Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL külföldön Óriási sikert arattunk a latin táncbemutatónkkal A Magyarországról Kínába utazott csapat tagjainak csodálatos élmény volt egy távoli ország mindennapjait látni, a nevezetességeket felkeresni Elkezdődött az új tanév, jogszabályi változásokkal „Ne az éhenhalást válassza az, aki tanárnak megy” - idézett írá­sában nemrég az Új Néplap egyik cikkírója. Ez valóban becsületes állítás, főleg, mivel az oktatásért felelős államtitkár mondta. Úgy tűnik, korrektül kiáll a pedagó­gusok mellett. A tanévnyitók után elérkeztek a dolgos hétköz­napok: általában ugyanazokkal a gyerekekkel, tanárokkal. Mi is változott most? Alsóban újra lehet buktatni, nem kötele­ző a szöveges értékelés, de meg­maradhat, ha eddig jól funkcio­nált, s a nem szakrendszerű ok­tatás helyzete bizonytalan. Egyes nyilatkozatokban homá­lyosan szólnak az integrációról és a szegregációról. Nem érzé­kelem a határozott állásfogla­lást. Nem merünk erről nyíltan beszélni, pedig ebben a témá­ban már a beszéd is kevés, ten­ni kellene valamit! Jogszabály védi a pedagó­gust, ha bántalmazás éri. Am továbbra is marad a sok maga­tartászavaros gyermek. Szerin­tem jó lenne, ha az iskolába lé­pő gyereket pszichológus is megvizsgálná, ne csak a védő­nő és a gyermekorvos. Az isko­laérettség nemcsak abból áll, hogy milyen magas és hány ki­logramm a leendő elsős. Úgy vélem, tűrhetetlen, hogy lelki­leg, esetenként fizikálisán is sé­rült gyerekek, leginkább rossz szociális hátránnyal, viselkedé­sükkel éveken át „kínozzák" a pedagógust és az osztálytársa­kat. Erre megoldást kell találni, a többi gyermek érdekében is. Lakatos Mihály Karcag Megyénkben kevés nyugdíjat visz a postás A KSH statisztikai adatai azt tar­talmazzák, hogy a nyugdíjak át­lagos havi összege országosan 83 ezer 689 forint. Még szomo­rúbb, hogy Jász-Nagykun-Szol- nok megyében csupán 75 ezer 200 forintot kapnak átlagosan nyugdíjasaink. Ilyen kis összeg­ből nehéz megélniük, őszintén együttérzek különösen azokkal, akik az átlag alatti összeget kap­ják havonta. B. Károlyné, Szolnok A kínai Soong Ching Ling és a budapesti Panda alapítvány kö­zött 20 éves a kapcsolat. Azóta utaztatnak kiemelkedő teljesít­ményű gyerekeket kölcsönösen, a népek közötti kapcsolatok el­mélyítése és a kulturális kapcso­latok fejlesztése céljából. Mintegy hat éve került kap­csolatba a jászberényi Lehel- Melody Tánc-Sport Egyesület a Panda alapítvánnyal, amikor három táncosunk — Hegyi Ádám, Pozsonyi Mariann és Tóth Klaudia - Pekingben járt. Ugyanakkor a herényi Zeneis­kola növendékei is utaztak, és Jászberény városa is fogadott kínai csoportot, a Déryné Mű­velődési Központban rendeztek közös műsort a kínai és magyar gyerekekkel. Tavaly a kínaiak érkeztek Magyarországra, és Az alattyáni Aranyalkony Nyug­díjas Klub tagjai nemrég egy-egy napos, unokás strandolást, gyógyfürdőzést szervezett. Martfű csodálatos, új gyógy­fürdőjét kerestük fel, majd a Budapesten kívül Martfűn is fo­gadták őket. Idén nyáron pedig mi indultunk Pekingbe, 16 fős csapatként. A vezető Kartali Zsuzsa, a Panda alapítvány el­nöke, Oláhné Mohiár Anna, a társas táncosok vezetője, és uta­zott egy táncpár; Fazakas Eve­lyn és Szilvássy Ádám. Volt még egy fuvoláscsapat és a ve­zetőjük Tamásiból, egy balettoscsapat Martfűről, és ug­rókötelesek Makiárról. A szálloda elfoglalása és átöl­tözés után rögtön mentünk megnézni a Tian’anmen teret és a Tiltott császári várost. Az­tán közös fellépést szerveztek a kínai gyerekekkel a Soong Ching Ling Rezidencián, amit díszvacsora követett. Jártunk a Technológiai Múzeumban (Cso­dák Palotája), s az Olimpiai ne­jászapáti fürdőbe is ellátogat­tunk. Mindkét alkalommal az unokák és nyugdíjas klubtag­ok, együtt végeztük az izomla­zító, egyszerű tornagyakorlato­kat. A délelőtti és a délutáni tor­gyedben. Voltunk művészeti foglalkozáson, ahol mi is festet­tünk egy szőlőfürtöt, amit el­hozhattunk és kínaiul írtunk rá. Este egy színházban akroba- tashow-n vettünk részt. Jártunk a kínai Nagy Fainál, az Ég Templomában, tűzzo­máncműhelyt és -kiállítást te­kintettünk meg. Guilin városába huszonöt órán át utaztunk. Ez egy 4 mil­liós város, míg Peking tizenhat milliós az agglomerációval. Út­közben rizsföldeket és nagy szegénységet is láttunk, de sok új építkezést is. Láttunk Panda állatkertet, ás­vány múzeumot, és részt vet­tünk városnézésen, csodálatos, színes esti kivilágítással. Le­nyűgöző élmény volt a Lí folyón hajóznunk, mintegy nyolcvan na is remek hangulatban, vidá­man telt, és más strandolok is csatlakoztak a csoportunkhoz. Ez a vízi torna az egészségmeg­őrző programunk része. Télen pedig labdával, szőnyegeken, kilométert tettünk meg 3,5 óra alatt, mészkő, karszt hegyek, sziklák között. A Guilini Gyermek Palotában közösen léptünk fel az ottani gyerekekkel. A táncosaink nagy sikert arattak latin tán­cokkal. A program közös rock and roll-lal végződött. A helyi tévé is felvette az eseményt. Repülővel utaztunk vissza Pekingbe, ahol még a császári nyári palotát is megnéztük. Csodálatos élmény volt egy távoli ország mindennapjaiba belecsöppenni. Az angol nyelv, a modern technika, a társas­tánc révén megtaláltuk a kom­munikációs lehetőségeket. Úgy búcsúztunk, hogy reméljük, még találkozunk. Oláhné Molnár Anna táncpedagógus székeken végezzük az izomerő­sítő, kondicionáló tornát. A nyá­ri strandolás alkalmai jó felké­szülést nyújtottak a szolnoki III. Senior Maraton Futógálára. Szabó Józsefné klubvezető, Alattyán Sokan segítettek, törődtek a vasutas embertársaikkal Nem volt könnyű az a negyven- három év, amelyet Szolnokon, a MÁV Járműjavítóban munkával töltöttem. Igaz, csak az első idő­szak volt nehéz, később megsze­rettem a munkahelyemet, és megbecsült dolgozó lettem. Nyugdíjasként 1994-ben hasz­nos elfoglaltságot kerestem. Je­lentkeztem a szajoli nyugdíjas alapszervezetbe, ahol 1997-től el­nökké választottak. Igyekeztem az idős vasutasok ügyes-bajos dolgait a lehetőségek szerint megoldani. A vasutas kör épüle­tében hétfőnként ügyfélfogadást tartunk. Többek között segélyké­relmek, nyomtatványok kitölté­se, továbbítása a feladatunk. Az utóbbi 16 évet így munká­val töltöttem. Az emberekkel va­ló törődés nem kis feladat. E tevé­kenységem megbecsüléséért, az alapszervezet társadalmi és kul­turális tevékenységéért 2005- ben Szajol községért kitüntető dí­jat kaptam. Ugyanabban az év­ben MÁV vezérigazgató-helyette­si dicséretben is részesültem. Szajol községért kitüntető díjat vehettem át 2010-ben is. Tudom, nem egyszemélyes feladat az, amivel hozzájárul­tam a szajoli vasutas nyugdíjas- ság életkörülményeinek javítá­sához. Ezért köszönettel tarto­zom azoknak, akik ebben a munkálkodásban segítettek és mellém álltak: családomnak, alapszervezetünk vezetőségé­nek, a község polgármester­ének és a képviselőtestületnek. Hajzlenszky István, Szajol A falun élőnek vagyont jelent a háziállat Egyetértek az új törvénnyel, mely szerint a kisebb bűnöket is megtorolják ezután. Ha például fiatalkorú lop, azt is börtönbe zárhatják. Felháborító minden olyan eset is, amikor valakinek a kertjéből ellopják a termést vagy malac, tyúk tűnik el. A falusi em­bereknek, akik kevés pénzből él­nek, „vagyont” jelent a háziállat. Jó lenne, ha nyugodtan alhatna mindenki amiatt, hogy reggel mindent úgy találjon portáján, ahogyan este hagyta. Faragó Jenőné, Jászberény Martfűn és Jászapátin is strandoltunk felkészülés Unokákkal együtt gyakoroltunk a nyáron a senior futógálára A szeretet a legfontosabb és a tiszasülyi gyerekek meglepetés Vannak, akik kilométereket utazva jönnek és önzetlenül ajándékoznak Egy nyári hét végén bejelentke­zett Budapestről Szász Lajos ba­ráti társaságával a tiszasülyi tor­natermünkbe, röplabdázás cél­jából. Az alkalomból szerencsé­sen találta meg egymást a gye­reksereg és a röpicsapat. Ami­kor elbúcsúztak, azt gondoltuk, hogy egy szép emlék marad mindenki számára ez a hétvége. Egy későbbi napon Szász Lajos ismét jelentkezett, hogy meglep­nék a gyerekeket; készítenek ételt, játszanának, beszélgetnének, el- töltenének egy napot velük. Hihetetlen öröm volt ez az ön- zeüen felajánlás. Fekete Kriszti­na, Izinger Ildikó, Ignáth József, Tűrgyán János, Szász Lajos meg is érkeztek hozzánk. Hatalmas meglepetés volt: ajándékokkal készültek a gyerekeknek. Hoztak süteményt, üdítőt, készítettek hi­deg tálat, és egy cég a sülyi gyere­keknek küldött törölközőt, tollat és pólót. Még kaptunk két röplab­dát és egy kosárlabdát is. A gyere­kek is átadták nekik az általuk készített ajándékokat A beszél­getést követően a vendégek ját­szottak is a gyerekekkel. Jó érzés, hogy a mai rohanó világban is vannak önzetlen emberek, akik idejüket nem sajnálva, kilométereket utazva jönnek, adnak és szeretnek. Azt hiszem, a szeretet a legfonto­sabb és a gyerekek, akiknek nagy örömet okozott ez az ese­mény. Faragó Andrea, Tiszasüly %Wi. A felvételen a szép emlékű sülyi esemény résztvevői: boldog gyerekek és az ajándékozóik A levelekből válogatunk. A kivá­lasztott írások - a levélíró hozzá­járulása nélkül, mondanivalójá­nak tiszteletben tartásával — szerkesztett, rövidített formában jelennek meg. Az itt olvasható vélemények nem feltétlenül azo­nosak a szerkesztőség állás­pontjával. A szerkesztőség nem közöl olyan írásokat, amelyek megjelentetése törvénybe ütkö­zik, gyűlöletkeltő tartalmú, sérti a személyiségi jogokat, az erköl­csöt és a jó ízlést. Névtelen vagy címhiányos írások közlését mel­lőzzük. Szerkesztőségünk fenn­tartja a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket is olvasói levél­ként kezelje. Az írásokat a zoltan- ne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre, illetve az Új Néplap 5001 Szolnok, Mészáros L. út 2. címre is várjuk. Olvasói vélemények találhatók még a SZOUONJmi internetes oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom