Új Néplap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-24 / 46. szám

3 ÚJ NÉPLAP - 2010. FEBRUÁR 24., SZERDA MEGYEI TÜKÖR JEGYZET Látszat és látvány jól sikerült a falunapi pör­költ, jeleztem az azt kínáló polgármesternek. Aztán el­mesélte, hogy reméli, a ren­dezvényre nyert pályázati forrás nem mellékes hasz­naként újraválasztja majd a húskedvelő sokaság. Majd meglátjuk, hány voksot ért. Igen ám, de ebben az or­szágban állítólag nincs elég pénz oktatásra, gyógyításra, miegymásra. Mármint a hi­vatalos verzió szerint. Ugyanakkor bőven találunk példákat, amelyek ennek épp az ellenkezőjét sejtetik. mivel a legtöbb településen fejlesztésre - külső források bevonása nélkül - már jó ideje nem futja, maradnak a döntően uniós pályázati le­hetőségek. Bár csak a szent­lélek tartja az óvoda tető- szerkezetét, de díszkútra le­het pályázni, akkor díszkút lesz, punktum. Ha játszótér­re adnak támogatást, az lé­tesül, ha van gyerek, ha nincs. Másutt kifejezetten az olimpiára kacsingathat­tak, amikor akkora sportlé­tesítményre nyertek forrást, hogy a település egész la­kossága elvész benne, ám járda már nem vezet hozzá. Persze a fenntartására vég­képp nem futja, büszkesé­gük tárgya tehát - pénzügyi szempontból - előbb-utóbb maga alá temeti ötletfalvát. Legalábbis felgyorsítja an­nak agóniáját. kézenfekvő a válasz: ha semmi más mód nincs az előrelépésre, használjuk ki a támogatásokat. Bármire. Le­het, hogy teljesen felesleges, de legalább felmutathatunk valamit a nyájas választók­nak. Ha mást nem, hát emlé­keztethetjük őket a falunapi pörkölt kellemesen csípős ízére. Kudarc esetén meg mutogathatunk Brüsszelre, úgyis messze van. Csakhogy azt nem ott találták ki, hogy erre (is) adnak támogatást, hanem itt, ebben az ország­ban bólintottak rá. LACZI ZOLTÁN Gyorsan jött a segítség belvíz Az azonnali intézkedés megmentette a régi vályogházat Tóth András Ferenc attól tartott, a hirtelen megemelkedett belvíz alámossa házát, és a régi vályogépület úgy megsüllyed, hogy össze is dől A tél végéhez közeledve ismét vízbőség fenyegeti az országot. A belvíz már több településen lakóépü­leteket is fenyeget. Géléi József Nagykörű nagy része mintha egy aprócska dombon feküdne, azaz a belvíz csak a falu egyes részeit veszélyezteti, mégis az ország cseresznyéskertjeként nyilvántartott településről kap­tuk az első segélykérő telefont.- Jó lenne, ha meglátogatná­nak, és a saját szemükkel győ­ződnének meg áldatlan helyze­tünkről — hívta szerkesztősé­günket telefonon Tóth András Ferenc. - A Liszt Ferenc utca há­zai egyszerűen megközelíthetet- lenek autóval, olyan mocsárten­gerré vált az úttest, hogy a men­tő vagy tűzoltó sem tudna bejön­ni, ha sürgős segítségre szorul­na valaki. A belvíz már a lakóhá­zakat veszélyezteti. Jelzésünkre az önkormányzat ugyan kiszéle- síttette, kimélyíttette a vízelve­zetőt, ám félek, hogy ezáltal a há­zam veszélybe került. Alig egy méterre a vályogépület falától húzódik ugyanis az árok, s így könnyen alámoshatja az alap nélküli ingatlant. Ahogy közeledtünk a falu felé, az „ezer tó országában” érezhet­tük magunkat. A földeken ki- sebb-nagyobb egybefüggő vízfe­lületeket láthattunk, amerre a szem ellátott A faluba érve azon­ban egy csapásra megváltozott a kép, a rendezett főutcán nyoma sem volt a víznek. Egészen a Liszt Ferenc utcáig. Ott azonban mi magunk is megtapasztalhat­tuk, Tóth András Ferenc nem túlzott, amikor mocsárhoz ha­sonlította a környéket. Jobb híján besétáltunk a megadott címre, ahol aztán pillanatok alatt körbe­vettek minket az utcabeliek.- A hét végén markolóval mé­lyítették ki az árkot, ám a víz így nagykörűben a település egy- harmadát veszélyezteti belvíz. Az elmúlt években azonban si­került oly mértékben rendbe tenni a vízelvezető árkokat, hogy azok nagy része ma már szilárd burkolattal rendelke­sem folyik le a csatornába. Itt olyan rossz a talaj összetétele, hogy még nyári zápor idején is megáll az eső az udvarokban. Ha a belvíz alámossa a házakat, fé­lő, hogy összedőlnek ezek a régi épületek - sorolták egymás sza­vába vágva az ott élők. A lakók problémájával felke­restük a település jegyzőjét, aki annak ellenére; hogy előzetesen nem kértünk tőle időpontot, rendkívül készségesen, azonnal fogadott irodájában.- Alig félórája jöttem el a Liszt Ferenc utcából, így tisztában va­gyok vele, milyen állapotok ural­kodnak a környéken — felelte ér­deklődésünkre dr. Varga Zoltán. — Pénteken délután kerestek meg az ott élők azzal a problémá­val, hogy a belvíz lassan a há­zik. A maradék rész hasonló módon történő kiépítésére pá­lyázatot nyújtott be az önkor­mányzat, s amennyiben meg­kapja a hiányzó pénzösszeget, a falu legmélyebb pontját is si­kerül végig árkolni. zakba is beszivárog. Miután ma­gunk is meggyőződtünk róla, hogy azonnali intézkedést igé­nyel a felgyülemlett víz, szom­baton kora reggel markolóval ki­szélesítettük az árkot. Való igaz, nem nyújt szép lát­ványt a sártenger, ám arról nem mi tehetünk, hogy pénte­ken olyan mennyiségű csapa­dék hullott, ami ennyire fellazí­totta a talajt. Hiába szabályoz­za önkormányzati rendelet, hogy a lakóknak kötelességük a vízelvezető árkok rendben tartása, Tóth András Ferenc és közvetlen szomszédjai kivéte­lével jó néhányan elhanyagol­ták azokat. Fű, gaz nőtte be az árkokat, a szemét eltömítette az áteresze­ket, így a víz nem tudott elfoly­ni. Éppen azért, nehogy alámos­sa a közelben húzódó házakat, azonnali „tűzoltómunkával” ala­posan ki kellett mélyíteni az ár­kot. így már Tóth András Ferenc háza is biztonságban van. A köz­vetlen veszélyt tehát sikerült el­hárítani, a jövő héten pedig a közmunkaprogram keretében dolgozók helyreállítják az átjá­rókat, s lecsövezik az árkokat - tette hozzá a jegyző. Már rendbe is tették a vízelvezető árkokat HÍREK Fegyvernek a nagyközség képviselő-testülete kötelezettsé­get vállalt a meglévő víztorony felújítására. A hatvanas években üzembe helyezett hidroglóbusz renoválása során új, hőszigetelt toronyfej készül lemezborítással, a meglévő csőszár külső-belső festése, a csővezetékek cseréje, illetve az elektromos rendszer felújítása is megtörténik, ng Kenderes egy helybeli nő tett bejelentést hétfőn a rendőrség­re. Elmondta, hogy felhívta egy férfihang, s közölte vele, hogy több, mint 3 millió forintot nyert, viszont csak akkor kapja meg, ha 20 ezer forint értékben feltöl­tő kártyát vásárol, és bediktálja azok azonosító számát. Az asz- szony ezt megtette, s fel akarta tölteni a megvásárolt kártyákkal a telefonját, ám nem sikerült. Megelőzték, azt már ismeretlen személy felhasználta. Csalás mi­att indult eljárás, mrfk Rákóczifalva „hagyományok útja" címmel megjelent a rákó- czifalvai Kuruc Hagyományőrző Egyesület februári kiadványa. A Nemzeti Civil Alapprogram támo­gatásával elkészült kötetben a határon túli magyar szervezetek kaptak helyet, mg Tiszaroff a település idén is részt vesz az iskolatej-akcióban. Az önkormányzat pályázott a 100 százalékban támogatott prog­ramra, az eredményhirdetésig pedig előfinanszírozza az akciót. A program keretében valamennyi roffi általános iskolás, mintegy 200 gyermek kap iskolatejet, pa Tószeg EGY SZOLNOKI lakos hétfőn este a csónakázótónál horgászott. A kifogott, közel 85 kilogramm halat hazavinni már nem tudta, mert a körzeti megbí­zott igazoltatta, s kiderült, hogy nincs engedélye, mrfk Törökszentmiklós az orszá­gos Polgárőr Szövetség a kiste­lepülések biztonságának javítá­sát célzó programjához a Török­szentmiklósi Polgárőrség is csat­lakozott. Ennek részeként a pol­gárőrök a város általános iskolái előtt a reggeli órákban segítik a tanulók biztonságos átkelését segítik a főúton. Részt vesznek a tanulók bűn- és balesetmege­lőzési célú felkészítésében is. ng SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. Szemétből állítanának elő biodízelt a Tisza-tónál Bíodízelüzemet létesítene egy ba­jai székhelyű részvénytársaság Ti­szafüreden. A cég kiemelt projekt­ként huszonöt ilyen létesítmény építésére nyert pályá­zati forrást, közülük az elsőt, 5,9 milliárd forintos beruházás­ban, a Tisza-tavi regi­onális hulladéklerakó területén építené meg. A 42 önkormányzat osztaüan tulajdonában lévő terü­letre haszonélvezeti jogot kér a be­ruházó. A Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás ta­nácsa hétfői ülésén támogatható­nak tartotta a zöldenergiát előállí­tó vállalat kérését, de konkrét szá­mításokat szeretne látni arról, hogy a beruházás a hulladékszál­lítás díjában müyen megtakarítást jelenthet a lakosságnak, illetve mi­lyen egyéb előnyökkel járhat a tér­ség számára - tájé­koztatta lapunkat Pintér Erika, Tisza­füred polgármeste­re. A városvezető el­mondta azt is, hogy azüzemmegépülté- vel jelentősen meg­hosszabbodhatna a regionális hul­ladéklerakó üzemideje. A létesít­ményben ugyanis a kommunális hulladékból kiválogatott, szennye­zett műanyagot dolgoznák fel, így a lerakóban elhelyezett szemétnek akár a 97 százalékát újra lehetne hasznosítani. ■ P. A. ■ A kommunális hulladékból ki­válogatott, szennyezett mű­anyagot dolgoz­nák fel. Körlevelet írnak. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat kunhe- gyesi Nagy László Szakképzőiskola, Gimnázium és Kollégiumának tizedi- kes, kereskedelmi marketing szakos tanulói informatikaórán az internet révén gyakorolják többek között az elektronikus levelezést. Újabb településőrök járőröznek Szolnokon A járőrszolgálatot kiegészítendő, 16 településőrrel bővült tavaly november elsejétől a városi köz­terület-felügyelet személyi állo­mánya Szolnokon. A megyeszék­helynek a közterületesek lét­számemeléséhez havonta mind­össze félmillió forinttal kellett hozzájárulnia, mivel az Igazság­ügyi és Rendvédelmi Minisztéri­um által kiírt pályázat a havi két­milliós foglalkoztatási költség háromnegyed részét támogatás­ként átvállalja. Szalay Ferenc polgármester sikernek tartotta, hogy a 16 te­lepülésőr közül négy roma szár­mazású. A közelmúlttól pedig további négy településőr állt szolgálatba Szolnokon. A lét­szám bővítését a szaktárca újabb pályázata tette lehetővé. A településőrök egy nappali és egy éjszakai 8 órás szolgálat után kapnak szabadnapot, heti munkaidejük 40 óra. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, és ha nem is mindennap, de a város olyan területein is járőröznek, ahol korábban nem volt jellem­ző a közterületi jelenlét. Szűcs Miklós, a közterület-felügyelet vezetője elégedett a település­őrök munkájával. A település­őrség jelenleg 28 millió forintba kerül, ebből 21-et az Igazság­ügyi és Rendészeti Minisztéri­um biztosít, a fennmaradó 7 mil­liót pedig az önkormányzat fi­nanszírozza. ■ M. G. % J 1 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom