Új Néplap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-30 / 304. szám
6 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP-2006. DECEMBER 30., SZOMBAT A pénzromlás mindig a kisembert sújtja ciNKOTAi János A kormány rossz döntései mintegy 2000 milliárd forintos veszteséget okoztak Dr. Cinkotai János nyugalmazott kormányfőtanácsadó, közgazdász állítja: az idei infláció jövőre mintegy megduplázódik. Az ismert elemző szerint a pénzromlás mindenekelőtt a nyugdíjasokat és kiskeresetűeket sújtja, mert nem tudják kivédeni az őket ért negatív hatásokat. Barta Zsolt- Miért csökken a pénz vásárlóereje? — Az árszínvonal minden olyan emelkedését, mely csökkenti a pénz vásárlóerejét, inflációnak nevezzük. Oka pedig az, hogy a gazdaságban rejlő feszültségek szükségképpen az árszínvonal növekedésében oldódnak fel. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az infláció a jövedelmeket mindig újraosztja a különféle jövedelemtulajdonosok között, általában a hitelezőtől az adós javára. Ezért nyer a költségvetés, és ezért veszít a lakosság, mert ő — normális esetben — nettó megtakarító, míg az állam hitelfelvevő.- Mekkora lesz jövőre az infláció? — Jövőre a Gyurcsány-csomag hatására — éves átlagban — az ideinél mintegy 3 százalékponttal magasabb, mintegy 7 százalékos, ezen belül a tavaszi hónapokban a 8 százalékot is meghaladó havi növekedési ütemek is várhatóak. Az infláció alakulása 1995-től {%) 1995 28,2 1996 23,6 1997 18,3 1998 14,3 1999 10,0 2000 9,8 2001 9,2 2002 5,3 2003 4,7 2004 6,8 2005 3,6 •2006 4,0 •2007 7,0 • - Új Néplap-becslés FnurewT----------Jövőre a hét százalékot is elérheti az infláció mértéke. Csökken a fizetések és a nyugdíjak vásárlóértéke — mondotta Cinkotai János. — Mi az oka az infláció Uyen nagy arányú gyorsulásának?- A Medgyessy-Gyurcsány- kormány súlyos gazdaságpolitikai hibákat követett el, tegyük hozzá: jó nemzetközi gazdasági környezetben. Nincsenek tehát külső okok (gazdasági recesszió vagy természeti katasztrófák stb.), melyekre hivatkozni lehetne. A költségvetés teljesen kifosztott állapotban van, az állam pedig súlyosan eladósodott a külföld felé is. Az elmúlt 60 év alatt már nem először fordul elő, hogy a túlelosztás (osztogatás) következményeit a Jövő generáció vállára pakolják. Az úgynevezett reformok pedig pusztán pénzbeszedésből állnak; közismert, hogy a csomag 80 százaléka egyszerű bevételnövelés, és nem kiadáscsökkentés. Jól átgondolt, a társadalommal is elfogadtatott új struktúráknak meg nyoma sincs. Még a gázártámogatás megvonása se nevezhető reformértékű intézkedésnek, hiszen szó sincs támogatásmegszüntetésről, ez is csak „PR-fogás”: a kormány a hazai kitermelésre kivetett bányajáradékot magának szeretné megtartani, s így lényegében adóemelésről szól a történet. Ezért gyorsul az infláció. — Hogyan jutott el idáig a kormány?- Hogy mi volt a szándéka, az megítélésem szerint nem köz- gazdasági kérdés. Az viszont igen, hogy többek között a közszférában kiosztott 50 százalékos béremelésnek, a 13. havi nyugdíjnak nem volt fedezete. Ugyanilyen hatást fejtett ki az „aranyárban” megépített autópályák és a közgazdaságilag teljesen irreális áfacsökkentés is. Összességében véve az elkövetetett hibák akár 2000 milliárd forintos kárt is okoztak az állam- háztartásnak. Gondoljunk bele: csak az áfacsökkentésen 270 milliárd forintot veszített a költségvetés, melynek óriási többsége bizonyíthatóan nem a fogyasztók, hanem a kereskedők és ezen belül is a nagy multinacionális üzlethálózatok „zsebeit” dagasztotta, amit feltehetően már ki is vittek az országból. Ehhez képest a hatalmas port felvert vizitdíjból 35 milliárd forint, a tandíjból mintegy 10 milliárd forint bevétel remélhető. — Mit tehet ilyen körülmények között a kisember? — Semmit. Éppen ezért választja ezt az utat a kormány, most már sokadszor, mert ha ki tudná védeni, nem lenne hatása a megszorításnak. — Milyen válaszokat tudnak megfogalmazni a kis- és középvállalkozások?- Náluk a termelői árszint növekedése a döntő, és az feltehetően kisebb ütemben emelkedik jövőre, mint a fogyasztói árszínvonal. A versenyhelyzettől függően a költségek emelkedését esetleg át tudják hárítani megrendelőikre, de e tekintetben nem túl nagy a mozgásterük. Növelhetik a hatékonyságot, takarékoskodhatnak a költségekkel, bár — gondolom — az efféle tanácsokkal „tele van a padlás”. Egyszóval ők sem tehetnek sokat, nem véletlen, hogy jövőre a gazdasági növekedési ütem tekintetében a kormány szerint is sereghajtók leszünk Európában. — Mekkora lesz a bérek vásárlóerejének csökkenése?- Mintegy háromszázalékos. — Ez sok vagy kevés? — Látszólag nem tűnik annak, de ez valójában sok. Különösen a nyugdíjasokat fogja érinteni igen kedvezőtlenül. Hiszen, ami átlagon felül emelkedik (gáz, távfűtés, gyógyszer, egészségügyi kiadások stb.), az ő fogyasztási szerkezetükben nagy súlya van. Szakmai közelkép Magyarországon a közgazdászok Cinkotai Jánost tartják az inflációs előrejelzések első számú szakértőjének. a.977 óta foglalkozik e téma kutatásával Száznál is több publikációja jelent meg e területen. Közgazdaság-tudományi doktor. 1990-től kormány-főtanácsadó, kormányzati főtisztviselő. Az MNB tanácsadója. Az elmúlt két évtizedben 97,5 százalékos pontossággal jelezte előre az infláció alakulásának mértékét.- Ha valakinek van spórolt pénze, hogyan őrizze meg annak reálértékét?- Nem vagyok befektetési tanácsadó szakember. Az azonban biztosan jót tesz, ha valaki „több lábon áll”, magyarul megtakarításait megosztja a forint, az euró vagy dollár, illetve ingatlanvásárlásai között. Feltéve, ha van miből. — Ma 252-256 forint körül mozog az euró árfolyama. Néhány hónapja sokan a 300-320 forintos euró rémképével riogattak. Ma kell-e még leértékeléstől tartanunk? —Nézze: a forint árfolyama láthatóan nem a magyar gazdaság alapjaitól, hanem a külföldi befektetők szándékaitól függ. Jelenleg teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. A Magyar Nemzeti Banknak nincs annyi deviza- tartaléka, hogy megvédje nemzeti valutánkat egy eseüeges spekulációs támadástól. Ezért bármi megtörténhet. Mindez persze nem jelenti, hogy „ölbe tett kézzel” végig kellene néznünk, hogy mi történik velünk. Valódi reformokra van szükség. Olyan gazdaságpolitikára, amelyik bizonyíthatóan elvezet egy, a jelenleginél jóval nagyobb gazdasági növekedéshez. Csak ezt az egy lehetőséget látom arra, hogy visz- szanyerjük gazdaságunk nemzeti függetlenségét. Megkérdeztük olvasóinkat On hol tölti a szilveszter éjszakáját? KISS MÓNIKA, KARCAG:-Mivela vőlegényem szilveszter éjszaka szolgálatban lesz, így a családdal fogom tölteni az estét. Tévét nézünk, s éjfélkor pezsgőt bontunk, majd elmegyünk a főtérre megnézni a tűzijátékot. A sütést, főzést már elkezdtük. A szokásos menü lesz, de persze újévkor a lencse sem maradhat el az asztalról. JAKAB PÉTER, SZOLNOK:- Én együtt leszek a családommal szilveszterkor. Ez az év egyetlen olyan napja, amikor a közel kétszáz fős nagy családom együtt mulat Van egy szép nagy házunk, ahol nehezen ugyan, de elférünk. Bulizunk, eszünk és iszunk. A zenét frer- sze a család szolgáltatja: a hangszereket és az énekszót is mi adjuk az óévbúcsúztatóhoz. CSÉPÁNYI FLÓRA, SZOLNOK:- Idén, évek óta először, végre a barátaimmal töltöm a szilvesztert. Eddig mindig a családommal voltam. Most négyesben leszünk, persze szülők nélkül. Nincs igazán tervünk, hogy mit fogunk csinálni. Talán tévézünk, zenét hallgatunk, beszélgetünk. Az a lényeg, hogy együtt leszünk, és jól érezzük magunkat. KATUS ANITA, JÁSZAPÁTI:- A szilveszter mindig mozgalmasan telik. Igaz, hogy szinte már csak órák kérdése, és itt a szilveszter, de még pontosan nem tudom, hogy hol töltjük. Az biztos, hogy egy nagyobb baráti társaságban leszünk, és együtt ünnepelünk. Lehetségesnek tartom, hogy közösen elmegyünk a hegyekbe, és ott töltjük az estét egy buliban. Emelkedő térítési díjak egyes intézményeknél A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés legutóbbi ülésén egyebek mellett díjemelésről is döntött. A szociális intézmények térítési díja általánosan tíz százalékkal emelkedik. A megyei önkormányzat fenntartásában nyolc szociális, rehabilitációs intézmény áll. A szociális törvény alapján a szociális intézmények fenntartójának kötelessége az intézményi térítési díjak megállapítása. Az intézményi térítési díj alapja az egy ellátottra jutó önköltség. A beterjesztő Búsi Lajos közgyűlési alelnök az előterjesztésben hangsúlyozta, hogy az egy ellátottra jutó költségeket (amelyek átlagosan elérik a fejenkénti és havi 150 ezer forintot) jelentősen megnöveli az, hogy jövőre a normatív állami támogatás összege a költségvetés tervezetének ismeretében csökkenni fog. Ugyanakkor a fenntartási költségek, főleg az energia ára már idén is jelentősen emelkedett, és még várható a rezsiköltségek további növekedése. Mindezek „ellensúlyozási kényszere” pedig megnöveli az önkormányzati többlettámogatás arányát, illetve ezért szükséges, hogy az intézményekben élő eltartottak, illetve tartásukra köteles és képes hozzátartozóik nagyobb arányban járuljanak hozzá az ellátás költségeihez. Az elfogadott előterjesztés alapján így az intézményi térítési díjak általánosan 10 százalékkal emelkedtek. így például a tiszaugi Szőke Tisza Otthonban, a bánhalmai Fenyves Otthonban, a pusztatas- konyi Tóparti Otthonban, a karcagi Gólyafészek Otthonban 42 600 forintról 46 860-ra, a jászapáti Fehér Akác Otthonban 51 ezer forintról 56 100 forintra, a fegyverneki Angolkert Otthonban 48 ezerről 53 460 forintra nőtt a térítési díj. ■ B. Gy.
