Új Néplap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-09 / 83. szám

6 Jászberény kitűnő sportolójától búcsúztunk Egy nagyon tisztelt sportember­től búcsúztunk Mizsei János sze­mélyében nemrég Jászberény­ben. A Lehel SC minden idők egyik legeredményesebb sporto­lója 1954-ben kezdett birkózni. Kiemelkedő eredményeket ért el a megyei, a területi, és a vidék magyar bajnokságokon. Többek között felnőtt magyar bajnoksá­gon bronzérmet szerzett a 87 kg­­sok súlycsoportjában. Mind­ezeknek köszönhetően tagja lett a római ohmpiára készülő válo­gatott keretnek. Később munkahelyi balesete akadályozta meg abban, hogy nagyobb nemzetközi karriert fusson be. A Jászberényi Lehel SC vezetőedzőjeként jelentős eredményeket ért el tanítványa­ival. Mizsei János több mint ezer birkózópalántával szerettette meg a sportágat. Mizsei János Sőt, negyvenévesen példát mutatva a fiataloknak, újrakezd­­te a sportolást, vidék magyar baj­nok, és a felnőtt magyar bajnok­ság II. osztályában aranyérmes lett súlycsoportjában. Mindezek mellett országos vezetőbíró volt, szintén a legjobbak között tar­tották számon. Halála nagy csapás a sportág­nak, a családjának. Emlékét tisz­telettel őrizzük. KISÁDÁM ANTAL, JÁSZBERÉNY , A beérkezett levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve, szerkesztve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánná A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ÚJ NÉPLAP - 2008. ÁPRILIS 9., SZERDA Uj hagyomány született úszóverseny Kiváló eredményeket értek el kollégista diákjaink Az összefogás, a szorgos munka eredménye látszik a falun A szolnoki Városi Kollégium Arany János tehetséggondozó programjában tanuló kollégisták részére, immár nyolcadik alkalommal nemrég úszóver­senyt hirdettünk. Két úszásnemben és négy futamban tizennyolc alkalommal csobbantak a medencébe a diákok, akik kimagasló sporteredménye­ket értek el. A verseny végig jó hangulatban zajlott. A foglalkozások célja egyébként az úszás alapjainak elsajátításán túl az egészséges életmódra nevelés, a fürdőkultúra fejlesztése. A tanév végére a mellúszáson kívül az ügyesebb gyerekek a gyors-, hát-, pillangóúszás elemeit is megtanulják. A gazdagító év kötelező úszásórái után többen ils visszajárnak az uszodába. CSIRKE JÓZSEF, SZOLNOK Pályázat útján sok igénylő kap csekket vélemény A szociálisan rászorultak üdülését már évek óta támogatják A lapban nemrég az üdülési csekkek témakörében megjelent olvasói levelekben írtakra a Ma­gyar Nemzeti Üdülési Alapít­vány az alábbi véleményét jut­tatta el szerkesztőségünkbe. A Többet fizettem a csekkel cí­mű olvasói levélre reagálva: „A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által forgalmazott üdülési csekket jelenleg több mint 8 ezer belföldi szolgáltató fogad­ja el készpénzkímélő fizetési esz­közként. A szolgáltatókkal kötött polgárjogi szerződés rögzíti, hogy az elfogadóhely az üdülési csek­ket névértéken köteles elszámol­ni. Amennyiben a szerződő fél megszegi a szerződésben vállalt kötelezettségét, az a szerződés azonnali hatályú felbontását von­ja maga után. Az olvasó pana­szát - mely szerint készpénzzel kevesebbet kellett fizetni ugyan­azért a szolgáltatásért mint üdü­lési csekkel - akkor tudjuk kivizs­gálni, ha a konkrét szolgáltatót megnevezi és írásban fordul hoz­zánk a felmerült problémával... ” VÍGNÉ KEREKES Júlia, szolnoki ol­vasó a csekkhez történő hozzáju­tás gondjaira válaszolva: „Az MNÜ Alapítvány 1992 óta működő civil szervezet, amely nem költségvetési forrásból gaz­dálkodik, hanem saját gazdál­kodásának eredményéből bizto­sítja a szociálisan rászorultak üdülési támogatását. Az alapít­vány, mint egy magán alapít­vány, saját maga határozza meg a rendelkezésre álló forrásának elosztási elvét. Kuratóriumának döntése alapján szorgalmazza, hogy mind többen, önszervez& dés formájában forduljanak az alapítványhoz támogatásért, hi­szen így több segítséghez juthat csoporton keresztül a magánsze­mély: például a kérelem helyes kitöltése, a szükséges önrész tá­mogató szervezet által történő ki­fizetése, közös program szerve­zése. Úgy gondoljuk, hogy az ön­­szerveződések elősegítik a szoci­álisan rászorultak kiszolgálta­tottságának, kirekesztettségének csökkenését. A pályázat feltételei között szerepel, hogy az érvényte­lenül beadott pályázatok hiány­pótlására, javítására nincs lehe­tőség. Ennek oka, hogy az ala­pítvány nem tudja felvállalni azt a plusz technikaieszköz- és em­ber erőforrás-igényt, melyet a pót­lások, javítások megfelelő re­gisztrációja igényelne. Az elmúlt évben 140 ezer pályázat érkezett, melynek 55 százaléka hibásnak minősült. Véleményünk szerint a csoportosan összegyűjtött, ellen­őrzöttpályázatok elősegíthetik a hibásak számának csökkenését. Az elutasított pályázók írásban történő értesítése több tízmillió forintos plusz költséget jelentene az alapítványnak, ezért telefonos információs rendszerünkön ke­resztül biztosítunk lehetőséget a pályázati eredményekkel kapcso­latos információkhoz való hoz­zájutásra. Tudni kell: minden fel­merülő költség csökkenti a szoci­álisan rászorultak részére kioszt­ható forrást. ” KARÁCSONY MIHÁLY, ELNÖK A környékünkön jó példát mu­tatnak évek óta a Tiszavárkony­­ban élők. Nemrég egy vasárna]> ra szerveztek szemétgyűjtést. Az akció résztvevőinek munkája nagy sikerű volt, hiszen nem­csak a község lakói által „ter­melt” és szétszórt, megdöbben­tően nagy mennyiségű hulladé­kot takarították össze, hanem a falut csaknem elkerülő 4625-ös főút mentén is szorgoskodtak, rendet tettek. Az út mellett száz­méterenként álltak a gyűjtőzsá­kok. Rengeteg felesleges, kör­nyezetet károsító dolog, szemét volt szétszórva az utak mentén, melyeket összeszedek. A várkonyiak nemcsak a főút mentén, hanem a településhez tartozó dűlőutak rendezéséről, karbantartásáról sem szoktak megfeledkezni. Jóleső érzés volt például a szőlői részen látni az út menti bozótosok rendezését, a buszvárók létesítését, az utak, járdák karbantartását, építését, a fásításokat, virágosításokat. A feladatokban az összefogás, a megoldáskeresés és a szorgos munka jellemző a település la­kóira. SZ. L, TÓSZEG Nagyon kellemes hangulatú volt a rendezvény Az MSZOSZ Munkás Nyugdíjas Tagozat a közelmúltban a tagság lelkes részvételével tartotta ha­gyományos farsangi összejöve­telét. A rendezvényt meglátogat­ta Deák Jánosné, a nyugdíjasok városi egyesületének elnöke, So­mogyi Imre, az önkormányzat képviseletében, Terenyei Attila, a Kuruc Hagyományőrző Egye­sület részéről, valamint több társklub is megtisztelt bennün­ket. A vidám eseményen felvo­nultak jelmezesek is, műsor és baráti beszélgetés, tánc szóra­koztatta a résztvevőket. A jól si­került, kellemes délután a szer­vezők munkáját dicsérte. S.-NÉ, SZOLNOK Hm si&jeá SZ0U0N.hu A SZOLNOK-JÁSZKUN ONLINE Hozzánk Lengyelország mindig hű marad! visszatekintő A testvéri érzelmeket mi, szolnokiak mindig is viszonoztuk Vidám délutánt rendeztek az iskolában a gyerekek „Magyarország és Lengyelország olyanok, mint két százados tölgy, melyek törzsei egymás mellett nőt­tek fel, de gyökereik messze szét­ágazva a föld alatt összefonódtak és összenőttek láthatatlanul ” A több, mint ezeréves lengyel-ma­gyar barátságról írta ezt Worcell Szaniszló gróf 1848-ban. Géza fejedelmünk második fe­lesége lengyel volt, leányukat Vi­téz Boleszláv vette feleségül. Eb­ből a házasságból született Bez­­prym herceg, akiről a legenda szerint Veszprém városát nevez­ték el. Krakkóban pedig alig van olyan épület, melynek nincs ma­gyar vonatkozása. Mohács előtt a krakkói egyetem minden hato­dik diákja magyar volt. Itt talál­hatóak a magyar királyleányok: Szent Kinga és Szent Hedvig leg­fontosabb emlékei; Báthory Ist­ván erdélyi fejedelem, a legnép­szerűbb lengyel király sírja. Itt lakott Szent István királyunk ne­velője, keresztelője: Szent Adal­bert, és Szent László, Kapisztrán Szent János, Balassi Bálint, Bak­fark Bálint és Pázmány Péter. A Jászságban lengyel lovasszá­zadok segítettek a Habsburgok elleni harcban. 1848 őszén 4 ezer fős lengyel légió szerveződött a magyar függetlenségért vívott harcban. Szolnokról Damjanich honvédéi Józef Wysocki légiójával együtt űzték ki az osztrákokat. Az elmúlt évben a szolnoki Lengyel Kisebbségi Önkormány­zat Józef Wysockit ábrázoló bronz domborművet helyezett el a Megyeháza falán. Közben március 23-át a lengyel—magyar barátság napjává nyilvánították Magyarországon. Az alkalomból ünnepi programsorozatok vol­tak nemcsak Szolnokon, hanem az ország több városában is. DR. NEMES ANDRÁS, SZOLNOK Szapáry Erzsébet grófnő segített A testvéri érzelmeket a magyarok régebben is viszonozták. Kö­zel százezer menekült, köztük többezer lengyelországi zsidó talált ol­talmat hazánkban a hitleri és sztálini megszállás idején. A Mene­külteket Gondozó Magyar Lengyel Bizottság munkáját a Szolnok­hoz szorosan kötődő Szapáry Erzsébet grófnő irányította. Sajnála­tos, hogy a városban ezt kevesek tartják számon. Szapáry grófnő se­gítője id. Antall József volt, akiről Varsóban utcát neveztek el Az el­ső szabadon választott, néhai miniszterelnökünk édesapjának sír­helyén a lengyelek köszönetét a ,JPolonia semper fidelis!” felirat feje­zi Id a legszebben: Lengyelország mindig hű marad! A szolnoki Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában vidám mulatságot tartottak nemrég. Ebéd után az alsósok, késő délután pedig a felsős diákok mutatták be szebbnél-szebb jelmezeiket. A felvételen a 2. C-s fiúk egy csoportja ötletes öltözetben látható. „EGY SZÜLŐ”

Next

/
Oldalképek
Tartalom