Új Néplap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

ÚJ NÉPLAP — 2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ MEGYEI TŰKOR 3 ■EB333H Jászberény a jászberényi Rendőrkapitányság illetékességi területén is működik az „Az iskola rendőre” program, közölte Faze­kas-Füzesi Nóra rendőr hadnagy. Ebbe az idei tanévben 14 telepü­lés, 20 iskola és 14 rendőr kap­csolódott be. Az iskolarendőr részt vesz az iskola rendezvénye­in, felkérés esetén a szülői érte­kezleten és fogadóórát tart. Év közben baleset-megelőzési, bűn- megelőzési előadások megtartá­sát is tervei a rendőrség. Az isko­lák környékén a legveszélyesebb gyalogos-átkelőhelyeknél a regge­li és délutáni órákban rendőr, il­letve polgárőr segíti a gyermekek biztonságos közlekedését. Egyéb­ként a Jászságban szeptember­ben két alkalommal fogják ellen­őrizni azon szórakozóhelyeket, ahol a fiatalok megfordulnak, mga Nagykörű JÓ ütemben halad­nak a látogatóközpont, vagyis az új turisztikai épület munkálatai. A település főterén álló épület el­készülte után nem csak Nagykö­rű, hanem a környék idegenfor­galmát is hivatott kiszolgálni, ösz- szefogni. rá Öcsöd A NAPOKBAN testvértele­pülési szerződést írt alá Öcsöd és az erdélyi Érkeserű. Az öcsödiek a közigazgatásilag Kiskerekihez tartozó Bihar megyei településsel már régebb óta tartják a kapcso­latot, aminek történelmi okai van­nak. A tatár, majd a török hódítás idején az Öcsöd térségéből elme­nekülő emberek Érkeserűn, vala­mint a Hajdú-Bihar megyei Ván- csodon találtak új otthonra, ng Örményes az augusztus 21-i falunapi tűzijátékra, költségveté­si forrásból elkülönített 250 ezer forintból végül nem a látványos­ságra költöttek a településen. A pénzből inkább a belvízveszéllyel gyakran sújtott Szabadság utcá­ba egy automatikus szivattyúál­lást alakítottak ki. Az elektromos belvízátemelő szivattyú érzékeli a vízszintet és szükség esetén automatikusan kiegyenlíti azt, tudta meg lapunk, ng Újszász A TELEPÜLÉS várossá avatásának tizenharmadik évfor­dulóját ünnepük hamarosan. Ek­kor az arra érdemes helyieknek átadják a város kitüntetéseit, így a Pro Űrbe, a Szakmai és a Gaz­dasági Díjat, rá SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZOUON.hu hírportálon. Fenyegető felirat a falon tüzeset A szakértő nem zárta ki az idegenkezűséget Tűz ütött ki Jászapátin az Oláh család portáján. Az alsóépületben csaptak fel a lángok, a tűzvizsgáló szerint nem zárható ki az idegenkezűség. A ház fa­lán pedig fenyegető felira­tot találtak. Banka Csaba A megyei rendőr-főkapitányság szombaton adott hír arról, hogy pénteken délután egy tűzeset tör­tént Jászapátiban. A tűzoltók az ilyenkor szokásos eljárás kereté­ben értesítették a rendőrséget- tudatta szerkesztőségünkkel Sza­bó Zita, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Egy családi ház melléképülete égett. A házban hárman tartózkodtak, de szemé­lyi sérülés nem történt. A hivata­los közlés szerint a tűzvizsgáló nem zárta ki az idegenkezűséget. A ház falán pedig egy fenyegető tartalmú feliratfoszlányt találtak - mondta el a sajtószóvivő. A rendőrség jelenleg vizsgálja a tűz keletkezésének okát, a felirat ere­detét, valamint, hogy lehet-e ösz- szefüggés a tűz és a felirat között Az Oláh család tagjai azonban úgy vélik, egyértelműen köze van egymáshoz a fenyegető fel­iratnak, és a melléképületben felcsapó lángoknak. — A tévét néztük, amikor egy nagy csattanást hallottuk, s ez­zel együtt az áram is elment a házból—emlékezett vissza Oláh Jánosné a történtekre - Először azt hittem, hogy a villanyóra kapcsolt le. Ahogy kimentem a házból, csak a nagy csattogást, a ropogást hallottam. Akkor lát­tam meg, hogy lángol az alsó­épület. Rögtön szóltam az uram­nak, hogy jöjjön, mert ég, füstö­lög a ház. Akkor már szalad­tunk, hirtelen nem tudtuk mit csináljunk, próbáltuk oltani ami­vel lehetett.- Nem messze lakik innen az egyik önkéntes tűzoltó, az meg­látta a nagy füstöt, azonnal ide­jött, hogy mit csinálunk az ud­varban - vette át a szót Oláh Já­nos. - Amikor pedig látta, hogy az épület ég azonnal riasztotta a tűzoltókat. Egy fél óra alatt elol­tották az egészet. Az oltás közben, azután észre­vették a feliratot. Valaki vörös szí­nű porral azt írta ki a ház falára, hogy „Meghaltok cigányok!” — tudjuk meg a házigazdától. — Nem értjük az egészet - te­szi hozzá Oláh János, aki szinte biztosra veszi, hogy felgyújtot­ták melléképületét. - Az utcá­ban senkivel nem volt vitánk, nem tudunk róla, hogy harago­sunk volna. Négy éve lakunk eb­ben az utcában, de én sem sértet­tem meg senkit, illetve engem sem sértegettek soha. Nem tu­dom ki haragudhat így ránk. — Az a felirat, hogy „Meghal­tok cigányok”, nagyon rasszista színezetet ad a történteknek - jegyzi meg a házigazda legidő­sebb fia, akit szintén Oláh János­nak hívnak. - Ráadásul az, hogy ha valaki fényes nappal képes erre, az az ember mindenre el le­hetett szánva. Nagy bátorság kel­lett hozzá, úgy vélem. Később megtudjuk, hogy nem először volt tűz az Oláh portán. Az ott lakók ugyanis elmondták, hogy jó egy évvel ezelőtt szintén az alsóépület lobbant lángra. Ak­kor azonban még idejében észre­vették a tüzet és gyorsan el is ol­tották. Nem szóltak senkinek, mert nem történt nagyobb baj. — Nem először játak már ide­genek a házban, és többször is próbálkoztak már gyújtogatás­sal - véli Oláh János. - Nemré­giben a padlásra mentem fel, hogy a televíziókábelen igazít­sak. Akkor mindenfelé papíro­kat találtam szétszórva, pedig biztos vagyok abban, hogy a pa­pírokat nem mi vittük fel oda. Lehet, hogy már akkor azzal pró­bálkozott valaki, hogy ránk gyújtsa a házat, csak valami megzavarhatta? — tette fel a kér­dést a házigazda. Olyan volt, mintha vérrel írták volna a szöveget az épület oldalára- mondták nekem, hogy jön­nek majd a rendőrök megvizs­gálni, hogy mi történt, de nem bírtam nézni a feliratot - mondta Oláh jánosné. - Vala­mi vörös anyaggal írták fel a fenyegetést, és olyan volt, mint­ha vérrel írtak volna a házunk falára. Egyszerűen nem bírtam nézni és elkezdtem lemosni, le­törölni. Később mondták, hogy a nyomrögzítés miatt nem lett volna szabad hozzányúlni a felirathoz, de nagyon rossz ér­zés volt ránézni. Farkas József, Oláh János sógora is meglátogatta a családot a tűzeset után. A mögötte látható melléképületben pusztítottak a lángok. JEGYZET TELEKI JÓZSEF Egymásba kapaszkodva ha én ezt a klubban elmesé­lem! Ez a Nem kell mindig kaviár című filmsorozatból ismert mondat jelentette egy nemzedéknek a klubokat, az egyesületeket, az ilyen-olyan köröket, mai szóval a civil szervezeteket. Nem csoda, ha a fogalom hallatán ma is egy baráti társaság jut eszünkbe. Jobb esetben még felrémlik néhány segítő ak­ció a rászorulókért. Arra a legidősebbek emlékeznek, hogy az egyletek valamikor ennél többek voltak. A két világháború között számos település fellendülésében játszottak fontos szerepet. civil szervezetekre talán most még nagyobb szükség van, mint akkor, a Trianon utáni országban. Válsággal küzd a magyar társadalom. Nem csak gazdasági, de ér­tékvesztés válságával is. Ezt jelzi, hogy az európai átlag­nál is kevesebb a gyerek, több az alkoholista, rövidebb az átlagéletkor és rosszabb a közhangulat. A közélet pedig még mindig túlpártosodott, szekértáborok uralják. Saj­nos ez alól időnként nem ki­vétel a civil szervezetek egy része sem. Az átpolitizált­ság, illetve a központi és he­lyi támogatástól való függés olykor rányomja bélyegét a civil társadalom egy részére. Pedig tőlünk nyugatabbra már rájöttek a globalizáció­val szemben a helyi közössé­gek megerősítése adhat vé­delmet. Ez vezethet egy nemzet, egy ország felemel­kedéséhez. a közösség ugyanis nem el­vont fogalom, hanem kézzel­fogható valóság. Ahogy Far­kas Péter szociológus fogal­maz: „a beton összetevői a cement, a sóder és a víz kü- lön-külön nem nyújtanak védelmet, de együttesen erős falat alkotnak, amely sok mindennek ellenáll. Ugyanígy: az önzetlen együttlét adja a közösség erejét.” Halat főztek. A Szandaszőlősl Művelődési Házban Ismét megrendezték a halételfőző versenyt. A főzés mellett kóstolók, vásárok és bemutatók színe­sítették a programot. Képünkön a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja. Szolnokon működik a legtöbb szervezet civilek Sok helyen félmilliónál is kisebb az éves költségvetés Sokan voltak kíváncsiak szom­baton a VIII. Civil Kavalkádra a szolnoki Kossuth téren. A ren­dező Szolnoki Önkéntes Cent­rum munkatársai igyekeztek a lehető legtöbb embert megis­mertetni az önkéntességgel, an­nak társadalmi jelentőségével.- Az önkéntesek egyik része munka, iskola mellett, a másik része nyugdíjasként végzi a tevé­kenységet - mondta Pollákné Cser Edit, a Contact Mentálhigi­énés Konzultációs Szolgálat el­nöke. - Természetesen ingyene­sen, hiszen ez az önkéntesség alapja. Inkább az idősebbek tag­jai civil szervezeteknek. A me­gye civil szervezetei a szabadidő és hobbi, valamint az oktatás te­rületén jelennek meg a legna­gyobb számban. Ezután követ­keznek a sportegyesületek és a kultúra területén tevékenykedő civilek. Kevés a kutatással, a jog­- EGY SZERVEZETRE közel 6 fő önkéntes jut - közölte Pollák­né Cser Edit, a Contact Mentál­higiénés Konzultációs Szolgá­lat elnöke. — Ezzel a megyék rangsorában térségünk a nyol­cadik, a 10 ezer főre jutó mint­egy 250 önkéntessel pedig a ti­zenhatodik. A megye kedvező pozícióban van az önkéntesek­kel rendelkező szervezetek vo­védelemmel és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szer­vezet. A legtöbb civil szervezet a városokban működik, 28 száza­lék a megyeszékhelyen. natkozásában. Mintegy 1100 szervezet rendelkezik önkénte­sekkel, ez a szervezetek 61 szá­zaléka. a megyében működő civil szer­vezetek 45 százaléka 500 ezer forintnál alacsonyabb éves költ­ségvetésből gazdálkodik. A ha­zai civil szektorban képződő 896 milliárdnak 1,3 százaléka áramlott csak megyénkbe. Pollákné Cser Edit közölte, a megyében működő civil szerve­zetek mindössze 13 százaléka engedheti meg magának, hogy fizetett munkaerőt alkalmazzon. Még alacsonyabb ez az arány a klasszikus civil szervezeteknél (alapítványok, egyesületek), ahol mindössze 179 szervezet­nek van főállású vagy részmun­kaidős alkalmazottja. A megye 146 ezer munkavállalójából kö­zel 3500 tevékenykedik a non­profit szférában. Nem éri el az ezer főt azok száma, akik alapít­ványoknál és egyesületeknél dolgoznak. További 584 főt meg­bízási szerződéses munkavi­szony keretében foglalkoztattak a klasszikus civilek. ■ B. B. Tízezer főre mintegy 250 önkéntes jut

Next

/
Oldalképek
Tartalom