Új Néplap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-08 / 210. szám

2004. Szeptember 8., szerda AHOL 7. OLDAL E L U N K JÁSZTELEK AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Épülő külkapcsolat Már szervezik a csereüdüléseket Az elmúlt év novemberében a Szolnokon a megyei ön- kormányzat által szervezett kapcsolatépítő találkozón találtak egymásra Jásztelek, illetve a lengyelországi Biels- ko Biala megye Kozy telepü­lésének vezetői. Azóta már a testvértelepülési megállapo­dást is megkötötték. A lengyel testvértelepülés jóval nagyobb Jászteleknél, összesen 11 ezer lakost számlál. Az első ta­lálkozót követően idén március­ban önkormányzati delegáció lá­togatott Lengyelországba, ahol a testvérkapcsolat részleteinek ki­munkálását követően áprilisban Szolnokon alá is írták az együtt­működésről szóló szerződéseket. A lengyel városban tartott nemzetközi fúvósfesztiválra már mint a testvértelepülés delegáció­ja érkezhetett a jászteleki önkor­mányzati küldöttség. Kozyból legközelebb szeptember végén érkezik egy közel 30 fős, általá­nos iskolásokból álló csoport. A település mellett az egész Jászsá­got is szeretnék megmutatni a lengyelországi fiataloknak. Külö­nösen a kistérség fürdőire hívják fel a figyelmet. Télen jászteleki iskolásokból álló csapat indul útnak, amikor is lengyel vendéglátóik síelni tanít­ják meg a magyar gyerekeket. Mindkét település nagyon sze­retné, ha a kezdeti csereüdülése­ket követően a későbbiekben iga­zi élő, széles körű kapcsolatrend­szer bontakozna ki Jásztelek és Kozy között. Természetesen itt ugyanúgy gondolnak az oktatási, kulturális és sportkapcsolatokra, mint a gazdasági kapcsolatok ki- teljesedésére. Mindehhez mindkét oldalról megfelelő hozzáállásra és ötletekre van szükség. A résztve­vők reménykednek abban, hogy ez mindkét szereplő részéről adott lesz az elkövetkezőkben. FALUKÉP. Jellegzetes kép, a Zagyva-gát és a XVIII. században épült barokk templom fogadja a Jászbe­rény felől Jásztelekre érkezőket. A templom tetőzetét, illetve belső festését néhány évvel ezelőtt újították fel. A település életében meghatározó jelentőségű volt mindig a Zagyva folyó. A szabályozásakor kialakult holtága ma különleges növényekkel csalogató, védelem alatt álló terület. Évszázados tölgyfái alatt - be- szélik - egykor II. Rákóczi Ferenc is megpihent.______________________________________________■ Motel a tsz-központ helyén Vendéglátás a természetvédelmi területen Kistelepülés nehéz helyzetben Csak pályázatokkal valósíthatók meg a fejlesztések Polgármester: Tuzáné Farkas Katalin Jegyző: Ivanics Ferencné Alpolgármester: Ivanics Balázs A képviselő-testület tagjai: Ba- jzáth István, Csömör Oszkár, Farkas Ferenc, Kisbakonyi Péter, Koppány Sándorné, Rigó Zoltán­ná, Szabó János, Szűcs Mártonná Annak idején uradalmi mag­tár, majd tsz-központ volt a pusztamizsei erdő szélén az az épület, amelynek felújítá­sával és átalakításával jött lét­re — immár két évvel ezelőtt — a Mizse MoteL A vendégek kényelmének, pihenésének érdekében azonban azóta is több fejlesztést hajtottak vég­re a létesítményben. A 32-es számú főútról megköze­líthető motel 8,5 hektáros tájvé­delmi körzet szélén, a Holt- Zagyva partján kínál kellemes és nyugodt kikapcsolódási lehetősé­get vendégeinek. A motel kedve­ző lehetőséget nyújt a horgásztu­risták, a csónakázni vágyók, s az erdei sétákat kedvelők számára. Mindezek mellett a környék va­dásztársaságai is felfedezték az új szálláslehetőséget a honi és kül­földi vadászok számára. A holtág, s annak környezete csodálatos állatvilággal várja az ide érkezőket. A vízben mocsári teknősök, vízisiklók, vidrák és kerekes rákok, vadkacsák, szár­csák, gémek és kócsagok találha­tók. A létesítmény lovardával is rendelkezik. A pihenést a masz- százs, illetve a szauna is teljeseb­bé teheti. A vendéglátók törekvése, hogy teljes körű szolgáltatással állja­nak a motelbe érkezők rendelke­zésére. Az épületben és annak közvetlen közelében lehetőség nyílik partik, rendezvények szer­vezésére, kisebb konferenciák, továbbképzések megtartására is. A motel jelenleg 11 szobával üzemel, de már elkészültek a bő­vítés tervei is. ■ 1996 óta folyamatosan forráshiányos költ­ségvetéssel kell terveznie a település önkor­mányzatnak éves feladatait Tuzáné Farkas Katalin polgármester asszony szerint ilyen helyzetben nem sok lehetősége van az önkor­mányzatnak fejlesztésre.- A nem kötelező feladatok vállalása sodorta ilyen nehéz helyzetbe az önkormányzatot?- Kizárólag olyan feladatokat vállaltunk, vál­lalhattunk fel, amelyek ellátása kötelező az ön- kormányzatok számára. Minden évben felülvizs­gáljuk saját forrásaink bővítési lehetőségét, illetve a már bevezetett helyi adókat, a bérleti díjakat, a vízdíjat kis mértékben megemeljük, ter­mészetesen átgondolva és felmérve a la­kosság és a helyi vállalkozók teherbírását. Számba véve az összes bevételi forrásain­kat - ide értve az állami támogatásokat is- sajnos már évek óta nem fedezik a mű­ködési kiadásainkat.- Milyen nagyságrendű a hiány?- A település költségvetését idén 195 millió forintra terveztünk, amelyben 14 milliós forráshiányt kellett beállítanunk. Az önhi­báján kívül hátrányos helyzetbe került települé­sek pályázatán azonban csak 6,2 millió forintot kaptunk. Kérelmet nyújtottunk be a belügymi­niszter asszonyhoz a működésképtelen önkor­mányzatok egyéb támogatására közel 16,4 millió forint összegben.- Ha ilyen helyzetben lehet egyáltalán rangso­rolni, mely intézmény fenntartása jelenti a legna­gyobb feladatot?- Jóval kevesebbet fájna a fejünk, ha a jászte­leki gyermekek mindegyike Jásztelken járna álta­lános iskolába. Az új tanévben 135 gyermekkel kezdhették a munkát az iskolában, miközben 70 kisdiákot Jászberénybe járatnak a szülők. Az el­ső osztályba összesen 12 nebuló kezdett a 2004/2005-ös tanévben. Ügy érzem, annak rend­kívül kevés az esélye, hogy a már eljárókat vala­mivel is visszacsábítsuk Jásztelekre, de törekvé­sünk legalább azokat megtartani, akik még kitar­tanak a helyi iskola mellett. Most például infor­matikai beruházás előtt állunk, amelyet pályázat segítségével valósítunk meg. Az informatikai fej­lesztéssel együtt az iskola felső szintjének teljes felújítására is sor kerül. De biztosítunk nyelvi la­bort is a megfelelő munkához. Alprogramként pályáztunk a pedagógusok továbbképzésére is.- A munkahelyteremtéssel is sok helybélit le­hetne a faluban tartani...- Ez természetes, és próbálunk is megtenni azért mindent, hogy a már megtelepedett vállalko­zások továbbra is itt maradjanak. A problémát viszont leginkább a képzet­len álláskeresők jelentik. Számukra közmunkapályázatok segítségével, közhasznú és közcélú munkák szerve­zésével biztosítunk munkalehetőséget. A szociálisan hátrányos helyzetben lé­vők száma növekszik. Az időskorúak- ról is a házi gondozás rendszerének fenntartásával próbálunk gondoskodni. Az infrastrukturális hiányosságok azonban az ipari üzemek megtelepedését is hátráltatják. Nagy gond, hogy a szennyvízcsatorna-hálózat ki­építésére 2002 óta még pályázatot sem találtunk, így egyelőre esélyünk sincs a továbblépésre, rá­adásul még a szippantott szennyvíz elhelyezése is nehézségekbe ütközik. Jászberénybe csak az intézményekből szállítják be a szippantott szennyvizet, a lakosok pedig Jászárokszállásra, és ez a távolság miatt pluszköltséget jelent a la­kosság számára. Bízunk abban, hogy a közeljövőben változik az önkormányzatok finanszírozásának rendsze­re, s emelkedhetnek a központi normatívák. A nehéz anyagi helyzetben is fő célunk az intézmé­nyek jó működtetése. AZ ALPOLGÁRMESTER A VÉDŐNŐ A TERMÉSZETVÉDŐ A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ A JEGYZŐ Ivanics Ba­lázs alpolgár­mester koráb­ban képvise­lőként vett részt az ön- kormányzat munkájában.- Egyálta­lán nem ke­csegtetőek a település lehetőségei. Igaz, a mezőgazdaságban jó évet zárhattak a gazdák, ami meghatá­rozó a faluban is, de a község életé­ben, főleg anyagi helyzetében ez nem sok változást jelent Néhány ipari vállalkozás, illetve vendéglátó- hely ugyan lassan megerősödik a faluban, de ezek együtt sem jelen­tenek akkora anyagi bázist, hogy a költségvetési hiányt kompenzálni tudnánk. A megoldást az jelentené, ha a forráshiányos helyzetből ki tudnánk lépni. Jelenleg azonban még egy műszaki vezetőt, vagy egy hivatali gépjárműt sem híd al­kalmazni, beszerezni a testület. ■ Dudás Zsu­zsanna védő­nő. Ezen a nyáron kezdte munkáját Jászteleken, korábban gya­korlati idejét is itt töltötte.- Úgy ér­zem, amennyire lener nyen rovia idő alatt, beilleszkedtem a falu kö­zösségébe. A védőnői munka mellett a gyermekvédelmi felada­tokat is ellátom. A körzet szerint háromszáz gyermek tartozik hozzám az újszülöttől egészen a 16 évesekig. A védőnői szolgálat­nál a minimumfeltételek biztosí­tottak. A mai követelményeknek megfelelő magzati szívhanghall- gató beszerzése folyamatban van. A művelődési házzal közösen szervezünk elsősegélynyújtó, baleset­megelőzési tanfolyamokai így a sza­badidő eltöltése mellett hasznos isme­reteket is szereznek az érintettek. ■ Szabó János nyugdíjas ta­nár, a termé­szetvédelem elkötelezett hí­ve. Általános iskolai tanár­ként korábban a testnevelés, technika, történelem tantárgya­kat oktatta, 1990 óta képviselő.- Gyermekkorom óta odafigye­lek a természet változásaira. Sokat túrázok és fotózom az erdők, me­zők, élővizek élővilágát. Rendkívü­li öröm számomra, hogy immár tíz éve áll védelem alatt a pusztamizsei galériaerdő a mintegy 3,2 kilométe­res Holt-Zagyva mentén. Itt három­négyszáz éves mocsári tölgyeket is találhatunk. Igazi érték, amely min­den évszakban kínál látnivalót. Egy jászsági természetvédelmi körzet létrehozását követően számos túra­útvonalat lehetne kijelölni, amely­nek egyik fontos eleme lehetne a pusztamizsei erdő. ___________■ Tú róczi Lász- lóné, a műve­lődési ház és könyvtár igazgatója.- 1996 óta vezetem az összevont in­tézményt. A település kulturális és civil életé­nek változásairól, alakulásáról tudok leginkább képet alkotni. Mindenképp szükségesnek tar­tanám, hogy több civil közösség bontson zászlót Jászteleken. Az embereknek be kellene látniuk, hogy a közösség életének formá­lásába akkor szólhatnak bele leg­inkább, ha azt összefogva, egy közösség nevében kezdeménye­zik. A művelődési házban próbá­lunk minél több hasznos és szó­rakoztató szabadidőprogramot biztosítani a helybélieknek. Re­mélem, az elkövetkező években sikerül hagyományt teremte- nünk falunap elindításával. ■ Ivanics Ferenc­né jegyző. Im­már 31 éve dolgozik a jászteleki pol­gármesteri hi- vatalban. Jegyzőként 1990-től irá­nyítja a hivatali teendőket.- Tízfős apparátus munkáját irá­nyítom a településen, és elmondha­tom, hogy szakmai szempontból jól képzett munkatársak dolgoznak a településen. Munkánk hatékony­ságáról és pontosságáról jelzés le­het, hogy sem az ÁSZ átfogó vizsgá­lata, sem pedig a közigazgatási hi­vatal ellenőrzései alkalmával nem került elő hiányosság a hivatali tevé­kenységben. Felkészültünk arra, hogy az e-önkormányzat program­jához kapcsolódjunk, bár a telepü­lésnek egyelőre az is fejtörést okoz, hogy miként szerezzen be újabb számítógépeket. Reménykedek, hogy a helyzet javulni fog. _____■ Lé lekszám: 1728 fő 0-13 éves: 338 fő 14-59 éves: 1055 fő 60 éves felett: 355 fő Polgármesteri Hivatal: 5141 Jásztelek, Szabadság u. 84. TeL/fax: 57/462-069 e-mail: jasztelek@vnet.hu Intézmények: Hunyadi Mátyás Általános Iskola Szabadság u. 59. Tel: 57/562-070 Napközi Otthonos Óvoda Szabadság u. 57. Tel: 57/ 462-032 Művelődési Ház és Könyvtár Szabadság u. 69. Tel: 57/562-080 Egészségház: Szabadság u. 86/a A településről: Jásztelek a Zagyva bal partján, Jászberénytől délre, a 32-es főút mentén fekszik. A község mai névalakját - az 1898. évi 4. te, alapján - 1901-ben állapították meg. 1449-ben Hunyadi János Barhalyos Imrének adta „Mihaltelkét”, ez az okmány az első írásos említése a település­nek. E monda szerint ekkor a fa­lu Fügedhalmánál volt, de a tö­rök időkben egy Bak Mihály ne­vű pásztor a vízhiány miatt a Zagyva mellé terelte nyáját, ez­zel megalapítva a mai települést. A XVI. század közepétől a Jász­ság teljes jogú tagja lett. 1765-ben épült a római katoli­kus templom, amely egységes barokk stílusával, lantablakaival, szép stációképeivel egyedi a környék templomai között. A község határában 1831-ben épült a Havasboldogasszony Ká­polna, ahol minden évben au­gusztus első vasárnapján tarta­nak búcsúi szentmisét és kör­menetet. Tájházukat 1996 őszén adták át, ahol egy műemlékvé­delem alatt álló Ids lakóház ad otthont a helytörténeti gyűjte­ménynek. 1994-ben a helyi természetvé­delmi terület a pusztamizsei Zagyva-holtág által határolt, mintegy 70 hektáros terület, amely 300-400 éves tölgyfáival, sajátos növény- és állatvilágával érdemel említést. Az oldal az önkormányzat és a kiadó együttműködése alapján jelenhetett meg. A költségeket az önkormányzat viseli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom