Új Néplap, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-15 / 241. szám
2007. OKTÓBER 15., HÉTFŐ 7 Huszonötmilliárd forint hitelforrás a mezőgazdasági vállalkozásoknak agrárfejlesztés A Magyar Fejlesztési Bank Rt. 25 milliárd forint hitellel indítja a Sikeres Magyarországért agrárfejlesztési programját. Ez annyiban tér el az előző finanszírozási programtól, hogy az Új Magyarország vidékfejlesztési program pályázatainak kiegészítő finanszírozására, valamint a versenyre képes vállalkozások is igénybe vehetik infrastruktúra- és technológiafejlesztésre. A kedvezményes kamatozású, hosszú futamidőre igényelhető kölcsön forráskiegészítőként bármilyen pályázat keretében elnyert támogatáshoz felhasználható. Kezdő vállalkozások is finanszírozhatók vele, és a vállalkozói igazolvány nélkül tevékenykedő őstermelők is kérhetik. A kölcsönt a Magyarországon vagy az európai gazdasági térségben székhellyel, fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő egyéni vállalkozások, gazdasági társaságok, szövetkezetek vagy európai részvénytársaságok kaphatják. ■ Az őstermelők is igényelhetik fejlesztésre a tőkét. r A fiatal mezőgazdasági termelők vállalkozásuk indításához akkor kapnak a hitelkeretből, ha 40 évesnél fiatalabbak és első alkalommal, mezőgazdasági üzem vezetőjeként kezdenek gazdálkodni. Követelmény a megfelelő szakképzettség és a szakmai alkalmasság, továbbá a gazdálkodás fejlesztésére vonatkozó üzleti terv is. A hitel ingatlanok építésére, vásárlására és fejlesztésére; gépek és berendezések, illetve számítógépes szoftverek vásárlására, nem építési célú földvásárlásra használható fel, a beruházás költségének legfeljebb tíz százalékáig. Emellett a beruházásokhoz kapcsolódó, aktiválható költségek finanszírozására is fordítható. ■ Tizenöt év futamidő Kérhető: 5 millió-1 milliárd forint Kamat: 3 havi Euribor + tegfetjebb 4 százalék/év Saját erő: a beruházás nettó költségének legalább 15 százaléka Lejárat: legfeljebb 15 év Türelmi idő: max. 3 év FORRÁS: FVM GAZDASÁG Tavaszra elfogy az eleség? kukoricatermesztés Olcsó szemeseket nem találni Európában Kukoricából a normális hozamok negyede, fele termett országszerte. A morzsolt felvásárlási ára most kétszerese a tavalyinak. A szakemberek válságot jeleznek a hústermelésben tavaszra. Miklay Jenő A szárazságban két-három héttel hamarabb láthattak a kukorica kombájnolásához a gazdaságok. A hónap végére zömmel be is fejeződik az aratás, már ahol van mit aratni. A jobb vízgazdálkodású tiszántúli vagy a csapadékosabb dunántúli tájakon is a szokásos 7-10 tormának csak a felét adták a táblák hektáronként, a Duna-Tisza közén pedig 2-3 tonna között váltakozik a termőfelületek hozama. A Homokhátság nagy részén szinte teljesen elvitte az aszály a takarmánynövényt. A növénytermesztési ágazat vesztesége még számszerű, de az már bizonyos, hogy az aszály legnagyobb vesztese az állattenyésztés: a takarmányozásban a kukorica 30-40 százalék részarányú. Októ bér közepére a morzsolt ku korica felvásárlási átlagára meghaladta a tonnánkénti 60 ezer forintot, a kiskereskedelmben pedig 70-80 ezer forintért lehet hozzájutni. Óriási a kereslet külföldről, kombájn alól megy ki a kukorica egyebek közt Romániába. Mi a helyzet a hazai felhasználással? Szabó Balázs, az egyik termelő- és agrárkereskedelmi cég, a nagykőrösi Terra- ker Kft. ügyvezetője szerint a kukoricát a jelenlegi árszinten inkább csak azok a gazdaságok fizetik meg, amelyek próbálják túlélni a rendkívül gabonahiányos időszakot. A kisüzemi sertéstenyésztést azonban tavaszra teljesen padlóra küldhetik a takarmányárak. „A kukoricatermesztés költségeit az eddigi árnövekedés nem kompenzálja. Úgy gondolom, hogy később sem, mert a jelenlegi árszint visszafogja a keresletet, különösen a sertéságazatban. Az élő sertés 300-350 forintos felvásárlási ára nem fedezi a takarmányozás költségeit. A választási malac 4-4,5 ezer forintos ára azt jelzi, hogy a tenyésztők jobban járnak, ha felszámolják az állományt is. Mivel pedig egész Európában aszályos volt az időjárás, olcsó szemeseket sehonnan sem várhatunk” - összegezte véleményét Szabó Balázs. A mezőgazdasági elemzők szerint az uniós támogatásokon múlik a hazai állattenyésztés sorsa, valamint azon, hogy a fogyasztói árak milyen mértékben igazodnak a költségekhez. Az EU központi országaihoz képest nálunk a földalapú támogatottság mindössze 25 százalékos, a magyarországi élelmiszer-termelés eleve nem is tud versenyezni az államilag jobban támogatott import élelmiszerek nyomott áraival. „Ha nem számolunk a központi támogatások emelkedésével, akkor kalkulációink szerint a jelenlegi ezerforintos sertéshúsárat a kétszeresére kell emelni ahhoz, hogy fedezze a kereskedelmi és a termelői jövedelmeket. Ezen az árszinten az élő sertések esetében megfizethető az ötszáz forint felvásárlási ár, amellyel rentábilis lehet a hústermelés. Nem nehéz előre jelezni, hogy kiskereskedelmi drágulás fog bekövetkezni, hiszen az EU-s országokban most is nagyjából két-két és félszeresén áll a sertéshús és az egyéb állati termékek ára.” Ami pedig a kukoricatermesztés távlatait illeti: főleg a Homokhátságon fenyeget hosszú távon szárazság. Öntözéses termesztésre kellene áttérni, ám erre technikailag nincsenek felkészülve a gazdaságok. A szárazságtűrő fajták elterjesztése sem túlságosan biztató. Léteznek ugyan elég jó aszálytűrőbb, rövi- debb tenyészidejű hibridek, köztük a martonvásári, szegedi kutatók hibridjei. Ám ezek csak négy-öt tonnás hozamúak, így e tekintetben a köztermesztésben ma használt fajtákkal nem versenyezhetnek. Több a szállítási költség is, mert a szárazságtűrők nehezebben adják le a nedvességet. A vetőmag is drágul, ezért néhol hamisítják biztosnak látszik a vetőku- korica árának növekedése. A piacon megjelennek a hamisított termékek is: világcégek zsákjaiba töltött színezett takarmánykukorica fél áron - hívták fel a figyelmet vetőmagtermesztő cégek. A szarvasi termesztőbázisról a hibridkukorica-vetőmag csaknem kétharmadát exportálják Európába és Ausztráliába. Tervezik: jövőre indítanak egy öntözésfejlesztési programot, amelynek 50 százalékos az uniós támogatottsága. ■ Ötszáz forint alatt tiszta ráfizetés. HIRSAV Láthatóvá válnak az interneten közzététel Az Európai Parlament képviselői csütörtökön megszavazták az uniós agrártámogatásokban részesülők jegyzékének interneten való közzétételét. Az átláthatóságot javító rendelkezés lapján nyilvánosságra kerülhet a kedvezményezettek teljes neve, címe, valamint az összeg, ameny- nyit az adott évben kaptak. Közel másfélszeresére nőtt a szemesek ára statisztika Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén őszig 12,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 23,4, az élő állatoké és állati termékeké 1,3, míg a szemes termények termelői átlagára 43,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tanfolyam a NEFE programok résztvevőinek információszerzés Magyar- ország folyamatos részvételét segítené elő a nemzetközi fejlesztési (NEFE) programokban egy a Szent István Egyetemen november 9-én induló tanfolyam. Főleg a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén dolgozó szakemberek, civil szervezetek kapnak ott olyan információkat, amelyek segítségével kihasználhatják a NEFE programokat. A hallgatók megismerik azokat az országokat, ahol futnak fejlesztési programok, és a sikeres pályázatok elkészítéséről is hallhatnak. Ürülnek az intervenciós gabona raktárai ÉRTÉKESÍTÉS Jelenleg 560 ezer tonna gabona található az intervenciós raktárakban, ebből 464 ezer tonna kukorica. Az egész raktár- készletet értékesítették. A gabona bizottság a kukoricát tonnánként 220,1 -230 euró, a búzát pedig 232,2- 241,2 euró között árazta be. '■> f. 444 '' * annon Történelmi bázis jogosultságot lehet szerezni vagyon Kezdődhet a termeléstől elválasztott kiegészítő agrártámogatások igénylése A fejek zömét helyben vették meg a kereskedők Újabban az úgynevezett történelmi bázis jogosultság alapján is adhatók agrártámogatások. Ezt a kiegészítő juttatást a 2008. évi, szántóföldi növények kiegészítő nemzeti támogatásához kapcsolják. A történelmi bázis jogosultságokat a 2006. évi, egyes szántóföldi növények nemzeti kiegészítő támogatására jogosult terület alapján állapítják meg. Ha egy gazdálkodó 2006-ban tíz hektár után kapott szántóföldi nemzeti kiegészítő támogatást, akkor számára tíz szántóföldi növényre történelmi bázis jogosultságot állapítanak meg. E bázisadat időközben módosítható: például ha egy tíz történelmi jogosultsággal rendelkező gazdálkodó a tavalyi területalapú támogatás iránti kérelmének beadása és 2006. december 31. között mondjuk újabb öt hektár nemzeti kiegészítő támogatásban részesült, földet vett használatba (adásvétel vagy bérlet útján), akkor az eddigi tíz jogosultságát további öt jogosultsággal egészítik ki. Természetesen a földterületet átadó személy jogosultsága ugyanennyivel csökken. Ugyanez vonatkozik a 2007. január 1. és október 2. (a vonatkozó 106/2007. FVM-rendelet hatálybalépése) közötti átruházásokra, ideiglenes átengedésekre. E változásokról a kedvezményezettek kötelesek értesíteni az MVH-t október 31-ig. ■ Megörökölhető, másnak átengedhető érték A történelmi bázis jogosultság olyan átruházható, ideiglenesen átengedhető, örökölhető vagyoni értékű jog, amely alapján egyes ágazatokban nemzeti kiegészítő támogatás jár a kedvezményezettek számára. A történelmi bázis jogosultság mennyiségét a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal a kedvezményezettek számára 2006- ban kifizetett nemzeti kiegészítő támogatások alapjául szolgáló termelési egység (állatlétszám, terület, tejkvóta) alapján számolja ki. A kiegészítő juttatás kiszámításához szükséges gazdasági adatokat, személyi változásokat határidőre jelenteni kell az MVH-nak HAGYMASZÜRET Átlagos, de az előző belvizes évhez képest több termést takarítottak be az ország második legnagyobb hagymatermesztő vidékén, a Jászságban. Hektáronként átlagosan 28-29 tonna étkezési vöröshagymát szedtek fel. A térségben ma már csak körülbelül 250 család foglalkozik a hagymatermesztéssel. A termés értékesítésével nincs különösebb gondjuk, a fejek zömét a kereskedők már helyben nagyobb tételekben felvásárolták. Ä vöröshagyma kilogrammonkénti ára most 80-100 forint között mozog, azaz a múlt évhez képest 30-40 százalékkal nőtt a felvásárlási ára. ■ Agrárgazdasági alapvetés: a saját termesztésű szemes és szálas takarmányokkal éri meg a hizlalás és a tejtermelés.
