Új Néplap, 2008. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
2008-07-09 / 159. szám
karitász A segélyszervezet programjait nagyon élvezték az Erdélyből érkezett gyerekek. A dévai Szent Ferenc Alapítvány kis pártfogoltjait szolnoki családok látták vendégül. f / f / ELEIRE SZÓLÓ ELMENYEKET SZEREZTEK Megkérdeztük olvasóinkat A legrászorultabbakon segít a Karitász A katolikus egyház világszerte rendkívül kiterjedt jótékonysági tevékenységet folytat. Munkatársai önkéntesen segítenek a rászorulóknak, nem egyszer életük kockáztatásával. Az eg)'ik legfontosabb ilyen katolikus segélyszervezet a Karitász. Ami a Magyar Karitász tevékenységét illeti, 1931-ben alakult meg a budapesti Karitász Központ. Munkájukat tizenöt önálló egyházmegyei Karitász- szervezet koordinálja. Gyermekmentő misszió A dévai Szent Ferenc Alapítvány célja, hogy a kilátástalan körülmények között élő gyermekeket segítse. Befogadják azokat, akiket elhagytak a szülei és azokat is, akiket önként adnak be. Mert az is gyakori, hogy a szülők nem tudják ellátni a gyermeküket és ezért adják be, vagy pénzt kérnek az alapító atyától, Böjté Csabától. mel egy családnál vagyunk. Én már többször voltam Magyarországon a nevelőnőkkel, de mindannyiunknak nagyon tetszik itt. — Ezek a gyerekek nagyon élelmesek és nagyon jó a modoruk. - mondta Mádi Mihályné, az egyik befogadó szülő. - Tapasztalataim szerint egyébként az emberek nagy része előítéletekkel fogadja ezeket a gyerekeket. Böjté Csaba atya az interneten szokta leírni, hogyha szűkös idők jönnek és ilyenkor a karitá- szosok az egész világban összefognak. A gyermekotthont például az amerikaiak vették, de tavaly a szolnokiak is egymillió forintot gyűjtöttek össze a megsegítésükre - folytatta Mádi Mihályné. - A vadasparkba is úgy vittük el őket, hogy összefogtunk és öt autóval mentünk. Az biztos, hogy jövőre is fogadok majd gyerekeket. De nagyon szívesen veszi a szervezet további magánszemélyek jelentkezését is, ha bárki fogadna egy hétre erdélyi gyerekeket. Szolnoki családok fogadtak be egy hétre olyan erdélyi gyermekeket, akik szerény körülmények között, gyermekotthonban élnek. A kis vendégek nagyon jól érezték magukat, jövőre is szívesen jönnének városunkba. Becze Klára I Az Erdélyből érkezett gyermekek vidám kis csapata nagyon élvezte az egyhetes szolnoki nyaralást, amelynek ideje alatt a fővárosba is ellátogattak ról jöttek. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem volt minden gyermeknek útlevele. Az útlevél kiállítása pedig drága és fel kell hozzá kutatni a gyerekek szüleit.- A gyermekotthon 24 kilométerre van onnan, ahol lakom, így csak hétvégén megyek haza - mondta a 13 éves Báünt Krisztián. — Azért kellett a gyermekotthonba mennem, mert a falumban csak 4 osztályt tudtam elvégezni, itt pedig le is tudok majd érettségizni. A tanulás jól megy, most megyek hetedikbe. A táborba az jelentkezhetett, aki nem bukott meg, jól tanult, tehát egyfajta jutalom ez. Szép ez a város, nagyon tetszik, de ha hazamegyünk, a vakáció többi részét otthon töltöm.-Jövőre is lesz ilyen tábor, akkor is szeretnék jönni - mondta a 14 éves Orbán Mária. - Én is most megyek hetedikbe. Nyolcán vagyunk testvérek, négy lány és négy fiú, most két testvéremmel jöttem. A lánytestvéremparkban, Szolnokon a városházán, múzeumban, a tűzoltóságon. Leginkább a tiszaligeti strandot élvezték a gyerekek, ki sem akartak jönni a vízből — mondta Karczagi Anna Iringó, a Szent József Otthon egyik nevelőnője. - Múlt hét szerdán érkeztünk nyolc napra, amiből kettő az utazás. Van olyan gyermek, aki most ült először vonaton. Szolnokon most jártunk először, de van, aki már többször is volt Magyarországon. A legfiatalabb gyermek kilenc, a legidősebb tizennégy éves. Mindannyian a dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekei. Csak három héttel az indulás előtt tudtuk meg, hogy utazhatunk, úgyhogy gyorsan kellett az egészet megszervezni, de minden költséget a támogatók és a Karitász állt. Otthon is szoktunk kirándulni, leginkább gyalogosan, de az egyik támogatónk egy mikrobusszal is segít minket.- Mi szerveztük a magyarországi programokat - árulta el A Böjté Csaba ferences rendi szerzetes által megalapított gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben gyakran embertelen körülmények között élő, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. A dévai Szent Ferenc Alapítvány körülbelül 1500 gyermekről gondoskodik. Közülük tizennyolcán nyaraltak egy hétig a megyeszékhelyen.- Én tizenöt éven át szerveztem ezeket a táborokat, most már csak besegítek. Ezek a dévai gyerekek a múlt szerdán érkeztek, van közöttük két testvér, akik nap mint nap 8 kilométert gyalogolnak az iskolába - meséli Csömöz Mihályné szolnoki önkéntes. - Az itteni családok részéről nagy az összefogás. János atya hirdette meg, hogy van lehetőség segíteni. Van olyan család, amelyik két testvért is vállalt. A legkisebb lány nem is akar hazamenni. Anyagilag is sokan támogatják a programot, elsősorban családok és magán- személyek.- Voltunk Budapesten az Országházban, a Hősök terén, múzeumokban, Abonyban a vadasBállnt Krisztián is jól érezte magát Mádi Mihályné örömmel adott otthont egy hétre kis vendégeinek Ondrék Andrásné, a Magyar Karitász szolnoki szervezetének tagja.—A gyerekek nagyon élvezik, azt mondják, szívesen maradnának még egy hétig. Teljesen lekötik őket a programok. Bottyán László is nagyon sokat segített nekünk, ma kint voltunk nála a gyerekekkel a piacon. Ajándékba adott nagyon sok barackot és banánt. A családokhoz szinte csak aludni mennek haza, de sok vendéglátó van, aki kirándulni is elkíséri őket - folytatta Ondrék Andrásné. - Van olyan szülő, aki elvállalt plusz két gyermeket, tehát összesen négyet. Ez az alapítvány körülbe- ' lül tizenöt erdélyi várost ölel fel, a legtöbben Déváról és SzovátáOn vállalná« rászoruló gyermekek nyaraltatását? JUHÁSZ ÁGNES, Karcag:- Ha úgy adódna, akkor vállalnám egy testvérpár nyaraltatását. Nálunk látnám vendégül őket, s különböző programokat szerveznék nekik, olyan helyekre vinném el őket, amire nekik másképp nem volna lehetőségük. így például kirándulnánk Egerbe vagy a környékre és sokat strandolnánk a karcagi ßrdöben. erdei lajosné. Karcag.- Egy gyermeknek vállalnék ilyet. Munkámból adódóan a folyamatos felügyeletét és ellátását nem tudnám megoldani, inkább úgy támogatnám, hogy befizetném helyette a költségeket egy szervezett nyári táborba. Ott hasonló korú társaival lehetne és a tartalmas programokról, ellátásáról is gondoskodnának neki a szervezők. csányi János, Jászberény:- Nagyon jónak tartom a kezdeményezést, azaz a rászoruló gyermekek táboroztatását. Másként lehet, hogy ezek a fiatalok nem jutnának el szebbnél szebb helyekre. Nemrég költöztem Jászberénybe. Ha olyan helyzetben lennék, például egy megbízható szervezeten keresztül szívesen táboroz- tatnék rászoruló gyerekeket. TÚRI ISTVÁN, Szolnok:- Befogadnék rászoruló gyermekeket, hogyha muszáj lenne. Viszont ha nem tennék kötelezővé, akkor nem valószínű. De csak azért, mert még nem gondoltam rá. Ha hallottam volna már korábban ilyenről, akkor persze, befogadnék. Nekem ugyan még nincsen gyermekem, de hogyha lenne, akkor is vállalnám egy hétre. miklaí JÁNOS, Szolnok —Én egy társasházban élek, tehát kellene a többi ló lakásban lakó engedélye is. így megoldhatatlan. Ha módom lenne, akkor anyagilag támogatnám inkább. Például egy tiszaligeti kempingezés, mint valamikor a KISZ-tábor. Programokat lehetne szervezni. Én egészség- ügyi okokból sajnos nem tudnám elvinni őket sehová. oláh Magdolna RÓZA, Mezőtúr.-Ha az anyagi helyzetem megengedné, biztosan elvállalnám rászoruló gyermekek nyaraltatását. Hét-tíz napig nagyon szívesen nyaralnék olyan gyermekekkel, akik családi körülményeik miatt otthon töltik a nyarat. Jónak tartom a kezdeményezést, hogy a tehetősebb családok megnyaraltatják a rászoruló kisgyermekeket.
