Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-11 / 161. szám
Jelezzük Iránnak, hogy meg fogjuk védeni az amerikai érdekeket és szövetségeseink érdekeit’ - jelentette ki tegnap Condoleezza Rice Tbilisziben válaszul arra, hogy Teherán ismételten megfenyegette Izraett. Az amerikai külügyminiszter Grúziában tárgyalt Mihail Szaakasvili grúz elnökkel. Előzetesben a Híoszon elfogott magyarok ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA helyezték a Híoszon heroincsempészés gyanúja miatt elfogott három magyar turistát. A két férfi továbbra is a szigeten marad, a csoport nő tagját Athénba szállítják. A felnőttekkel együtt utazott egy 11 éves kislány is, az egyik fogvatartott unokája, akit a görög hatóságok átadtak az édesapjának. Más börtönbe viszik Zuschlagot KECSKEMÉTRŐL az Állam- pusztai Országos Büntetésvégrehajtási Intézetbe szállítják Zuschlag Jánost. A korábbi MSZP-s politikust és a többi fogvatartottat azért szállítják át Állampusztára, mert tatarozzák a kecskeméti börtönt. Zuschlag ügyvédje szerint védencét lelkileg és idegileg is megviselte az előzetes letartóztatásban eddig eltöltött majdnem egy év. A politikus pere október 8-án kezdődik. Közös emlékezés a vasfüggöny lebontására közösen emlékezik Magyar- ország és Németország a vasfüggöny lebontásának huszadik évfordulóján, 2009-ben. Az évforduló alkalmából a német kancellár is Magyar- országra látogat. Ezt Kiss Péter magyar és Thomas de Maiziere német kancellária- miniszter jelentette be budapesti tárgyalásuk után. Maiziere tárgyalt az ünnepről Csapdába ejtett gyűlések gyülekezési jog A közjogi méltóságok sem jutottak előbbre A tegnapi, gyülekezési jogról szóló egyeztetés apropója a szombati melegtüntetésen kitört balhé volt, a találkozót Gyurcsány Ferenc hívta össze A kormányfő szerint törvénymódosítás lehet a kiút a gyülekezési káoszból. A civilek korrektebb jog- alkalmazást szeretnének. Kun Tamás „Ki kell törni a demokrácia 22-es csapdájából” - jelentette ki tegnap Gyurcsány Ferenc a közjogi méltóságok Országházban tartott találkozója után, amelyet a melegfelvonuláson történt események értékelésére hívott ösz- sze a miniszterelnök. A találkozón Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese vett részt. A kormányfő szerint a Magyar Köztársaság alkotmánya biztosítja a békés gyülekezés jogát, de a hét végi felvonuláson történtek után át kell tekinteni, szükség van-e egyes jogszabályok módosítására. Az esetleges törvénymódosítások szükségességével egyetértett Kolláth György alkotmányjogász is. Álláspontja szerint az ellentüntetéseken elszabaduló agressziónak gátat lehetne vetni a megfelelő szabályozással. „Az 1989-ben született törvény szellemisége európai, azon nem kellene változtatni, de jogilag kidolgozatlan, és nem idomul az elmúlt évek tapasztalataihoz” - mondta lapunknak. Kolláth szerint az előre bejelentett, spontán tüntetéseket nem kellene betiltani, hanem egy meghatározott helyre kellene korlátozni. „A rendbontókkal szemben pedig drákói szigorral kell fellépni” - véli az alkotmányjogász. Példaként a németországi szabályozást említette, ahol biztosított a gyülekezési jog, ám visszavonható, ha egy demonstráción súlyosan vétenek a törvények ellen. A visszatartó erő hiányát nem vitatja a Társaság a Szabadság- jogokért (TASZ) nevű civü jogvédő szervezet sem. Ám szerintük nem a jogi környezeten kellene változtatni, hanem a jogalkalmazáson. „Amint politikai töltetű lesz egy ügy, rögvest a bizonytalanság lesz az úr a jogalkalmazók körében” - nyilatkozta lapunknak Dénes Balázs, a szervezet elnöke. A TASZ a napokban tiltakozott a Pesti Központi Kerületi Bíróság tojásdobálókkal szemben meghozott enyhe végzései ellen. „A fojásdobálás bűncselekmény, aminek kapcsán nyomozást kellene elrendelni” - jelentette ki Dénes Balázs. Álláspontja szerint az erőszak megfékezésének a szigorú és határozott jogalkalmazáson túl az lehetne az eszköze, ha a politikai elit szereplői együttesen határolódnának el az agressziótól. Ne lehessen egy helyen tüntetni és ellentüntetni Fegyelmi a rendőrségi mentős ellen A GYÜLEKEZÉSI TÖRVÉNY módosítását szorgalmazta Burány Sándor, a MSZP budapesti elnöke. A politikus szerint az lenne a megfelelő, hogy egy időben egy helyen egy tüntetést és egy ellentüntetést ne lehessen megtartani. Dénes Balázs, TASZ jogvédő szervezet elnöke elutasítja a módosító elképzelést, mondván, egy demokratikus társadalomban természetes jelenség az ellentüntetés. „A kulcs a békés lebonyolítás és a rendőrségi biztosítás” - tette hozzá. BUDAPEST RENDŐRFŐKAPITÁNYA utasítására tényfeltáró vizsgálat indult annak megállapítására, hibázott-e egy rendőrségi mentőautó személyzete akkor, amikor nem látott el egy idős nőt, aki a segítségüket kérte, illetve egy másik esetben, amikor egy ellátásra jelentkező hölgyet elláttak ugyan, csak késedelemmel. A BRFK vizsgálata szerint a mentő személyzete orvosszak- mailag nem járt el helyesen, ezért az esettel kapcsolatban fegyelmi eljárás indult. Új eljárást kért az ítélőtábla a zálogházi rablók ügyében Hatályon kívül helyezte a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a zálogházi rablások ügyében, és új eljárás lefolytatását rendelte el. A rablók, Gombos László és Horváth Szilárd két társukkal tucatnyi zálogházat raboltak ki, több száz millió forintnyi értéket tulajdonítottak el. Gombost egy miskolci zálogház kirablásáért 8 év fegyházra ítélték. Az ügy másik szereplője a 20 évre ítélt, a móri ügyben ismertté vált Horváth Szilárd. Ő 2000 nyarán egy fővárosi diszkóban társaival két nőt molesztált, majd szóváltásba került a biztonsági őrökkel, és kivezették. Zárás után Horváth visszatért és fejbe lőtte az egyik biztonsági őrt, aki meghalt. Három éve a bíróság kimondta: a rendőrség megsértette Horváth személyiségi jogait, mert a móri mészárlás egyik elkövetőjeként tüntették fel, így félmillió forintos kárpótlás jár neki. ■ Fémtolvajok jártak a vakvezető kutyák kiképzőiskolájában Több millió forintos kár érte a csepeli vakvezetőkutya-kiképző iskolát, miután ellopták az intézmény fémkapuját, kerítését és az akadályok egy részét. „Az őrizetlen, de zárt területről szerdára virradóra tulajdoníthatták el a fémből készült kerítéselemeket és a kutyák kiképzésére szolgáló akadályokat” - mondta az intézmény igazgatója, Vasteleki Péter. Azokat az elemeket, amelyek fémet tartalmaztak, és nem tudták ellopni, megrongálták, elvitték a kutyák kiképzésre szolgáló telefonfülke ajtaját is. A hiányt nem tudják fedezni, ugyanis a speciális eszközök beszerzése több millió forintba kerülne. Az intézménynek évente 16- 20 vakvezető kutya kiképzésére van pénze, idén viszont 85 ebre van igény. Egy látássérültnek 2-3 évet is várnia kell, hogy kiképzett kutyához jusson. ■ Már biztonsági cég is a Magyar Gárda cégalapítás Több vállalkozást jegyeztetett be a szervezet alapítója Új biztonsági cég alakiüt: a Magyar Gárda Kft. A személybiztonsági tevékenység mellett szakmai középfokú oktatással, sporttal és szabadidős vagy kulturális képzéssel is foglalkozó, félmillió forint jegyzett tőkével létrehozott cég ügyvezetője és tulajdonosa Schön Péter, a Magyar Gárda Egyesület egyik alapítója. A cégbíróság Magyar Gárda Biztonságtechnikai és Vagyonvédelmi Kft néven jegyezte be az új céget. A kft. a nyomozást is felvette tevékenységi körébe, mint ahogy a könyv- és a napilapkiadást is. Schön Péter az elmúlt hetekben nemcsak a Magyar Gárda Kft.-t hozta létre, hanem a Terran Group Informatikai és Biztonságtechnikai Kft.-t is. Ennek a cégnek számítógép- és szoftver-kiskereskedelem a fő tevékenysége, de foglalkozhat nyomozással és követelésbehajtással is. Egyelőre nem tudni, milyen kapcsolat van a Magyar Gárda Kft. és az egyesület között. Vona Gábor, a Magyar Gárda Egyesület és a Jobbik elnöke szerint a kft. ügyében Schön Pétert kell keresni, aki viszont nem volt elérhető. A Magyar Gárda máshol és más témában is hallat magáról. Szarvason éj szakánként „egészségügyi, közérzet- és közbiztonság-javító sétákra” indulnak a gárdisták, mert a városban több bűncselekmény is történt az utóbbi időben. ■ Ö 1 A gárda eddig felvonulva tiltakozott, képünkön egy leszúrt diákért Nem nyomozhatnak cégek hazugságvizsgálóval Semmilyen körülmények között nem használható hazugságvizsgáló a munkavállalókkal szemben - áll az ombudsman állásfoglalásában. A biztos állásfoglalását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója kérte, mert egyre többször igényelnek engedélyt hazugságvizsgáló berendezések munkaügyi felhasználására. Szabó Máté szerint nem adható ki a poligráf alkalmazására hatósági engedély, mert az azt a látszatot keltené, hogy jogszerű a használata. „Hazugságvizsgálót kizárólag büntetőeljárásban, törvényben meghatározott alkotmányos garanciákkal szabad alkalmazni” -• foglalt állást az ombudsman. Szabó Máté közölte, hogy a hazugságvizsgáló eszköz alkalmazása alapvetően sérti az érintett munkavállalók személyiségi jogait, ugyanis az ilyen eszközök használata az eljárás alanyából annak tárgyává fokozza le őket. A hazugságvizsgáló eszközök alkalmazása az emberi méltóság egyik leglényegesebb tartalmi elemétől fosztaná meg a munkavállalót; attól, hogy az egyén a gondolatait, az érzéseit mással szabadon megoszthatja - tette hozzá. ■ É. S. ■ Az ombudsman szerint a poli- gráf sérti a személyiségi jogot. É I I 1
