Új Néplap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-10 / 261. szám

SIKER ÚJ NÉPLAP - 2010. NOVEMBER 10.. SZERDA 4 PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS HÍRSÁV Közmunkásokkal újították fel a mozit túrkevén a városi közmun­kaprogramban résztvevők segítségével újították fel a Korda Sándor Színháztere­met, az egykori mozit. Ezzel megszűnt a régóta problé­mát okozó beázás, új festést kapott a színházterem és az előcsarnok, az épület kívül­ről is megszépült. A felújítást nagyobbrészt önkormányzati támogatásból, valamint a „Gulyásrekord" jótékonysági rendezvény bevételéből való­sította meg az intézmény. Párbeszéd a gazdasági válság hatásairól a szolnoki Főiskolán a na­pokban állampolgári fóru­mot rendezett az Európai Parlament Budapesti Tájé­koztatási Irodája. Az érdek­lődők a meghívott európai parlamenti képviselőkkel és szakértővel együtt párbeszé­det folytathattak az uniót érintő gazdasági és társadal­mi kihívásokról, a gazdasá­gi válságról és a lehetséges J megoldásokról. Sok éves csúcson a bizalmi index az üzleti várakozások jelen­tősen javultak az elmúlt hó­napban. A GKI Gazdaságku­tató Zrt. által - az Európai Unió támogatásával - készí­tett felmérés szerint elsősor­ban a belföldi piachoz kötő­dő, s emiatt pesszimistább ágazatok, így az építőipar, a™ 1 kereskedelem és a szolgálta­tások várakozása javult, az iparé stagnált. Négy és fél éve volt ilyen magas a kon­junktúraindex, mint most. Alig lett kevesebb a munkanélküli az euróövezetben 10,1 szá­zalékos volt a munkanélkü­liség szeptemberben. Az Eu­rostat adatai szerint az egész Uniót tekintve kissé alacsonyabb szinten, 9,6 százalék volt az álláskere­sők aránya. Spanyolország­ban a legmagasabb, 20 szá­zalékos a munkanélküliség. SZOUON.hu További gazdasági hírek a S20UON.hu hírportálon. Behálózott vállalkozások lehetőség Kevés megyei cég kínálja termékeiket a neten A számítógép és az internet használata mindennapos a cégek többségénél, ám saját honlappal kevés megyei vállalkozás bír. Képünk illusztráció. A megyében működő vál­lalkozások körében már évek óta általánosnak mondható a számítógép és az internet használata. Sa­ját internetes oldala, hon­lapja azonban az országos átlagnál még mindig jóval kevesebb cégnek van. Teleki József A KSH legújabb kutatása szerint szűkebb hazánkban a vállalko­zások közel 87 százaléka rendel­kezett számítógéppel a múlt esz­tendő végén. Ez gyakorlatilag megegyezik a országos átlaggal. Az internethasználat terén sincs jelentős lemaradás, köszönhető­en az elmúlt időszakban végbe­ment gyors ütemű fejlődésnek. Hiszen míg 2005-ben a cégek 77 százaléka érte el a világhálót, ez az arány 2007 végére már elérte a 83 százalékot. Az azóta eltelt két évben azonban mindössze másfél százalékkal lett több vál­lalkozás, mely használja az in­ternetet. A honlapok terén azonban még mindig igen jelentős a me­gyei cégek hátránya, annak elle­nére, hogy három év alatt há­Számítógép- és internethasználat a vállalkozások arányában megye országos átlag Számítógép 87,6 százalék 89,2 százalék Internet 84,4 százalék 86,8 százalék Honlap 40,7 százalék 50,8 százalék FORRÁS: KSH rom százalékkal emelkedett az internetes portállal rendelkező vállalkozások aránya. Ám így is mindössze a cégek 40 százalé­kának volt saját honlapja az esz­tendő elején, miközben az orszá­gos átlag meghaladta az 50 szá­zalékot. így az elmaradás hason­ló mértékű volt, mint három éve. A saját honlappal rendelke­ző vállalkozások aránya egyéb­ként csak egy megyében volt alacsonyabb: Békésben. Tolná­ban pedig megyénkkel meg­egyező arányban rendelkeztek saját honlappal a cégek. Az információs és kommuni­kációs eszközök használatának vállalkozásméret szerinti meg­oszlásáról elmondható, hogy a nagyobb létszámú gazdasági szervezeteknél magasabb elter­jedtség volt megfigyelhető. A több mint 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál az információs és kommunikációs technológiák használatának aránya minden esetben meghaladta az átlagot, az annál kisebbekben pedig el­maradt attól. Az internetet használó vállal­kozások legkevésbé oktatási célra használják a világhálót, míg leginkább banki és pénz­ügyi szolgáltatások igénybevé­telére. Az utóbbi lehetőséggel ma már a cégek 85 százaléka él. Háromnegyedük pedig a közigazgatási ügyintézéshez szükséges információkat, űrla­pokat is az internetről szerzi be. A közigazgatási eljárás teljes mértékű elektronikus lebonyo­lítására már csak a cégek 37 százaléka vállalkozott. Elektro­nikus pályáztatási rendszerben pedig alig több, mint tizedük nyújtott be ajánlatot. Tavaly a vállalkozások honlap­jain igénybe vehető szolgáltatá­sok aránya megváltozott. To­vábbra is a legtöbb cég terméke­iről, szolgáltatásairól nyújt infor­mációkat honlapján. A honlap­pal rendelkező vállalkozások 85 százaléka él ezzel a lehetőség­gel. Megrendelni az adott árut, szolgáltatást azonban már csak a vállalkozások negyedénél le­hetséges a világhálón keresztül. Álláshirdetéseit pedig csupán minden ötödik cég teszi hozzá­férhetővé internetes oldalán. A lakosság alig több mint fele intemetezik az észak-alföldön élők hasz­nálják a legkisebb arányban a számítógépet, a régió lakossá­gának alig kétharmada, 60 százaléka. Az országos átlag ennél nyolc százalékkal maga­sabb. Intemethasználók eseté­ben hasonló a helyzet. A lista­vezető Közép-Magyarországtól (72 százalék), a leginkább le­maradva az Észak-Alföld régió van. Az itt élők alig több mint fele, 54 százaléka nézett már szét a világhálón. Interneten pedig csupán minden tizedik régióban élő vásárolt már. Az év végével megszűnhet a munkaügyekben segítő jogpont Az Észak-Alföldön megalakulá­sa óta mintegy ötezren kérték a Jogpont Hálózat segítségét. A jogsegélyhálózat tavaly február­ban jött létre érdek-képviseleti szervezetek (IPOSZ, KIS0SZ, ÁFEOSZ, OKISZ és az MSZOSZ) összefogásával. Munkajogi, cég­jogi és a vállalkozás indításával kapcsolatos kérdésekben nyújt segítséget az érdeklődőknek. Az országban a hálózat 151 irodájában mintegy 32 ezer ér­deklődőnek nyújtott ingyenes jo­gi tanácsot a másfél esztendő alatt. A régiónkban 22 települé­sen érhető el hálózat, megyénk­ben Szolnokon, Jászberényben, Karcagon, Tiszafóldváron, Mart­fűn és Kunszentmártonban mű­ködik Jogpont iroda. A legtöbben munkajogi, vál­lalkozási és cégjogi illetve társa­dalombiztosítási és szociális kér­déseikre vártak útbaigazítást. A hálózat finanszírozása az év végéig biztosított. A régió tapasz­talataiból is megállapítható, hogy a jogpontok munkájára jö­vőre is igény lenne. ■ A Cégközlönyben ismertetett megyei eljárások A Cégközlöny 44. számában köz­zétette a megyei cégbíróságon in­dult eljárásokat Felszámolások zafír-németh kft., Karcag. Félsz.: Pátria Consult Kft., 1034 Budapest, Seregély u. 13. t krea-túr bt.. Mezőtúr. Félsz.: Exerem Kft., 1042 Budapest, Ár­pád út 57-59. Végelszámolások: Szolnok acél bt., Szolnok. Vég- elsz.: Vistyik Csaba 5000 Szol­nok, Lovas I. u. 9. jászszer bt., Jászberény, Kato­na u 1. Horváth György Tibor Gábor és társa bt., Tiszafóld- vár. Végelsz.: Credit Plusz Kft. 1016 Bp., Nap-hegy u. 29. KOVI-NOR kft., Kunmadaras. Vég­elsz.: Vadász & Partners Kft. 1112 Bp., Neszmélyi u. 44. kunsági kalász kft., Karcag. Végelsz: Kvantál Kft. 1089 Bp., Bláthy Ottó u. 6-8. Az adatok tájékoztató jellegű­ek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. m T. J. Kormoltak a lisztárakkal a malmok kartell A Versenyhivatal idén már nyolcmilliárd forint büntetést szabott ki A megyében malmot működtető cég is van abban a 16 gabonafel­dolgozó vállalkozás között, me­lyekre a közelmúltban kartell- ben való részvétel miatt mintegy 2,3 milliárd forint bírságot sza­bott ki a Gazdasági Versenyhi­vatal (GVH). A cégeket azért büntették meg, mert 2005 febru­árjától 2008 áprilisáig egyeztet­ték egymással egyes búzaőrle­mények árát, illetve árának vál­toztatását, és felosztották maguk között a piacot. A GVH eredetileg huszonöt vállalkozásnak küldte ki az elő­zetes álláspontját, de csak 17 esetében látták bizonyítottnak, hogy részt vett a kartellezésben. Egy szervezet esetében azonban „engedékenységi politikája” mi­att eltekintettek a bírságtól. A 16 érintett vállalkozás fel­lebbezett a döntés ellen. A Gabo­naszövetség szerint ugyanis a kartellgyanú ellen szól többek közt, hogy a teljes malomipar­nak romlik a jövedelmezősége, a lisztárak pedig csökkentek, ami aligha lehetett az ágazati szerep­lők közös döntése. A Feketelista.hu nemrég ké­szült elemzéséből kiderül: míg 2007-ben és 2008-ban összesen mintegy 3 milliárd forint bírsá­got rótt ki a GVH, addig 2009 és 2010 eddig eltelt időszakában együttvéve 13,7 milliárdot. Az eseteknek körülbelül a felében, a fogyasztó tisztességtelen befo­lyásolásáért szabják ki a bírsá­got, ritkábban az erőfölénnyel való visszaélésért és kartellezé- sért, ám ez utóbbi vonja maga után a legkeményebb elmarasz­talásokat. Idén a csaknem 8 mil­liárdos büntetésből 7 milliárd a kartellezőkre esik. ■ A GVH-tól tíz százalékot kap az informátor A kartell, ezen belül az ár- és piacfelosztó megállapodás a legsúlyosabb jogsértésnek mi­nősül a versenyjogban, amely az érintett termékek vásárlóit, adott esetben a fogyasztókat károsíthatja. Felderítésük álta­lában két évet is igénybe vehet. április elsejétől vezették be az úgynevezett informátori díjat, amikor a leleplezést elősegítő magánszemély a bírság össze­gének 10 százalékát kaphatja jutalmul. Eddig csak érdek­lődtek a versenyhivatalnál, ám bejelentésre még senki sem szánta rá magát. A má­sik lehetőség az úgynevezett engedékenység, amikor a kar­te llezők egyike „dobja fel” a társaságot, és együttműködik a hatósággal. Kicserélik. Szolnokon a 442-es főút Kertész úti szakaszán új villanypóz- nákra cserélik a régi oszlopokat. Az elöregedett régi betonkarókról át­helyezik a világítótesteket az újakra. A munkák ideje alatt félpályás út­lezárás van és jelzőőrök irányítják a forgalmat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom