Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-24 / 46. szám

2 MEGYEI TŰKOR UJ NÉPLAP - 2010. FEBRUAR 24., SZERDA A pecások is hibásak Az utóbbi időben két olyan írást is lehetett olvasni az Új Néplapban, amely a horgá­szatról, halászatról szólt. Az egyik a mindig is meglévő horgász-halász ellentétet fe­szegette, míg a másik a Tisza- tó halászati-horgászati hasz­nosítása körül kialakult álló­háborúról ír. Jómagam, bár nem vagyok horgász, de ren­geteg időt töltöttem rokon-is- merős-baráti pecások társa­ságában, elkísérve őket egy- egy horgászatukra. Ott bizony bőven hallani olyan történe­teket, amelyek megerősítik azt, hogy a halhiány nem kis eredményben „köszönhető” a túlzott lehalászásnak, a sáfár­szemléletnek. Azt mondják, egyre kevesebb kopoltyúst le­het kifogni a természetes hor­gászvizekből (vigyázat, nem a horgásztavakról beszélek!), és a halak mérete sem veri a rekordokat. Márpedig a hor­gászat egy olyan népszerű hobbi, szórakozás, kikapcso­lódás, amely nem éppen olcsó mulatság. A területi jegyek árát rendesen megkérik a vi­zek kezelői (nem csoda, hogy a Tisza-tónál megy a csata, ki hasznosítsa a területet), és ez­zel szemben a kifogott hal ér­téke van, hogy túl kevés. Ez pedig bosszantó lehet mind­azoknak, akik naphosszat fe­leslegesen áztatják a zsinórrá vizek partjain. Persze nem az én tisztem megvédeni a hor­gászokat. Már csak azért sem, mert hihetnénk: aki horgász, aki a természetet jól ismeri, az egyben tiszteli is. Ez azon­ban nincs mindig így. Közöt­tük is találni olyanokat, akik nem sokat foglalkoznak a ma­guk környezetével. Egy-egy horgászat után otthagynak mindent szétdobálva, szeme­tet, felesleges csalianyagokat. Amiket aztán lelkes termé­szetvédőknek kell az ilyenek után eltakarítaniuk, szemetet szedni egy-egy vízparti ré­szen. Még szerencse, hogy a horgászok sem nagyon szíve­lik az ilyen társaikat. Mert a kívülállók általuk ítélik meg a többieket is. K. ISTVÁN, SZOLNOK IAt FT Segítettek a kicsiknek, a Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza rendhagyó testnevelésórát szervezett a szolnoki műjégpályára. A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola korizni tudó tanulói segítettek a Szivárvány Óvoda Narancs csoportosainak a korcsolyázás alapjainak a megismertetésében. Kevesebb sérülés, több haláleset útjainkon Megyénkben idén február 17-ig 64 személyi sérüléssel járó bal­eset történt, ami 17-tel keve­sebb, mint tavaly ilyenkor. Saj­nos a halálos kimenetelű balese­tek száma viszont nőtt, hat ilyen eseménynél kellett a rendőrök­nek helyszínelniük. A sérüléses balesetek közül 21 volt súlyos kimenetelű - tájékoztatta la­punkat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei baleset-megelőzési bi­zottság Legutóbb február 15-én a haj­nali órákban Törökszentmiklós és Mezőtúr között történt halálos baleset, amikor is egy túrkevei lakos az általa vezetett Ford Transit gépkocsival eddig isme­retlen ok miatt az úttestről leha­ladt a jobb oldali padkára, majd a mély vízelvezető árokba, ahol fának ütközött. ■ A csönd az úr a csarnokokban fenntartás Sokba kerülnek a hatalmas épületek az önkormányzatoknak Szebbnél szebb épületekkel büszkélkedhet több kistele­pülés is megyénkben, a pá­lyázatoknak köszönhetően. A kérdés az, hogy mennyi­re kihasználtak, s van-e pénz a működtetésükre? Munkatársainktól *v'n Bár gyönyörű sportcsarnok van Tiszasason, tavaly óta a torna­szobában tornáznak az iskolás gyerekek. - 1994-ben készült el a tornacsarnok, mely pályázati pénzből, éveken keresztül épült - számolt be Laskai István, Ti- szasas polgármestere. - A húsz­szor harminchat méteres csar­nok szabványméretű. Másfélmil­lió forintba kerülne a fűtése a hét méter magas épületnek, ezért a téli hónapokban nem ott tornáz­nak a gyerekek. Ezt az összeget ugyanis nem tudjuk biztosítani a harminc-egynehány milliós költségvetési hiányunk miatt. Pedig nagy szükség van a csar­nokra, mert az utóbbi időszak­ban nőtt községünkben a sport- tevékenység. Kiváló futballcsa­patunk van és az asztaltenisz is fellendülőben. Legutóbb például teremfoci-bajnokságot tartottak ott, melyen hat-nyolc település csapata vett részt. Szükségük lenne a csapatoknak rendszeres edzésekre. Szeretnénk, ha télen is lenne erre lehetőségük, de azt, hogy mikor lesz pénzünk a csar­nokot fűteni, nem tudjuk ponto­san megmondani ^ mondta Ti- szasas választott vezetője. Tiszaderzsen néhány éve épült új utak és tornacsarnok hirdetik a fejlődést. A fejlesztés­nek azonban ára van, a település jelenleg adósságrendezési eljá­rás alatt áll. A tornacsarnok pél­dául megközelítőleg 39 millió fo­rintos pályázati pénzből épült, az önkormányzat az egyszázalé­kos önerőt hitelből biz­tosította. — A csarno­kot az általános iskolá­sok használják a test­nevelésórákon, bár hét végén rendeztek ott teremfoci-baj­nokságot is — árul­ta el dr. Bóta Mi­hály, Tiszaderzs jegyzője. - Azt megelőzően nem volt rendezvény a Egyes közösségi épületek beruházási összege Település Létesítmény Összeg(Ft) Tiszaderzs tornacsarnok kb. 39 millió Tiszasas tornacsarnok kb. 14 millió FORRÁS: ÚJ NÉPLAP-GYŰJTÉS csarnokban, csak tavaly októ­berben, amikor a szüreti bált tar­tották az épületben. A' lakosság körülbelül hatvan százaléka idős, akik már nem ve­szik igénybe a tornacsarnokot, mondta egy helybéli. - Nagyobb CL, Dr. Bóta Mihály, Tiszaderzs jegyzője szerint a csarnok a közösségi élet színtere várovárosokban biztosan jobban ki tudnák használni az impozáns épületet, mint ilyen kis települé­sen',' ahol a csönd az úr a csarno1 kokban — jegyezte meg a hölgy. — Nem számítottunk arra, hogy a kivitelezést követő évben létrejön az iskolatársulás Tisza­füred központtal, és így a tele­pülésünkön lecsökken a diákok létszáma, pedig voltaképpen ne­kik épült a csarnok. Ennek elle­nére szükség van rá, hiszen ez az egyetlen közösségi tér a tele­pülésen - tette hozzá dr. Bóta Mihály jegyző. Nagyrév szép tornateremmel büszkélkedhet, mely nem csak a helyi iskolás gyerekek testneve­lésóráinak színhelye, hanem kü­lönböző rendezvényeknek is ott­hont ad. Mivel azonban spórolni kell a fűtéssel, a testnevelésórák egy része a tornaszobában zaj­lik. - A felsősöket elvitték az is­kolából, van elég terem - vála­szolt megkeresésünkre Jakab István, a cibakházi Damjanich János Általános Iskola nagyrévi tagintézményének vezetője. — A tornateremből a futást vagy a kö­télmászást követően átmegyünk a tornaszobába, ahol melegebb van. A mínuszokban éjszaka ta­karékon hagytuk a gázt, hogy ne hűljön ki az épület. A tornate­rem azonban „él”, decemberben négy új mászókötelet, egy hú- zódzkodót szereztünk be. A kenderesi önkormányzat több alkalommal pályázott a szakiskolai tornacsarnok építé­sére. — Legutóbb két éve, forrás­hiány miatt utasították el pályá­zatunkat - tudtuk meg Bogdán Péter polgármestertől. Ha az ön- kormányzat nyerne, a város biz­tosítaná a működési költségeket. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint vannak-e presztízsberuházások? Szavazzon honlapunkon ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ________ Bu szt dobáló gyerekeket csíptek fülön Elkapták a buszdobáló, 11 és 12 éves jászsági gyerekeket. Hétfőn a Jászberény és Hatvan között közlekedő autóbusz szél­védőjét próbálták meg almával megdobálni az út menti bokor­ból előugró gyerekek. A sofőr azonban leállította a járművet, kiugrott, és fülön csípte az egyik fiút, majd értesítette a rendőrséget. Korábban már többször előfordult, hogy a gye­rekek hógolyóval vagy kővel dobálták a buszt menet közben, és mindig a szélvédőt találták el. Csak a szerencsén múlott, hogy nem sérült meg senki, és kár sem keletkezett. Az ügyben közlekedés biztonsága elleni bűntett miatt indult eljárás. ■ Megkérdeztük olvasóinkat Rendelkezik-e adója egy százalékáról? LÉVAINÉ KOVÁCS RÓZA. KOTCOg. - Nagyon fontos és jó lehető­ségnek tartom a civil szerveze­tek ez irányú támogatását. Én minden esztendőben a karca­gi diák tűzoltószövetségnek ajánlom fel az adóm egy szá­zalékát. Ezzel az összeggel is szeretném segíteni a diák tűz­oltók versenyeztetését, vala­mint képzésüket, hiszen itt is fontos az utánpótlás. szabó tamás Pusztamonostor- Minden évben rendelkezem az adóm egy százalékával. Fontos, hogy ezzel a lehetőség­gel éljünk, hiszen így segíthe­tünk olyan szervezeteken és embereken, akiknek szüksé­gük van rá. Idén, ahogyan már évek óta, a pusztamonostori óvodának utalom át az adóm egy százalékát, mert elégedett vagyok az ott folyó neveléssel NAGY SÁNDOR. Túrkeve: - Ed­dig nem rendelkeztem az adóm egy százalékával. Ebben az évben szeretném egy helyi civil egyesületnek felajánlani ezt a pénzösszeget. Valószínű­leg eddig nem tartottam lénye­gesnek a felajánlást; ezért nem foglalkoztam vele. Am idén mindenképpen szeretnék vala­milyen szervezetet támogatni, igaz nem nagy összeggel. vona-gődér Krisztina. Szol­nok: - Minden évben felaján­lom az adóm egy százalékát. Általában a rákos gyerekek ja­vára utaltatom át. Idén a fér­jemmel megosztva a lányom iskolájának, illetve a fiam óvo­dájának juttatom az egy szá­zalék összegét. Szerintem jó dolog ez a felajánlás, mert sok intézmény működése, illetve fennmaradása függhet tőle. Kuncsorbán pályázatból építenek utat Tízéves terv valósul meg Kun­csorbán azzal az útépítéssel, aminek kivitelezői szerződését a napokban írták alá a települé­sen. A Felszabadulás és József Attila utcák összesen 950 mé­ternyi szakasza jelenleg még földút, de szeptember végére már ott is aszfaltburkolaton au­tózhatnak majd a helyiek. A pá­lyázaton nyert 24 millió forint­hoz 4 milliót tett önerőként az önkörmányzat. Közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a település a kivitelezőt, és mi­helyt az időjárás engedi, fel is vonulnak az útépítő gépek a helyszínre. Ezzel a beruházás­sal az aszfaltos utak aránya eléri a 40 százalékot. ■ L. M. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom