Új Néplap, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-20 / 117. szám
Szabó Gyula meséket mond az év hazai gyermekalbumán Musicalrészletekkel lépnek fel előadás Népszerű zeneművekből válogatnak a csütörtöki szolnoki koncertre A hét-karikatúrákban F&RR osrtPW A legkeményebb szórakozás a capoeira tánc és sport A zene állandó szereplője az útjára indult újabb „divatnak” TANÉV VÉGI HAJRÁ — Örülök, hogy Pistike végre megkezdte a rossz osztályzatok kijavítását. szabó gyulát, Kossuth-díjas, érdemes művészünket, a nemzet színészét csodálatos hanggal áldotta meg a jó Isten. Olyan orgánummal, amellyel nem sokan rendelkeznek. A számtalan színpadi és filmszerepén tül a kunszentmártoni születésű művész jellegzetes hangján olyan emlékezetes mesehősök szólaltak már meg, mint például Dr. Bubó vagy Frakk. A Magyar népmesék sorozatot pedig szintén az ő hangja, igazi átéléssel előadott mesélése teszi emlékezetessé. Most egy hatvanperces CD-n és műsoros kazettán szólal meg a művész. Az év hazai gyermekalbuma díjat kiérdemelt lemezen meséket, dalokat, verseket, mondókákat tolmácsol az ifjaknak. Előadása magával ragadó, különleges, nem hagyja elkalandozni a figyelmünket egyszer sem. Valóban méltó egy nagy mesemondóhoz, ahogy az album címe is állítja. Olyan meséket hallhatunk többek között, mint például A három selyp leány, az Öreg néne őzikéje, A rátóti csikó- tojás, Az öreg halász és a nagyravágyó felesége, A három nyúl, A só vagy éppen A kiskakas gyémánt Jelkrajcára. Aki ízes, szép magyar beszédet és tanulságos magyar meséket, mondókákat akar a gyermekével halgattatni, annak kihagyhatatlan ez az album. (Szabó Gyula: A nagy mesemondó. Kiadó: Fortuna Records. Forgalmazza: Zeneker Kft.) ■ B. Gy. Létezik egy sport, ami a tánc és a harcművészet határán áll. Ezt az egyedi vonást közel 300 évre visszatekintő múltja teszi érthetővé. Munkatársunktól A capoeira a Brazíliába vitt afrikai rabszolgák nem hivatalos önvédelmi módszere volt A legtalálóbb meghatározás rá talán a zenés harcművészet Az, hogy táncos vagy akrobatikus — hiszen így is szokták jellemezni csak részben igaz. Akrobatikussá csak sokéves gyakorlás után válik, a tánc pedig annyiban tartozik hozzá, hogy az igazi capoeirás tud táncolni, vagyis a tánc a része. A zene viszont állandó szereplője, nélküle nincs capoeira. A küzdősportok mindegyike látványos, de egyiknek sincs olyan „folyékony” ritmusa, és ezáltal táncjellege, mint a délamerikai eredetű capoeriának. Hajdanán, amikor a mára sporttá módosult harcmodor megszületett, kétmillió rabszolga védte az életét ennek a küzdősportnak a fogásaival, viszont az edzéseket az elnyomó portugál fóldesurak vigyázó szemei miatt takarni kellett. A rabszolgák fegyvert nem viselhettek, így táncnak álcázták a harcművészetet. Ha le akartak csapni rájuk, egyszerűen ritmust váltottak, és elkezdtek szambáznL így lett a capoeria egy ártatlan táncnak tűnő halálos fegyver. Brazíliában annyira elterjedt, hogy veszélyessé vált az államra nézve, így évekre betiltották. Csupán 1932 óta létezik legálisan mint sportág, sikere viszont azóta töretlen, és a világ szinte minden pontján rengeteg hódolója akad. A capoeriában vegyesen keveredik az afrikai bennszülöttek és a dél-amerikai indiánok kultúrája. Ez mind a ritmus, mind a mozdulatok terén tetten érhető. A „táncot” mindig ütős hangszerek kíséretében lejtik, és a lépések, elhajlások kitalálásához gyakran a természetben őshonos vadállatok adták az inspirációt. Az alapmozgást a felsőtest előre-hátra dőlő pozíciója, az arcot védő, felemelt karok és a lábak folyamatos mozgása alkotja. Ebből a kiinduló helyzetből válnak ki a rúgások, az ütések és a fordulások. Aki ennek a sportágnak az edzéseit választja a konditeremben töltött hosszú órák helyett, az számítson rá, hogy minden izomkötegére alapos munka vár. De ez az izzasztó fizikai munka zenei kísérettel, társaságban, az afre-brazil kultúra körében zajlik, így a szórakozás is garantált. A capoeira művelői külön egyesületet alakítottak már hazánkban is REFORM ELŐTT A KÖZIGAZGATÁS - Azt rebesgetik, hogy egy nagyobb mértékű létszámleépítésre lehet számítani. A sportcsarnokbeli zenés est előadóművészeiről pár szóban füredi NIKI: a huszonéves énekesnő az utóbbi években szinte végigtumézta egész Európát. Különböző musicalgálákon szerepelt, nem kis sikerrel. Mostanában kapott komolyabb szerepeket a Madách Színházban, többek között az Operaház fantomjában. féke PÁL: idén jelent meg önálló válogatásalbuma, szintén musicaldalokkal. A Madách Színház oszlopos tagja. varga Miklós: 1990 óta szólóénekes. Rockoperák állandó szereplője, mint például az István, a király. Megkapta az Év énekese-díjat 1984- ben, az eMeRton-díjat 1990áen, valamint az Artisjus-díjat 2001-ben. magócs ottó: operett szakosként került az Operett Színházba, ahol később váltott át musicalre. Jellemzésére mondták egyszer, hogy ő az operaház első Mozartja. Jelenleg külföldi munkái teszik ki ideje nagy részét. détár enikő: jelenleg a Madách Színház tagja, de játszik a Karinthy Színházban is. A legújabb, sikernek ígérkező Producerek próbája című darab egyik főszereplője. ARANY TAMÁS: a Madách Színház tagja. Leginkább angol és német nyelven szeret énekelni. Egy grazi fellépésen csatlakozott a társasághoz. fésűs nelly: jelenleg szabadúszó. Énekelt már számos vidéki színházban, valamint a Moulin Rouge-ban is. Általában a Pince Színházban lehet megnézni és hallgatni játékát tozó előadókkal, de — rendszeresen feltűnnek vidéki nagyvárosokban.- Igazából ez a műsor kinőtte a Vidám Színpad kereteit, ahol eredetileg elkezdődött. így jutottunk el a sportcsarnokokhoz, ahol nagyobb hely és jobb világítási lehetőségek nyíltak előttünk. Szinte minden előadásunk telt házzal megy. A társulat magját leginkább a tavalyi Pécsi Országos Zenei Fesztivál fellépői jelentik a mai napig is. Persze van, aki idén csatlakozott a társasághoz. Mivel a legtöbben keresett és közkedvelt színészek és énekesek, így sűrű programjuk miatt váltott szereposztással kell megoldaniuk a fellépéseket. Megcsillogtatja zenei tudását a csütörtöki koncerten majd VARGA MIKLÓS ÍS. Az egyik, eddig állandónak mondható szereplő pedig Détár Enikő, akivel az elő- adásról beszélgettünk. A színésznő fantasztikus, eddig még soha nem tapasztalt show-nak nevezte a koncertet.- Úgy érzem, ez a koncertsorozat igen nagyszabásúnak ígérkezik, csakúgy, mint az előző években. Különlegessége, hogy mind a zenét, mind az éneket, valamint a vokált is élőben fogjuk előadni. Szerintem a mai világban már nagy ritkaságnak számít, ha egy koncerten nem csak tátognak az előadók.- Hol lépnek fel ezzel az össze állítással?- Szinte minden nagyobb városban megfordultunk már, vagy megfordulunk még idén. Örömmel mondhatom, hogy mindenhol hatalmas sikert arattunk.- Van-e valami különleges emléke, kötődése Szolnokhoz?- Ha abból indulunk hogy szolnoki születésű vagyok, akkor van kötődésem. Hároméves koromig éltünk a szüleimmel Vezsenyen, Szolnoktól pár kilométerre. Az tán Egerbe, végül pestre kerül tem az élet sodrásában. Akármikor hívnak Szolnokra fellépni, mindig szívesen me gyek.- Ön mely darabokból fog előadni részleteket? — A Kabaré, a Chicago, a Rómeó és Júlia, illetve a hazánk ban még különlegességnek számító Három testőr című darabok egy-egy betétdalát fogom életre hívni. Détár Enikő az egyik állandó fellépő a koncerteken Hazánk ismert énekesei ezúttal közkedvelt musicaldalokat adnak elő a szolnoki közönségnek. Bozsó Anikó Az évekkel ezelőtt indult musicalkoncertek sorában az idei szolnoki előadás alkalmával hét énekes produkcióját élvezhetik a zene rajongói. Ezúttal Fésűs Nelly, Feke Pál, Détár Enikő, Arany Tamás, Varga Miklós, Füredi Niki és Magócs Ottó tolmácsolásában hallhatjuk a dalokat. A közkedvelt Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Jézus Krisztus Szupersztár, az István, a király, a Miss Saigon, a Hair, a Chicago, a Rómeó és Júlia és még sok más musical, rockopera népszerű, fülbemászó dallama fog felcsendülni a Városi Sportcsarnokban. A rendezvény producere, Wenczel Zoltán lapunknak elmondta, hogy ez az előadás 2004 decemberében debütált, azóta — bárvál