Új Néplap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-19 / 141. szám
2010. JÚNIUS 19., SZOMBAT GAZDASÁG lillBiBliMIII IMIIM mi llilllWWil' I I lll'llillliinilliWI 7 Az államé lehet a föld földtörvény-módosítás Kérdéses, miből lesz az államnak pénze A termőterület tulajdoni arányai | Magyarország földterülete | A termőterület megoszlása Kéményseprés: két szolgáltatás egy alkalommal ellenőrzés Kétszer számol fel díjat a kéményseprő című cikkünkre, amely a 2010. június 11-i lapszámban jelent meg, a Magyar- országi Kéményseprők Országos Ipartestülete az alábbiakban reagált. A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI közszolgáltatást, amelyet kötelező igénybe venni, törvény, miniszteri és önkormányzati rendelet szabályozza - mondták el a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületénél. A közszolgáltatások díjait az elláttatá- sért felelős önkormányzat határozza meg. A LAKOSSÁG KÖRÉBEN a külön megrendelés nélkül elvégzendő, kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatások a következők: a kémények időszakos ellenőrzése, tisztítása (évente egy-két alkalommal), valamint azok négyévenkénti műszaki felülvizsgálata. (Ezek az ellenőrzések egyébként az ügyfelek biztonságát szolgálják.) A díjak az ország területén nem egységesek, önkormányzatonként különbözőek lehetnek. Vannak olyan megyék, ahol az évente elvégzendő ellenőrzés, tisztítás díjában szerepel a négy- évenkénti műszaki felülvizsgálat ára is. DE OLYAN TERÜLETEK Szintén akadnak, ahol a műszaki felülvizsgálat díja nincs beépítve az éves, féléves díjakba. Az ilyen helyeken négyévente két részből áll a számla, vagy két számlát kapnak az ügyfelek. Mégpedig azért, mert a műszaki felülvizsgálatot az egyébként esedékes ellenőrzés, tisztítás alkalmával kell elvégezni. az ügyfélnek kérdésével először valóban célszerű magához a közszolgáltatóhoz fordulnia. Ő elmondja, hogy nem ugyanazt a díjat számolja fel kétszer, hanem két különbözőt egy alkalommal. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem világos, miből lesz az államnak pénze arra, hogy termőföldet vásároljon - vélik agrárszakértők a földtörvény tervezett módosításával kapcsolatban. Ennek legfontosabb elemét - az állami tulajdonú földek bérbe adásának tervét - azonban mindenki kívánatosnak tartja. Gyükeri Mercédesz Az állam lenne az első számú kedvezményezett a termőföldek elővásárlási sorrendjében a földtörvény módosításának tervezete szerint - értesült az agromo- nitor.hu. Az államot megillető, minden földterületre vonatkozó elővásárlási jog prioritását a kormány azzal indokolja a javaslatban, hogy azzal a jogot gyakorló földalapkezelő szervezeten keresztül az államnak lehetősége nyílik a tulajdonjog adásvétele esetén piaci szereplőként eljárni. Piaci szereplőként az állam a köztulajdonba kerülő bérlője lehetne. Mint a javaslatban a törvény céljaként megnevezték, „elsősorban például a családi gazdálkodók és/vagy a letelepedni és gazdálkodni akaró, gyermekek világra hozatalát és felnevelését vállaló fiatal párok részére történő tartós használatba adással". Üdvözlendő ez az állami szerepvállalás, ám nem világos, az állam milyen elvek alapján kíván élni a jogaival - véli a Földbró- ker.hu szakértője. Für Zoltán szerint az első számú kedvezményezettség akár hátrányt is jelenthet, hiszen egy kívánatos elővásárlót (például egy helyi gazdálkodót) is megelőzhet az állam. Ennél keményebben fogalmazott Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a tervezet szembemegy az uniós csatlakozási szerződésben vállaltakkal, mivel az állam kiemelt helye rossz esetben jelentheti azt, hogy kizárják a nemkívánatos földvásárlót az ügyletből. Szerinte ésszerűtlen a helyben lakásra vonatkozó elvárás is: ennél hasznosabb lenne, ha szakmai kritériumok teljesítését várná el az állam, illetve azt, hogy a vásárló Magyarországon legyen adófizető. A nagygazdák kizárása érdekében Raskó György szerint egy felső méretkorlátot kellene szabni a tranzakcióknál, illetve munkaerő-alkalmazáshoz kötni azt - tudni való, hogy a többnyire növénytermesztésben érdekelt családi gazdálkodók alig foglalkoztatnak embert. A szakértők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: a markáns állami szerepvállalás csak akkor érheti el a várt hatást - vagyis a családi gazdálkodók helyzetének erősítését, akár állami földek bérbeadásával -, ha masszív anyagi erőt párosítanak hozzá. „Ez így belpolitikai blöff, hiszen az államnak hitelt kellene felvennie ahhoz, hogy érdemben vásárlóként tudjon megjelenni a piacon” - véli Raskó György. Für Zoltán hangsúlyozta: egymillió forintos hektáronkénti árral számolva egy számottevő, 50 milliárdos földalap is csak a magántulajdonban lévő 4 millió hektárnyi szántó 1,2 százalékának felvásárlására lehet elég, ráadásul ezt nemcsak garanciaként, hanem készpénzben kellene bevonni az adásvételbe. Ha pedig a földvásárlási moratórium meghosszabbítását nem sikerül kiharcolnia Budapestnek, jövő májustól a termőföld árának jelentős növekedésével is számolni kell, ez tovább csökkenti az állam elővásárlási jogának súlyát. „Talán a hatalomközeli földbefektetők jó áron való kiszállását szolgálja mindez?” - vetette fel a szakértő. Raskó György szerint a vásárlás helyett piaci eszközökkel, elsősorban kedvezményes kamatozású, állami garanciával nyújtott hitelekkel kellene elősegíteni azt, hogy vásárolhasson földet, aki művelni szeretné. Nőtt a reálkereset az első négy hónapban a reálkereset - a fogyasz- tóiár-index 5,9 százalékos növekedése mellett - 4,7 százalékkal emelkedett az év első négy hónapjában 2009 azonos időszakához képest - közölte a KSH. A nettó átlagkeresetek 10,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A legjobban fizető gazdasági ág 456 200 forinttal a pénzügyi, biztonsági tevékenység volt, átlag alatt, 126 000 forintot kerestek a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás és a mezőgazdaság terén. Fokozott ellenőrzés a nyári forgalomban A rendőrség az idén is fokozottabban ellenőrzi a nyári szezonban az autópályákat és a határátkelőhelyeket. A nyár kezdetétől minden határszakaszon emelkedik az átlépések száma, a forgalom tetőpontját július utolsó hetétől várják. Kiemelt figyelmet fordítanak a nagyobb forgalmú szakaszokra, az Ml-es, az M7-es autópálya, az MO-s autóút, illetve az M3-as autópálya gödöllői szakaszára. Újra Baranyay László került az MFB élére baranyay Lászlót nevezte ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatójává Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, a bank tulajdonosi jogainak gyakorlója. Baranyay László 2001 szeptemberétől nyolc hónapig a bank elnökvezérigazgatója volt. Posztjáról az akkor megalakult új kormány visszahívta. Az előző vezetés kirúgta A helyben lakókat és a családi gazdálkodókat előnyben részesítik A PRIORITÁST ÉLVEZŐK listáján az első helyen szereplő államot a helyben lakó (három éve a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező) haszonbérlő, feles bérlő, részművelő követné, majd a szomszéd, a helyben (vagyis a település közigazgatási határától legfeljebb 15 kilométerre) lakó, utolsó sorban pedig a máshonnan származó haszonbérlő, feles bérlő és részesművelő következne. A HELYBEN LAKÓK KÖZÖTT a családi gazdálkodókat favorizálja a tervezet, utánuk következnek az őstermelők, illetve az egyéni agrárvállalkozók. További módosítás, hogy nemcsak a gazdasági társaságokat zárnák ki a elővásárlásra jogosultak köréből, de azokat is, akik ilyen cégnek természetesen személyként tulajdonosai vagy részvényesei. Heteken belül újranyithat a kormány több vasútvonalat közlekedés Az öt mellékvonalon a forgalom megindítása az ígéretek szerint csak a bővítés kezdete Rövid időn belül öt olyan vasútvonalon indulnak meg ismét a személyszállító vonatok, ahol a Bajnai- illetve a Gyurcsány- kormány intézkedése nyomán állították le a forgalmat - értesült a Kötött pálya blog. A decemberi menetrendváltás óta ki nem szolgált 5-ös számú (Komárom-Szé- kesfehérvár) és 103-as Kar- cag-Tiszafüred vonalat, valamint a 142-es Lajosmizse-Kecskemét szakaszát nyitják újra. A 11-es vonalon is újra minden nap végigmennek majd a szerelvények J Győr és Veszprém között. § A vonatok június-július fordu- | lója körül indulhatnak újra. Ez * az öt vonal valószínűleg csak az 1 első Ütemnek tekinthető, később Az előző kormány szerint kihasználatlanok voltak a vonalak, az új vezetés szerint kellenek a vidék fejlesztéséhez más szakaszokat is újranyithatnak. Érré utalt a hétvégén a nemzeti fejlesztési miniszter is. Fellegi Tamás azt közölte: a kormány arra törekszik, hogy már ez év nyarán megnyissák a bezárt kispostákat és újraindítsák a megszüntetett személyforgalmat a vasúti mellékvonalakon, amennyiben a vidékfejlesztési elképzelésekhez, a lakosság Újrainduló közlekedés • Komárom-Székesfehérvár • Zirc-Veszprém • Pápa-Csorna • Karcag-Tiszaßred • Lajosmizse-Kecskemét helyben tartásához, a gazdasági növekedéshez ez szükséges. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2007 márciusában a MÁV 14 mellékvonalán megszüntette meg a személy- szállítást szolgáltatóváltás címén, és további öt vasúti mellékvonalon a vonatpótló buszos közlekedést kiváltotta a menetrend szerinti Volán-járatokkal. Legutóbb a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2009-ben már nem rendelt személyszállítási közszolgáltatást a 2009. december 13-án életbe lépett 2010. évi új vasúti menetrendben 24 mellékvonalra. Az intézkedések jelentős tiltakozást váltottak ki. ■
