Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-08 / 210. szám

8. OLDAL G A Z D A S A G I TŰKOR 2004. Szeptember 8., szerda III Egyre kockázatosabb a lakásépítés A kisebb építőipari cégek belebukhatnak a szigorúbb munkavédelmi szabályokba ______ Budapest A nyugat-európai építőipari cégek ugyan nem rohanták le a magyar konkurenseket az uniós csatlakozást követően, a közösség szigorúbb munka- védelmi szabályai azonban tönkretehetik a kisebb válla­latokat A lakásépítésből sorra vonulnak ki a magyar építők. Egyelőre nem igazolódtak be azok a korábbi várakozások, amelyek szerint május 1-je, az uniós csatla­kozás után számos nyugat-euró­pai építőipari társaság megjelenik a magyar piacon, tőkeerős konku­renciát támasztva a magyar cégek­nek. Ennek ellenére az igen szigo­rú közösségi műszaki és munka- védelmi követelmények miatt az idén több ezer kisebb építőipari cég csődjére lehet számítani - véli Nagy János, az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) ügyvezető igazgatója. A beruházások megkezdéséig pél­dául sokszor még a kivitelezési ter­vek nélkül, részletes munkavédel­mi ütemtervet kell készíteni. Ha valaki nem tesz eleget ennek a kö­vetelménynek, a bírság akár tíz­millió forint is lehet. Korábban leg­feljebb 50-100 ezer forintra bün­tették azokat a cégeket, amelyek nem tartották be a munkavédelmi előírásokat. A közelmúltban több nagyobb német és osztrák építőipari cég je­lentkezett az ÉVOSZ-nál, hogy szí­vesen részt vennének magyaror­szági projektekben, ami az ottani piacok szűkülésével magyarázha­tó - tette hozzá Nagy János. Ugyanakkor a szövetséget Finnor­szágból és Angliából is megkeres­ték azzal a céllal, hogy az ottani beruházásokba magyar cégeket vonnának be - tette hozzá. Bár egyelőre nem lehet tudni, hogy az idén milyen eredménnyel zárja az évet az építőipar, az ága­zat szereplői jelentős forgalom- csökkenésre számítanak. A la­punk által megkérdezett cégek ta­pasztalatai szerint az idén nem­csak az állami, hanem a magánbe­ruházások is visszaestek. A tavaly mintegy 1505,4 mil­liárd forintos termelést produkáló ágazatban 90 ezer vállalkozás mű­ködik. Egy-egy tenderen az eddigi­nél is nagyobb a tülekedés, a cégek képesek áron alul is elvállalni egy- egy megbízást - véli Balanyi László, a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. gazdasági igaz­gatója. Az építőanyag-kereskedés­sel és generálkivitelezéssel foglal­kozó kiskunhalasi cég forgalma az első hat hónapban töredéke volt az elmúlt év azonos időszakáénak, ám egy nemrégiben kapott nagy megrendelésnek köszönhetően a társaság talán eléri a tavalyi, 2,4 milliárd forintos forgalmát. A cég egy német partnerrel közösen részt vesz a győri Audi új üzem­csarnokának építésében. E meg­rendelés nélkül forgalmuk az idén 50 százalékkal esett volna vissza a tavalyihoz képest - tette hozzá a gazdasági igazgató. A kedvezőtlen tapasztalatok miatt egyébként a la­kásépítési piacról már kiszálltak, mivel többször is előfordult, hogy a megrendelő nem fizette ki az utolsó részletet. Hasonló tapasztalatokról szá­molt be Rámán Béla, a székesfe­hérvári székhelyű Alba Plan Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy tapasz­talják, hogy nincs olyan „pezs­gés”, mint 3-4 évvel ezelőtt. Mától nem kell standolni ___ Budapest Hiv atalosan mától szabadulnak meg a standolás nyűgétől a ven­déglátóhelyek, ugyanis most lé­pett hatályba - nyolc nappal a kihirdetését követően - a jöve­déki törvény módosítása. Mint­egy ötvenezer vállalkozó felléle­gezhet, ám az igazi kérdés - a borhamisítás visszaszorítása - nem oldódott meg, így a szak­ma, az érdekképviseletek és az érintett tárcák folytatják az egyeztetéseket. Az biztos, hogy a hamisítá­sok ellen nem volt jó lépés a vendéglősök adminisztrációs terheinek növelése - mondta la­punknak Antalffy Gábor, a Kisosz ügyvezető elnöke, hoz­zátéve: a szervezet teljes szak­mai sikerként könyveli el a sza­bály visszavonását. Közös érdek, hogy az üzle­tekben jó minőségű termékeket áruljanak, s úgy vélik, a megfe­lelő termékfelelősségi rendszer kiépítése lehet a megoldás. Ugyancsak a célt szolgálná a borzárjegy visszaállítása, s nem értik, miért szüntették meg en­nek a gyakorlatát. Szükségesnek tartja a Kisosz elnöke azt is - s ebben mások is egyetértenek vele hogy a bor- hamisítás esetén akár teljes va­gyonelkobzással sújtsák az el­követőt. Szakmai körökben felmerült még a hatósági ellenőrzések számának növelése, illetve, hogy a nagyobb mértékű fel- használás esetén a cukrot jöve­déki termékként lehessen ellen­őrizni. A standolás egy hónapja és nyolc napja alatt a vendéglősök közül 31 ezren hitelesíttették a napi italny^lvántartás vezetésé­hez szükséges dokumentumo­kat - mondta lapunknak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője. Több száz esetben végeztek a vámosok ellenőrzé­seket az üzletekben, de ez idő alatt nem büntettek, csak figyel­meztették azokat, akik hiányos vagy pontatlan nyilvántartást vezettek. Fókuszban Kelet-közép-Európa Nagyarányú konszolidációs hullám várható az új EU-tagorszá- gok villamos- és gáziparában - jósolják elemzők. Az elmúlt évek fúzióiban kimerült nyugat-európai cégek helyett itteni multik is komoly szerephez juthatnak. Budapest Tavaly világszerte mélypontra csökkent a villamos- és gázipari fúziók és felvásárlások (M+A) összértéke: míg 2002-ben még 84,9 milliárd dollárt tett ki ezen tranzakciók volumene, addig ta­valy mindössze 43 milliárdot re­gisztráltak. Ezen belül a gázipar­ban 36,3-ről 3,3 milliárd dollárra olvadt a M+A ügyletek összérté­ke. A PricewaterhouseCoopers (PwC) most kiadott ágazati elem­zése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elmúlt évek­ben végrehajtott nagyméretű fel­vásárlások kimerítették a nagy cé­gek erőforrásait. Főként Nyugat- Európában volt ez megfigyelhető, ahol az évezred elején a piaci li­beralizációval összefüggésben le­zajlott felvásárlások után úgyszól­ván megmerevedtek a frontvo­nalak. Kelet-közép-Európában azon­ban még csak ezután várható az uniós csatlakozás miatt szüksé­gessé váló piacnyitás, és az azzal járó vállalatfelvásárlási hullám. A PwC szakértői azzal számol­nak, hogy - miután az Electricité de France, az RWE és a többi nagy nyugat-európai cég az el­múlt években igencsak kikölteke­zett - a térségbeli vállalatok ko­moly szerephez juthatnak ezen konszolidációs hullám során. ■ Újabb mélyponton a lisztár Történelmi mélypontra süllyedtek a malmi átadási lisztárak az idei búzabetakarítás után. Kilónként ma 40-45 forint között mozog a liszt ára, szemben az év eleji 70 forint körüli összeggel Budapest Történelmi mélypontra süllyed­tek az idei aratás után a hazai lisztárak - közölte Lakatos Zol­tán, a feldolgozókat tömörítő Ga­bonaszövetség elnöke. A malmi átadási árak ma kilónként 40-45 forint között mozognak, szem­ben az év eleji 70 forint körüli összeggel. így az ár most ismét alulmúlja a 9-10 évvel ezelőtt re­gisztrált ellenértékeket is, amikor a malmok 55-56 forintért értéke­sítették a lisztet. Bár az új búza felvásárlási árai jelentősen estek a 30 ezer forintot is elérő tonnán­kénti tavalyi árakhoz képest, ön­magukban nem indokolnák a drasztikus árzuhanást - véli La­katos. Megítélése szerint a túlzott csökkenésért a malomipari vállal­kozások maguk is felelősek. A gondot elsősorban az okozza, hogy a szétaprózottság és a piaci lehetőségeknél kétszer nagyobb feldolgozókapacitás egészség­telen versenyhelyzetet teremt. A malmok egy kvótarendszer ki­dolgozásával megpróbálták sza­bályozni a termelést, de ez végül kudarcba fulladt. Időközben ver­senyhivatali eljárás is indult az iparágban kartellgyanú, illetve a kvótázási ügy egyes részletei miatt. A 40-45 forintos átadási ár azt jelenti, hogy a malmok gyakorla­tilag önköltségi áron adják a lisz­tet. Az elnök elmondta: 23,5 ezer forint körüli tonnánkénti búza­árak mellett egy kiló lisztre 3235 forintos alapanyagköltség jut, és a termelést zsákolási és őrlési kiadások is terhelik. Csökkenő támogatási kedv A magyarországi vállalatok tavaly összesen 31,6 milliárd forint értékű támogatást nyújtottak nonprofit szervezeteknek. A leg­bőkezűbbek a legnagyobbak. Budapest A hazai vállalatok elsősorban a gyerekeket, az egészségügyi és a szociális ellátást, az oktatást, a kutatást s a sportot támogatják anyagilag legszívesebben, míg természetbeni juttatásokkal fő­ként az oktatási, a szociális és a kulturális területet segítik. Vi­szonylag kevesen hoznak anyagi áldozatot a település- és gazdaság­fejlesztés, a környezetvédelem, a kultúra és a jogvédelefn érdeké­ben - derül ki a Vállalati adomá­nyozók, nonprofit szervezetek­nek nyújtott vállalati támogatások című kutatásból, amelynek ered­ményeit ma délután mutatja be a megrendelő, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsola­tok Igazgatósága. A hazai vállalatok 68 százalé­ka vallja magát adományozónak- tavaly összesen 31,6 milliárd tá­mogatást nyújtottak a nonprofit szervezeteknek. A legbőkezűb­ben az 1 milliárd forintnál na­gyobb árbevétellel dolgozó nagy- vállalatok: e kör nagyobb arány­ban, közel négyötöd részben se­gített. Az átlagoshoz képest jóval kisebb a 20 millió forintot meg nem haladó forgalmú vállalkozá­sok támogatási aktivitása. Körük­ben a támogatók aránya mind­össze 56 százalék volt, s közel egyötödük a jövőre nézve is kizárta a jótékonykodás lehe­tőségéi _______ _____ ■ TŐ ZSDÉK, PIACOK, ÁRFOLYAMOK BUX MAX Aj Ä Euró/Ft Dollár/Ft Ä j. EU/Dollár 12203.65 253.1363 T Hr 2448,28 205,24 1,209-1,25% 0,0973 pont 0,31 Ft-0,09 Ft 0.20 cent FTSE-100 (London) 4564,00 pont (-)■ Xetra DAX (Frankfurt) 3889,04 pont (0,04%) CAC-40 (Párizs) 3682,14 pont (0,25%) Arany (1 uncia) 400,50 USD (-0,50%) Brent (1 hordó) 40,34 USD (-0,48%) 17 óra 45 perckor levett adatok GABONAÁRAK Szállítási Elszámolóár (Ft/t) határidő minimum i maximum __új _ előző TAKARMÁNYKUKORICA 2004. november 21 600 32 020 22 000 22 000 2004. december 22100 32 000 22100 22 300 2005. március 24000 32 930 24000 24 300 2005. május 25400 43000 25 600 25 700 2005. november 26 400 26 800 26480 26 600 TAKARMÁNYBÚZA 2004. december 21 300 30 000 22400 22400 2005. március 23 200 24 400 23 200 23800 2005. május 23800 25 000 23800 24400 BÚZA 2004. december 23 000 36 000 23 200 23180 2005. március 25 000 35 200 24 500 24 500 2005. május 25 600 35 300 24 700 24 950 2005. augusztus 25 800 26 400 25300 25 400 2005. szeptember 25 800 25 800 25700 25700 Forrás: Budapesti Árutőzsde ERŐSÍT AZ OLYMPOS A nyári szezonban megduplázta romá­niai eladásait a hazai gyümölcslevek piacának harmadik legnagyobb árbe­vételű szereplője, az Olympos Kft., amelynek nemrég adták át koszovói üzemét - közölte lapunkkal Zarándy Katalin marketingmenedzser. A cég az uniós csatlakozással a nyugati piacok felé is nyitott. Gazdaság ÉS TÁRSADALOM Vállalatok és PIACOK VIHART KAVART SARKOZY ÖTLETE Nagy felháborodással reagált több új tagállam is Nicolas Sarkozy francia pénzügyminisz­ter azon felvetésére, hogy csak olyan országok kapjanak EU- pénzeket a strukturális és kohé­ziós alapokból, amelyek nem csökkentik az uniós átlag alá adóikat. A magyar kormány lap­zártánkig nem nyilatkozott. FELKÉSZÜLVE VÁRJUK AZ EU-FORRÁSOKAT Immár kétszáz magyar szakem­ber áll rendelkezésre, hogy segít­ségére legyenek a győztes pályá­zóknak projektjük megvalósítá­sának pénzügyi lebonyolításá­ban és ellenőrzésében. A levizs­gázott ellenőrök tegnap kapták kézhez diplomájukat a Nemzet­közi Bankárképző Központban. VEGYES NÖVEKEDÉSI KÉP AZ EURÓZÓNÁRÓL A negyedéves adatok csökkenő ütemű növekedésről tanúskod­nak az eurózónában és az EU egészében, az éves számok ezeknél sokkal kedvezőbb ké­pet mutatnak: egyértelmű gyor­sulásról tanúskodnak: a 25 kö­zösségben 1,7-ről 2,3 százalékra nőtt a tempó, Magyarország tel­jesítménye ennek csaknem két­szerese. PIACVEZETŐ MARADNA AZ RTL Minimális módosításokkal vág­nak neki az ősznek a hirdetési piacon rekordbevételeket el­könyvelő televíziós társaságok. Az RTL Klub eseménytelevízió­zással és minőségileg erősebb filmkínálattal próbálja piacveze­tő pozícióját megtartani. A tv2 már bevált műsoraival és hama­rosan induló új szappanoperájá­val erősítene. FELELŐSSÉGRE VONÁS DOROGON Elbocsátották, illetve felfüggesz­tették munkakörükből azon dol­gozókat, akik felelőssé tehetők a veszélyeshulladék-égetőben be­következett súlyos környezet- szennyezésért, s lapunk úgy tudja, anyagilag is felelniük kell majd. Az üzemet működtető Onyx Kft. fellebbezni kíván a zöldhatóság által rá kirótt, 156 millió forintos bírság ellen. MALÉV-PRIVATIZÁCIÓ: KÁRPÓTLÁSI JEGY IS JÖHET A Malév Rt. kedden nyilvános­ságra került privatizációs pályá­zata ugyan lehetővé teszi, hogy az ajánlattevő a vételár 10 száza­lékát kárpótlási jeggyel egyenlít­se ki, ám a piaci szereplők sze­rint ez aligha élénkíti meg a pa­pírok kereskedelmét. A VÁRTNÁL NAGYOBB HIÁNY Az államháztartás hiánya éves szinten 60-130 milliárd forinttal is meghaladhatja a jelenlegi pénzügyminisztériumi prognó­zist - vélik az augusztus havi ál­lamháztartási adatok közzététe­le után megkérdezett banki elemzők. Az államháztartás vár­hatóan 100 milliárd forinttal na­gyobb deficittel zár majd. LAZÁBB SZABÁLYOK A PÉNZVÁLTÓKNÁL? A pénzügyi tárca még az idén dönthet a pénzváltásra vonatko­zó jogszabály enyhítéséről: en­nek tükrében elképzelhető, hogy a jelenlegi szabályozással ellentétben a pénzváltóknak nem kell valamelyik bankkal vagy takarékszövetkezettel ügy­nöki szerződést kötniük tevé­kenységük folytatásához. Az oldal a VILÁGGAZDASÁG alapján készült. www.vg.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom