Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-18 / 243. szám

ÚJ NÉPLAP —2010. OKTÓBER 18., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET Alkoholszag a volán mögött anno a zéró tolerancia 2008. májusi bevezetésével az volt a rendőrök szándéka, hogy az alkoholos behatás alatt közlekedőket kiszűrjék a forgalomból. A kezdeti szi­gor meg is hozta a hatását, ám az utóbbi időben ismét egyre több ittasan okozott balesetről hallani. a minap a megyei baleset­megelőzési bizottság soros ülésén esett szó arról, hogy az elmúlt háromnegyed év adatai alapján nem is Szol­nok a legfertőzöttebb ilyen szempontból, hanem a Jászság, s főleg Jászberény és környéke. A megyében ittasan okozott balesetek negyvenkét százalékát ugyanis a Jászságban re­gisztrálják, ami összeha­sonlítva a többi városi kapi­tánysággal kiemelkedően magas szám. Pedig a rend­őrök kimondottan az ittas autósok kiszűrésére renge­teg akciót szerveznek és a megelőző kampányt sem veszik félvállról. Szinten minden közúti ellenőrzés­nél előkerülnek az alkohol- szondák. Akinél elszínező- dik, annak ugrik egy időre a jogosítványa, de ennek el­lenére sokan kockáztatnak. Rendőri jelenlét ide vagy oda biztosra vehető, hogy még így is jó néhányan megússzák a felelősségre vonást. Ők valószínűleg ké­sőbb se törődnek azzal, hogy ittasan nem lenne szabad vezetniük. A legegyszerűbb persze az lenne, ha a közlekedők min­den teketória nélkül belát­nák, hogy csak tiszta fejjel autózhatnak biztonságosan az utakon. Ellenkező eset­ben pár pohárnyi ital elfo­gyasztása is lehet végzetes mind magukra, mind a többi közlekedőre nézve. Egy ha­lálos baleset megtörténte után pedig az italozó kedvű autósnak már késő lesz el­gondolkoznia a zéró toleran­cia lényegéről. NÉMETH GERGŐ Kilenc év után ismét jár a vezsenyi komp A szüret különleges hangulatát idézték szórakozás Bort kóstoltak és a részegszemüveget is kipróbálták SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. A tiszafüredi Szűcs Imre fazekas népi iparművész, a népművészet mestere. Különleges szakmáját két lánya is továbbviszi. Örökségbe kapott hivatás családok Néhol nemzedékek óta ugyanazt a szakmát gyakorolják Jászapátiban van műhelye, melyben nagyjából száz éves marhabőr kézi híj tató van. A töb­bi szerszámot apjától örökölte.- Régen minden mezőgazda- sági munkát lóval, illetve szekér­rel végeztek. Sok lovat, de olykor tehenet is patkóit apám - mesél­te Nyitrai Imre. A hatvan éves férfi szerint ma már nincsenek betanítva a lovak. Régen alapve­tő volt, hogy a patkolásra vitt nagy ló mellett vitték a csikót is, hogy hozzászokjon a művelet­hez. Nyugdíjba vonulása utánra is vannak kovácsmunkával kap­csolatos tervei.- Dekoratív virágtartót, kasza­karikát, kaszaéket és patkót ké­szítek majd. Ezekhez nem elég az ügyes kéz, kovácsműhely hát­tér is kell hozzá - mondta. A tószegi Kuklics József vesz- szőfonó, fonottbútor-készítő hí­res vesszőfonó családba szüle­tett 1947-ben Tószegen.- A rokonság majd' minden tagja vesszővel dolgozott, tőlük tanultam a legtöbbet - magya­rázta Kuklics József. Édesapja, három nagybátyja és három unokabátyja is ezt a mesterséget űzte, illetve űzi. Leginkább bútorokat készít hántolt vesszőből, de pályája alatt már számtalan formát és tárgytí­pust elkészített. Az alapanyago­kat maga termeli meg, ő főzi a vesszőket és minden kézimunkát ő végez. S hogy mennyi ideig tart egy bútor elkészítése? Az sok mindentől függ. Egy naptól kezd­ve egy hónapig is készülhet egy tárgy. A családi hagyomány foly­Már a fiai is kitanulták az asztalos szakmát A BESENYSZÖGI Csajbók Imre huszonkét éve vállalkozó, csa­ládjában az első asztalos. Fá­ból készült nyílászárókat gyárt. Az asztalos szakmát két fia már kitanulta, a legkisebb most jár Sopronba egyetemre, ahol ő is a faipart tanulja.-A rendszerváltás előtt búto­rokat, fegyverszekrényt, varró­gépet is készítettem. Azóta már csak magunknak „gyártunk” szekrényeket, otthoni berende­zéseket - mondta Csajbók Im­re. A vállalkozó tíz éve találta fel a kétszeresen hőszigetelt ab­lakot. Akkor azt le is védette, de ma már sokan gyártják. tatódik, hiszen a 63 esztendős mester két fia és lánya is ért a vesszőfonáshoz. Tizenhat éves fiúunokája pedig most tanulja. Mivel már nyugdíjas, a gyerme­kei is besegítenek egy-egy bútor elkészítésébe, melyeket sokszor maga tervez. A tiszafüredi Szűcs Imre népi iparművész, a népművészet mestere. Munkássága során a füredi kerámia formáit vitte to­vább. Ami pedig a színeket ille­ti, a kék kivételével minden jel­lemzi a Tisza-parti hagyományo­kat, illetve tovább készítette a tá­nyérokat, butellákat, Miska-kan- csókat. Felesége is népi iparművész és remek szakember. Ha keli fest, ha szükséges kemencét pakol. Amellett felnevelte két lányukat, akik a szakma folytatói asszony­ként, anyukaként is. Mind a két hölgy népi iparművész és a nép­művészet ifjú mestere. Szűcs Imre úgy érzi, időköz­ben nagyot fordult a világ kere­ke, és merőben más az igény a fazekasok iránt. Míg 1970-ben évente kétezer festett, mintázott tányért is eladott, most jó ha száz elkel belőlük. Helyette a betérők használati tárgyakat keresnek, amelyből ehet, ihat, amelyben keverhet az ember. Hunyadfalva felújították, le­festették a település központjá­ban található autóbusz-megálló­helyet a napokban a közmunká­sok, tudtuk meg Vékonyné Házi Eszter polgármestertől. A kis ház­ra emlékeztető fedett váró remél­hetőleg hosszú ideig pompázik majd új hófehér színében és nem teszik tönkre az arra járók, bb Jászladány megalakult az új, a polgármesterrel együtt kilencta­gú képviselő-testület a nagyköz­ségben —tudtuk meg Dankó Ist­ván polgármestertől. A képvise­lők megválasztották az alpolgár­mestert Gulyás Éva személyében, aki már az előző ciklusban is be­töltötte ezt a tisztséget. Az önkor­mányzati bizottságok száma ket­tőre csökkent, illetve megmaradt a Városunkért nevű ad hoc bizott­ság, amely a nagyközség várossá nyilvánítását segíti elő. bgy Kunszentmárton családias hangulatú rendezvénynek adott otthont az Epreskerti Óvoda a minap. Idén a kukoricabetakarí­tással és az ahhoz kapcsolódó szokásokkal ismerkedtek a gye­rekek. A kézműves-foglalkozáson régi idők népi játékait készíthet­ték el a kicsik: csuhé babát, vala­mint csutkából és termésekből különböző állatkákat, ng Mezőtúr NAPKÖZBEN járt egy tolvaj egy lakótelepi lakásban a minap. Mint Szabó Zita száza­dostól, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivőjétől meg­tudtuk, a lakásból különféle arany és ezüst ékszereket, vala­mint készpénzt vitt el az ismeret­len. A lopással okozott kár mint­egy kettőszázezer forint, mrfk Szajol A MÚLT HÉT csütörtökön tartotta alakuló ülését a helyi ön- kormányzat. A testületet hat kép­viselő és a polgármester alkotja, valamint két bizottság is műkö­dik. NI Tiszapüspöki A KENYÉR útja so­rozatot rendeztek a múlt héten a helyi óvodában. Az öt nap során lisztes ételeket készítettek, ma­lomba látogattak és kenyeret sütöttek. Utóbbit hagyományos módon, kemencében és kenyér­sütővel is végezték. A csoportok meglátogatták egymást az óvo­dában és a kenyérsütéssel kap­csolatos dalokat is tanultak, ni Akadnak olyan családok megyénkben, amelyek tag­jai generációk óta ugyan­azt a mesterséget gyakorol­ják. Néhol már a most ak­tív szakemberek gyerme­kei, unokái is elhivatottak az adott szakma iránt. Négyesi Ildikó Nyitrai Imre Jászapátiban élő ko­vács, akinek már az édesapja is ezt a mesterséget űzte. Mint mondta, ma már nem lehet meg­élni ebből, így ő hobbiból, illetve keresetkiegészítésként végzi azt. Legalábbis még két hétig, míg nyugdíjba nem vonul a sertéste­lepről, ahol karban­tartóként dolgozik. A szakma alapja­it édesapjától ta­nulta, majd Buda­pesten a bányagép­gyár műhelyében folytatta azt. Imre Dorka nevű unokája is ismerkedett már a mester­Múlt péntek óta, vagyis három napja újra jár, közlekedik a Ve- zseny és Martfű közötti, egyvég- tében mintegy kilenc évet „pi­hent” tiszai komp. Ezzel pedig az év nagy részé­ben újra egyötödére rövidül le a közlekedési távolság a két tele­pülés között. Az elmúlt kilenc esztendőben ugyanis Szolnok fe­lé kellett kerülniük a közleke­dőknek. A másfél évtizedes jog­vita most kisajátítási eljárással fejeződött be Vezseny önkor­mányzata és a Martfű oldali te­rületet tulajdonló vállalkozó kö­zött. Az 1030 négyzetméternyi területért - amibe a Martfű felő­li megközelítést biztosító út is beletartozik-összesen 18 millió forintot ítélt meg a bíróság, amit persze a település csak hitelből tudott kifizetni az érintett vállal­kozónak. Szabó Ferenc polgármester a fentiekhez kapcsolódva egy má­sik információt is közölt lapunk­kal. Mint elmondta, hamarosan tárgyalásokat kezdenek az érin­tett szolgáltatóval, hogy a falu kommunális hulladékát a jövő­ben ne a megyeszékhely felé, az ottani átrakó igénybevételével szállítsák, hanem a kompot használva. Vezseny régi gondja ugyanis, hogy a nagy távolság, a kerülő út miatt meglehetősen drága a la­kosság számára a hulladékszál­lítás. ■ L. M. L. Október 15-16-án rendezték meg Szolnokon a Cora Szüreti Mulatságot. Itt egyrészt előke­rültek a hagyományos szüreti rendezvények kellékei, más­részt a Városi Baleset-megelőzé­si Bizottság az őszi téli átállás je­gyében szervezett programokat, így volt kerékpáros ügyességi verseny, az érdeklődők kipró­bálhatták a „részegszemüveget” is. Szombaton az eső sem oko­zott különösebb riadalmat, az ide kilátogatókat mustkészítés, malacsütés, valamint bábelő­adás és a nyugdíjas kabaré és dalkör műsorszáma várta. A rendezvényen felbukkant a rá- kóczifalvi Novák Gyula kisbíró is, aki dobpergéssel és érdes, öb­A szolnoki Nyugdíjas Kabaré és Dalkör tagjai cigánytánccal készültek lös hangjával próbált kedvet csi­nálni a programokhoz.- A Rákóczi Lovasai Hagyo­mányőrző Egyesület tagjaival egy kalodát is hoztunk, ahová a népi szokás szerint azokat szok­ták bezárni, akik a szüreti mu­latságon szőlőt lopnak - avatott be a kisbíró. - Ez a szüreti ren­dezvények aduásza, mindig nagy derültséget okoz az embe­rek között, hiszen pénzért kell kiváltani az oda bekerülőket. Előfordult már olyan, hogy az asszonyka nem akaródzott kivál­tani férjurát, de Volt már olyan is, aki előbb megeskette a párját, hogy megváltozik, majd csak azután fizette ki érte a „váltság­díjat”. ■ Németh G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom