Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-10 / 261. szám

6 2010. NOVEMBER 10., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. november 9-én 23500 23400 23 300( 23200 23100 23 000 22 900 22801 Változás: 0,85% »J .......................i * / Záróérték: 23324 Előző napi .......1........ zá róérték: 15.3tt,a XewYork-ii’ 23127 tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.09. Részvény ANY 770 Változás (%) Millió Ft 3,0 42 RFV 8 235 3,0 26 Mól 20 960 2,0 3 588 TVK 3 600 2,0 9 MTelekom 603 1,0 1225 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utót» ár (Ft) Változás (%) Millió Ft CIG Pannónia 800-7,3 213 Pannergy 957-2,84 81 Richter 46 000-1,07 3 424 Econet 96-1,03 11 FHB 1140-0,78 21 A BUX index az elmúlt napokban 23500 23 400 23 326 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 11.09.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december______________57 OOP TAKARMÁNYBÚZA 2010. december _ 53 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. december _____________48 OOP TA KARMÁNYÁRPA 2010. december ___ 47 000 OL AJNAPRAFORGÓ 2010. december 125000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 9-én 1€ 1$ 1CHF f f f 274,95 Ft 197,64 Ft 205,33 Ft +0,10 Ft +0,32 Ft +0,94 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) ■■■■ 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,21 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank2 3,00 5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.09.) Vételi Eladási [ Allianz Bank 267,86 281,60 Budapest Bank 266,63 283,12 CIB Bank 264,00 286,00 Citibank 263,98 285,98 Erste Bank 267,17 282,57 K&H Bank 267,08 282,46 MKB Bank 267,91 281,65 OTP Bank 267,30 281,00 Raiffeisen Bank 269,62 281,76 Alultervezett adóbevételek büdzsé 2011 Költségvetési Tanács: nem látszik a közszférát érintő megtakarítás Szerényebben nő jövőre a lakosság fogyasztása és a beruházási aktivitás, mint az a kormány előre­jelzésében szerepel. A kormányzati fogyasztás ugyanakkor kisebb mér­tékben esik vissza, mint amit a T. Ház előtt lévő 2011-es költségvetési tör­vényjavaslat előrevetít. Kiss Roland A Költségvetési Tanács (KT) köz­zétett részletes elemzése szerint a bruttó hazai termék (GDP) bő­vülése a büdzsé tervezetében ta­lálható 3 helyett valamivel las­sabb ütemű, 2,8 százalékos lesz. Ami a makropálya többi elemét illeti, ezeknél nagyjából meg­egyezik a kabinet és a KT vára­kozása. Számottevő, ugyanakkor ked­vező irányú eltérés mutatkozik a 2011-es hiányszám kapcsán. A KT ugyanis 157,5 milliárd forint­tal jobb egyenleget vár 2011-re, mint a kormány. Ekkora javulás a GDP-arányos deficitmutatót - pénzforgalmi szemléletben - 2,8-ről 2,3 százalékra javítaná, vagyis bőven valóra válna a 2004 óta esedékes maastrichti hiánycél-teljesítés. Az eltérés egyik magyarázata, hogy a Költ­ségvetési Tanács összességében közel 113 milliárd forinttal na­gyobb adóbevételre számít, mint ami a költségvetési törvényja­vaslatban szerepel, emellett pe­dig úgy vélik, nyugellátásokra a büdzsé tervezetében található­nál valamivel kevesebbet kell jö­vőre fordítani. Az egyik fontos bírálatot a KT annak kapcsán fogalmazza meg, hogy a költségvetési előirányza­tok sokszor nem tükrözik a kor­mányzati makrogazdasági előre­jelzéseket. A közszféra tervezett bérköltségén például egyáltalán nem érződik a létszámcsökken­tési szándék, a költségvetési in­tézményeknél a dologi kiadások pedig a 2010-es büdzséhez ké­pest még nőnek is, mintegy 140 milliárd forinttal. További kifogás, hogy a költ­ségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz szerkezeti átalakítás­ból származó kiadáscsökkenté­seket. Erre a KT a MÁV csoport finanszírozásának a példáját Adóbevétel-várakozások (eltérés a kormány előrejelzéséhez képest, milliárd forint) Szja 65,6 Társasági adó 16,9 Különadó 16,1 Energiaellátók jöv. adója 9,6 Áfa-15,1 Jövedéki adó-8,1 Illeték-14,2 Tb-járulék 40,0 hozza fel, a társaság ugyanis jö­vőre ugyanakkora támogatás­ban részesül, mint amennyit az utóbbi tíz évben átlagosan ka­pott (évente, reálértéken, figye­lembe véve a feltőkésítéseket és hitelátvállalásokat is). Emellett mind a költségvetési intézmé­nyek finanszírozásában, mind a fejezeti kezelésű előirányza­tok támogatásában, mind szá­mos egyéb soron a forrásbővü­lés mértéke meghaladja az inf­láció előre jelzett ütemét - hív­ja fel a figyelmet a KT elemzé­se, hozzátéve, hogy ez részben olyan, a kormánytól független folyamatoknak „köszönhető", mint az EU-s társfinanszírozás vagy a garanciabeváltások fel­futása. Ami a költségvetési tervezet és a takarékos állami gazdálko­dásról szóló törvény közötti kap­Biidzsétartalékok* 2010 287,5 2011 158,0 • MILLIÁRD FORINT. FORRÁS: KT csolatot illeti: bár a kötelező el­lentételezés szabálya több tör­vény esetében nem teljesült, a múlt év vége óta elfogadott tör­vénymódosítások összességé­ben javították a jövő évi egyenle­get. Teljesen megfelel a büdzsé­szabályoknak a 2011-es javaslat annyiból, hogy az úgynevezett elsődleges kiadások nem nőnek gyorsabban, mint a reál GDP-bő- vülés ütemének a fele, a szintén elvárásként megjelenő egyen­legjavulás azonban csak akkor valósul meg, ha valóban több százmilliárd forintos vagyon áramlik vissza az államkasszába a magánnyugdíjpénztáraktól - áll az elemzésben. Makropályák 2011-re* 2010 Kormány KT 2011 Kormány KT GDP 0,8 0,9 3 2,8 Háztartások fogy. kiadása-3,1-3,5 3,9 2,6 Közösségi fogy. 3,3 3,4-7,6-1,2 Bruttó állóeszköz-fellialm. 1,4 0,5 6,9 4,5 Export 12,6 12,1 9 9,9 Import 11,4 10,5 9,3 9,8 Infláció 4,7 4,8 3,5 „ 3,7 Háztartások rendelkezésére -1,7**-2,1 1,4** 1,9 álló reáljövedelem * VÁLTOZÁS, SZÁZALÉK. ** KT-BECSLÉS A KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLAT ALAPJÁN. Állami Számvevőszék: több komoly hiányosság van a jövő évi költségvetési javaslatban idősorokat, összegző kimu­tatásokat hiányolnak a jövő évi költségvetésből az Állami Számvevőszék szakértői, akik ezért nem tartják kielégítőnek a 2011-es büdzsé indoklását. Az ÁSZ véleményéből az is ki­tűnik, számos bevételi elő­irányzatot jelentős kockázatok öveznek. Ezek közül néhány: HIÁNYOS A KÖLTSÉGVETÉS Nem kielégítő a jövő évi költ­ségvetés indoklása, mivel számadatok, magyarázatok, érdemi kifejtések, idősorok, összegző kimutatások hiányoz­nak - állapítják meg. Evek óta probléma, a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában az előirányzatokat megalapozó jogszabályok még nem voltak hatályosak. A dokumentum­ban a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatai nem szerepelnek, továbbá a 2010. évi várható adatok sem jelen­nek meg - fogalmaz az ÁSZ. MELYEK A LEGNAGYOBB KOCKÁ­ZATOK? Az adóbevételek 45,7, az álla­mi vagyonnal kapcsolatos be­vételek 85,9 százalékát teljesít­hetőnek, a közvetlen kiadások közel ÍOO, az állami vagyon­nal kapcsolatos kiadások 52,7 százalékát megalapozottnak értékelte az ÁSZ, de: • magas kockázatúnak minő­sítették a társasági adót, a hitelintézeti járadékot és az állami vagyonnal kapcsola­tos bevételekből az értékesíté­si bevételeket, • közepes kockázatúnak a jö- vedékiadó-bevételt, • a társasági adó és az áfa esetében kockázati tényező lehet a GDP tervezett növeke­désénél alacsonyabb teljesü­lés is. ÖNKORMÁNYZATOK: tágul a rés. Az Állami Számvevőszék arra is figyelmeztet, hogy a fokoza­tosan növekvő önkormányzati feladatok és azok finanszírozá­sa között egyre nagyobbra nyí­lik a rés. Ebből fakad az ön- kormányzatok nehéz pénzügyi helyzete, az utóbbi időszakban megduplázódó adósságállomá­nya, továbbá önkormányzati gazdasági társaságok egyre nagyobb, tartós kötelezettség vállalása. Ha alkotmányos lesz, nincs mese, be kell fizetni különadó Vámosi-Nagy Szabolcs: Ez elkobzás, és a jogállamiság alapelvét veszélyezteti Súlyosan veszélyezteti a jogálla­miság elvét a 98 százalékos kü­lönadó hatályának öt évre törté­nő kiterjesztése - mondta az InfoRádiónak az Ernst & Young adóigazgatója. Vámosi-Nagy Sza­bolcs hozzátette: a terhet várha­tóan mindenkinek magának kell majd bevallania, de az adóhiva­tal ellenőrizni tudja azokat, akik megpróbálnak kibújni a fizetési kötelezettség alól. „Az Alkotmánybíróság szá­mos, adóügyekben hozott ítéle­tével vitatkoznék, de azzal, amit az első 98 százalékos különadó megsemmisítésekor mondott a testület, maximálisan egyetér- J tek: a visszamenőleges szabályo- S zás alapvetően fenyegeti a jogál- Vámosi-Nagy: Kiderül, lehetséges-e Berlinhez fordulnak a német cégek A NÉMET GAZDASÁG vállalatait tömörítő Német Ipartestület (BDI) élesen bírálta a magyar kormány különadóját A szer­vezet szerint a teher a magyar tulajdonú cégeket kevésbé érin­ti, tehát a külföldi - elsősor­ban német - vállalatokra néz­ve erősen diszkriminatív. A BDI elnöke, WemerSchnap- paufa Frankfurter Rundschau című napilapban megjelent cikkben kritizálta azt is, hogy a különadó kiszámíthatatlan, s megnehezíti a vállalatok üz­letmenetének tervezését. A MAGYAR KORMÁNY 2010-re visszamenőleg, valamint to­vábbi két évre a nettó árbevé­tel 6,5 százalékára rúgó kü­lönadót vet ki a távközlési, a kereskedelmi és az energia- szektor nagyvállalataira. A cé­gek szerint a különadó csu­pán politikai kampányfogás, amellyel az egyébként több ezer munkahelyet biztosító nemzetközi cégeket akarják megrövidíteni. A vállalatok Berlintől a helyzet azonnali megoldását várják - írja a Frankfurter Rundschau. lamiság elvét” - mondta Vámosi- Nagy. Az új Lázár-javaslat sze­rint öt évre visszamenőleges ha­tállyal szednék be ezt a külön­adót, amihez arra van szükség, hogy az alkotmány kimondja: ez lehetséges. Az érintettektől a vég- kielégítésüknek azt a felét kéri vissza szinte teljes egészében az állam, amelyet nem fizettek be szja-ként és járulékként. Ez pedig nem arányos közteher, hanem el­kobzás - jelentette ki. Ha a sza­bály az alkotmányba és a törvény­be is jól megfogalmazottan kerül be, a különadót meg kell fizetni. Ha az adót bevezetik, de valaki mégsem fizet, akkor az APEH az adóhiányt bírsággal, késedelmi pótlékkal hajtja be. ■ VG-Online

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom