek hagymát ültetett műanyag edénybe, majd szilvát fogyasztottak. Alapvizsgát tettek a térség polgárőrei tiszakürtön polgárőr alap­oktatáson és vizsgán vettek részt a minap a térség pol­gárőrei. Tiszakürtről 16-an, Tiszainokáról 10-en, Nagy­révről 7-en, Cserkeszőlőről 15-en tettek sikeres vizsgát. Az oktatás és vizsgáztatás a jövőben is folyamatos lesz. Negyven év után találkoztak A KÖZELMÚLTBAN tartotta negyven éves találkozóját a kunszentmártoni Deák Fe­renc utcai Általános Iskolá­ban 1970-ben végzett osztá­lya. A rendhagyó osztályfő­nöki órán mindenki beszá­molt az elmúlt négy évtized alatt történtekről. A közös csoportkép után a templom­kertbe mentek, ahol meg­emlékeztek azokról, akik már nem lehetnek közöt­tük. A találkozót közös va­csora és kötetlen beszélge­tés zárta. Irattárat alakítottak ki a hivatalban kisebb átalakítást hajtottak végre a tiszainokai polgár- mesteri hivatal épületében. Az egyik szoba lerekeszté- sével egy külön irattárat hoztak létre. így a többi iro­dában felhalmozódott papí­rokat egy helyre tudják pa­kolni, mondta el Szendreiné Kiss Erzsébet polgármester. A munkálatokra 30 ezer fo­rintot költöttek. SZ0U0N.hu További tiszazugi hírek a SZOUWUhi hírportálon. w Ili módszerrel csökkentik a fűtésszámlát Öcsödön spórolás A napraforgóhé] ugyan sok helyet foglal, de ingyen kapja azt az önkormányzat Öcsödön élen járnak a korszerű fűtési módszerek alkalmazásá­ban. Jelenleg egy új tüzelő­anyaggal kísérleteznek, neveze­tesen napraforgóhéjjal fűtenek. Ennek egy nagy előnye, hogy ingyen van. Az enyhébb időben önmagában égetve is kellemes hőmérsékletet biztosít.- Egy nagy hordóba van bele­téve a fűtőanyag, amit ha szük­séges, pellettel is tudunk vegyí­teni - mondta el érdeklődé­sünkre Molnár Bálint polgár- mester. — A napraforgóhéjat egy csiga juttatja el a célhelyre, ami egy hagyományos, vegyes tüzelésű kazán. Erre egy égőfe­jet szereltünk, hogy azon ke­resztül levegőbefújással az égéshez szükséges oxigént biz­tosítani tudjuk. A módszer leg­nagyobb előnye az, hogy telje­sen ingyenes, mivel a helybéli napraforgó-termelők ajánlották fel. Egy apró szépséghibája, hogy óriási tárolókapacitás kell hozzá, mivel elég nagy a térfo­gata. Egyedül a kazán átalakítá­sára kellett egy keveset költe­nünk.- Molnár Bálint hozzátette, a közelmúltban hat pótkocsinyi napraforgóhéjat hoztak, ami­nek két hét alatt a fele ment el. Az előzetes kalkulációk szerint 30-40 százalékos a megtakarí­tás vele. Ráadásul állandó fel­ügyeletet sem igényel, egy hé­ten kétszer kell a hamut kita­Kiss Tibor rendezi el a hordóban a fűtésre használt napraforgóhéjat karítani. A terveik között szere­pel, hogy a községháza és a Gaz­dasági és Műszaki Ellátó Szer­vezet épülete után a központi iskolát is ilyen módon fűtenék, mivel utóbbi jelen pillanatban az önkormányzat által működ­tetett intézmények közül a leg­nagyobb gázfogyasztó. Egyébként a pelletet már évek óta sikeresen használják a településen. A közelmúltban Romániából hoztak kétkami- onnyi mennyiséget Öcsöd két erdélyi testvértelepülésének se­gítségével. Itthon százkilónyi pellet ára 6800 forint, odakint- ről behozva, a szállítással költ­séggel együtt, csak 4800 forint volt. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! 56-516-746-os telefonszámot elsősorban a Tiszazug települé­sein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még in­kább örömét szeretné megosz­tani kollégánkkal, ne habozzon, tárcsázza a NÉMETH GERGŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom