Új Néplap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-02 / 152. szám
4 ÚJ NÉPLAP - 2007. JÚLIUS 2 HÉTFŐ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL i£ás&j%5t$&£&&í?&&£%S£Ssslr&!‘l9Í&3l84%jKÍi^^ A tiszakürti arborétum bejáratától rajtoltak és a Tisza gátján futottak nemrég a Fuss az egészségedért verseny szép számú résztvevői. Az arborétumtól indultak sport Népszerű a Fuss az egészségedért verseny Tiszakürtön A szoljon.hu internetes oldalra írták olvasóink Az idegen cseresznye a kártevő című, az Új Néplapban megjelent cikkhez az internetes oldalra érkezett vélemények: név nélkül: Az ügyben kellene valamit lépni. A felelőtlen gazdálkodás következménye, mely semmibe veszi a ténylegesen dolgozók munkáját, költségét, netán mondvacsinált ürügyek kapcsán... Sajnálom az érintett embereket. mqldí: Az egészben az a legszomorúbb, hogy ilyet meg lehet tenni egy unikummal. Mert a nagykörűi cseresznye unikum. Most valami ehető vagy nem ehető? Ha nem ehető, akkor nem jó pálinkának sem, a befőzéséről már nem is beszélve. A mezőgazdasági miniszterben nagyot csalódtam. * ★ ★ A Megmenekült a Jászberény, kiesett a Jászapáti című írásról érkezett az alábbi vélemény: név nélkül Nem vagyok elájulva a karcagi futballtól, mindig idegen toliakkal ékeskedtek. Amíg ott volt a sereg, áddig oda vonultak be a jó képességű környékbeli labdarúgófiúk. Ma sem karcagiak adják a törzsgárdát. Ha a pénz elfogy, a vándormadár focista hamarabb elmegy, mint a költöző madarak. A Karcag II. sem lesz rossz csapat! Mindettől függetlenül a karcagi foci szép évet zárhat. * * * A Sokan hagyják el az országot című cikkhez kapcsolódó megjegyzés: M.PITYU: szomorú, hogy most is aktuális a következő idézet: „Ki- tántorgott Amerikába másfél millió emberünk.” „Mit bánja sok törvényhozó, hogy mint pusztul el szép fajunk!” — Fájdalmasan időszerű sorok József Attilától, aki mindezt 1937-ben írta. ■ Jó recepteket küldtek be a versenyre Az Új Néplapban naponta megjelenő, olvasóktól érkezett recepteket rendszeresen kipróbálom, megfőzöm. A családom nagy örömére, mert szinte mindegyik új íz, új étel vagy sütemény elnyerte tetszésüket. Remélem, néhány hónapig még tart a verseny, és még sok újdonsággal megismerkedhetek! N. Lászlóné, Szolnok Ötödik alkalommal nemrég rendezték meg a Fuss az egészségedért versenyt Tiszakürtön. Különböző korcsoportokban hetvenötén rajtoltak az arborétum bejáratától. A helyi iskolásokon és felnőtteken kívül Nagyrévről, Tiszaugról, Csépáról és TiszainoTöbbször olvastam az Új Néplapban, hogy Szolnokon, a Széche- nyi-városrész mennyire fejlődik, valamint, hogy az önkormányzati képviselőjük mennyire szívén viseli a lakótelep gondjait. Szívesen olvasnék arról is, hogy a város Tallinn (régi Vosztok-lakótelepi) része is fejlődik, gyarapszik. Az infrastruktúra olyan, mint amikor a hatvanas években a lakótelep felépült. Azóta megszűnt az óvoda és a bölcsőde, a játszótér js leamortizálódott, nem üzemel a mozi. Létrehoztak ebben a városrészben két hivatalt: a Nekáról is érkeztek futók, de indult még Cserkeszőlőről egy, Budapestről kettő és Csongrádról is egy versenyző. A leggyorsabbak végül érmeket vehettek át. A korcsoportok győztesei: óvodások: Szűcs Zoltán (Tiszakürt), Nyerlucz Nikolett (Tiszainoka). I. kcs. Szekeres velési Tanácsadót és a Humán Szolgáltató Központot. Az autóbusz-végállomás melletti utca, mely a Kandó Kálmán térre, a mozihoz vezet, szinte járhatatlan. Nem a burkolat állapota miatt, hanem mert a jobb oldali sávot elfoglalják a parkoló autók, egészen a Vosztok ABC- ig. Az autók száma, a forgalom megnövekedett. A tanácsadóba érkezők a mozi épülete előtt, mellett és minden lehetséges helyen próbálnak leállni. Közlekedési akadályt és mérgelődést Zsolt (Nagyrév), Felföldi Fanni (Tiszakürt), II. kcs.: Multyán Ri- chárd (Csépa), Jónás Szimonetta (Nagyrév), III. kcs.: Oláh Ádám (Tiszaug), Szendrei Ágnes (Nagyrév), III. kcs.: Oláh Ádám (Tiszaug), Szendrei Ágnes (Nagyrév). IV. kcs.: Major István (Tiszakürt), Balázs Éva (Tiszaokoznak az ott élőknek. A Vásárhelyi Pál utcából járművel kijutni szinte lehetetlen, mert mindenütt a parkoló autókon kell „átjutni”. Régen volt az utca végén és egy-két helyen „Behajtani tilos”, illetve „Kötelező haladási irány” tábla, de ezeket benőtte a fű vagy eltűntek onnan. Szükség lenne egy-két parkoló kialakítására, mert már az itt lakók sem tudnak járművükkel hol állni. A volt bölcsőde mellettinek a közepén egy hatalmas ug). 1991 előtt születettek: Ná- nási László (Nagyrév), Velő Gyöngyi (Tiszakürt). A futóversenyt jövőre is megrendezik, bízva abban, hogy akkor is sok sportolni, egészségükért mozogni vágyó érkezik a településre. konténer foglalja el a helyet (e levél írásakor), a másik részét a kukák töltik ki, eléjük állni nem lehet. A toronyház mögötti kis parkoló is rendkívül zsúfolt. Mindenki ott áll az autóval, ahol tud, miközben a közterület-felügyelet időnként bünteti az autósokat a füvön parkolásért. Szeretnék mielőbb arról olvasni, hogy e városrészen történik valami: új parkolóépítés, szépülő játszótér, zajvédő fal építése a vasúti töltés mellett élők érdekében... stb. De meddig kell még erre a változást jelentő hírre várni? Sindely Anikó, Szolnok Hetvenéves a temetői kriptatemplom Szolnokon Nagy körültekintéssel kezdtek Szolnokon 1934-ben a dr. Fábián Gáspár építész által tervezett gyárvárosi kriptatemplom építéséhez. A feladatot két szolnoki építési vállalkozóra, Sípos István és Pápai Antal építőkre bízták, akik összehangolt munkával emelték fel az ókeresztény stílusú, de itáliai hatást mutató harangtornyával a párját ritkító, kazettás meny- nyezetű templomot. Külső része klinkertéglából kapott borítást, amely a hetven év időjárási viszontagságait láthatóan ma is jól bírja. Az „Istenháza” három évig tartó építés után 1937 májusára elkészült, melynek összköltsége 165 ezer pengőt tett ki. Az egyház vezetői Chiovini Ferencet, a Szolnoki Művésztelep festőművészét kérték fel az oltár feletti freskó megfestésére. A színes ablaküvegek festését és az iparművészeti tárgyakat Hegedűs Lenke szolnoki iparművész készítette el, jelentős adományokból. ■ Az építést két szolnokira: Sípos Istvánra és Pápai Antalra bízták. 1937 áprilisában a Szolnoki Római Katolikus Egyházközösség delegációja Vácra utazott, hogy felkérjék Hanauer A. István váci püspök főpásztort a templom felszentelésére. A püspök 1937 májusának pünkösd hétfőjén, hatalmas tömeg és sok méltóság jelenlétében a templomot felszentelte és Szentlélek névre „keresztelte”. A templom első lelkésze dr. Csömör Gáspár volt, aki hosszú éveken keresztül szolgálta az egyházat. A templom alagsorában 375 telített kripta van, koporsós temetést itt már rég nem tartanak. Urnahelyeket is kialakítottak, melyekben mintegy százhúsz fülkében helyeztek el hamvakat. Szurovecz Pál, Szolnok A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Címünk: Új Néplap „A szerkesztőség postája” 5000 Szolnok, Mészáros L. út 2. Az oldalt szerkeszti: Szundi Zoltánné Túróné Guba Anna, Tiszakürt Mikor fejlődik a Vosztok-lakótelep? környezet Tarthatatlan parkolási gondok, naponta közlekedési zsúfoltság ■ Szükség lenne itt egy-két Áj parkoló kialakítására. Rossz helyen van a sportolásra használt pálya A szolnoki, Móra F. út 15. és Szolnok ispán krt. 1. tízemeletes panelházak közötti betonozott pályán a játék sokszor reggel negyed héttől este tízig 40-60 fővel dübörög. Mindez nehéz labdákkal, üvöltéssel, kiabálással kísérve, amely zaját a zárt ajtókon, ablakokon keresztül is nehéz elviselni. Most, a kánikulában még szörnyűbb a helyzet az itt élők számára emiatt éjszaka, mert nem lehet az ablakokat nyitva tartani. Egy olyan helyen építettek betonozott pályát kamaszoknak, felnőtteknek sportolásra, ahol sok száz ember életét tették egyúttal keserűvé. Nagy Sándor, Szolnok Kellemes napot töltöttünk a régi időkre emlékezve kirándulás A Nagykunság fővárosában, Karcagon járt lelkes, gyakran túrázó csoportunk A Nagykunság fővárosának nevezte Karcagot a Győrffy István Nagykun Múzeum tárlatvezetője, amikor a Múzeum Baráti Kör lelkes csapatának mesélt ott a Nagykunság történetéről. A múzeum néprajzi gyűjteményének alapjait a névadó, Győrffy István néprajztudós, Karcag szülötte gyűjtötte, akinek bronzszobra a múzeum kertjében található. Ellátogattunk a Nagykunsági Tájházba, ahol a jellegzetes városias lakásbelsőket néztük meg a XVIII. és XX. századot idézve. Nagy élvezettel nézegettük a Kossuth-díjas Kántor Sándor fazekasmester alkotásait a Fazekasházban. Gyönyörködtünk alkotásaiban, gazdag szín- és formavilágában. A város főterén a sok szép szobor, a gondozott parkok látványa maradandó képet nyújtott. Autóbusszal az ötlyukú Zádor- hídhoz is eljutottunk. Ott nem folyik víz, csak a híddal párhuzamosan. 1830-ban az árvíz két- két pillért elsodort, ezért már rö- videbb, mint eredetileg volt. A régi időkre a tizenegy nagy szélmalomból is már csak egy utal, ez is múzeumként. Kellemes napot töltöttünk Karcagon, megyénk kunsági városában. Almási Józsefné, Szolnok A Zádor-hídhoz is eljutott a kirándulócsoport. A híd ma már rövidebb, mint amikor azt eredetileg megépítették.
