Új Néplap, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-25 / 225. szám
4 TŰKOR — HIRDETÉS ÚJ NÉPLAP - 2006. SZEPTEMBER 25., HÉTFŐ Nagyobb hajó ritkán halad végig a Tiszán. Helyettük inkább a vízi sportok szerelmesei eveznek rajta. Felvételünk illusztráció. Hajózni nem kell a Tiszán? közlekedés Nincs jelentős igény a vízi áruszállításra Közútjaink a végletekig túlterheltek. A Tisza azonban, mint vízi út évtizedek' óta nincs kihasználva. Laczi Zoltán A hajózás szinte teljesen visszafejlődött. A megyében országos közforgalmi kikötő nem működik, nem is várható az építése. Lovas Attila, a Kötikövízig műszaki igazgatóhelyettese szerint a felmérések azt mutatják, hogy meglepően kicsi a belvízi szállítási igény a Tiszán. Az annak feltámasztására törekvők a folyó hajózhatóságának megteremtését tartanák elsődlegesnek, az ehhez szükséges műszaki beavatkozásokat sürgetik. Lovas Attila szerint műszakilag többféle lehetőség van a megfelelő vízmélység biztosítására. A hajózás mellett érvelők az olcsóságot hangsúlyozzák. Egy 400 tonnás hajó ugyanis 10 vasúti kocsival, vagy 13 kamionnal helyettesíthető. Alkalmasak egyedi, túlsúlyos vagy túl-méretes rakományok szállítására is. A hajó biztonságos és környezetbarát közlekedési eszköz. Előnyei igazán azonban nagy tömegű áruk komolyabb távolságra, például a tengeri kikötőig történő továbbításakor jelentkeznek. A csekély szállítási költségek viszont magasabb rakodási kiadásokkal párosulnak. Sőt, az áru többszöri átrakása a hajózást gazdaságtalanná teheti. Hátránya az is, hogy lassú. Ám a hajók a nap 24 órájában közlekedhetnek és nem kell csúcsforgalommal számolniuk. Kedveződen, hogy Duna és Tisza vízrendszerének földrajzi fekvése észak-déli irányú, miközben az áruforgalom döntően nyugatkeleti irányú. A Tisza nemzetközi vízi úttá történő nyilvánítása sem történt meg. Az 1955-ben megkötött egyezmény alapján jelenleg csupán szerb és magyar felségjelű hajók használhatják a szőke folyót. Egyébként megállapodás született a közelmúltban Tisza menti megyék között. Ebben leszögezik, hogy a 2007 és 2013 közötti fejlesztési időszakban közösen lépnek majd fel a folyó teljes szakaszának hajózhatóvá tételéért. Három hajó szeli a szőke folyó habjait a mahart Pass nave tevékenységi körét tizennégy éve terjesztette ki a Tiszára. A cég arra törekszik, hogy a folyón a hajózási turizmus is fejlődjön. Idén 3 hajóval vannak jelen a Tiszán és a Bodrogon. Tokajban a Sellővei, Tiszacsegén a ősegével és Szegeden a 2005- ben felújított és 2006-ban átkeresztelt Szeged (ex Zebegény) rendezvényhajóval. ÉBRESZTŐ SZOLNOK! A Fidesz és az MSZP nem szereti a megyeszékhelyet Óriási harc dúl az MSZP és a Fidesz között. Mintha attól függne a Kánaán, hogy melyik oldal kerekedik felül. Dr. Somodi László, az MDF szolnoki elnöke szerint bármelyik is győz, a város nem számíthat semmi jóra. A sokunk által áhított rendszerváltás a megyeszékhely szerepét betöltő városokat közel azonos fejlettségi fokon találta. Mára azonban a megyei jogú városok által elért fejlődés alapján a hátsó harmadban szerénykedik Szolnok — mondja dr. Somodi László. Az MDF Szolnok városi elnöke szerint számba venni is nehéz az elszalasztott lehetőségeit, elkövetett hibáit. A teljesség igénye nélkül azonban néhány konkrétumot sorolt a politikus. így például: • Az infrastruktúra (gyorsforgalmi út, repülőtér, folyami közlekedés) hiánya. • A regionális vezető szerepvállalás elmaradása. Ma már alternatívája sem lehet Debrecennek Szolnok. Nyíregyháza mögött harmadrendű város lettünk. • Ingatlanvagyon (belvárosi telkek) elherdálása, közműveknek az előnytelen konceszszióba adása, a hulladékgazdálkodási üzlet kiadása a város kezéből. Mindezek hosszú távú kiszolgáltatottságot eredményeznek. • A kiváló adottságainkban rejlő lehetőségek (folyóvizek, holtágak, termálvíz, földrajziközlekedési adottságok) kihasználatlanok maradtak. • A munkahelyteremtés, az ipartelepítés sokat váratott magára. Az ipari park cím elnyerésére 9 évet várt a város. Ez idő alatt más településeken már a második ipari park telt meg befektetőkkel. • Tizenkét évig nem készült fejlesztési koncepció vagy terv sem közép, sem hosszú távra. A távlati célok megvalósítását szolgáló projekt generálási és menedzselési gyakorlat kialakítására kísérlet sem történt. • A hulladékgazdálkodás európai színvonalához szükséges fejlesztéseinek megvalósítása rendkívül elhúzódott. Az új hulladéklerakó Szolnok számára a legrosszabb helyre került. A szemét nagy távolságra, Kétpóra történő szállításának, átrakásának költségei a szolgáltatás díját egyharmadával növelik. • A képviseleti demokrácia kialakult kultúrája torz, gyakorlati hibáktól terhes. Az önkormányzatban érdemi viták helyett gyakorta egymás lejáratása folyik. A közszolgálat helyett hatalmi mámorból eredő megnyilatkozások, értékítéletek, rágalmazások jellemzik némely képviselő munkáját. Sem idő, sem energia nem marad a nagy horderejű, igazán fontos döntések előkészítésére, megvitatására, meghozására. Somodi László úgy véli szembe kell nézni a tényekkel. Megállapítható, hogy az elmúlt több mint egy évtized Szolnok számára nem sikertörténet. Nem az, mert nem szereti Szolnokot sem az MSZP, sem a Fidesz. Sem Szalay Ferenc, sem Botka Lajosné polgármestersége idején nem ment előbbre a város. Pedig a lehetőség mindkettejük számára adott volt. A Fidesz kormány alatt a kevés Fideszes városvezető egyike volt Szalay Ferenc. A pártelnök, miniszterelnök Orbán Viktor szolnoki kötődése közismert. Várhegyi Attila, a város korábbi polgármestere a Fidesz választmányának egyik vezetője volt. Varga Mihály, megyénk képviselője Pénzügyminiszteri székben ült. Ha ekkor nem indult fejlődésnek a város, akkor mikor? Az MDF szolnoki elnöke szerint ugyanez mondható el a szocialista városvezetésről is. Az elmúlt négy évben államtitkáraink voltak a kormányban. Szekeres Imre az MSZP elnökhelyettese. Mindebből azonban nem profitált semmit a város. Somodi László megítélése szerint a kudarc fő okait leginkább az országos politikának a helyi szinten történő megjelenítési kényszerében lehet keresni. A Fidesz és az MSZP képviselő- és polgármesterjelöltjei megosztják Szolnokot. Ugyanakkor egy jó városvezetés — ahogy azt Nyíregyháza vagy az ellenzéki Debrecen is példázza - pártállástól függetlenül sikerre tudja vinni a települést. A Fizetett politikai hirdetés Emlékidézés, nem csupán képekkel, de ételekkel is A nyári Művészetek Völgye összművészeti fesztiválon a Szolnoki Főiskola tanétterme is bemutatkozott A taliándörögdi óvoda udvarán nyílt erre lehetőség. Miközben a mellette lévő színpadon az intézmény kamarakórusa is műsort adott A július 28-a és augusztus 6-a között megrendezett programnak őszszel is volt folytatása. A tanétterem hat dolgozója és nyolc hallgatója kiváló munkát végzett a fesztiválon. Az étterem a völgy egyik legnépszerűbb vendéglátóhelyévé vált. A fesztivál vezetése szerint is az egyik, ha nem a legjobb színvonalú és választékú volt azok sorában. Az iskola szerette volna, ha a történtek nem válnak szinte nyomban csak emlékké. Ezért az élmények őszi felidézésére úgynevezett Retró Művészetek Völgyehetet rendeztek. Ennek során „felidézték” az ottani hangulat mellett az akkor készült finomságokat is. De nem csak az ételek varázsolták elő a nyári rendezvény hangulatát. A Művészetek Völgyének eseményeit fotók segítségével is megidézték a szervezők. ■ Molnár G. Attila A „hitelesség” jegyében Az MSZP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnökhelyetteseként kívánok reagálni az Új Néplap 2006. szeptember 21-i — csütörtöki számában Szalay Ferenc, a Fidesz polgármesterjelöltjének a megyeszékhely helyzetére vonatkozó értékelésére. A polgármesterjelölt úr a hitelességet jelölte meg, mint legfőbb értéket. Sajnos az értékelésből éppen ez hiányzik. Az érdekérvényesítés kapcsán — ami szerinte a mostani városvezetésből hiányzott — megjegyzi, hogy 2002-ig címzett támogatással sikerült felújítani a Galériát, kialakítani a múzeum raktárát, megépíteni a Hetényi Géza Kórház új szárnyát, a megyei levéltárat. Másik — a megyei közgyűlési elnöki — funkciómból adódóan tudomására kell hoznom Szalay úrnak, hogy ez mind megyei intézmény, tulajdonosa a megyei önkormányzat így a fejlesztésekkel, felújításokkal kapcsolatos feladatokat - pályázatkészítés és -beadás, bonyolítás, működtetés - a megyei önkormányzat hivatala végzi, s ebben nem vesz részt a városi önkormányzat. Mindenesetre legalább furcsa dolog olyan idegen toliakkal ékeskedni, amely nem a városi önkormányzaté. A hitelesség jegyében szeretném azt is megjegyezni, hogy a fenti fejlesztések többsége sem 2002-ig, hanem ezután készült el. A Hetényi Géza Megyei Kórház új szárnyát 2003- ban, a múzeum raktárát 2004- ben, a Galériát pedig 2005- ben adtuk át üzemelésre. S ha már a megyei beruházásokat saját érdemének tudja be a polgármesterjelölt úr, úgy lenne korrekt, hogyha hozzátenné: jelenleg folyik a megyei kórház 1 milliárd Ft-os és rendelőintézetének 1,2 milliárd Ft-os korszerűsítése, fejlesztése a mostani városvezetéssel az egészségügy terén kialakított jó együttműködés eredményeként Biztos igaza van Szalay úrnak abban is, hogy Szolnok sok lehetőséget szalasztott el az elmúlt években, de ez a 90-es évekre is igaz. Véleményem szerint - melyet számok támasztanak alá - mégis a mostani városvezetés élt több lehetőséggel, mint az előző. 1999— 2002. között 494 millió Ft decentralizált forrás jutott Szolnokra, s ebből 15 helyi vállalkozó részesült fejlesztéseihez 158 millió Ft támogatásban. 2003— 2006. között ugyanezen decentralizált támogatásokból Szolnok város 1.370 millió Ft-ot kapott, s ebből 30 helyi vállalkozó 640 millió Ft támogatást. Közel 300 millió Ft támogatást kapott Szolnok az elmúlt két évben útfelújításra, melynek eredményeként a város úthálózata jelentősen korszerűsödött. De nagy jelentőséggel bír a jövőre nézve a logisztikai központ folyamatban lévő építése is. Való igaz, hogy az ipari park címet 1999-ben nyerte el a város. De azt már nem tartalmazza az értékelés, hogy ugyanebben az időszakban százmilliós nagyságrendű támogatással nem tudott élni akkor a város az ipari park fejlesztése során, ami elveszett még a megye számára is, pedig sok jelentkező volt a megye településeiről. Megemlíti Szalay úr, hogy a város az elmúlt két évben nem tudott címzett támogatást a városba hozni. Gondolom, ő is részt vett a Városi és Zenei Művelődési Központ 2006. szeptember 1-i átadási ünnepségén, ami címzett támogatásból valósult meg. jelenleg pedig a Gépipari Szakközépiskola címzett támogatásból történő felújítása folyik. A mostani városvezetés sikereiről nem beszél a polgármesterjelölt úr. Pedig az sem elhanyagolható, hogy EU- s forrásokból 2.5 milliárd Ft támogatás jutott 123 db sikeres pályázatra a városban, ebből 94 db a vállalkozói szférában. Ez azt is mutatja, hogy valami mégis csak történt Szolnokon az elmúlt években, ha ennyire erősödik a vállalkozói kedv, s érdemes Szolnokon fejleszteni. Ez a tendencia a jövőben csak erősödni fog, melynek a mostani városvezetés teremtette meg az alapját. Az MSZP városfejlesztési programjában pedig nem ígéretek, hanem előkészített, megalapozott és megvalósítható fejlesztések szerepelnek. TOKÁR ISTVÁN MSZP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezetének elnökhelyettese ▲ Fizetett politikai hirdetés
