Új Néplap, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-01 / 152. szám
KULTÚRA SZÓRAKOZÁS ÉLETMÓD Silent Hill: város az álom és a valóság határán Láttam a moziban egy újabb filmadaptációt. A Silent Hill-A halott város című alkotásról van szó. Az eredeti számítógépes játékot nem ismerve csupán félig nyilváníthatok véleményt A japán szemléletre jellemző bizarr, lehangoló érzés itt is teljesen átjön, akár a korábbi ilyen nemzetiségű horrorok remake- jeiben (A kör, Az átok). Talán a klasszikus horrorokhoz szokott' várakozás teszi, de nekem inkább tűnik a divathullám hatására véghezvitt bőrlehúzásnak, mint maradandó élmény létrehozására irányuló szándéknak. A Farkasok szövetségét jegyző Christophe Gangs rendező — aki mellesleg a mostani mű egyik írója — nagyot alakított a film nyomasztó, s nem egyszer aberrált képi világának megteremtésével. A zenére sem lehet sok panaszunk, a fényképezés viszont hagy némi kívánnivalót maga után. A kisvárosban történő események első tíz percében még úgy gondoltam, hogy végre valami igazán figyelemre méltó operatőri munkával állunk, pontosabban ülünk szemben. A film második részére ez a tehetség már egyáltalán nem jellemző. Bár a történet egészen eredeti, engem mégis inkább több régebbi film összegyúrásából létrehozott zavaros masszára emlékeztet. Persze azért érthető, csak kissé agyalni kell rajta. Egy biztos. Félni nem nagyon lehet. ■ S. I. Kevés a könyvforgató fiatal olvasás Inkább a filmeken keresztül ismerkednek meg az irodalmi művekkel Mindenki saját érdeklődési körén belül választ magának olvasnivalót általában. Persze az iskolapadban még elég nehéz megmondani a tanárnak, hogy a tanulónak nincs kedve a kötelező olvasmányokhoz. Bozsó Anikó Ha manapság egy fiatal kezében meglátunk egy könyvet, szinte már csodálkozunk rajta. Hiszen a legtöbben úgy vélik, inkább a számítógép és az internet érdekli az iskolás korosztályt. Közvélemény-kutatásunk eredményeképpen kidé- ____ rült, hogy sze- renGimnázium és Humán Szakközépiskola végzős diákja. - Az írók között Stephen King, Urban Milos, Peter Strauf, Edgar Allan Poe, Howard Philip Lovecroft könyveit szeretem igazán. Amikor kötelező olvasmányaink voltak, mindet elolvastam az eredeti változatukban. De főleg azokat, amelyek benne voltak az érettségi tételek között. Mára annyira szeretek olvasni, hogy még órán, a pad alatt is olvasok valamit. Persze ami tucattermék, azt nem szeretem. Ide tartozik a Harry Potter és a Gyűrűk ura trilógia is. Azonban van olyan is, aki tényleg csak azt olvassa el, ami kötelező, és ctSS^ sl|ßiG Héttfmpi.om issére azért még vannak'olyan fiatalok, akik minden szabad percüket a könyvek birodalmában töltik. Persze ízlés dolga is, hogy ki mit olvas. Főleg középiskolában, amikor már kialakul az ember érdeklődési köre. így a kötelező olvasmányok mellett leginkább a számítógépes kézikönyvek, a sci-fi és a fantasy kötetek időszakát éljük.- A lélektani regényeken keresztül a horroron át egészen a scifi műfajig mindent szeretek - meséli nem kis lelkesedéssel Vigh Éva, a szolnoki Tiszaparti többet nem hajlandó, vagy neni-is érdekli. — Becsületesen elolvastam minden kötelező olvasmányt általános iskola óta. Bár mostanában már csak azokát, amelyek benne vannak az érettségi tételekben is - mesélte éppen a szóbeli érettségije előtti pillanatokban a szintén tiszapartis Sal- lai Erika. - Például tetszenek a romantikus művek, mint a Rómeó és Júlia. Vagy a vígjátékok, mint a Liliomfi. De jó volt még az Aranyember és a Tóték is. Az általános iskola negyedik osztályától fogva már szintén élnek a kötelező olvasmányok okozta „sokkolással” a tanárok, bár ez a hatás elkerülhető lenne. Hogy hogyan? Szerintük egyrészt nem kilencéves korban kellene elkezdeni hosszabb lélegzetű műveket olvasgatni. No meg persze a szülők hozzáállásán is nagyban múlik a gyerekek könyvek iránti szeretete. Amikor a kiságy mellett esténként meséket olvas- í nak fel a szülők, akarva- akaratlanul is befolyásolják a gyerekeket, akik így hamarabb megtanulnak beszélni és olvasni is. A Micimackót szeretem a legjobban — meséli a harmadik osztályos Molnár Katika, kezében szorongatva kedvenc mesehőséről Azok a fiatalok, akik igazán szeretik a könyveket, az olvasást, még a nyarukat is szívesen töltik ezzel, bárhol is járnak éppen Veszélyben a könyvek világa! A könyv értékét és jelentőségét a társadalom elismeri. Sajnos ez az elismerés sokszor csak elvekben ölt testet A könyv pedig ilyen vagy olyan mértékben mindig is veszélyben volt. Az új modern üzlet a fűm, a videó, és mára leginkább a mindent integráló internet eszközeivel új vizuális tömegkultúrát igyekszik uralkodóvá tenni. Ez az új vizuális kultúra bizonyos képességeket továbbfejleszt, de összességében elkényelmesíti az ember szellemét hosz- szabb távon elszegényíti, és függővé, manipulálhatóvá teszi. szóló, kissé megviselt könyvét. - De még nem szeretek olvasni, mert unalmas. Csak ha anyu meséli el nekem a történetet. A tankönyvek, kaland- és mesekönyvek világában elkalauzoló eladók és könyvtárosok szerint mind a szülők, mind a tanárok hibásak lehetnek, ha a fiatalok megunják az olvasást. — Érdekes, hogy a legújabb meséket szívesebben viszik a szülők, mint a hagyományos magyar meséket - mondta el Gábor Eszter, egy könyvesbolt üzletvezetője. — A lányok körében mostanában a Laura című könyv a kapósabb, míg a fiúk között a Narnia sorozat formájában kiadott kötetei tartanak számot a legnagyobb érdeklődésre. Ebből látszik is, hogy a modern regényeket olvassák leginkább, és nem a magyarokat, már ha egyáltalán kézbe vesznek valamit. A hét - karikatúrákban- Meglátszik a szomszédékor!, hogy nem húzódnak be a kánikula elől. — Senki nem mondhatja, hogy nem készültünk fel alaposan a madárinfluenzára. A harmónia keresése a legfontosabb művészet Élete legnagyobb álma egy saját galéria létrehozása Négy év kihagyás után újra hívják kiállításokra, fesztiválokra, hogy alkotásaival mindenhol bemutatkozhasson a nagy- közönség előtt. így Szécsi Valéria számtalan festményével találkozhatunk az ország bármely pontjának galériájában. Bozsó Anikó Az 1989 óta festő szolnoki művésznő idén ismét visszatér a köztudatba. Immár négy éve annak, hogy alig kap meghívásokat. Az élet azért nem állt meg körülötte.- Idén meghívást kaptam a Pécsi Országos Színházi Találkozóra (POSZT), ahol a festők versenyén vettem részt - meséli élményeit Valéria. - Ott tizennégy festő, közülük négy maSzécsi Valéria élete a festészet gyár készítette el művét öt nap alatt, melyet a rendezvény végén otthagytunk. A jövőben az elkészült munkákat külföldi színházakban fogják bemutatni, mivel mindegyik alapvető témája a színház volt. Számos barátra és szakmai kapcsolatra tettek szert egymás között. Egy szlovákiai festővel, Fecsó Szilárddal annyira megtalálták egymáshoz a hangot, hogy Szilárd a hazájában cikket írt Valéria munkáiról, azok lelki, érzelmi oldaláról. Mivel a Romániai Kézműves Kamara meghívta, a későbbi tervei és kiállításai között szerepel egy nagybányai tárlat összeállítása is. Beadta a pályázatát a debreceni Nyári Tárlatra is, ahonnan még nem érkezett visszajelzés. Emellett az érdeklődők találkozhat- , nak vele és képeivel a Világtalálkozón Jászboldoghá- ^ zán, valamint ! a Kuruc Világ- I találkozón Ráse I kóczifalván is. g-ua II Majd augusz- il tus húszadikán Török- szentmiklóson is megjelenik. Jelenleg az Újvidéki Művészeti Egyetemen vesz részt három festménnyel, ahol bemutatkozik a szegedi rajzművészeti tanszék díjazottjai között. — Az igazi nagy álmom egy saját galéria létrehozása, ahol az általam elismert és kedvelt alkotók műveit állítanám ki. A cél végül is az, hogy megismerjék az emberek a kortárs alkotók művészetét is. Díjai és elismerései: Tudományos diákköri konferenciamásodik díj graflká- ból, 2003 Volksbank-pályázat festészet második hely, 2006 Az egész életét a művészetnek szenteli „Bárhol járok, muszáj megnéznem az ottani kiállításokat bármi is legyen a témája, mert egyszerűen feltöltődöm tőlük. Erre szükségem van az életemhez. Egyébként is szükségem van bátorításra, és ezt nem csak az alkotóktól kell hogy megkapjam. Amikor például egy nézelődő elhúzza a száját egy képem láttán, elgondolkodom, hogy vajon mit csinálok rosszul ”
