Új Néplap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-03 / 28. szám

ÚJ NÉPLAP - 2009. FEBRUÁR 3., KEDD MEGYEI TÜKÖR 3 HÍREK Fegyvernek meditáltak Gyér tyaszentelő Boldogasszony ünne­pét ülték és meditációt is tartot­tak hétfőn délután a gyógyító Kálváriadombon. A megjelentek kezükben megszentelt gyertyát égetve emlékeztek meg arról, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal, február 2- án mutatta meg gyermekét a je- ruzsálemi templomban, ng Jászkisér RONGÁLOK A művelő­dési ház térfigyelő rendszere se­gített elfogni rongálókat. Pénte­ken délután jelentették be a rendőrségre, hogy az általános is­kola első emeleti ablakát betör­ték. A térfigyelő rendszer felvéte­lei lebuktatták a fiúkat. A 13 éves helybeli és 14 éves jászla- dányi fiút a cselekmény helyszí­nétől nem messze elfogták, har­madik társukat még keresik, mrfk Martfű FATOLVAJ Gyermekével ment fát lopni egy 36 éves, tisza- j földvári férfi péntek este. Levág­ta a. lakatot, hogy hozzáférjen a magtárolóban elhelyezett tűzifá­hoz, azonban a kiérkező járőrök tetten érték, mrfk Szajol felújítanak Az oktatási és nevelési intézmények fejlesz­tésére kiírt pályázaton az észak­alföldi régióban nyolc település sikeresen vett részt, köztük Sza- jol. A község 434 millió forintot nyert el, így önrésszel együtt 480 milliót költhetnek az általános is­kola felújítására, mb Szolnok farsangolnak Téite­mető farsangi bált rendez a Nő­klub majd február végén, 28-án. A vacsorával és aperitiffel egybe­kötött rendezvényen a klub tagjai bemutatják jelmezüket, amit majd tombolasorsolás követ, gya Szolnok AUTÓFELTÖRÉS Egy fia­talkorú szolnoki fiú törte be az Ady Endre úton parkoló, Suzuki típusú személygépkocsi szélvé­dőjét, majd egy szerszámkulcs- csal és egy jégoldóval távozott. A lopással okozott kár körülbelül kétezer forint, míg a rongálással 25 ezer forint kárt okozott. A rendőrök előállították a cselek­mény elkövetésével gyanúsítható fiatalkorút, akinél megtalálták a jégoldót és a csavarkulcsot, mrfk Tiszaföldvár VIZSGÁLAT Tüdő­szűrést tartanak a városban feb­ruár 3-tól március 3-ig. A vizsgá­latra — mely a harminc éven felü­lieknek kötelező — a Bajcsy-Zs. úti volt iskola épületében várják a lakosokat, rá Éhes jószág kárral is jár vita A nagykörűi ártéri kertekbe „beköszönt” a szürkegulya Nem az a néhány tízezer forint kár érdekli első­sorban Szilvás Tibor nagykörűi gazdálkodót, amit a falu legelőin tar­tott szürkemarhagulya okozott neki. Hanem hogy legyen már végre vége a jószágok kálváriá­jának. Azaz ne tudjanak a határban bolyongani, kárt tenni és feszültsége­ket okozni. L. Murányi László Szilvás Tibor letiport kukoricaföldjét mutatja. A gulya gazdája vitatja, hogy ezt a marhák okozták volna. Sáros, kátyús, alig járható uta­kon visz bennünket terepjáró kisteherautóján a Tisza-gáton belül, az úgynevezett mentetle- nen lévő földj ükhöz Szilvás Ti­bor, amelyen a legutóbbi károko­zó csordajárás történt, még az ősszel. Azóta folyik a vita köz­tük és a gulya gazdája, az Első Ártéri Szövetkezet között: a gaz­da azt mondja, a szürkemarhák gázoltak bele betakarítás előtt a kukoricájába, míg Balogh Péter szövetkezeti elnök szerint nem. Nyomolvasás, ürülékvizsgálat, .5 tanúk és szakértők meghallgató- 1 sa folyt az ügyben, míg végül bi- | zonyítottság hiányában Varga | Zoltán jegyző kénytelen volt I megszüntetni az eljárást. A gulya 2000-ben került Nagy­körű határába. A WWF Magyar- ország természetvédelmi szerve­zettől kapta a település, a méltán jó hírű ártéri programjaihoz kap­csolódva. Azóta visszatérnek a károkozások erdőben, szántó­földön, legelőn. Varga Zoltán jegyző elmondta: a gulya gazdái eddig mindig meg tudtak álla­podni a föld- vagy erdőtulajdo­nossal, s rendben fizettek is. Al­kalmanként néhány tízezer fo­rintokat. A mostani az első eset, hogy nincs megállapodás. — Arra akar rábe­szélni Balogh Pé­ter, hogy a gá­ton belül, a mentetlenen ne termeljünk szán­tóföldi növénye­ket. No de ezek a legjobb földjeink, hogyne művelnénk meg őket! Átlagos időben is nyolcvan­mázsás kukoricater­méseink vannak itt! Balogh Péter, a hatóság elé vitt szövetkezet elnöke elismeri: van­nak károkozások, de ők minden bizonyított esetben fizettek. A kérdésre, hogy nem lenne-e jobb elkerülni a károkat, bólint: erre törekszenek. Rögtön hozzá is te­szi azonban: az igazi az volna, ha az ártéri területekről kivonul­na a szántóföldi földművelés. A kezdeti százas nagyságrendről negyven alá csökkentették a jó­szágok számát, de a szántóföl­dek között még mindig nincs elég élettere a gulyának. A szürkemarha jól bírja a rideg tartást A sáros, kátyús ártéri úton visszafelé, hétvégi házas, kertes területek előtt csúszkálunk el. Szilvás gazda nevetve mutatja az egyik, cölöpökön álló házat. Mint mondja, a gazdája egy nem régi kora hajnalon kiállt a háza elé, hogy sürgető kisdolgát elvé­gezze, és rögtön el is ment tőle a kedve. Néhány szürkemarha bá­mult rá ugyanis bánatos nagy szemekkel a kertből, a szőlőlu­gasok közül.- Nem az állatok a hibásak - foglalja össze Szilvás gazda a vé­leményét. — Ha éhesek, persze hogy elindulnak, mennek, amer­re élelmet találnak. Olyankor nem tudja útjukat állni a villany­pásztor sem. Nyáron a vadakác leveléből kellene jóllakniuk, meg mások legelőinek füvéből. Most télen takarmányozni kelle­ne őket, de többnyire csak a le­gelőkön próbálnak táplálékhoz jutni. Talán jobb gazdát érdemel­nének - hangsúlyozta végül Szilvás Tibor. Erdőben is voltak NEM EZ AZ EGYETLEN hatósági eljárás, ami a szürkemarhák miatt indult a közelmúltban. Egy idős asszony azért kezde­ményezett birtokvédelmi eljá­rást a helyi jelzőnél, mert a csorda 2000-től — Nagykörűre kerülése óta - visszatérően be-beszabadult az erdejébe, károkat okozva ott. A ható­ságtól azt kérte a panaszos, hogy tiltsa el a tulajdonos szövetkezetei a jogsértő maga­tartástól - a „laza" jószágtar­tástól —, és kötelezze a károk megfizetésére. A helyi hivatal érdemi vizsgálat nélkül eluta­sította a beadványt, miután a jogsértő helyzet egy évnél ré­gebben keletkezett, s azokban az ügyekben már csak a bíró­ságnak van hatásköre és ille­tékessége. Az erdőtulajdonost persze ez nem vigasztalja. Első kézből értesültek a toborzási feltételekről A szolnoki toborzóiroda és a kü­lönleges műveleti zászlóalj kö­zös tájékoztatót tartott a szerző­déses katonai pálya lehetősége­iről, a feltételekről és az alkal­massági vizsgálatokról a helyőr­ségi művelődési otthonban. Itt a megjelent háromszáz érdeklődő első kézből értesülhetett a Ber­csényi László Különleges Műve­leti Zászlóalj által támasztott kö­vetelményekről, a kiképzésről, külszolgálatról és a juttatások­ról. Mint elhangzott, az igen ma­gas fizikai, egészségügyi és pszi­chológiai követelményeknek nem mindenki tud megfelelni, de aki bekerül, az a kiképzés és kiválasztás után egy olyan csa­pat tagjává válik, amely a világ bármely katonai egységével szemben megállja a helyét. Más alakulatok is várják a jelentkező­ket, így rendész, díszelgő, lövész vagy gépkocsivezető beosztások­ra is folyamatosan lehet jelent­kezni. Az alapfeltételek változat­lanok: minimum általános isko­lai végzettségű, magyar állam­polgárságú, 18-47 év közötti élet­korú és feddhetetlen előéletű kell hogy legyen a jelentkező. A 3. Toborzó és Érdekvédelmi Iro­da továbbra is várja az érdeklő­dőket a Táncsics Mihály utcá­ban, ahol mindenki személyre szóló tájékoztatást kaphat arról, milyen lehetőségek várják a Ma­gyar Honvédségnél. ■ N. G. A vízügyi fejlesztés érinti Tiszajenő térségét is Majdnem egymilliárd forintba kerül az az uniós fejlesztés, amelynek célja a Nagykőrös és térségének használt és csapa­dékvizeit elvezető, több mint 40 kilométer hosszú Kőrös-ér med­rének fejlesztése és rekonstruk­ciója. A Kötikövízig kiemelt uniós projektjét teljes egészében a Kö­zép-magyarországi Operatív Program finanszírozza. A fej­lesztés Kocsért, Jászkarajenőt és Tiszajenőt is érinti, és a vízgyűj­tő területén élő és gazdálkodó mintegy 32 ezer ember életmi­nőségét javítja. A kivitelezés a tervek szerint április elején kez­dődhet meg, és várhatóan 2010 végén fejeződik be. ■ T. A. Ismeretien leletek. Az év első napjaiban kapott ajándékba a szolnoki Damjanich János Múzeum egy több száz darabos régészeti leletanyagot hagyatékból. Nyilvántartásba vételük dr. Kertész Róbert régész vezetésével a végéhez közeledik, és a származási helyük beazonosítása is jól halad. JEGYZET ^ TELEKI JÓZSEF Mennyit ér a szalmaszál? nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani — mondta néhány éve egy politikusunk. A látszat pe­dig már biztosan sérült az önkormányzatoknál a Priv- Invest-ügy kapcsán. A tisz­tesség megmaradt-e, még nem tudni. A kényszer mindenestre nagy úr. Az önkormányza­tok döntéseit pedig évek óta egyetlen dolog határozza meg: felszínen maradni, megőrizni az intézmények, a település működőképessé­gét. Az államtól kapott forin­tok rég nem fedezik a kü­lönböző önkormányzati fel­adatok ellátásának kiadása­it. így a hiányzó összegeket hitelekből igyekeznek pótol­ni a települések. Csakhogy mára már a kölcsönt is köl­csönből törlesztik. Nem cso­da, ha sok helyütt minden szalmaszálat igyekeznek megragadni. A települések vezetőinek pedig szalma­szálnak tűnt a Priv-Invest ajánlata. A cég ugyanis a hi­telekből megmaradt, átme­netileg nélkülözhető forint­jaik gyarapítását ígérte a te­lepüléseknek. Nagyobb ha­szonnal, mint a bankok. Hogy ezért sokat kértek-e? Nézőpont kérdése. egy fuldokló számára való­színűleg nincs az az ár, amelyet magasnak érezne az életben maradásért. A tegnapi öt legolvasottabb hír a SZÓLJON.HU N: Szamurájkarddal rendez­ték a családok közti vitát A megyéből heten kerültek az APEH feketelistájára Fákat loptak: a gazda hát­són lőtte a 13 éves tolvajt ^ Móka Miki visszaeső is lehet Alapdíj, iratkeresési díj: a semmiért is fizetünk? Akadálymentes lett a miklósi városháza Törökszentmiklós önkormány­zata az Észak-alföldi Operatív Program több kiírására is sike­res pályázatot nyújtott be. így valósulhatott meg a városháza teljes akadálymentesítése is, melyet tegnap adtak át hivata­losan. A négyszintes irodaépü­let több mint harminc évvel ez­előtt épült. A település jelenleg az önkormányzati és közigaz­gatási, valamint közszolgálati feladatait itt és a mellette lévő földszintes épületben látja el. A városháza épületében há­rom éve valósítottak meg rész­leges akadálymentesítést, ami most vált teljessé. A beruházás összköltsége 23,6 millió forint volt. ■ N. G. I I * I

Next

/
Oldalképek
Tartalom