Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-06 / 208. szám
6. OLDAL ÉRDEKE S S É G E K 2004. Szeptember 6., hétfő A viking Pompei A korhoz képest hatalmas viking településre találtak egy elkerülő útszakasz építésekor Írország déli részén. A négyezer embernek otthont adó város utcái és házai a régészek szerint szinte érintetlen állapotban maradtak fenn, nem sokkal a föld felszíne alatt. Írországban az évszázad leletéről és felfedezéséről beszélnek az archeológusok annak kapcsán, hogy nemrég a dél-írországi Waterford közelében egy elkerülő út építésekor nyolcadik századra datálható település nyomaira bukkantak. Egyesek máris Pompei- hez hasonlítják a lelőhelyet. Az elkerülő útszakasz vonalának kijelölésekor ugyan feltételezték a szakemberek, hogy valamire rátalálhatnak, de akkora leletegyüttesre, amelynek egyes részeit máris feltárták, nem gondoltak. Korábban úgy vélték, hogy egy kisebb település maradványait fogja keresztezni a tervezett útszakasz, az előzetes ásatások azonban rájuk cáfoltak. Waterford közelében a régészek becslése szerint ugyanis egy 4000 fős település lehetett a nyolcadik század elejétől fogva, méghozzá nem is akármilyen fejlettségű település. A szinte teljesen épségben maradt csontok, ékszerek, ezüst edények, fegyverek és hajóroncsok ugyanis arra engednek következtetni, hogy a viking civilizáció egyik legnagyobb lelőhelyének lehet tekinteni a Suir folyó menti települést. A folyóvölgyben, mintegy 1,5 kilométer hosz- szan elhúzódva nemcsak egy 120 hajóból álló flotta került elő az ásatások során, hanem legalább háromezer lelet is. A légifotók és az ásatások alapján most már azt állítják a régészek: a vikingek által 812-ben alapított település majdnem teljes épségében fennmaradt. Jól kivehetőek az utcák és a házak elhelyezkedése is, sőt a régészek állítása szerint mindezek feltárásához nem is kell túl mélyre ásniuk, mivel a település maradványai közvetlen a felszín alatt találhatóak. A város stratégiai elhelyezkedése kiválóan megfelelt a vikingek igényeinek, akik komoly erődöt építve védték magukat, illetve hajóikat. A water- ford-i erőd egyébként egy tipikus viking erődnek mondható, ahonnan aztán portyázásra indultak a felfedezésekben és kalandokban is bővelkedő nép tagjai. John Maas, az ásatásokat végző régészcsoport egyik tagja szerint tiszta szerencse volt, hogy rátaláltak a településre, amikor légifotókat nézegetve a növényzet színének változásai azt engedték sejtetni, hogy a föld felszíne alatt emberi civilizáció nyomaira bukkanhatnak. Maas szerint Írország Pompei-ét fedezték fel, és minden valószínűség szerint ez lesz a viking történelem legjelen- tősebb régészeti lelőhelye is. ■ Óriáshullámok bizonyítéka Immár űrfelvételek bizonyítják, hogy valóban keletkeznek a tengereken tíz emelet magas, 25 méteres óriáshullámok, amelyek létezését mindeddig kétségbe vonták a tudósok. A tengerészek között régóta tartja magát az a szóbeszéd, hogy több szállítóhajó elsüllyedését is óriáshullámok okozták, amelyek hirtelen, szinte a semmiből tűntek elő a csendes tengeren. A tudósok azonban nem hitték el a hatalmas hullámokról szóló beszámolókat, mert számadataik szerint ilyen természeti jelenség ezer évente csak egyszer fordul elő. A valóság felderítésére és a valószerűtlenül hatalmas hullámok előfordulásának, okainak és gyakoriságának tanulmányozására végül az Európai Unió 2000 decemberében kutatóprogramot indított. A MaxWave nevű program során több tízezer képet készítettek az Európai Űrügynökség radarműholdjainak segítségével, és a felvételek végül a kétkedőket is meggyőzték. A tudósok egy aránylag rövid, háromhetes periódust vizsgáltak: ez idő alatt tíz óriáshullámot regisztráltak, melyek közül mindegyik magassága meghaladta a huszonöt métert. A kutatók a műholdképek segítségével most egy olyan térkép összeállításán dolgoznak, amelyen feltüntetnék az óriáshullámok által legveszélyeztetettebb helyeket. A Wave- Atlas névre keresztelt program keretében a tudósok megpróbálnak választ keresni az óriáshullámok keletkezésének okaira is. ÉRDEKES FAFORMA. A Szelevényre vezető út mellett található a képünkön látható termetes fa, melyet a közelben húzódó kövesút miatt kellett úgy alakítani, hogy elférjenek alatta a gépkocsik. FOTÓ: MÉSZÁROS ISKOLAMUZEUM JASZAGON. A jászsági település kicsiny iskolájának egyik termében gyűjtötte ösz- sze a tanításhoz kapcsolódó eszközöket és tárgyakat Macsi Sándor nyugdíjas igazgató. FOTO: MÉSZÁROS Egészségtant a tantervbe? A fiatal korosztály egészségtani ismeretei esetenként döbbenetesen hiányosak. Ennek is szerepe van abban, hogy országunk lakosságának egészségi állapota európai összehasonlításban csaknem a legrosszabb. Az egészségtan oktatása mégis hiányzik az iskolai tantervekből. Hosszú évtizedek óta hiányzik az iskolai tantervekből az egészségtan oktatása, s az új tantervekben sem kapott helyet. Miközben az egymást követő kormányok a társadalom egészségi állapotának javítása érdekében komoly erőfeszítéseket tesznek, valójában nem élnek azzal a lehetőséggel, amit az iskolai oktatás keretei nyújtanak. Pedig a felvilágosító munkára nagy szükség volna, hiszen a magyar lakosság életmódja kedvezőtlen, ez is magyarázza a rossz halálozási és megbetegedési arányokat. Sajnálatos tény, hogy a magyar nők 26 százaléka, a férfiak 40 százaléka dohányzik, s már a nők daganatos betegségeiben is első helyre került a tüdőrák. Egészségkárosító mértékben fogyaszt alkoholt nálunk a nők 3, a férfiak 18 százaléka. A lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, és a nők közel 40 százaléka, a férfiak egyharmada sohasem vagy csak igen ritkán végez testedzést. Riasztó, hogy az elmúlt 20 évben Magyarországon a népesség fogyása meghaladta a félmilliót; a szülések száma lényegesen alacsonyabb, mint az elvárható volna, viszont a haláleseteké jelentősen magasabb. A születéskor várható élettartam elmarad az uniós átlagtól, a magyar férfiak átlagosan 8, a nők 6 évvel élnek kevesebbet. Igaz, hogy hazánkban a HIV-fertőzöttek száma nemzetközi méretekhez viszonyítva alacsony, csakhogy néhány közeli országban nem ez a helyzet. A turistaforgalom növekedésével reális a veszély, hogy e téren romló helyzettel kell számolnunk, hacsak a lakosság felvilágosítása nem lesz hatékonyabb, mint napjainkban. Ebből következik, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Program prioritásai a dohányzás, az alkohol visz- szaszorítására, a drog megelőzésre, valamint az AIDS-prevencióra irányulnak. Alapvető cél az egészséges életmód és a táplálkozás széles körű elterjesztése. Az iskolai oktatásban tantárgyként megjelenő egészségtan természetesen számos előfeltételt is igényelne. A szemléletváltozáson túl és az anyagi feltételek mellett képzett szakembergárdára van szükség. A tanárok képzése, illetve továbbképzése, a részletes tantervek kidolgozása, tankönyvek megírása és kibocsátása alapfeltétel. Téves az a nézet, amely kimondva vagy kimondatlanul él, hogy a biológia tantárgy keretében is megoldható az egészségtani ismeretek tanítása. A téma egyfelől szűkebb, másfelől tágabb jellegű, mivel praktikus elméletet, aktuális ismereteket, követelményeket is magába foglal. Hasonlóképpen nem oldható meg az egészségtan oktatása az osztályfőnöki órák keretében sem, mint ahogyan azt sokan feltételezik. Az osztályfőnök aligha adhatja át megfelelő szinten az egészségügyi ismereteket, azon túl, hogy az osztályfőnöki óra alapjában más jellegű és más célokat szolgál. Védőoltás Hepatitis A ellen Amint azt már hírül adtuk, több mint 120 turista fertőződött meg a Hepatitis A vírustól az egyiptomi Hurghada SIVA Grand Beach 4 csillagos szállodájában, idén június 10. és augusztus 30. között Miután a betegség tünetei csak 15—50 nappal a fertőzés után lépnek fel, sokan még valószínűleg nem is tudnak róla, hogy esetleg megfertőződtek. Következésképp további megbetegedések sem zárhatók ki. Az „utazási sárgaságot” a szennyezett vízben vagy élelmiszerben található vírus okozza. A kórokozó igen ellenálló és akár egy jégkockában vagy egy elégtelenül megfőzött ételben is szaporodóképes marad. A betegség korábban ártalmatlannak számított, de az idősebb emberek, illetve a májbetegségben szenvedők számára igen komoly következményekkel járhat. A tünetek: hasmenés, végtagfájdalom, továbbá a bőr és a szemek sárga elszíneződése. Mivel a védőoltás hosszú évekre hatékony védelmet nyújt a Hepatitis A ellen, a szakemberek azt tanácsolják, hogy mindenki kérjen védőoltást, aki Egyiptomból hazatért, Hepatitis A-val fertőződött nyaralóval kapcsolatba került vagy a közeljövőben Egyiptomba készül. Útlevél a kedvenceknek Az Európai Unió rendelete szerint hamarosan csak állatútlevéllel lehet külföldre szállítani a kedvtelésből tartott állatokat. Az Európai Parlament és a Tanács egységes, uniós szintű szabályozást fogadott el a kedvtelésből tartott állatok, azon belül a kutyák, macskák és vadászgörények nem kereskedelmi célú szállítására. A rendelet szerint az ilyen állatokkal utazó tulajdonosok a korábbi tagállami szintű és sokszor egymástól eltérő szabályozás helyett a jövőben az egész unióban azonos feltételekkel utazhatnak, továbbá EU-n kívüli országokból is azonos feltételekkel léphetnek be vagy térhetnek onnan vissza. Az októberben életbe lépő rendelet néhány új kötelezettséget is ró a tulajdonosokra. Bevezette az egységes európai állatútlevél, az úgynevezett pet passport fogalmát és használatát, megköveteli az állatok állandó jelölését, illetve speciális feltételekhez köti az állatok importját és/vagy visszaléptetését a veszettség szempontjából kedvezőtlen státuszú országokból. Csupán a veszettségtől hivatalosan mentes Egyesült Királyságba, Írországba, Svédországba és Máltára utazók részére élnek továbbra is szigorúbb, speciális követelmények. A gyakorlati megvalósítás azonban számos tagállamban — különböző okok miatt - késedelmet szenvedett. Mindezek miatt az Európai Bizottság határozatával lehetővé tette, hogy október 1-ig az új rendelkezések mellett párhuzamosan a korábbi, nemzeti előírások is életben maradjanak. Magyarország még szintén nem kezdte meg az útlevelek kiadását. Ezért október 1-ig az eddigi eljárásnak megfelelően a Magyar- országról induló utazóknak továbbra is saját felelősségük, hogy a rendeltetési ország előírásairól az adott állam hatóságainál, külképviseletein vagy egyéb módon tájékozódjanak és azokat betartsák. Ezek általában a veszettség elleni vakcinázást tanúsító igazolást, bizonyítványt vagy oltási könyvet követelnek meg, azonban ettől eltérő is lehet. Az Egyesült Királyság, Írország, Svédország és Málta jellemzően ezenfelül még legalább vérvizsgálatot és egyedi állatazonosítást követel meg. TUDOMÁNYOS RÉGISÉGEK. Házi gyártmányú vastüdőtől a koponyafúró csavarig a legkülönfélébb tudományos technikai ritkaságokból nyílt állandó kiállítás Londonban. A régi korok technikai különlegességeinek eddig nem volt bemutatóhelye a brit fővárosban. A londoni tudományok múzeumához tartozó intézmény széles közönségre számít. Nyilván sokakat fog vonzani a „gondolati” démonok kiszabadítását célzó agyfúró csavar, a múlt idők kínzópadjaihoz hasonló avitt fogorvosi szék és a dédapák idejében hordott műfogsorok széles választéka. PÁRIZSI ALAGUTAK. Három frissen vájt alagutat fedeztek fel Párizs egyetlen működő börtöne, a hírhedt Santé alatt, amelyből az utóbbi időben sok rabnak sikerült megszöknie. A börtönhatóság augusztus elején szerzett tudomást arról, hogy a majd másfél száz éves erődítményszerű épület alatt titkos munkálatok folynak. Az első vizsgálódás fényt derített arra, hogy az illegális alagútfúrók Párizs ősi katakombarendszerének nyúlványait próbálták meghosszabbítani a börtön épülete alatt. A Santé alapozásával párhuzamosan, 15 méter mélységben elnyúló föld alatti folyosók egyike épp az intézmény főbejárata alá fut be. A Santé mostanára súlyosan lepusztult falait 1867-ben emelték, akkor még ez volt a francia főváros legbiztonságosabb büntetésvégrehajtási intézménye. Hírneve az elszaporodott sikeres fogolyszökések nyomán mélypontra süllyedt, a börtönvilág bentlakói között ma már csak „átjáróháznak” becézik. Párizs híres katakombái jóval korábban keletkeztek, a XII. századtól kezdve innen bányászták ki a város épületeihez szükséges mészkövet és gipszet. A francia főváros alatt szeszélyesen kanyargó alagútrendszer egyik leágazását a XVIII. század végén kezdték feltölteni a párizsi temetőkből összegyűjtött csontokkal. A világ egyik legnagyobb osszáriu- mában becslések szerint 5-6 millió elhunyt csontjait halmozták fel. ÖTZI ÉS A DÍNÓK. Két szenzációs ősrégészeti kiállítás nyílik a közeljövőben Budapesten: jönnek a 124 millió éves dínók és jön Ötzi, az 5300 éves jégbefagyott ember. A dinoszauruszokat, amelyeket Kínában találtak, a londoni Térmészettu- dományi Múzeum közreműködésével hozták felszínre. Dinoszauruszt sokfélét találtak már világszerte. Ám az 1996-ban, Kínában fellelt kisméretű lenyomatok azzal váltak világszenzációvá, hogy a törzsfejlődés hiányzó láncszemeit képviselik. A leletek ugyanis arra utalnak, hogy az apró termetű dinoszauruszok a madarák ősei voltak, sőt, egyes feltételezések szerint a dínók egy részének toll borította a testét. A magyar Természettudományi Múzeumban szeptember 10-én nyíló Tollas dinoszauruszok című kiállítására most 14 megkövesedett maradvány érkezik a londoni múzeumból, hogy a kontinensen elsőként itt kerüljenek a nagy- közönség elé. Ötzi, a jégember Bolzanóból, a Dél-Tiroli Archeológiái Múzeumból érkezik a Budapesti Történeti Múzeumba a szeptember 24-én nyíló kiállításra. A természetes körülmények között mumifikálódott legősibb európai emberre 1991- ben turisták akadtak rá az Alpokban, a dél-tiroli Ötz- völgyben. Az azóta sok tudományág képviselői által vizsgált bronzkori emberről készült kópiát együtt mutatják be a mellette talált értékes leletekkel, valamint az Ötzi korával megegyező, úgynevezett Baden kultúra emlékanyagával.
