Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-05 / 36. Vasárnapi szám
Közelről ■■■I 2004. szeptember 5. vasárnap Családi örökség a szép hang Azt szokták mondani róla, hogy Agócsné Balogh Mónika a színpadon kinyílik, amikor énekelni kezd. Megszűnik körülötte a világ, és szebbnél szebb operetteket, népdalokat, nótákat szólaltat meg. T T°lott mindez aligha napi feladata, hiszen a jász- szentandrási polgármesteri hivatalban dolgozó fiatalasszony eredeti szakmája könyvelő. A zenei ismereteket, hallást minden bizonnyal szülői örökségként hozta magával, hiszen kisebb-nagyobb családi összejöveteleken, amikor emelkedettebb volt a hangulat, kiderült, hogy édesanyjának és édesapjának is jó hangja, zenei hallása van. Ő azonban ennél többre vágyott. Már a Vágó Pál nevét viselő általánosban kis énekkart vezetett, majd a Tiszaparti Gimnázium zenei tagozata következett. Ráadásul négy évig zeneiskolába is járt, magas énekesként. Noha időközben leérettségizett, és a vendéglátásban helyezkedett el, nem feledkezett meg nagy-nagy szerelméről, az énektanulásról sem. További öt évig képezte magát énekből kis fővárosunkban, ahová heti két alkalommal utazott fel. Nem véletlenül, hiszen előadó-művészi papírt is szerzett, sőt fellépett a Vígszínházban, a Vigadóban a tévé néhány szilveszteri műsorában. 1998-ban férjhez ment, rá egy évre megszületett a kisfiúk, Csabi. Az élete közben úgy alakult, hogy Szentandrá- son vettek a férjével együtt egy házat, amelyet folyamatosan szépítenek, csinosítanak. Mónika a községháza hivatalában ügyintéző, és ugyebár itt, ezen a helyen aligha lehet énekelni. De ahová hívják, szívesen elmegy, fellép: legyen szó házasok báljáról, falunapról, jászsági randevúról. Szinte állandó foglalkoztatottja, fellépője a herényi, apáti, szentand-rási, kiséri, szolnoki kulturális rendezvényeknek. Jelentkezett a televízió Csendül a nóta versenyére, ahol a legjobb tizenhatig jutott. A kisfiúk ötéves, és mi sem természetesebb, hogy már most is szépen énekel. Nem csoda, ezen a területen bőven akadt az ősöktől mit örökölnie,.. D. Szabó Miklós Arezzóban járt a kórus Agócsné Balogh Mónika hivatalosan a polgármesteri hivatal ügyintézője, ám jó néhány rendezvény közkedvelt magyarnóta- és operetténekese fotó: bakos Az olaszországi Arezzóban rendezett Guido d’Arezzo nemzetközi kórusversenyen részt vett a szolnoki Kodály Zoltán Gyermekkórus, a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola énekkara Juhászné Zsákai Katalin vezetésével és Hado- bás Jánosné zongorakísérői közreműködésével. Rögtönzött színpadon egy kisvárosi templom előtt A csend világa Detrich Ernő 64 esztendeje dacára egyenes tartásé, keménykötésű ember. Kifogástalan erőnlétét sportolói múltjának köszönheti, vízilabdázóként két aranyérmet szerzett, az elsőt Milánóban, a másikat Helsinkiben. Kétszer tüntették ki a Magyar Népköztársasági Sportérdeméremmel, megkapta mind a bronz, mind az ezüst fokozatát. D etrich urat a sors megfosztotta két lehetőségtől. Attól, hogy gondolatait szavakban tudassa embertársaival, és attól is, hogy különösebb gond nélkül megértse őket. Szülei hallók voltak, ő életének kezdete óta siketnéma. Gyermekkorában a sport adta meg számára azt a lehetőséget, hogy a többi gyermekkel kapcsolatot tudjon teremteni, együtt lehessen velük, közösen sportolhassanak, így korán kezdett el intenzíven úszni, majd átváltott a vízilabdára. Ebben a sportágban mind itthon, majd később Amerikában, ahova családi okok miatt költözött át, jelentős sikereket ért el, annyira, hogy itthon több társával együtt meghívták a hallók B válogatottjába. Az Egyesült Államokban töltött 30 esztendő alatt egy ideig az amerikai vízilabdacsapatot is vezette. Itthon, az iskola elvégzése után kitanulta a címfestő szakmát, hajógyárban dolgozott, mentőöveket, hajótesteket festett, és munkája mellett élt sportszenvedélyének. Az Egyesült Államokba családi segítséggel került, testvére támogatta, akinek zongorajavító műhelye volt ott. Amíg a műhely működött, boldog, megelégedett emberként teltek napjai. Nem érezte helyzetének súlyát, rendszeresen dolgozott szobafestőként New Yorkban, később repülőtéri alkalmazottként a Delta Global Service-nél Las Vegasban, felesége pedig egy amerikai nyugdíjintézetnél töltötte napjait a számítógép mellett. Ma ennek az időnek az emlékeit néhány fotó formájában őrzi, és talán egy amerikai jogosítvány képében. Ez a papír ugyanis arról szól, hogy Detrich úr teljes értékű munkavállalóként tehergépjárművet is vezethet, és ugyanerről tanúskodik a neki sokáig munkát adó repülőtér ajánló sorait hordozó levél is, miszerint földi irányítóként kivívta felettesei megbecsülését. Részben a honvágy, részben a támaszul szolgáló műhely megszűnése miatt néhány éve tértek haza mindketten Magyarországra, Szolnokra. Most úgy érzi, feleslegessé vált. Kinti tapasztalatai, munkában töltött évei mit sem érnek, az ajtók bezárultak előtte. Erős fizikumával, tenni akarásával nem tud beletörődni, hogy további útja tele van akadályokkal, és nap nap után szembesülnie kell azzal a fogyatékkal, amivel évtizedeken át sikerrel vette fel a harcot. Ma csodálkozó tekintetek fogadják, ha munkát kíván, és marad pusztán a múltba tekintő büszkeség. Marad mellette még a havi harminc-egyné- hány ezer forinttal megtámogatott, egyre nehezedő élet. SzathmAry Marad pusztán a múltba tekintő büszkeség, marad mellette még a havi har- minc-egyné- hány ezer forinttal megtámogatott, egyre nehezedő élet Magyar csocsós sikerek Az osztrák Oberwartban 24 ország részvéteiével rendezték meg az idei asztalifoci-világbajnokságot. A magyar sikerektől hangos verseny- sorozaton a szolnoki Koncz Petra belga párjával együtt második helyezést szerzett. /"**% berwart, azaz Felsőőr Bur- | jjgenland második legnagyobb / városa. A szomszédos Alsóőrrel és Őriszigettel együtt a legjelentősebb nyelvi szigete Ausztriában a magyarságnak. Bár ma a magyarok már kisebbségben vannak a településen, azért a Fölszeg még ma is magyar, az utcák jellegében, stílusában, sőt, a magyar nyelvű feliratok okán is. A református templom környékén nagyon sok a régi tornácos épület. A község címerében középkori magyar vitéz áll, mindkét kezében karddal. Ä címer alján: „Nobiles de Felső Eőr.” Nos, itt, a sógoroknál rendezték meg a közelmúltban a világ legnagyobb csocsó- versenyét, Garlando asztalokon. A legeredményesebb magyar Báli Attila lett, aki ismét megnyerte a 18 éven aluliaknak rendezett páros küzdelmeket a brit Robert Atkával, és 2. helyezést ért el a 18 éven aluli egyéni versenyszámban. A semi-pro párosban két székesfehérvári versenyA belga világbajnokoknak, Frederic Collignon- nak és Ingrid Haubennek (balra) gratulál a második helyezett Koncz Petra és Jamal Allalou zőnk, Hajdú Sándor és Vidák Antal ezüstérmet harcolt ki, míg a dobogó harmadik fokára a pesti Fülöp Roland és Várnái Bence állhatott. Hatvanhárom indulót regisztráltak a vegyes párosban, ahol a szolnoki Koncz Petra és a nemzetközi viadalokon állandó partnere, a.belga Jamal Allalou az első meccset elvesztette. így a vigaszágon végiglépdelve jutottak el a döntőig, ahol a belga Frederic Collignon és Ingrid Hauben ellen játszottak, s amelyen kemény és küzdelmes harc után végül is alulmaradtak! (Egyébként Collignont a világ legjobb játékosaként tartják számon, a világ ösz- szes létező asztalának többszörös világbajnokai).- Idén nagyon-nagyon akartam ezt j a trófeát elhódítani, illetve a világbajnoki címet megszerezni — mondja Petra. — Jamallal együtt mindketten akartunk, küzdöttünk. S ha nem is az első helyet nyertük el, de a „Vizeweltmeis- terin” (azaz világbajnoki 2. helyezett) címet és egy gyönyörű szép, hatalmas kupát mégiscsak hazahozhattam — mosolyog elégedetten a szolnoki csocsós, aki a világbajnokság előtt egy három hónapos kremsi tanulmányi ösztöndíjat nyert el, amellyel Ausztriában nem csupán nyelvet tanulhat, hanem a sportág előtte még eddig ismeretlen technikai és taktikai fogásait is elsajátíthatja. A női párosban Dombi Pankával már nem ment ilyen jól Petrának, hiszen idén csak a 7. helyet szerezték meg, amely jelentős visszalépés a tavalyi 3. helyezésükkel szemben. A csocsósok legközelebb novemberben, a németországi nyílt országos bajnokságon állnak asztal mögé. Ugyanebben a hónapban pedig szép fővárosunk ad otthont a magyar országos nyílt csocsóversenynek. Mészáros Géza a z arezzói kórusversenyt ez alkalommal az olasz reneszánsz nagy költője, Petrarca emlékének szentel- f \ték, egyebek mellett kerekasztal-beszélgetést is tartottak Petrarca és a polifónia címmel. A verseny megrendezésében oroszlánrészt vállalt a Guido d’Arezzo Alapítvány, amely nevét a város szülöttétől, egy Guido nevű szerzetestől kapta, aki azzal írta be magát a zene történetébe, hogy feltalálta a hangjegyírást, lehetővé téve a dallamok lejegyzését. A versenyt hosszú előkészületek előzték meg, minden jelentkező kórustól írásos ismertetőt és hangos anyagot kértek, ennek alapján döntöttek a meghívásról. Maga a tény, hogy a szolnoki Kodály Zoltán Gyermekkórust meghívták a versenyre, és vállalták ottani tartózkodásának forintban számítva többmilliós költségét, az együttes elismerését jelenti. Az elhelyezésről csak anynyit, hogy egy Arezzótól mintegy húsz kilométerre fekvő kisváros, Castig- lion Fiorentino egyik háromcsillagos szállodájában szállásolták el az együttest, ahol egyebek mellett a tetőn lévő úszómedence is szolgálta a pihenést és a kikapcsolódást. A kórus két kategóriában versenyzett, a gyermekkórusokéban és a folklórban. A gyermekkórusok kategóriájában a negyedik helyet szerezte meg, abban egy lengyel egyházi kórus nyert. A folklór kategóriában a szolnoki gyermekkórus felnőttekkel versenyzett. Ott nem voltak helyezések, csak a közönség díját adták ki, amelyet egy orosz együttes nyert el. A versenyek közben mód nyílt kirándulásra, oldottabb programokra is. így az együttes ellátogatott Pisába, és rövid, de rendkívül sikeres hangversenyt adott egy közeli kisváros búcsúszerű népünnepélyén, ahol vacsorával kedveskedtek nekik, és alig akartak tőlük megválni. B. A. Első nap a suliban A kunhegyesi református iskolában ebben a tanévben már száztizennégy diák koptatja a padokat. Az elsősök száma huszonnyolc, és mit ad az ég, közöttük kétszer ketten ikrek. Vajon kik ök és hogyan telt életük első sulinapja, amely bizonyára feledhetetlen lesz életük folyamán. A kunhegyesi refibe, azaz a református iskola első osztályába négy ikert is beírattak a szüleik fotó: bakos balról) elmondása szerint 1997. november 8-án született Karcagon, és néhány percet vert a hugira. Egymás mellett ülnek a tesóval, és meglepte őket, hogy itt nemcsak ebéd van, de még tízórai is. Érdekesek a könyvek, szívesen lapozgatja őket, de még fogalma sincs, mi lesz belőle, ha felnő. Tetszik az iskola, az, hogy sok gyerek fegyelmezetten ül a padokban. Ikertesója Boróka, aki bevallja, az első napon bizony néha még hiányzott anya. Jó volt a szünet, lehetett szaladgálni, kicsit mozogni. Szerinte jó lesz ez az iskola, mert úgy érzi, sokat tanul itt az ember, ha figyel. Egyébként mindkettőjük kedvenc étele a palacsinta. A guggolók a Szentpéteri ikrek, akik kunhegyesiek. Flóra Sára az idősebbik, egy perc talán, ha van köztük. Ok is Karcagon látták meg a napvilágot, és a kislány lelkesen mesélte, már most is nyolc könyv került a táskába. Nehéz is az ártatlan! Már azt is tudja, hogyan kell ülni, jelentkezni, és ha felnő, mindenképpen könyvtáros lesz. A tesója, Balázs István bevallotta, bizony néhányszor pityergett az első napon. — Anyahiánya van! — súgta meg Flóra nekünk. Ezt leszámítva Balázs határozott, barátságos emberke, aki búcsúzáskor férfiemberhez illően kezet adott. Persze előtte még elmondta, hogy ő már úgy gondolta: a legelső nap írnak is, olvasnak is, számolnak is keveset, de hát ebből nem lett semmi. Egyébként tudja, mi lesz belőle, két lehetőség közül választ: vagy kocsis, vagy traktoros. Már szerelmes is volt egy szép szőke kislányba. Ami pedig a kedvenc ételét jelenti, az csirkepörkölt nokedlivel vagy malachús, de az abált szalonnát sem utasítja vissza. Elmenőfélben az igazgatónő papírokba csomagolt apró cukorkákkal kínálja a kis riportalanyokat. Mindenki egyet-kettőt vesz, de Balázs egy marékkal. — Viszek a többieknek is, mert majdnem az egész osztály a barátom — indokolja a markolást... D. SZ. M. A z álló kisasszonyok a Tiszaroffról járó Lo- ment ikrek. Édesapjuk, édesanyjuk lelkész, és még van egy harmadik kistesójuk, Katinka is. A rövidebb hajú Viola (a képen NÉVJEGY Detrich Ernő 1940-ben született Kecskeméten Foglalkozásai: cimfestő, szobafestő, földi repülőgép-irányító. Jelenleg nyugdíjas. Családi állapota: nős
