Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-01 / 229. szám
______ RÁKÓCZIFALVA _____ Rákóczifalva az út elején fejlesztés A várossá válás csupán a lehetőségeket hozta meg A település képe, arculata Is egyre formálódott, városiasodon az elmúlt években. A Rákóczi üzletház komoly szerepet vállal a lakosság ellátásában- A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény jelentős integrációs folyamatot élt meg az utóbbi években, s az Általános Művelődési Központ egyik intéz ményeegységekén t működik. Tímárné Fischer Magdolna intézményvezető az iskola erősségei közt elsőként a sokszínűséget és a gazdag tanórán kívüli tevékenységet említi. A sokszínűség egyik fő eleme a tizenkét évfolyamos néptánc tanszak, amelyen közel kétszázötven — különböző életkorú—diákjuk tanul folyamatosan. A 320-as teljes létszámra figyelemmel, ez rendkívül magas arányt jelez. Az első három évfolyamon minden kisiskolás diákjuk megismerkedik a néptánc alapjaival A tanórán kívüli tevékenységek közül az erdei iskolai program kívánkozik az élre, de ugyanolyan büszkén említi az igazgató, hogy a gazdasági nehézségek ellenére sem mondtak le az osztálykirándulások megszervezéséről, illetve a nyári táborokról. ■ A sokszínűség egyik fő eleme a tizenkét évfolyamos néptánc tanszak. Az intézmény szakmai céljainak elérését segíti, hogy immár három éve tanítanak a negyedik osztályosoknak tanulásmódszertan tantárgyat, amely a tagozatváltás problémáinak megelőzését, illetve csökkentését szolgálja a gyerekeknél. Kölcsönösen előnyös együttműködés alakult ki az elmúlt időszakban az iskola és a Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportja között. A megállapodás keretében a pedagógusok képzéseken, tréningeken vesznek részt, az iskola viszont közreműködik a csoport által kidolgozott feladatok kipróbálásában. Az intézmény gazdálkodásában kulcsfontosságúakká váltak a pályázatok. Az oktatás tárgyi feltételei ilyen források segítségével is javultak. A 2009—2010-es tanévben több mint 18 millió pályázati forinttal gazdálkodhatott az iskola. Nehezíti a pedagógusi munkát, hogy Rákóczifalván is növekszik a hátrányos helyzetű gyermekek száma, aránya. ■ •Rákóczifalva a megye legfiatalabb városa, még alig múlt egyéves. Tavaly, az augusztus 20-ai ünnepen vették át a település vezetői a várossá válás jelképeit. Tóth Lajossal, a második ciklusát záró polgármesterrel erről, és a most befejeződő négyéves időszak dolgairól beszélgettünk. L. Murányi László- Milyennek értékeli polgár- mester úr Rákóczifalva elmúlt négy évét? — Gondokkal terhes időszakon vagyunk túl, amit azonban kétségtelenül megszépít, hogy tavaly városi rangot kapott a telepüTóth Lajos polgármester lés. A gondjainkat alapvetően az okozta, hogy, elsősorban a normatív állami támogatások folyamatos csökkenése miatt, még az alapvető üzemeltetéshez szükséges források sem állnak rendelkezésre. Konkrétan: az állami normatíva és saját bevételek összege együttesen sem fedezi az önkormányzat alapműködésének költségeit. Ez vitathatatlan tény. Évi negyven-ötvenmillió forint hiányzik ehhez a kasszából. Hangsúlyozom: most csupán a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról van szó. Ahhoz, hogy némi gazdálkodási mozgástere is legyen az önkormányzatnak, száz-százhúszmillió forinttal több saját bevételre van szükség. A lakosság azonban nem terhelhető már jobban, s kizárólag az iparűzésiadó-fizetők bázisárákóczifalva helyi iparűzési- adó-bevétele 20-30 millió forintra rúg évente. Az országban ebből az adónemből évente 430 milliárd forint folyik be. Ha a lakosságszámhoz arányosítunk, Rákóczifalvára 250 millió forint jutna - de nem jut. Tóth Lajos polgármester szerint a kötelező alapfeladatok ellátásához - nagyon feszinak szélesítésével szabad tervezni. Jelentős termelő- és szolgáltatókapacitásokat kell Rákóczifalvára telepíteni, hogy nőjön az iparűzési adóból befolyó bevételünk. Ehhez több reményt keltő tárgyalásunk is folyamatban van.- Milyen fejlesztési lehetőségei voltak ilyen körülmények között a településnek? — Nagyon komolyan vettük a pályázási tevékenységet. Az uniós pályázati források megszerzése érdekében több tízmillió forintot költöttünk engedélyes és kiviteli tervekre, ami a fejlesztési pályázatoknak ma már elengedhetetlen kelléke. Nyertünk útpályázatokat, akadálymentesítettünk, s fejlődtek az intézményeink is. Meggyőződésem, hogy amit lehetett, azt kihoztuk a pályázatokból. tett és költségtakarékos gazdálkodás mellett - a költségvetés 6-8 százaléka hiányzik folyamatosan a kasszából. A normális működéshez 15, míg a határozott fejlődési pályához 25 százalékkal kellene több a forrás. A pótlás, hosszú távon, csak a gazdaság, a vállalkozói szektor fejlesztésével lehetséges - teszi hozzá a városvezető- Hogyan értékelhetjük a városi rang elnyerését bő egy év elteltével? Szép számmal vannak a településen, akik többet vártak, és ennek hangot is adnak. — Azt már az ünneplés idején is elmondtuk, hogy a városi státusz megszerzésétől önmagában nem várhatunk látványos változásokat. Most is megerősíthetem: a városi rang elnyerése lehetőségeket jelent, amiket sok munkával válthatunk csak valóra. Most is úgy gondolom, hogy helyes fontos volt ez a lépés. Nem elsősorban a magasabb állami normatíva miatt; a pályázati, forrásszerzési pozícióink is jelentősen javultak így. Úgynevezett integrációs stratégiát készíthetünk, ami jelentősen megkönnyítheti a forrásszerzést. A stratégia kidolgozása a Pécsi Tudományegyetem együttműködésével folyamatban van.- Városszerte kész tényként beszélik, hogy romák betelepítése várható Rákóczifalvára. Igaz a hír? — Szó nincs ilyesmiről! Ezt már az előző kampányban is bedobta valaki a köztudatba. Ilyen ügyben semmiféle megkeresés nem érkezett, s részünkről egyetlen szó tárgyalás sem történt senkivel. Nem is értem, ilyesmi egyáltalán kiben, és hogyan vetődhetett fel!- A közművelődési intézményegység mindhárom szakterületén jelentős eredményeket értünk el az utóbbi esztendőkben- tudtuk meg Császiné Csáti Réka közművelődési vezetőtől.- Elsősorban persze a jól kihasznált pályázati lehetőségek révén. A városi könyvtárban mintegy tízmillió forintot fordíthatunk a teljes bútorzat kicserélésére, számítógépekre, rendezvényekre, gyermekrészleg kialakítására. A Varsány Közösségi Házban megújult a színházterem elektromos hálózata, korszerűsítettük a fűtését, dísz- burkolatot kapott a félezer négyzetméteres belső udvar, s egy minden igényt kielégítő mobil színpadot, valamint fény- és hangtechnikát, légkondicionáló berendezéseket, számítógépeket, fénymásolót is vásároltunk. Mindezt több tízmillió forint értékben. Az intézményhez tartozó Macimúzeumban — amit közel 23 ezren látogattak meg az elmúlt 4 évben - több mint 6 millió forintot tudtak fordítani a dísz- burkolatos és akadálymentesített bejáratra, a mosdók felújítására, multifunkciós varrógépre, és tovább szépültek a kiállító- termek is.- Hiszem, hogy a kultúra egyre komolyabb jelentőségű erőforrás, amely hozzájárul ahhoz, hogy életünkben a minőség domináljon - fogalmazott az intézményvezető. - A hangsúlyt a személyiségfejlesztésre és az élő kultúrára helyezzük. A három éve működő filharmóniai előadás-sorozat keretében több száz kisdiákkal ismertettük és szerettettük meg az igényes muzsikát. Rendkívül népszerű az egész nyáron át tartó táboroztatás, sőt a környező településekről is járnak ide táborozó gyerekek. A magas színvonalú, igényes kultúrát elismert művészek, többek közt Gryllus Vilmos, Rátóti Zoltán, Pécsi Ildikó, Ferenczi György, St. Martin, Levente Péter, Sebő János, Huzella Péter közvetítették. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A költségeket a megrendelő fél viseli. A hiányzó milliók pótlása itt is nagyon nehéz Fejlesztések, sikeres pályázatok révén gazdaság Útfejlesztés, turizmus, nemzetközi kapcsolatok, gazdaságélénkítés Rákóczifalva az elmúlt négy évben az eredményes pályázati tevékenysége révén tudta növelni a forrásait, a sikeres pályázatok segítségével tudott fejlődni. A település belterületi útjaira, három pályázattal, mintegy 36,5 millió forintot nyert az önkormányzat. Sajnos két további — jelentős — pályamunka nem nyert, így az érintett utcák illetve útszakaszok lakóinak tovább kell várniuk a megfelelő minőségű útra. Jogszabály kötelezte a települési önkormányzatokat a hivatalok és intézmények akadály- mentesítésére. Rákóczifalva 30 millió forintért tette mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé az önkormányzati intézményeit. Jelentős közlekedési könnyebbséget hozott a lakosságnak, és javította a város turisztikai megközelíthetőségét is, a Szolnok-Martfű kerékpárút rákóczifalvi belterületi szakaszának megépítése - tízmillió forintért. A projekt folytatódik, s a Martfűig tartó szakaszra már sikerült elnyerni 160 millió forint újabb támogatást. Részese a város annak a négy települést - Szolnokot, Abonyt, Szajolt és Rákóczifalvát - érintő projektnek, amelynek keretében régi, évekkel korábban bezárt hulladéklerakók rekultivációja zajlik. A program befejezésével jelentős tájsebet sikerül, uniós forrás segítségével, felszámolni. Helyzetelemzés és fejlesztési koncepció született a Tisza folyó eddig kiaknázatlan lehetőségeinek feltárására, hasznosítására. Megkezdődött a Rákóczifal- va-Tiszavárkony révátkelés újraindításának engedélyeztetése, a Tisza-part turisztikai fejlesztésére pedig 16,5 millió forintot nyert a város. Sajnos idén az árvíz miatt még nem indulhatott meg az átkelő forgalom, de az engedély 2014-ig érvényben van. Megépült a kishajókikötő, és kulturált szabad strandot is sikerült kialakítani a projekt keretében. A város talán legnagyobb gondja, hogy fejletlen a vállalkozói szektor, kevés a helyiadó-be- vétel. Újabb adófizető egységek letelepítése, illetve a meglévők fejlesztése érdekében az önkormányzat területet, ingatlanokat vásárolt. Turizmusfejlesztési szándékkal az önkormányzaté lett a Tisza-gát közelében lévő Rocsa-tanya, de sikerült más területeket is megvenni. Összesen 23 egyéb, kisebb projekttel is sikerrel pályázott Rákóczifalva. Eszközbeszerzésre, sport tárgyú kiírásra, nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére és más fontos helyi ügyekre. Ezek mintegy 35 millió forinttal gyarapították a felhasználható és a város fejlesztésére fordítható forrásokat. ■ A második otthon. Az ország több mint három és fél ezer településének alig több mint ötödén tart csak fenn bölcsődét az önkormányzat. Rákóczifalva, vállalva a többletterheket, a kevesek közé tartozik: jelenleg éppen huszonnyolc gyereknek adnak „második otthont". A kultúra és a közművelődés komoly helyi erőforrás Fizika, kémia, néptánc, osztálykirándulás és nyári táborok
