Új Néplap, 2008. március (19. évfolyam, 52-75. szám)
2008-03-22 / 69. szám
6 A NAP TÉMÁJA ÚJ NÉPLAP - 2008. MÁRCIUS 22., SZOMBAT feltámadás A tavasz legyőzi a telet, a természet felocsúdik álmából, az emberi szervezet felfrissül. Az ünnep üzenete: az élet győzedelmeskedik a halál felett. HÚSVÉT: A MEGÚJULÁS ÖRÖME Dermedtség és megújulás, álom és ébrenlét, sötétség és fény harcából kerül ki győztesen a feltámadó élet. Húsvét, a kereszténység legnagyobb ünnepe, az önzetlen szeretet diadala is. Rados Virág Pörköltnek nevezték el a pici fehér nyulat, amelyet Ágnes vásárolt Tibornak, a férjének húsvéti ajándékul a piacon. Akkoriban még nem a mai előkelő csarnok fényeskedett ott, hanem a nagy szabadtéri dzsumbuj. Területén jól megfértek a kartondobozokban összebújó kis nyulak, a ketrecekben mekegő kecskegidák, szalaggal a nyakukban csipogó naposcsibék és kacsák. Pörkölt, a nyúl, otthon pillanatok alatt eltűnt az ágy mögött, ahol menedéket keresett. Alig lehetett előkotorni onnan - volt vagy tíz centi. Aztán kikerült a balkonra, az lett az ő birodalma. Később akkorára nőtt, mint egy jól megtermett macska. Azóta elköltöztek Ágnesék a balkonos házból, és városi házukban nem volt helye Pörköltnek. Az állat a neve ellenére mégsem jutott szomorú sorsra: egy tenyésztőnek ajándékozták, aki apának fogadta be. Ágnesnek minden húsvétkor családi emlékek garmadája jut az eszébe. Katolikus nagyanyja, aki húgával, Pircsivel együtt két oldalról, kézenfogva vezette őket a templomba. A legszebb ruhájukat kellett felvenniük, így tisztelték meg a feltámadottat. Aztán az a kép ötlik fel, ahogyan nagyanyja nagypénteken, az év legböjtösebb napján rémülten köpi ki a kolbászos sajtot. Nem figyelte meg elég jól a címkét, amikor bekapta. Mert semmit sem lehet enni ezen a napon, amiben hús van. De a legkedvesebbek az esték voltak, amikor a nagyanyjával meg a húgával hármasban imádkoztak. Manapság, ha húsvétra készül, Ágnes a feltámadási isten- tisztelet előtt a virágvasárnapi szentmisére, a nagyhét kezdetére is mindenképpen elmegy. Barkaágat szenteltet - Közép- Európában a fűzfa a pálmát helyettesíti, amelyet Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor lengetett állítólag a nép. Az evangélium szerint a Megváltó egy szamárcsikó hátán érkezett a városba, tanítványai az álHúsvét másnapja a felhőtlen ünnepé. Igaz, nehéz lehet felhőtlenül örülni annak, hogy a lányokat vízzel öntik le a legények. A hagyomány mára jócskán megszelídült. lat lábai elé terítették ruháikat, a nép virágot szórt az útjába. Úgy vonult be, mint egy király, és úgy halt meg, mint a legutolsó bűnöző. Kereszthalállal, temérdek szenvedés árán. Halálának emléknapja nagypéntek, előtte már csütörtökön elhallgatnak, vagy ahogy mondják, „Rómába mennek” a harangok. Nagycsütörtökön, a tanítványokkal elköltött utolsó vacsora után fogták el ugyanis üldözői Jézust. Nagypéntek a megváltó halálának emléknapja. Az oltárt ilyenkor feketébe burkolják, és az emberek sok vidéken eljátsszák a Golgotára vivő kereszt- utat. Nagyszombaton este már a feltámadást várja a körmeneten a dicsőítő dalokat éneklő gyülekezet. Megtörik a negyvennapos böjt, asztalra kerül a füstölt sonka, a tojás. Húsvét vasárnapja a fel- támadásé. A keresztény hit lényegét élik át ilyenkor a hívek: Jézus, az emberré lett Isten, úrrá lett a halálon. Ágnesben felrémlik a felnőttkori emlék: Oroszország, Moszkva, húsvéti istentisztelet. Órákon át. A fejkendős, görnyedt kis öregasszonyok egy emberként hajolnak a földig, amikor a pap újra és újra kántálja: „Krisztus feltámadt!” „Valóban feltámadt!” - válaszolják a jelenlévők. És a hagyomány szerint a fiatalok is így köszöntik egymást, hogy utána egymás nyakába ugorjának, és örömükben össze- csókolózzanak. Az ő örömük a csodának szól, az örök élet csodájának, amelyet a Biblia így fogalmaz meg: „Úgy szerette Isten a vüágot, hogy az egyszülött fiát adta érte, hogy aki benne hisz, annak örök élete legyen”. Vagy János apostol levelét idézve: „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, nekünk is szeretnünk kell egymást”. Húsvét tehát úgy is tekinthető, mint az önzetlen szeretet ünnepe. Ritkán tartjuk ennyire korán a húsvétot idén szokatlanul korán tartjuk a húsvétot, mindössze három nappal az idei tavaszi napéjegyenlőség után. Március 23- án legutóbb 1918-ban ünnepeltük Krisztus feltámadását, legközelebb 2160-ban. A ritka véletlent a hold állása magyarázza: húsvét ugyanis a napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni hétvége ünnepe. A holdtölte pedig pénteken volt. az időpont megállapításáról először a 325-ben rendezett niceai zsinat rendelkezett, innen ered a fentebb egyszerűsítve leírt formula. A Gergely pápához köthető, 1582-es naptár- reform pontosította a napéjegyenlőséget: ennek napját, a csillagászoktól eltérően, az egyház határozza meg. Ez idén 21- ére, a telihold napjára esik, amit megenged a zsinati szabály. Ha ez nem lenne lehetséges, szokatlanul sokat, április 27-ig kellene vámunk a húsvétra. Hímes tojás rámákkal és virágmintákkal A TOJÁS A TERMÉKENYSÉG. az élet és a tisztaság jelképe, a kereszténységben pedig az újjászületést jelöli. A húsvéti tojás korábban elterjedt volt, ám a festés hagyománya mára főleg Kelet-Európábán maradt fenn. A húsvéti tojások eredetileg egyszínűek voltak, Kelet-Európábán főleg aranyszínre, a kontinens nyugati részén leginkább pirosra festették őket Ennek a színnek egyrészt védő erőt tulajdonítottak, másfelől Krisztus vérét szimbolizálta. A XVII. SZÁZADBAN kezdték mintákkal ellátni a tojásokat, nálunk a viasszal írt díszítések terjedtek el. Ezek gyakran nevek, üzenetek voltak, de lehettek keresztény jelképek is. Magyarországon a motívumok helyenként változtak. Leginkább geometrikus mintákat írtak a hímes tojásra, amelynek héját hosszanti vonalakkal osztották fel. Az úgynevezett rámázással kialakított mezők alkották a díszek kereteit, ezek közé rajzoltak például virágokat. Hogyan tojhat a húsvéti nyúl? Közvetlen előzmény: a zsidó húsvét A BIZÁNCI állatszimbolikában Krisztust jelképezte a nyúl, mégis úgy tartják, a húsvéti nyúlnak több köze van a germán mitológiához. Pontosabban Ostorához, a tavasz és a termékenység úrnőjéhez. Az istennőt, akinek neve a húsvét német (Oster) és angol (Easter) nevében is tovább él, gyakran ábrázolták nyúlfejjel vagy nyulakkal. OSTARÁNAK a legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyállá változtatta, azóta tojnak a nyulak színes tojásokat. Ostora ünnepén a germánok egymásnak tojást adtak és megették, más források szerint pedig elásták azokat A NÉMET KUTATÓKNAK ugyanakkor egy sokkal földhözragadtabb elméletük is van a húsvéti nyállal kapcsolatban: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének rövidülésével Hase, vagyis nyúl lett az ajándékozó. A KERESZTÉNY ÜNNEP közvetlen történeti előzménye a zsidó húsvét, héberül a pészah. A szó kikerülést jelent, jelezve, hogy ezen a napon menekült meg a zsidóság az egyiptomi rabszolgaságból. AZ ÓTESTAMENTUM szerint a halál angyala lecsapott Egyiptomra, és minden elsőszülött fiúgyermekei megölt. Ez volt a tizedik csapás, amellyel Isten figyelmeztette a fáraót: nem tarthatja tovább fogságban a választott népet Pészah éjszakáján a zsidók frissen leölt bárányt ettek, amelynek vérével megkenték ajtajukat. így a csapás elkerülte őket. A húshoz kovászta- lan kenyeret készítettek - nem volt ugyanis idő megkeleszteni a tésztát. Menekülni kellett A szabadulás emlékére ülik meg a zsidók az ünnepet minden évben.
