Új Néplap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-15 / 241. szám
6 2007. OKTÓBER 15., HÉTFŐ GAZDASÁG Megtévesztik a vásárlókat az internetes jegyárusítók AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 17 tagországra kiterjedő vizsgálata szerint az Európai Unió országaiban repülőjegy-értékesítő cégek százai megtévesztik a vásárlókat. Az internetes ajánlatokban feltüntetett kedvező árak sok esetben nem tartalmazzák az összes költséget, és gyakran nem egészen világosak az utazási feltételek. A vizsgálat eredményeit várhatóan néhány héten belül közzéteszi a bizottság. Erőművet avattak Nyíregyházán MINTEGY 12 MILLIÁRD forintos beruházással épült kombinált ciklusú erőművet avattak Nyíregyházán, amelyet Veres János pénzügyminiszter és Konrad Kreuzer, a beruházó E.ON Hungária igazgatóságának elnöke adott át. Az E.ON történetének legmodernebb erőműve a nyíregyházi, a cégnek üyen hatásfokú és környezetbarát energiát előállító üzeme még Németországban sincs. Nem bízik a hitelben a magyarok fele JELENTŐSEN, több mint tíz ponttal esett vissza a fogyasztói bizalom index (FBI) az utóbbi negyedévben. A legnagyobb mértékben, öt százalékponttal a háztartások jövő évi pénzügyi helyzetére vonatkozó várakozások estek vissza - áll a GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által készített felmérésben. Az emberek több mint fele - 53 százalék - nyilatkozott úgy, hogy hitelt soha nem venne fel, ami hét százalékpontos növekedést jelez az előző negyedévhez képest. Ausztria ellenzi az uniós kékkártyát AUSZTRIA ELLENZI, hogy uniós szinten szabályozzák a bevándorláspolitikát, és a korlátozások enyhítésére létrehozzák a kívülről érkezők munkavállalását elősegítő EU-s kékkártyát - jelentette ki Alfred Gusen- bauer kancellár a Der Standard osztrák napilapnak. „A határok megnyitása másként hat Ausztriára, mint Portugáliára, Svédországra vagy Finnországra. Ebben a kérdésben a túl nagy köz- pontosítás nem lenne jó” - mondta. Gusenbauer: nem kell a kártya ,•* * r. * VI .. -A A Hírsávot a Pa MtfilHtámoaatia. Porosodik az életjáradék-tervezet kiszolgáltatottság Nem védik eléggé a jogszabályok az idős emberek érdekét Fél éve porosodik a Pénzügyminisztérium szakértőinek asztalán a lakásért életjáradékot kínáló vállalkozások tevékenységét szabályozó törvénytervezet. Tóth Marcella A lakásért életjáradék program lényege, hogy a nyugdíjas lemond ingatlana tulajdonjogáról. A haszonélvezeti joga azonban megmarad, így élete végéig a lakásban maradhat. Az ingatlan tulajdonjogáért cserébe egyszeri nagyobb összeget és havi járadékot kap. Ezt a tevékenységet jelenleg | csak a polgári törvénykönyv | szabályozza, ami nem jelent | elég biztonságot a szerződést kő- J tő idős embereknek. Tavaly áp- | rilisban az állampolgári jogok | országgyűlési biztosa (akkor | még Lenkovics Barnabás) és a | Pénzügyi Szervezetek Állami % Felügyelete (PSZÁF) szigorúbb 1 jogi szabályozást sürgettek. Többször felhívták a figyelmet arra, hogy törvényben kellene rögzíteni azokat a garanciákat, amelyek kimondják, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a szolgáltató nem fizeti a havi életjáradékot. A járadékszolgáltatókról szóló törvénytervezetet ugyan már idén márciusban elkészítette a pénzügyi tárca, de azóta még a kormány sem tárgyalta. ÉrdekTöbbféle szerződés közül lehet választani Magyarországon jelenleg három banki háttérrel rendelkező társaság és néhány önkormányzat köt életjáradék-szerződést Az alap- konstrukcióban a lakás tulajdonjogának átruházása fejében a cégek egyszeri, akár negyvenszázalékos összeget fizetnek. Később az életkortól, a nemtől és a lakás értékétől függően havonta életjáradékot folyósítanak ügyfeleiknek. A családos nyugdíjasok a hagyományos életjáradék mellett másfajta szerződést is köthetnek. Lényege: kisebb havi járadékot kapnak, ellenben haláluk esetén előre meghatározott összeg kifizetését kérhetik az örököseik javára. Létezik jel- zálogjáradék-konstrukció is, amelynél nem kell lemondani az ingatlan tulajdonjogáról. gáltatóknak, ha megszűnik a szerződés. Az ügyfelet írásban tájékoztatni kell a szerződés felmondásának feltételeiről, valamint arról is, hogy melyik szervezetnél tehet panaszt. A tervek szerint csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyével lehetne a jövőben járadékszolgáltatási tevékenységet kezdeni. Idősek választása. A tárca szerint még csiszolnak a jogszabályon, hogy jobban védje az ügyfelek érdekelt. lődésünkre a Pénzügyminisztérium sajtóosztályán nem tudták megmondani, hogy mikor nyújtják be a javaslatot az Országgyűlésnek. így az is kérdéses, hogy a törvény mikortól lépne életbe, noha az előterjesztés lehetséges időpontnak a jövő év elejét nevezi meg. Annyit tudtunk meg a minisztériumtól, hogy az internetes honlapon is közzétett javaslaton még csiszolnak a szakértők. Elsősorban a fogyasztóvédelmi szempontokat szeretnék még hangsúlyosabbá tenni, hogy a jogszabály még hatékonyabban szolgálja az idős ügyfelek érdekeit. A tervezetben egyelőre nem szerepel az a PSZÁF által szorgalmazott kritérium, amely szerint ha a vállalkozás nem tudja fizetni az életjáradékot, akkor a lakás visszakerül az eredeti tulajdonos birtokába, akitől a befizetett pénzt nem lehet visszakövetelni. A javaslat egyelőre csak annyit mond ki, hogy a megállapodásban rögzíteni kell, milyen jogok illetik meg az ügyfeleket, és milyen kötelezettségeik vannak a szolHIRDETÉS Nem fizetnek kártérítést a kartellező sztrádaépítők Nem kívánják megfizetni a sztrádaépítő cégek a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. által követelt kártérítést. A NIF úgy ítéli meg, hogy ösz- szesen 32 milliárd forintnyi jogosulatlan haszonra tettek szert a társaságok annak révén, hogy még 2002-ben felosztottak egymás között három sztrádaberuházást. Ezért a Gazdasági Versenyhivatal összesen hétmilli- árd forint bírságot rótt ki az érintett öt társaságra. Az építőcégek kijelentették: a NIF kártérítési igényét nem tartják jogosnak, ezért nem kívánják megfizetni. „A Betonút Zrt. támogatja a Hídépítő Zrt.-t abban, hogy a konzorciumuk ne teljesítse a NIF Zrt. kártérítésre vonatkozó igényét” - mondta el a Világgazdaságnak Horváth Gergely, a Betonút vezérigazgatója. Bizonyosan elutasító lesz az M7-es, M70-es szakaszt építő Strabag A vád szerint 32 milliárd forint volt a jogosulatlan haszon, hét- milliárd a bírság. Zrt. kártérítési igényre adott válasza is - fogalmazott Fényi Tibor, a társaság kommunikációs vezetője. A cég már kifizette a versenybírságot, azt azonban elfogadhatatlannak tartják, hogy ugyanazért a cselekedetért többszöri büntetést kelljen fizetniük. Az M3-as Polgár és Görbeháza közötti szakaszát építő konzorciumot vezető Egút Zrt. sem kíván fizetni - jelentette ki a lap kérdésére Kolozsvári Gyula elnökvezérigazgató. Az útépítő cégeknek a szeptember 21-én kiküldött ügyvédi levél szerint annak kézhezvételétől számított 15 napon belül átutalással kellett volna fizetniük. „Választ és pénzt sem kaptunk azóta a cégektől, ezért a bírósághoz fordulunk, és polgári peres úton próbáljuk meg érvényesíteni a követelésünket” - nyilatkozta lapunknak Béni Gyöngyi, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője. ■ N. M. Milliárdos bírság lezsírozott közbeszerzésért A gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2004júliusában összesen 7 milliárd 43 millió forint bírsággal sújtotta a Betonút Rt-t, a Strabag Rt-t, a Hídépítő Rt-t, az Egút Rt.-t és a Debmút Rt-t, mert a társaságok 2002 végén versenykorlátozó módon felosztották egymás között összesen 59,91 kilométernyi, bruttó 160 milliárd forint értékű autópálya megépítését A Fővárosi Bíróság 2006-ban helybenhagyta a GVH határozatát, majd a döntést a Fővárosi ítélőtábla 2007. augusztus 29-én végleg megerősítette. Ezután jelentette be a NIF, hogy a versenyhivatali bírságok arányában kártérítést követel a cégektől.
