Új Néplap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-01 / 229. szám

ÚJ NÉPLAP - 2010. OKTÓBER 1., PÉNTEK VÁROSHÁZI TÜKÖR 13 Az M4-es gyorsforgalmi út megépítésével az út mentén található 8 ipari park és a kapcsolódó beszállítói hálózat megerősödésével a kis- és középvállalkozások versenyképessége is jelentő­sen növekedni fog. Az út hiánya és bizonytalan jövője miatt jelentős fejlesztések, beruházások maradhattak volna el, növelve az érintett térség további gazdasági leszakadását. Példa nélküli összefogás történt az M4-es gyorsfor­galmi útért, annak Szolno­kot elkerülő szakaszáért, illetve az új Tisza-hídért. Mészáros Géza Még 2009. tavaszán az érintett megyei közgyűlések elnökei, or­szággyűlési képviselők és telepü­lések polgármesterei politikai né­zettől függetlenül levélben fordul­tak Gyurcsány Ferenc miniszter- elnökhöz és a szaktárcához. Az aláírók - Fejér Andor, a lász- Nagykun-Szolnok és Szűcs La­jos, a Pest Megyei Közgyűlések elnökei, Iváncsik Imre, Botka La- josné, Herbály Imre, dr. Czira Szabolcs és Szalay Ferenc or­szággyűlési képviselők, Romhá- nyiné dr. Balogh Edit (Abony), Balogh Zoltán (Besenyszög), Hu­ber Ferenc (Fegyvernek), Török- Szolnok város jövőjében a legfontosabb dolog az, hogy gyorsforgalmi úton érjük el Bu­dapestet - értékelte a fejlesztés felgyorsítását Szalay Ferenc polgármester. - A 4-es négysávúsításával ugyanis az egyik legversenyképesebb ma­Csaba (Örményes), ifj. Szöllősi József (Szajol), Polgár István (Ti- szapüspöki), dr. Juhász Enikő (Törökszentmiklós) és Agócs Gyula (Zagyvarékas) polgármes­terek - közösen lobbiztak az M4-es gyorsforgalmi út, annak Szolnokot elkerülő szakasza, va­lamint az új Tisza-híd mielőbbi megépítéséért. A levél azt tartal­mazta, hogy az M4-es fejleszté­sével nemcsak Jász-Nagykun- Szolnok megye válna elérhetőb­bé, hanem Békés megye és a bi­hari térség is „közelebb kerülne” a fővároshoz. A tervezett M4-es gyorsforgalmi út közvetlenül 3 megye 8 kistérsége 16 települé­sének mintegy 310 e?er lakosát érintené, ezáltal az Alföld előtt is jelentős fejlődés nyílhatna. Ám az akkori miniszterelnöktől és a szaktárcától nem érkezett érde­mi válasz, így a 4-es út fejleszté­sét ismételten „elfelejtették” (a közlekedési minisztérium akkor gyár várossá válik a megye- székhely. A nemzetközi repül& tér alig 40 percre lesz tőlünk, a főváros egyetlen órányira, ez pedig rendkívül vonzó a befek­tetők számára. Sajnos az el­múlt nyolc esztendőben semmi­lyen lényegi lépés nem történt legkorábban 2015-re tette át az előkészületeket). A kormányváltást követően azonban jótékony arculatváltás történt az M4-es gyorsforgalmi út kapcsán is. Az eseményeket felgyorsították, s idén nyáron már indulhatott is az M4-es Abony és Fegyvernek közötti sza­kaszának tervezése. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. által kezdeményezett nyílt közbeszerzésre öt cég, illetve konzorcium nyújtott be ajánlatot. A Közbeszerzési Értesítőben köz­zétettek szerint a legkedvezőbb ajánlatot a RODEN Mérnöki Iro­da Kft. nyújtotta be, 2,2 milliárd forintért vállalva a munkát. A nyertes cégnek két tanulmány- tervet kell készíteni egy Tisza- hídra. Erre, és egy Zagyva-hidat érintő ajánlattételre alkalmas ter­vet is le kell tenniük az asztalra. Komplett engedélyezési tervek­kel kell előállniuk a 36 kilométer a főút fejlesztésében, így én az új Fidesz-kormánytól azt kér­tem, gyorsítsák fel a fejlesztést. Ez meg is történt, így már kö­zéptávon jelentős munkahely­teremtő beruházások érkezhet­nek Szolnokra! - hangsúlyozta Szalay Ferenc polgármester. hosszú autópálya-szakaszra, és kiegészítő hidraulikai szakvéle­ményt is kell készíttetniük. Az M4-es autópálya M0 és Cegléd közötti 45,5 kilométeres szaka­szának tervezése is zöld utat ka­pott. A19 aluljárót (melyből 8 kü­lön szintű csomópont) is tartal­mazó tervek elkészítése össze­sen 478 millió forintba kerül. A napokban szakmai egyezte­tést tartottak a megyeházán az M4-es gyorsforgalmi út Abony— Fegyvernek közötti szakasza új Tisza-híddal (6+500—42+500 km szelvény) engedélyezési és kiviteli terveiről. A fórumon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesz­tő Zrt. által kiírt közbeszerzési pályázat nyertese,*a RODEN Mérnöki Iroda Kft. (Budapest) vezetője, Trenka Sándor ismer­tette a már környezetvédelmi en­gedéllyel rendelkező nyomvona­lat és elmondta, hogy a 2011. jú­liusáig elkészülő engedélyezési terv során ennek pontosítása, valamint a csomópont és az átkelőrendszer kialakítása az alapfeladat. Ezt követően pedig 2012. végéig kell kidolgozni a ki­viteli és a tenderterveket. A ter­vek elkészülte után még ebben a kormányzati ciklusban döntés születhet az európai uniós támo­gatások lehívhatóságának függ­vényében a beruházásról. Ezt dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejleszté­si Minisztérium infrastruktúrá­ért felelős államtitkára levelében is megerősítette. Mindezen in­formációk alapján világossá vált, hogy belátható közelségbe ke­rült a megye legfontosabb közle­kedési fejlesztési célkitűzésének megvalósulása. Elkezdődött az új belvárosi közúti híd tervezése „A Nemzeti Fejlesztési Ügynöksé­gen (NFÜ) keresztül a Bajnai- kormány nem támogatta egy új szolnoki városi Tisza-híd megépí­tését” - számolt be a központi döntésről 2010 tavaszán Szalay Ferenc. A polgármester akkor el­mondta, a városban és a térség­ben tapasztalt járműforgalom-nö­vekedés miatt javaslat született arról, hogy a Csáklya utca és a Ti- szaliget között egy új, Tiszán át­ívelő híd létesülhessen. Az ügy­ben annyi történt, hogy 100 mil­lió forintért tanulmánytervet ké­szíttetett, s ez akár jelzés is lehe­tett volna arra, hogy kivitelezésig is eljusson az ötlet. Nem így tör­tént, az NFÜ akkor a „kormány­barát” Szegedet támogatta, mely városnak immáron harmadik belvárosi hídja épül az autópályá­ja mellé - jegyezte meg Szalay Ferenc. A polgármester kijelen­tette, a balliberálisokat leváltó új kormány egyik legfontosabb fel­adata lesz az M4-es autópálya megvalósítása, illetve a Tiszát Ti- szapüspökinél átívelő közúti híd, valamint egy új szolnoki, a jár­műforgalmat nagyban csökken­tő belvárosi híd megépítése is. ■ „Korábban a költségve­tésnek része volt a híd tervezése, de valamiért a Rajnai-kormány el­vonta az ehhez rendelt forrásokat.” A polgármester - úgy tűnik - nem a levegőbe beszélt, s bevál­totta ígéretét. ■ i< +- Városunk közlekedését a je­lenlegi feltételek mellett egysze­rűen nem lehet elviselhetőbbé tenni. Ezen csak egy második városi híd építése változtathat pozitív irányban. Korábban a költségvetésnek része volt a híd tervezése, de valamiért a Bajnai- kormány elvonta az ehhez ren­delt forrásokat. Kérésünkre a hi­vatalban lévő Fidesz-kabinet visszaadta az erre a célra elkü­lönített százmillió forintot, így immáron indulhatnak az előké­születek - számolt be az új váro­si Tisza-híd megépítésének elő­készületeiről Szalay Ferenc. ■ Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. A napokban szakmai egyeztetést tartottak az illetékesek a megyeházán Az M4-es gyorsforgalmi végre utat nyit a Szolnokra érkező beruházásoknak! Ébredezik a Tiszavirág a szőke folyó medrében A rozárium Szolnok egyik dísze lesz sétány Lugasok ölelik majd körül a Tisza-parti reneszánsz rózsaparkot Javában zajlanak a munkák a Tiszavirág névre keresztelt gyalogos- és kerékpároshídon. Jelenleg a híd alépítményén dolgoznak a kivitelező cég dolgozói. A beruházás magában foglalja a 6 méter széles, Közép-Európa leghosszabb, 444 méteres kerékpáros- és gyalogoshíd építését valamint a város felőli oldalon egy dísztér kialakítását, illetve a híd díszkivilágítását is. Szolnok város önkormányzata úgy döntött, hogy a megyeháza mögötti területen újjáépíti az 1928-ban a helyi polgárság előtt megnyitott, Szolnok egyik díszé­nek számító, versailles-i stílusú reneszánsz parkot. A területen továbbra is javában zajlanak a tereprendezési, járdaépítési munkálatok. A pihenő-, sétáló­park stílusában a jelenlegi Ver­seghy parkhoz hasonlít majd, vi­rágágyásokkal és nagy füves te­rületekkel. Az új franciapark dí­sze az a különleges rózsaágyás lesz, melyben a Magyarorszá­gon őshonos rózsafajtákból ala­kítanak ki a szakemberek egy gyönyörű lugast. A tervek sze­rint az országban található vala­mennyi, mintegy 270 fajta rózsa­tő kerül az ágyásokba. A magyar nemesítésű rózsák jellemzője, hogy rendkívül dekoratív fajták, rezisztensek (ellenállók a beteg­ségeknek) és szárazságtűrők, hi­szen erre lettek nemesítve. A munkálatokat több szakasz­ra bontották, jelenleg két párhu­zamos, díszburkolatú sétány épül. Egyik a gyalogosoké lesz, a másikat elsősorban a kerékpá­rosok használják majd. Közöt­tük cserjesáv lesz. A beruházás -amely a tervek szerint idén be- f fejeződik - kialakításának része I volt korábban a parkra néző tűz- | fal rekonstrukciója, valamint a ' szomszédos vendéglő kerítésé- 2 nek megépítése is. ■ M. G. Sétáló- és kerékpárutakon csodálhatjuk az őshonos magyar rózsákat Egyenes út vezet a felzárkózáshoz fejlesztés Belátható közelségbe került az M4-es és egy új Tisza-híd megépítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom