Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-06 / 208. szám

2004. Szeptember 6., hétfő 7. OLDAL TISZASAS AZ ÚJ ÉVEZREDBEN A második otthon A tiszasasi iskola minden túlzás nélkül a Tiszazug egyik leghangulatosabb, leg­szebb iskolájává vált az utóbbi években. Az intézmény esetében egyálta­lán nem elcsépelt az a régi mon­dás, mely szerint az iskola a má­sodik otthona a gyerekeknek. Ab­Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli. löknek. Kiváló példája az összefo­gásnak az iskola felújítása, a kö­zelmúlt egyik vihara megtépázta a tetőszerkezetet, a diákok szülei segítettek a rendbehozatalban. Kiváló létesítményi feltételek segí­tik nem csupán a fiatalokat, de a mozogni vágyó felnőtteket is, az intézmény tornaterme a térség­ben is egyedülálló jelenleg. Emel­Polgármester: Laskai István Alpolgármester: Tényi Imre Jegyző: Dr. Talmácsi Edit A TISZA EMLÉKE. A legutóbbi tiszai árvíz idején különleges, egyúttal félelmetes képződményt hozott létre a gát alatt átfolyó víz. Közép-Európa legnagyobb buzgárját csak páratlan védelmi építménnyel sike- rült „megfogni”, így nem szakadt át a töltés. Ennek egy emlékművel állítottak méltó mementót._____■ Az iskola nyílászáróit is kicserélték a nyári szünidőben ban, hogy ez így is legyen, nagy szerepe van az intézményben ok­tató pedagógusoknak, a fenntartó önkormányzatnak, valamint a mindenben partner és segítő szü­leit különféle szakkörök, magas szakmai színvonal biztosítja, hogy kiváló kezekbe került a falu jövőjét jelentő ifjúság. A kultúra fellegvára Megújul és átalakul a köz­ség művelődési háza hama­rosan. Régi vágya a helybélieknek, hogy egy olyan művelődési házuk le­gyen, ahol tartalmasán eltölthe- tik szabadidejüket kicsik és na­gyok egyaránt, emellett pedig a település rendezvényeinek is vég­re megfelelő helyszíne lehetne. Ennek tökéletesen megfelelhet a jövőben az épület, ugyanis egy si­keres önkormányzati pályázat­nak köszönhetően már el is kez­dődött a teljes rekonstrukció és A művelődési ház hamarosan elkészül _____A JEGYZŐ Dr . Talmácsi Edit ugyan nem tősgyö­keres tiszasa­si, de már rég­óta ő tölti be a jegyzői tiszt­séget a község önkormány­zatánál.- Azt gondolom, hogy a köz­ponti elképzeléseket kellene úgy alakítania az államnak, hogy a kistelepülések megmaradhassa­nak. Nem szabad ugyanis elfeled­ni, hogy a falvakból van több az országban, nem a városokból! Mivel csak a kötelező feladatokat tudjuk az állami támogatásból el­látni, így a legfőbb célunk az, hogy intézményeink megmarad­janak, jó hangulatú, jó hozzáállá- sú emberek éljenek nálunk. Az itt lakók törekvőek, szorgalmasak, törődnek a saját portájukkal, s nem csak az önkormányzatra ha- gyatkozva próbálnak megélni. ■ átalakítás. Mint azt a községhá­zán megtudtuk, új vizesblokk épült, valamint kicseréltek min­den nyílászárót. Egy nem várt probléma nehe­zítette a felújítást, ugyanis az alap annyira rossz állapotban volt, hogy teljes egészében alá kellett falazni az épületet. Ez meg is tör­tént, így némi módosítással ugyan, de minden folytatódhatott tovább. Amint elkészülnek a szakemberek, a település dísze lesz a kívül-belül megújult műve­lődési ház. Egy falu a Tisza ölelésében Tiszasas önkormányzata nagy célt tűzött ki maga elé: szeretné jobbá tenni az életet ezen a nyugalmas településen. Ez a mai gazdasági helyzetben nem könnyű feladat H l - Sajnos élő probléma a vidék el­lehetetlenülése - beszélt falujáról Laskai István polgármester. - Ennek megfelelően jövőképünk is joggal lehetne borús, de ha így I gondolkodunk, akkor valóban ne- I héz lenne fejlődni, i A polgármester egy egészen új dologban, a termálvízben látja a község előrelépésének egyik zálogát. — A mérések szerint 1300— 1600 méter mélyen termálvíz található településünk alatt, ezt pedig több célra is tudnánk hasznosítani. A geotermikus energia előnyeit számos terüle­ten élvezhetnénk, míg a fóliás kertészetek számára állandósá­got, tervezhetőséget és verseny- képességet jelentene, ha fűthet- nék a sátrakat. Laskai István szerint egy gazdasági társaság létrehozásá­val meg is kezdődhetne a tény­leges munka.- Döntőnek érzem, hogy a lakosság mennyire hajlandó részt vállalni falunk fejlődésé­ben. Ebben a gazdasági társa­ságban mindenki vásárolhatna magának résztulajdont, amivel egyrészt aktív ré­szeseivé válnának a falu jövőjének, másrészt nagy jelentősége lenne az összefogás kifejezésé­nek szempontjából. Már megkezdődtek a puha­tolózó tárgyalások, akadna olyan pénzintézet, amelyik finanszírozná a beruházást. A várható nyereségből fizetnénk vissza a hitelt. Az újdonság iránt egyébként is fogékony tisza- sasiakban nagyon bízik a polgármester és a kép­viselő-testület egyaránt. Laskai István elmondása szerint az itt élők mindent megtesznek a túlélé­sért, közel ekkora váltást jelentett például az is, amikor a szántóföldi termelésről sokan áttértek a fóliázásra. Ez még a távolabbi jövő, a holnapra is gondol­nak a település vezetői. Már a célegyenesbe for­dult a faluarborétum ötlete, hamarosan elkészül­nek a szakmai tervek is. Eszerint érdekes növé­nyeket ültetnének házak előkertjeiben, utcai por­táján, azokat minden polgár maga gondozza. Né­hány év múlva pedig gyönyörű összképet alkotva egészen új köntösbe öltözhet Tiszasas, vonzó lát­nivalót kínálva ezzel a turistáknak is.- Ez kiválóan kapcsolódhatna falunk majdani fejlesztéséhez. A turizmus ugyan ma még kissé A falu csendjét és nyugalmát élvezik az apróságok is távol áll tőlünk, de az adottságaink tökéletesek ah­hoz, hogy termelő ágazattá váljon. Nyáron Tisza- partunkon sok a fürdőző, falunk csendjét pedig egyre többen használják ki úgy, hogy házat vásá­rolnak nálunk. Arra törekszünk, hogy ezt a folya­matot erősítsük, a feltételeket megteremtsük egy jól működő idegenforgalomhoz. Mindezek együtt pedig megrajzolhatják egy élhetőbb Tiszasas jö­vőbeni képét, ami mindannyiunk nagy vágya. AZ AGRÁRMÉRNÖK Gyói Gábor agrármérnök­ként végzett, az ifjú tiszasa­si szerint ne­héz ma egy kis település­nek életben maradnia.- Úgy lá­tom, hogy egyfajta faluellenes hangulat alakult ki a nagypoliti­kában. Olyan a támogatási rend­szer, hogy az lényegében üzenet a vidéki Magyarország ellen. Amíg a politikai elit szándéka nem változik meg, addig nem lesz igazán jövőképe egy kis te­lepülésnek. Ebben a szituáció­ban talán a hasonló helyzetű ön- kormányzatok öszszefogásával tudnánk érdemben előbbre lép­ni. Az embereknek nem szabad­na elfeledni, a mezőgazdaság és a vidék egyet jelent, egyik a má­sik nélkül nem létezik! AZ OTTHON VEZETŐJE Göblyös Gá- borné azon túl, hogy a képviselő-tes­tület tagja, ve­zeti az Alkony Gondozási Központot is.- A telepü­lésen élő idős emberek helyzetének javítását szolgálhatja az otthonunk bőví­tése, melyet pályázati pénzből próbálunk meg finanszírozni. Mivel a lakosság harminc száza­léka hatvan évesnél idősebb, ezért különösen fontos szerepet kap ez a munka falunkban. Saj­nos a fiataloknak jelenleg nem sok pozitív kilátást kínál Tisza­sas, talán akkor léphetnek na­gyobbat előre, ha a Tisza közel­ségét jobban ki tudnánk hasz­nálni. A falusi turizmus ugyanis teremthetne munkahelyeket, s felvirágoztathatná falunkat. AZ ALPOLGÁRMESTER matíva ^ na^ gyón kevés a megélhetéshez. Ennek ellenére az elmúlt idő­szakban a falu infrastruktúrája kiépült, ami nagy fegyvertény egy ilyen kis település számára. Azt szeretném, ha Tiszasas egy virágos, szép község lenne, emi­att is fogunk valószínűleg bene­vezni a Virágos Magyarország pályázatba. Ha a lakosok part­nerek lesznek ebben, akkor egy­értelműen a falu hasznára válhat mindez. Tervezzük a jövőben egy egészségügyi központ fel­építését is, ahol helyet kaphatna a fogászat, egy szemorvos, a vé­dőnői szolgálat és természete­sen a háziorvos is. ■ A TANÁRNŐ Hegedűs lmré- né az iskola igazgatóhe­lyettese.- Mi más is lehetne a cé­lunk, mint az, hogy megma­radjon az is­kola a jövőben is. Szoros az összefüggés a falu és az intéz­mény között, mondhatni össze­forr a sorsunk. Próbálunk olyan lehetőségeket biztosítani a hoz­zánk járó gyerekeknek, mely fel­készíti őket a pályaválasztásra és a továbbtanulásra. Kis létszá­munkat igyekszünk előnyünkre váltani, családias az iskola lég­köre, nem csak oktatunk, ha­nem nevelünk is az órákon. Az intézmény ezen túlmenően szerves részt vállal a szabadidő hasznos eltöltésének megterem­téséből, színvonalas rendezvé­nyeket szervezünk a szülőkkel együttműködve. _________■ Ké pviselő-testület: Bárkai Jánosné, Göblyös Gáborné, Harmatos László, Körösi Áron, Nagy Lászlóné, Vágner István Polgármesteri Hivatal Rákóczi út 32. Telefon: 56/326-001 Fax: 56/323-552 E-mail: polghivtiszasas@axelero.hu Általános Iskola és Óvoda Rákóczi út 26. Telefon: 56/326-004 Igazgató: Nagy Lászlóné Petőfi Sándor Klubkönyvtár Rákóczi út 20. Könyvtáros: Nagy Andrea Alkony Gondozási Központ Fő út 13. Telefon: 56/326-152 Vezető: Göblyös Gáborné Orvosi rendelő Rákóczi út 1. Telefon: 56/326-005 Lakosság száma: 1187 fő 0-17 éves korig: 229 fő 18-59 éves korig: 656 fő 80 év feletti: 302 fő Történelem Tiszasast a történelmi iratok elő­ször 1348-ban említik, ekkor kirá­lyi birtok volt a település és kör­nyéke. Több ismert gazdája is volt, többek között Kinizsi Pál is birtokolta egy időben. Érdekes­ség, hogy az 1600-as évek végén ismét visszakerül a kincstárhoz Tiszasas tulajdonjoga, ugyanis akkori birtokosa, Szuhay Mátyás részt vett a Wesselényi-féle össze­esküvésben, ezért a tettéért elko­bozták földjeit. A tizenöt éves há­borúban lerombolták, s a 17. szá­zadban többször is elpusztult, de lakói a veszedelem elmúltával mindig visszatértek. Az emberek többsége kálvinista vallású volt, erről tanúskodik 1680-ban emelt temploma is. Sajnos ezt már nem láthatjuk, ugyanis 1709-ben a rá­cok elpusztították Tiszasast, vele együtt Isten házát is. Az élet 1716 után zökkent vissza a rendes ke­rékvágásba. Innentől a község él­te békés, nyugodt életét, egészen a 18. század közepéig a lakosság számának növekedése egészen nagy volt. Természetesen templo­mot is építettek ismét, először vá­lyogfalú, tapasztott épületet húz­tak fel, a mai, műemlékjellegű ké­ső barokk református templom 1789-ben nyerte el végső formá­ját. Több tiszasasi vett részt az 1848/49-es szabadságharcban, nemzetőreire joggal lehet büszke a falu a mai napig. Az első és má­sodik világháború szerencsére komolyabb kárt nem tett a falu­ban, így különösebb veszteség nélkül átvészelhették a huszadik század legnagyobb viharait az itt élők. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom