Új Néplap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-04 / 283. szám

UJ NÉPLAP - 2006. DECEMBER 4., HÉTFŐ 2 MEGYEI TÜKÖR POSTÁNKBÓL Segítség oktatással A társadalmi bajok gyökere részben a korábbi rossz köz­oktatásban, a szocializációs, erkölcsi, valláserkölcsi nor­mák hiányában, a nem kellő­en hatékony oktatásban is ke­resendő. Az általános iskolai oktatás hiányosságai a közép- és szakoktatásban a képzést hátráltatják. Felzárkóztató foglalkozásokat kell tartani, mert a rosszul olvasó és aka­dozva, hiányosan számolni tu­dó diák képtelen fogalomalko­tásra, önálló, aktív gondolko­dásra. A nyolc általánost bu­kásokkal elvégző, tovább nem tanuló fiatalok nagy kárt okoznak a társadalomnak, könnyen rossz társaságba ke­verednek. Segíteni kellene őket az iskolán kívüli oktatás különféle formáival, amíg szakmát nem tanulnak. A munkanélküliek, alkalmi napszámosok esti szakképző iskoláira ma is nagy szükség lenne. BÁLINT ISTVÁN NY. KÖNYVTÁROS LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE 5001 SZOLNOK, PE 105. Villámkérdés, villámválasz w ÖtvénéVes1 nő vagyok.' Rám vajon érvényes lehet az elő­rehozott nyugdíjba vonulás lehetősége? «• Az előrehozott nyugdíjba vo­nulás lehetőségét a napok­ban szavazta meg az Or­szággyűlés. A megszavazott legújabb javaslat nyomán le­hetőség lesz arra, hogy aki ledolgozott negyven évet, az 62 éves kora előtt, 59 éve­sen is „büntetés” (azaz csök­kentett összegű nyugellátás) nélkül letehesse a lantot. Váltás 2013-tól lesz: azt kö­vetően az előrehozott nyug­díjba vonuláshoz be kell töl­teni a 60. életévet, és le kell dolgozni 41 évet. Van kérdése? írjon! Levélcí­münk: Új Néplap Szerkesztősé­ge, 5001 Szolnok, Pf. 105. Gyorsan fogy havonta a nyugdíj kiadások A betegség és vele a gyógyszer mindig nagyon sok pénzbe kerül Folytatás az 1. oldalról Az idős asszony a Tiszafóldvár- Homokon termett almának kö­szönheti, hogy szűkös nyugdíja ellenére meg tud élni.- Az uram után kapok egy ke­veset, de az bizony nem lenne elég a megélhetéshez. Évtizedek óta a gyümölcstermesztésből élünk. Szerencsére a két fiam so­kat segít. Én meg bejárok a piac­ra árulni. Enélkül igencsak szű­kös lenne a havipénz, bár sajnos az almából is egyre kevesebb jön össze. Mióta a nagy bevásárló- központok megtelepedtek a kör­nyéken, az emberek nemigen járnak piacra. Rácz Lászlóné Marika magas, barna asszony. Az a típus, aki még nyugdíjasként is jól tartja magát. Végigdolgozta az életét, de mivel az évtizedeket a ven­déglátásban talpalta le, a postás havi 49 ezret hoz neki.- Mire elég? Arra, hogy kétna­ponta nagyon óvatosan bevásá­roljak az olcsó áruk között a pia­con. A legszükségesebbeket ve­szem, mert most már egyedül élek. Ilyenkor egy szobában fű­tök, a többi helyiséget őrláng őr­zi. így kijött eddig a meleg havi hétezerből. Egyért imádkozom: nehogy beteg legyek, mert a gyógyszer nem olyan, mint az életszínvonal. Azt folyton emelik.- Sehonnan nem kap segítsé­get?- A fiam évente kétszer küld 30—30 ezret. Karácsonyra meg húsvétra. A karácsonyi „talált” pénzt az ajándékokra költőm, a húsvétiból dőzsölök.- Mit jelent ez egy szolnoki nyugdíjasnál? —Azt, hogy veszek egy citrom­tortát, mert azt szeretem. Ugyan­is tavasszal születtem. Mellé üdí­tőket meg egy üveg császárkör­te likőrt. Meghívom a két barát­nőmet, ők is vendéglátósok vol­tak. Ez a luxus. Visszatérve a se­gítségre, azért beadom a kérel­met a gáztámogatásra, de fogal­mam sincs, mire megy ki ez az egész, mert nehezen érthető. Tímár Mátyás Tiszagyendán már nem hetvenkedik, hanem nyolcvankodik. Sőt, ha minden jól megy, hamarosan eljut a nyolcvanegyig. Egyedül él egy kertes házban, a gyerekei mesz- sze laknak. A felesége meghalt, így morzsolgatja a napokat. Ezért az egyik lánya kéthetente felke­Mivel társadalmunk egyre inkább elöregedik, nem mindegy, a nyugdíjasok milyen színvonalon tudnak (meg)élni. Képünk illusztráció. resi, mos rá, mindenben segíti. Szükség is van rá, hiszen Matyi bácsi 1975-ben egy balesetben el­veszítette az egyik lábát.- Azért Mercedessel közleke- dek. Legalábbis így hívom a há­romkerekű, kézzel hajtható rok­kantkocsit. Az ebédet hordják, amúgy ön ellátó, vagyok.- Mennyi a nyugdíj?- Ötvennégyezer. Fával, szén­nel fűtök egy szobában. A tüzelés százezerbe kerül évente, szóval kéthavi nyugdíj. Bármit csinálta­tok, fizetnem kell érte. De nem ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a cimborák meghaltak. A magány rosszabb mindennél. Magamra maradtam, egy lábbal. Ezért elko- csikázok a kocsmába, ott két fröccs mellett órákig elvagyok. Be­szélgetünk, hallgatom a többieket, emberek között lehetek.- Félretenni?- Ugyan, kérem, ennyiből le­hetetlen. B. Tóth Imréék Tomajmonosto- rán élnek. A feleség, Éva 39 év munka után az idén került nyug­díjba. Kap is havi 46 ezer 596 fo­rintot.- Ez semmire sem elég. A pá­romé több, így beosztva vala­hogy kijövünk.- A fűtés?- Kályha van: most vet­tünk 100 ezerért fát, 40 eze­rért szenet. Ennyibe kerül a hideg hónapok melege.- Takarékoskodni?- Ennyiből lehetet len. Javíttatnunk kell Mire költenek az idős emberek? A FELMÉRÉSEK szerint térségünkben az idős embe­rek jövedelmük közel kilencven százalékát napi élelmiszerekre, a lakás fenntartására -fűtés, világítás —, valamint gyógyszerekre költik. Megtakarításra gya­korlatilag nincs lehetőségük, legfeljebb a 13. havi ellá­tásból marad egy kevés. Abból pedig a legtöbb eset­ben a családot, a fiatalokat, unokákat segítik. a házat is. Ráadásul, mivel édes­anyám meghalt, örököltem egy la­kást Karcagon. Meg mellé 95 ezer levonást, ennyi az illeték. Nem ér­tem, miért kereskedik rajtam az állam. Az MDF ezt nevezte halál­adónak. Illő lenne már egyszer végre ezt eltörölni. Ami jobban bánt, az az, hogy nem bírok a gye­rekeknek segíteni. Hála Istennek patikára nem kell. Az étrendün­ket úgy igyekszem összeállítani, hogy egészséges legyen.-Hobbi?- Van egy telkünk a hegyek­ben. Megterem rajta a szőlő, mellette a konyhára a zöld­ség. Sokba kerül az út, de leg­alább tudom, egészséges gyü­mölcs kerül az aszta­lunkra.- Luxus?-Ennyipénz mel­lett a pihenés, az ol­vasás. Az, hogy vég­re a magam ura vagyok, nem kell időre rohannom. Valószínű ezzel az állításával B. Tóthné nincs egyedül a nyug­díjasok között. Az idősek klubja a legtöbb te­lepülésen nagy segítséget jelent a nyugdíjasoknak. Aki bírja ma­gát, napközben elsétál a klubba, így egyfelől társaságban van, másrészt pedig spórolás szem­pontjából is sokat jelent. — Itt jól érzem magam az isme­rősök, „pletykatársak" között, rá­adásul bevallom, az is számít, hogy nem kell otthon fűteni, vilá­gítani - mondja Erzsiké néni. - A konyhán nagyon jól főznek, így meg is ebédelünk. Mióta az uram meghalt, egyedül vagyok, ma­gamra meg minek főzzek? Ennyi pénzből ilyen ételeket biztosan nem tudnék otthon elkészíteni. \ GYORSSZAVAZÁS | ■ Önt szerint mire futja manapság a nyugdíjból? Szavazzon hon- -:„y' lapunkon ma 16 óráig: ff www.szoliBn.hu VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@szoljon.hu Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint mire elég a nyugdíj? csókási béiáné, Jászberény:- Egyelőre még kijövünk a nyugdíjból. Legalábbis azt vesszük meg a boltokban, amire pénzünk van. Az biz­tos, hogy mindig nézni kell, hogy milyen árucikket „akci­óznak”. A jövőt pedig még nem látja az ember. Nem tud­ni, hogy az árnövekedések pontosan milyen hatással lesznek ránk. CSABAI FERENCÉ, Szolnok- Nekünk elég a nyugdíj min­denre, bár soha nem volt túl magas összegű. Beosztással kell lennünk, kifizetni minden számlát, és a maradékból élünk. Ug}'sem kell már ruha­nemű, és keveset is eszünk. Tíz deka párizsi is elég kettőnknek. Az unokáink is felnőttek, így nekik sincs szükségük az anya­gi támogatásunkra Németh istvánné, Kunszent- márton: - Sajnos a nyugdíj egyre kevesebbre elég, ezért ne­héz beosztani. Nag'on sok a kiadás, a fizetnivaló. Mire a rezsit kifizetjük, szinte semmi nem marad a pénzből. Azon­ban ha emelkedik a gáz ára, még ennél is kevesebb lesz. Hi­szen fűteni ugyanúgy kell a la­kást ott is, ahol csak egy vagy két ember van. béres Sándor, Karcag:- Sajnos lassan semmire sem elég nyugdíj. A gázáremelést már bejelentették, holott nem erről volt szó. Aztán jön a vi­zitdíj, a kórházi ellátásért fize­tendő összeg, a gyógyszerek is emelkednek, a víz, a csatorna díja is változni fog, az élelmi­szer is több kerül majd. Jövőre biztosan sokkal rosszabb lesz a nyugdíjasok élete. Tiszaburán is segíthet a Szent lázár Lovagrend A Jeruzsálemi Szent Lázár Kato­nai és Kórházi Lovagrend tagja­ként id. Farkas László, a kultusz- tárca főtanácsosa szervezte meg azt a megbeszélést, melyen a ti- szaburai képviselő-testület több tagja a lovagrend vezetőivel a jö­vőbeni együttműködés részlete­it egyeztette. A napokban zajlott tanácsko­záson arról adott tájékoztatást a lovagrend magyarországi nagy­perjele, dr. Simóka Tamás, hogy az emberi sorsokra érzékeny rendjük - különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrá­nyos helyzetű cigányságra -, ruhaneműkkel, bútorokkal, műszaki cikkekkel, a minimál- nyugdíjon tengődök nyugellátá­sának emberbaráti rendezésé­vel kíván szívbéli segítséget nyújtani a rászorulóknak. Köl­csönös igényként merült fel an­nak a lehetősége, hogy Kétpó után Tiszabura lehessen a me­gye második Szent Lázár lovag­rendi települése. Miután Kétpó jelen lévő pol­gármestere, Boldog István ecse­telte települése és a lovagrend együttműködése előnyeit, kide­rült: id. Farkas László szervező munkája sikereket ígér. A tisza- burai önkormányzati testület már az elkövetkező ülésén - fel­mérve a rászorulók körét - meg­tárgyalja az együttműködés le­hetséges formáit. ■ Tóth András

Next

/
Oldalképek
Tartalom