Új Néplap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-02 / 178. szám

4 ÚJ NÉPLAP - 2010. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ TÜKÖR Gyakran pénzre válthatóak a zsugorított palackok Egyelőre véget értek a bulik vita A környékbeliek a nyugalmukat, a tulajdonos munkája eredményét félti A Szolnok Városi Óvodák hu­szonkettő tagóvodájából tizenhá­romban gyűjtik a PET-palacko- kat. A szülők felé intéztek felhí­vást, hogy működjenek együtt. Néhány óvodában megjelenik a környezeti nevelés is.- A tagintézmények közül tizenegyben kezdték el tavaly a PET-palackok gyűjtését. En­nek célja az, hogy a gyerekek és rajtuk keresztül a szülők szemléletét is formálják - mondta Ferenczné Teleky Éva, a Szolnok Városi Óvodák igaz­gatója. A palackokból minimá­lis, jelzés értékű bevétele van az egyes óvodáknak. Ezekből a neveléshez szükséges eszkö­zöket vásárolják meg. Az isko­lai védőnők is együttműköd­nek az óvodákkal. Példaérté­kű, ahogyan a kicsik számára gyűjtik a PET-palackokat. A szolnoki Hétszínvirág óvo­da tagja az országos Zöld Óvoda Hálózatnak. A Környezetvédel­mi és Vízügyi Minisztérium, va­lamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium által közösen meghirdetett „Zöld Óvoda” pá­lyázaton szerepelt sikeresen az intézmény. Ezáltal elnyerte a Zöld Óvoda címet.- Ez komoly eredmény, mert ebbe a szakmai hálózatba keve­sen tudnak bekerülni még or­szágos szinten is - magyarázta Ferenczné Teleky Éva. A Hétszínvirág Óvoda nevelői a természet szeretetére, meg­óvására nevelik a gyermekeket. Monokiné Székely Zsuzsa, a Nimfea Természetvédő Egyesü­let környezeti tanácsadója el­mondta, a PET-palackok gyűjté­se és zsugorítása sok helyen el­terjedt gyűjtési móddá vált.- Pozitív, hogy a megvett PET-palackok nem a hulladék- lerakókba kerülnek, hanem szelektíven gyűjtve hasznosí­tásra kerülnek. Ezzel csökkent­hetjük a hulladék mennyiségét, valamint egy közösségre fej­lesztő hatással is lehet, gyakran pénzre beválthatóak ezek a zsu­gorított palackok - magyarázta Monokiné Székely Zsuzsa. A környezettudatos szemlélet- mód alapja a megelőzésben rej­lik. A gyerekeket ösztönzi a gyűjtés az eldobható palackok megvételére, emiatt nem része­sítik előnyben az újratölthető, vagy üveg csomagolású italokat. ■ Négyesi Ildikó Túl zajos rendezvények miatt nyitvatartási korlá­tozás, fellebbezés után ennek megsemmisítése, új eljárás elrendelése - röviden így lehet leírni egy presszó esetét Abony- ban. A szomszédok az éj­szakai pihenésüket féltik, a tulajdonos húszéves munkája eredményét. Baranyi György Éjszakai hangzavar, utcai kiabá­lások, üvegtörések teszik lehe­tetlenné a pihenésüket - ezzel a panasszal fordultak az egyik abonyi presszó szomszédságá­ban élők Abony jegyzőjéhez. El­panaszolták, hogy a hajnalig tar­tó pénteki és szombati rendezvé­nyek miatt ezek az éjszakák nem éppen a nyugodt alvásról szólnak. A helyszínen elvégzett vizsgálatok után meg is szüle­tett a határozat: az üzlet minden­nap 22 óráig tarthat csak nyitva, éjszaka kötelező zárva tartania. A presszó tulajdonosa, Csuti Gyuláné fellebbezett a Közép­magyarországi Regionális Ál­lamigazgatási Hivatalhoz. Itt megsemmisítették a határozatot a vizsgálati jegyzőkönyv hiá­nyosságai miatt, és egyben új el­járásra utasították az önkor­mányzatot Ennek során szükség szerint több alkalommal ellenőr­zést kell lefolytatni, majd új dön­tést hozni. Egyben azt is leszö­gezték, hogy az üzlet vezetője fe­lel a vendégek érkezésével és tá­vozásával keltett zajártalomért — Örülök a döntésnek, annak meg különösen, hogy kiálltak mellettem az ide szórakozni járó fiatalok. Ugyanis több mint két­száz aláírást gyűjtöttek össze, kér­ve, hogy havonta egyszer engedé­lyezze a jegyző asszony a hosz- szabb nyitva tartást — mondta Csuti Gyuláné. - Antikor a szom­szédok jelezték a problémát, ak­kor bizonyítva, hogy a pihenéshez való jogukat tiszteletben tartom, az üzlet és a környék nyugalma érdekében szerződést kötöttem egy helyi biztonsági céggel. Ők vállalták, hogy rendezvények al­kalmával az üzlet területén és an­nak közterületi környezetében biztosítják a rendet, és járőrkocsi is jár az úton. Azt is felajánlottam, hogy máshova nyüjon az ajtó, ahol nem zavarnánk senkit •s •i mg&j . 1-5$ ^ ****$». »Att A szórakozóhelyre járó fiatalok több mint kétszáz aláírást gyűjtöttek össze a havonta egyszeri hosszabb nyitva tartásért — mutatja Csuti Gyuláné Mindez azonban nem segí­tett, és megszületett a nyitvatar­tási korlátozás. A tulajdonos hangsúlyozta: a jegyzői határo­zatot szigorúan betartotta, mert azt a felszólítást kapta, hogy ha megszegi, akkor bezáratják a presszót. Ő pedig húszéves is 10 óra, mint régebben, de pénteken és szombaton hajnali 2 óra. Ám mivel további vizsgá­latokra utasították az önkor­mányzatot, így bulikban tovább­ra sem merek gondolkodni. Sőt, azt is meggondolom, hogy le- gyenek-e ilyenek a jövőben. ppyzó asszóny hangsúlyozta: az i fiatalok szórakozási lehető­ségeit illetően fontosnak tartja, hogy kulturált szórakozást biztosító egységek működjenek a városban. munkája eredményét nem akarta elveszíteni.- Ahogy megkaptam a felleb­bezésről a végzést, rögtön visz- szaállítottam a nyitva tartáso­mat. Azaz hétköznap továbbra Megkérdeztük az ügyről Abony jegyzőjét, dr. Németh Mónikát is, aki megerősítette: az említett presszó működését érintően még tavaly november 18-án indult hatósági eljárás a polgármesteri hivatalban. A ké­relmezők elmondása szerint a presszóban péntek és szombat éjdzaka tartott diszkó, az azzal járó hangzavar, lehetetlenné te­szik pihenésüket saját lakásuk­ban. Az eljárás során a polgár- mesteri hivatal dolgozói helyszí­ni ellenőrzést tartottak. Itt a be­jelentésben foglaltakat tapasz­talták, ezért a bejelentők jogai­nak biztosítása érdekében a presszó nyitvatartási idejének korlátozásáról született döntés. A tulajdonos fellebbezése után új eljárás lefolytatására utasítot­ták a hivatalt. Ez jelenleg dön­tés-előkészítési fázisban van. A jegyző asszony hangsú­lyozta: az abonyi fiatalok szóra­kozási lehetőségeit illetően fon­tosnak tartja, hogy kulturált szórakozást biztosító egységek működjenek a városban. Ezzel is elkerülve, hogy a környező településekre utazva esetlege­sen úgynevezett diszkóbalese­tek áldozatává váljanak. Kellő odafigyeléssel van megoldás- abony általános problémá­ja, hogy á szórakozóhelyek a sűrűn lakott városrészekben találhatók, így az üzemelte­tőknek kiemelt figyelemmel kell eljárniuk, hogy a szom­szédban lakók nyugalmát ga­rantálni tudják — hangsú­lyozta dr. Németh Mónika jegyző.- természetesen erre is van példa a városban, úgy vélem, hogy kellő odafigye­léssel van megoldás arra, hogy mind a szórakozóhely működjön, mind a szomszé­dok nyugodt körülmények között élhessenek. Remélem, hogy az említett presszó ügye is nyugvópontra kerül az új eljárás során mindkét fél megelégedésére - tette hozzá a település jegyzője. Már a tizenegy ujjal született citerás történetét is megírta portré A kunhegyesi Víg Mártának eddig nyolc könyve és ugyanennyi helytörténeti munkája jelent meg A kunhegyesi Víg Márta tanár­nő mindig kedvelte és ma is sze­reti az embereket: idősebbeket, középkorúakat, fiatalokat egy­aránt. Hogy köztük lehessen, va­az ember azt gondolná, hogy annak a megszállott lokálpat­riótának, helytörténésznek aki szenvedélyesen gyűjti, kutatja majd pedig könyvek, illetve tanulmányok formájában megírja a múlt emlékeit, sza- kajtónyi a kitüntetése, elisme­rése. Ez esetben nincs így. En­nek ellenére - ahogy fogalma­lószínű ezért választotta a peda­gógus hivatást is, és végül Deb­recenben végzett népművelő, könyvtáros szakon. Rövid ideig dolgozott a tiszabői klubkönyv­zott -, soha nem a plecsni- kért, érdemkeresztekért dolgo­zott, dolgozik. Inkább azért, mert a gyűjtő és kutatómun­ka, az írás örömet szerez neki. S mert még szerencsére élnek olyan emberek, akik a múlt század véres, döbbenetes ese­ményeinek szemtanúi, olykor elszenvedői voltak. tárban, a kunhegyesi könyvtár gyermekrészlegén, majd Szudi Antal, akkori igazgató hívta a he­lyi szakmunkásképzőbe. Rész­ben könyvtárosnak, részben ta­nárnak, és azóta is itt dolgozik. Példaképének tekintette dr. Sza­bó Lajost, aki nem csak gimná­ziumi igazgató volt, hanem is­mert, jeles helytörténész, író is. A tanárnőnek munkái közül ta­lán a családtörténetek álltak a szívéhez legközelebb, és Szabó úr korai halála után fokozatosan ő lett a nagykun város és kör­nyéke múltjának kutatója, kró­nikása. Eddig nyolc könyve és ugyanannyi helytörténeti mun­kája jelent meg. A szerkesztői, írói sorozatot iskolája történeti megírásával kezdte. Aztán felkutatta a kun­hegyesi vendéglátás, boltok múltját is. A hajdani híres ivók, csárdák históriáit is megörökí­tette. A mostani Rákóczi úton lévő, egykori Morgó kocsma ál­lítólag nagy kuvaszáról kapta nevét, mások szerint nem az eb, hanem a kocsmárosné tartozott e kategóriába. Feldolgozta a he­lyi zsidóság históriáját is. De megörökítette V. Kovács Lajos éjjeliőr életét is, aki tizenegy uj­jal született, mégis remek cíte- rás lett belőle. Számtalan megyei, országos néprajzi pályázat első helye­zettje, különdíjasa, bizonyítva: az az út, amelyen bő tíz éve el­indult, helyes választásnak bi­zonyult. Örül, hogy követői kö­rül Pál Imréné, Czupp Pál és Oláh Lajosné már több sikeres, díjazott helytörténeti munka szerzői. Mostanság sem tétlen­kedik: tervbe vette, hogy megír­ja a helyi egyesületek, olvasókö­rök múltját, jelenét. ■ D. Szabó Miklós Nem az érdemkeresztekért dolgozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom