Új Néplap, 2007. november (18. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-24 / 274. szám
2007. NOVEMBER 24., SZOMBAT 6 GAZDASÁG HÍR SAV Máris lecsapott a Csillagszóró kommandó két illegális vágóüzemre bukkantak, hat tonna feketén vágott húst és 4 mázsa készítményt foglaltak le a fővárosi és Pest megyei állat-egészségügyi ellenőrök. A| aflHj támogatja | A BUX-intfex 2007. november 23-án 24800----------------------------po nt/ 09.00 il.OO /óra---~'l 13 .00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.11. 23. ff««««* ■Hl »Käs« mu FI Mól 25 345 +2,61 1089 Richter 37 580 +2,38 2102 MTelekom 887 +0,23 844 VESZTESEK Danubius 8760 -0,45 105 OTP 8200 -0,23 10536 Rába 1897 -0,16 10 536 A BUX-index az elmúlt napokban 11.15 11.16 11.19 11.20 11.21 11.22 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. november 23-án. €/Ft $/Ft €/$ t257,06 173,42 1,48 +0,50 Ft +0,41 Ft Ocent Az üzletláncokhoz tartozó kisebb boltokban is csak környezetbarát műanyag bevásárlószatyrokba csomagolhatnának a vásárlók Omlós kiflit bomió táskába zacskóhegyek 2009 től kötelező lesz a nagyoknak a zöldszatyor? A következő év lehet az utolsó, amikor a hazai bevásárlóközpontokban, bolthálózatokban olyan nejlonszatyrokba pakolnak a vevők, amelyek négyszáz évvel túlélik őket. Ha a törvényhozók is úgy akarják. Kosa György A biológiailag lebomló bevásárlószatyrok hazai bevezetését szorgalmazza Oláh Lajos, a parlament környezetvédelmi bizottságának tagja. A debreceni országgyűlési képviselő várhatóan december közepén nyújtja be törvényjavaslatát, amely szerint 2009-től kizárólag környezetbarát tasakokat használhatnának azok a kiskereskedelmi cégek, amelyek magyarországi üzleteinek, áruházainak össz-eladó- területe eléri vagy meghaladja az ezer négyzetmétert. A megfogalmazásból kitűnik, hogy azokra a kereskedelmi vállalkozásokra is vonatkozna az előírás, amelyeknek kisebb üzletekből áll a hálózatuk. „A magyarországi vásárlók naponta körülbelül 1 millió 300 ezer nejlonzacskót használnak, amit legtöbbször azonnal a szemétbe dobnak. A hagyományos műanyag bevásárlótáskákra kivetett darabalapú másfél milliárd darab ingyenes műanyag zacskót visznek haza naponta a vásárlók a világon, s eg\' szatyrot átlagosan 20 percig használnak. Magyarországon két és fél évvel ezelőtt vezették be a termékdíjat a reklámtáskákra: a kereskedőknek zacskótérfogattermékdíjjal ugyan megtettük az első lépéseket a reklámszatyrok visszaszorítása érdekében, ám ez nem érte el a kellő hatást” - magyarázza Oláh. A lebomló szatyor eggyel jobb, mint a hagyományos - véli Gadó György, a Hulladék Munkaszövetség (HuMusz) munkatársa, természetvédelmi szakmérnök. Az érdekképviselet alapvető célja azonban az, hogy rtiindenféle szemét termelődését visszaszotól függően darabonként 3-25 forintot kell leróniuk. A befizetendő összeget csökkenthetik, ha hasznosítják a műanyag hulladékot, illene, ha lebomló szatyrot használnak. Ennek arányát 2008-tól 12-ről 16 százalékra kell emelni a termékdíjkedvezményhez. rítsa, így alapvetően a tartós, évekig használható (például vászon) bevásárlótáskák mellett kampányol. „A lebomló nejlonszatyrok legyártása is káros környezeti hatásokkal jár, ahhoz is kell kőolaj, energia. A lebomlási idejük pedig kérdéses, hiszen a teszteket szélsőséges időjárási körülmények között végzik, levegőnek, tűző napnak teszik ki a zacskókat, ami nem teljesen életszerű - nyilatkozta Gadó. Oláh Lajos hangsúlyozta: csupán az elsőlépcsőfoknak szánja a törvényjavaslatát. A legjobb megoldásnak ő is azt tartaná, ha mindenki egy vászontáskával vásárolna. A képviselő a honlapján közzétette a tervezetet, amelyhez bárki küldhet észrevételeket. A probléma érzékeltetésére hozzátette: „ha az utolsó budai pasának lett volna reklámtáskája, az mostanra bomlott volna le”. Húsz perc után mennek a kukába a nejlonzsákok Tízszázalékos bruttó béremelést szeretnének elérni a szakszervezetek Nem jutottak lényegesen közelebb a felek a bérmegállapodáshoz az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén sem. A munkaadói oldal továbbra is kötötte az ebet a karóhoz, hogy csak akkor kíván tárgyalni konkrét béremelési javaslatokról, ha sikerül megegyezni a szakszervezetekkel a jövő évi garantált bérminimum csökkentési lehetőségeiről. ■ Alacsonyabb garantált bérminimumot sürget a munkaadói oldal. A munkaadók szerint egyes ágazatokban, így például a kereskedelemben, a mezőgazdaságban és a könnyűiparban, feszültséget okoz a szakképzett alkalmazottak számára előírt havi bruttó 86 300 forintos jövedelem betartása. Ezért azt szeretnék, ha ezeken a területeken az ágazati tárgyalásokban a garantált bérminimumnál alacsonyabb összegekben állapodnának meg. Dávid Ferenc, a munkaadói oldal szóvivője elmondta, ha ezt nem sikerül ágazati szinten megoldani, akkor országos szinten rendeznék. Mégpedig úgy, hogy 2008. január 1-jétől 80 ezer forint legyen a szakképzettek garantált bérminimuma, s az csak az év közepétől emelkedjen 86 300 forintra. A munkaadói oldal nem volt egységes állásponton: az egyik fele minden béremelési javaslatot megvétóz, amíg nem rendeződik a garantált bérminimum ügye. Az oldal másik fele viszont el tudná fogadni a kormány által a jövő évre ajánlott 4,5 százalékos béremelést. A munkavállalói oldalnak viszont ez nem elég. A szakszervezetek országosan 10 százalékos bruttó béremelést javasolnak, mivel a reálkeresetek érezhető növekedését szeretnék elérni - közölte Pataky Péter, a munka- vállalói oldal szóvivője. ■ T. M. Nem mondunk le senkiről! esélyegyenlőség Sokmilliárdos program indul a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség felzárkóztatására „Nem mondunk le senkiről.” Ez a fő üzenete annak az európai uniós forrásból finaszírozott, összetett fejlesztési programnak, amelynek célja, hogy az ország 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségének lehetőséget teremtsen a felzárkózásra, az ott élők számára pedig esélyt adjon egy európai minőségű életre. Az elkövetkező időszakban e kistérségekbe a számítások szerint mintegy 135 milliárd forint európai uniós fejlesztési forrás jut az Új Magyarország Felzárkóztatási Program keretében, számítások szerint ez a szóban forgó kistérségekben további 300 milliárd forint többletberuházást eredményez. Nemcsak az ország keleti és nyugati megyéi, valamint nem csupán a főváros és a vidék között, de az egyes megyéken belül, a kistérségekben is hatalmasak a fejlettségbeli különbségek. E különbségek pedig generációról generációra öröklődő társadalmi igazságtalanságokat szülnek. Számos kistérségben ma még egyre növekvő probléma a szegénység, a munkanélküliség, a működő vállalkozások és a minőségi közszolgáltatások hiánya, az esélytelenség... Nincs ez másként Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben sem - elég, ha a Tiszafüredi vagy éppen a Kunszentmártoni kistérség országos és megyei átlagot is jóval meghaladó munkanélküliségi mutatójára gondolunk, vagy arra, hogy e kistérségekben az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó alig két ötödé a szolnoki mutatónak. De az esélyteremtés hiányosságait jól mutatja az is, hogy míg Szolnokon 1000 lakosra 59 középiskolai tanuló jut, addig a Tiszaíüredi kistérségben mindössze 27. Az elmúlt évtízedben -noha a fejlesztéspolitikának ez kiemelt célja volt - a hazai és az uniós források éppen a leghátrányosabb helyzetű térségekben élőkhöz, éppen a leginkább felzárkóztatásra szorulókhoz nem, vagy nem kellő mértékben jutottak el. Minden kormányzati erőfeszítés ellenére éppen ezekben a kistérségekben nem volt kellő számú, pályázni akaró és tudó civil szervezet, önkormányzat és vállalkozás, ráadásul éppen ezekben a leginkább hátrányos helyzetű térségekben jelentette a legnagyobb gondot a pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése is. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek pályázóképességének hiánya pedig csak tovább mélyítette a fejlettségbeli különbségeket kistérség és kistérség között. Az előttünk álló években minden korábbinál jelentősebb fejlesztési forrásokat fordíthatunk az ország leginkább elmaradott szegleteinek felzárkóztatására. Ahhoz, hogy ez sikeres és eredményes legyen, az uniós forrásokat koncentráltan és gondosan összehangolva kell felhasználni a kistérségekben az ott élők foglalkoztathatóságának és életminőségének javítására (az egészségügyi és oktatási - ezen belül elsősorban óvodai és általános iskolai - infrastruktúra fejlesztésére, a diszkrimináció megszüntetésére, a civil szféra megerősítésére), e kistérségek gazdasági teljesítményének növelésére, az ott működő vállalkozások fejlesztésére (befektetésösztönzésre, technológiai fejlesztésekre, az üzleti környezet javítására), valamint a környezetvédelemre és a közlekedési és telekommunikációs infrastruktúra javítására. Ennek érdekében az Új Magyar- ország Fejlesztési Terv ágazati és regionális operatív programjainak részeként - az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásaival kiegészítve - összesen 135 milliárd forintot fordítanak részben pályázatos formában kimondottan ennek az ország teljes népességének egytizedét adó, a statisztikai mutatók alapján a leginkább hátrányos helyzetű 33 kistérségnek a felzárkóztatására. A programban részt vevő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség között Jász- Nagykun-Szolnok megyében a Tiszafüredi kistérség számíthat e kiemelt és célzott támogatásra. E forrásokon túl számos más uniós pályázaton előnyben részesül és többletpontszámot vagy más kedvezményt kap az a pályázó, aki e kistérségek valamelyikében hajtja végre a fejlesztését. Számítások szerint ez további mintegy 312 milliárd forint fejlesztési forrást generál e 33 leginkább hátrányos helyzetű kistérségbe. A Regionális Operatív Programok (ROP) közoktatás-fejlesztési pályázatai, amelyek óvodák és áltá- lános iskolák építését és felújítását teszik lehetővé, kiemelt hangsúlyt helyeznek a sikeres gyerekkori fejlődésre. Ezek a közoktatási fejlesztések már a 2004-2006-os időszakban is népszerűek voltak az Észak- alföldi régióban: Jász-Nagykun- Szolnok megye leghátrányosabb helyzetű kistérségében, a Tiszafüredi kistérségben egy óvodai és általános iskolai projekt valósult meg 230 millió forintból. A cél az, hogy minden gyermek óvodába járhasson, ez a gyermekek esélyegyenlőségének és a kistérség felzárkózásának kulcsa is egyben. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások már 200. szeptemberétől nyitva állnak a pályázók előtt. A ROP közoktatási célú forrásai 2007-13 között 131,7 milliárd Ft-ot tesznek ki. A jelenlegi oktatási pályázati kiírások 2008. január elejéig még beadhatók, a hátrányos helyzetű kistérségekből érkező pályázatok előnyt élveznek, pluszpontokat kapnak, a támogatás megszerzéséhez szükséges önerő mértéke 5%. Az elmúlt évek tapasztalataiból a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kiemelt figyelmet szentel annak, hogy felkészítse e kistérségeket az uniós fejlesztési források hatékony és eredményes felhasználására, pályázóképessé tételére. Ennek érdekében, uniós támogatással kiemelt projekt indul a fejlesztési célok megfogalmazásához szükséges tervezési-programozási kapacitás megerősítésére. Kísérleti programként elindul egy, a pályázati tevékenységhez kapcsolódó pénzügyi-tanácsadói szolgáltatás e kistérségek önkormányzatai és társulásai számára. A program megvalósítását kistérségenként legalább két tanácsadó szakember segíti majd. A cikk az Európai Unió támogatásával a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült. „November 19-i lapszámunkban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támogatott cikket jelentettünk meg a hátrányos helyzetű kistérségek támogatásáról Tévedésből azonban akkor a Békés megyei helyzetről szóló szöveget közöltük. A hibáért elnézést kérünk."
